Ablak Japánra

MÁSODIK rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok

· PT51M57S

Összefoglaló

A "Ablak Japánra" podcast második részében Vakabajasi Noémi dizájnerrel folytatódik a beszélgetés. Noémi fiatal kora ellenére céltudatos és talpraesett, akinek koncepciója Japánból gyökerezik. Az epizódban szó esik a magyarországi beilleszkedésének titkáról, a gimnáziumi évekről…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2023. 11. 29.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi
Témák
dizájn, japán kultúra, beilleszkedés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új távlatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janegizava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japanológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulással is támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablakjapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen [Zene] köszönöm örülök hogy ma is itt vagy köszöntelek kedves hallgatóm folytatódik a beszélgetés vakabajesi noémivel az első részben kaptunk némi bevezetőt is noémi koncepciójának japáni gyökereibe mindemellett jó magam beszéltem a karma pécsi kesztyű vállalkozás haladó szemléletéről a bőrfeldolgozás terén a budapesti rádai utcai közben stúdió koncepciójával is megismerkedhettünk ami sok mai magyar kezdő művésznek dizájnernek tesz a lába elé egy ugródeszkát hogy lendületet találjanak a dötcögő magyar gazdasági helyzetben olyan kérdéseket is boncolgattunk hogy vajon milyen nehézségekkel kell egy pályakezdőnek szembenéznie a marketing terén és hogy vajon mire lenne leginkább szükség ahhoz budap esten hogy valaki kézműves márkát alapítson és sikeresen futtasson noéi a gimnáziumi évek alatt kiválóan megtanult magyarul a márka ötletének a lényegét nagy meggyőzőerővel prezentálja a hallgatóságának érdeklődő barátkozó ugyanakkor alkalmazkodó és mindenek felett az újdonságokra nyitott személyiség és talán ezzel is magyarázható az hogy fenntartások nélkül be és el fogadta őt pécs és aztán budapest is még az első részben inkább noéi kollekcióiról az üzleti lehetőségekről és a koncepciója megalkotásáról beszélgettünk addig a mostani második epizód az alapokról a gimnáziumi évekről a magyar tanulásról a beilleszkedésének a titkáról fog szólni és nem utolsó sorban arról hogy miért fontos elsajátítani már előre annak az országnak a nyelvét ahol boldogulni szeretnénk kedves hallgatóm ha nem hallottad volna az első részt hallgasd meg kérlek feltétlen így lesz teljes a képed a podcast leírásban megtalálod hozzá a linket és most pedig következzen a folytatás aki az ablakot kinyitja mint mindig janagisava gyöngyi és aki ma ezen az ablakon ismét benéz vakabajesi noémi a nova accessories táska márka alapítója noéi középiskolás korában települt át japánból pécsre szinte semmi magyar tudással ahol aztán sikeresen elvégezte a pécsi művészeti gimnáziumot majd meg sem állt a budapesti metropolitán egyetemig többször jártál már magyarországon tehát a környezetet ismerted a nyelvet beszélted hát gyerekkoromban így párszor meglátogattunk rokonokat magyarországon de annyira nem sőt abszolút nem beszéltem tehát ez fehér lappal indultál igen igen most így visszatekintve a gimnáziumi évekre én most azt szeretném megkérdezni tőled hogy mi volt a két dolog két kérdésem lesz az egyik hogy mi volt számodra a legemlékezetesebb momentum így a gimnáziumi évek alatt amire nagyon szívesen visszaemlékezel hát az is nagyon jó évek voltak igen de így hogy azt mondanád hogy kiemelnél- egy dolgot hogy hú hát ez ez felejthetetlen szóval ugye négy éves volt a képzés és volt egy plusz év a a szakosodáshoz és a én az ötödik évben szerveztem egy divatbemutatót a gimnáziumban mert hogy eddig úgy volt hog ott szóval vannak a művészeti ez volt a norita mago projekt ugye ja nem nem az más jó akkor arra is majd rátérünk de ez más tehát akkor te szerveztél saját magad akkor egy divatbemutatót igen mert ugye a úgy néz ki ez az egész szakközépiskola van ugye a drámások van táncosok zenészek és akkor mi a művészek és akkor ugye a többi három szakos diákok ugye mindig használtak a a színpadot és ott erőadták a a saját munkáit és nekünk ugye annyi volt hogy kiállítás volt kicsit hiányoltam ezt az egészet hog miért nem mutathatunk színpadon mi is ezért én kicsit írígy is voltam a többi szakos diákokra hogy hogy mi miért nem tudunk ha kihasználni ezt a színpadot és így találtam ki hogy akkor lehetne egy divatbemutató értem mi volt a legfájóbb momentumod amire nagyon nem akarnál emlékezni hát itt van van egy van egy nagyon rossz vagyis hát elég problémás hossztátárs volt aha hát akkor az os aha tehát ilyen emberi kapcsolatok satöbbi vol voltak nem én nem kérem most hogy részletekbe menny menjünk vagy nem is szeretném c hát vol volt egy konkrét esemény csak ez ezzel lehet hogy rossz színben feltőtetném az iskolát voltak kicsit nagyobb más aha tehát egy kicsit más beállítottságú események alapján igen úgy tűnik azért hogy te azért nagyon szerettél bulizni nem tehát itt ez a pécsi pécsi időszak így visszamedünk ez 13 évvel ezelőtt volt akkor te ugye itt ezt a party rock zenekarral kezdted a a zenei hogy is mondjam ízlés világod az az a parttirrokkal indult és hát itt a a bulizgatás és egyáltalán a buliba menés az az az úgy tűnik mondom a facebook oldaladról hogy ezt nagyon szerettél és a nagyi volt talán a legnagyobb akadálya ennek ez tényleg így volt h igen igen hát tehát tényleg minden héten buli és és tulajdonképpen úgy úgy tanultál meg akkor ennyire szépen és jól magyarul nem igen igen mert ugye a szóval úgy volt hogy én nekem pécsen érnek a a rokonok és így nem voltam teljesen egyedül de én kollegista voltam szóval én kollegista voltam és hétvégen te vagy nagymamámhoz mentem vagy a a nagybátyámhoz mentem és ott töltöttem a hétvégéimet ami gondolom azért elég unalmas volt nem hát inkább nagy mamámmal voltak nehézségeink szóval hogy mivel íg tínédzser voltam és ő pedig pedig egy nagymama persze akkor ez nem feltétlen ért meg téged aki már évek óta így nem látta a saját unokáját és így hírtelen egymáshoz kellett szokni és ez ez nehéz volt és emiatt inkább a nagybátyámhoz jártam hétvégente meg hát voltak olyan osztálytársaim a legjobb barátaim akikhez szintén ott voltam nagyon hálás vagyok hogy nem voltam teljesen egyedül és volt hova mennem ez azért nagyon fontos egy ilyen tínédzserként hogy nem teljesen egyedülk ja meg azért az is jó volt hogy kolgista voltam szóval hogy egy egy szobában hatan voltunk ami ami nagyon most így visszagondolva nagyon kemény lehetett durva volt igen de ott ott tanultam meg igazán magyarul mert azelőtt ugye mielőtt elkezdődött az iskolán jártam körön magyar tanárhoz és tanultam de annyira nem fejlődtem és ahogyan korlegistarettem egyből már állandóan beszéltek nap éjjel nappal beszéltek hozzám magyarul is hát én pedig képtelen voltam beszélni így hogy most felhozod a kollégiumi életet és és hát a társakat könnyű volt neked beilleszkedni tehát ért téged olyan valami olyan atrocitás hagy bármi ami a származásodból adódik vagy vagy bármi egyéb vagy akár egy pozitív dolog hogy emiatt pozitívan megkülönböztettek például én inkább pozitív dolgokra tudom így visszaemlékezni szóval nagyon nyitottak voltak szóval hogy az az szerintem csak plusz szempont volt hogy én én japánból jöttem és férég japán vagyok ezt ezt nagyon jól elfogadták és nagyon érdeklődőek voltak nem nem csak a a diákok hanem a tanárok is te voltál egyébként egyedül akkor az egész iskolában aki így hogy is mondjam tehát nem teljesen magyar vagy akár külföldi diák más volt volt még egy rány aki szintén félig japán és félig magyar aki pont ő is pont japán és magyar tehát tehát nem nem nem mit tudom én nem izraeli magyar hanem pont japán és magyar igen és őt őt már gyerekkorom óta ismertem szóval a az ő szüreivel nagyon jóbak voltak a szüreim is és pár éve föttem járt és ő ő mondjuk ő nagyon japános volt szóval ő nagyon japánosan viselkedett ilyen visszahúzódó volt és inkább magának való volt inkább itt voltak a én és a ő vele kapcsolatban ilyen különbségek és amiatt amiatt voltak konfliktusok értem tehát akkor te miért vagy más pedig minden ember más más volt az alapélményed a pécsi iskolában a pécsi gimnáziumban nyilván itt már a kor tehát hogy már idősebb vagy akkor mint amikor ugye japánban voltál de hogy jobban érezted magad pécsen mint japánban a japán iskolában hát én nagyon szerettem japán iskolába járni én nekem az az a gyerekkorom az az nagyon nagyon szeretek így visszaemlékezni és csupa jó élm hát persze voltak rossz dolgok is de ott de én nagyon szerettem ott járni és hát magyar iskola sem volt rossz de nagyon sok minbben különbözött például ugye nem kellett egyen ruhát hordani az iskolában meg hogy ki lehetett sminkelni magunkat szóval hogy ez így h most már japánban is lehet attól függ ugye hogy japánan is lehet de amikor én én kezdtem hát jó elmúlt pár évben elég sok minden változott de amikor én ide kerültem akkor ugye még ez volt és én nagyon ilyen mivel japánban nevelkedtem és ott nagyon ilyen szabálykövető mentalitás van és ez bele is nevelik a gyerekekbe ezért nekem ez nagyon új dolog volt és először nem is tudtam hogyan kell állni hozzá szóval hogy megkaptam ezt a szabadságot de nem is tudtam hogy akkor ez hogyan kell hogy tudod kihasználni és akkor a barátok megtanítottak rá akkor ezért szeret akkor a buliban megtanultad ugye mennyire érzed magad most magyarnak tehát mennyire ezeket a ezt a szabadságot most mennyire tudod kihasználni hát én én magyarnak érzem magam de közben japánnak is érzem magam szóval ilyen 100%-ban ilyen mit tudom én 70% magyar vagyok és 30% aha jó hát nem kell persze nem kell kicentizni nyilvánvaló de körülbelül olyan arányban érzem magam szeretek magyarul beszélgetni merthogy ott nincsenek ilyen [Zene] magázodni kell és akkor azon belül hogyan kell beszélni hogyan kell viselkedni ezért én kicsit sokkal barátságosabbnak érzem a a magyar nyelvet mint a japán nyelved és lehet hogy azért is szeretek itt magyarországon élni vagy magyar emberekkel találkozni mert nincs ez a távol tartás emberek között emiatt ő szeretek így magyarországon érni térjünk azért még egy picikét vissza a pályafutásodra mármint itt a divat pályafutásra 2012-ben volt a gombold újra divata a magyar nevezetű projekt ugye ez egy ilyen országos projekt volt hogy kerültél te ezzel kapcsolatba gondolom az iskolán keresztül és ugye említsük meg azért fontos mert hogy akkor 17 évesen beválasztották a te munkádat is ebbe a projektbe akkor te egy egy ilyen fejfedőt fejdíszt készítettél hogyan jelentkeztél hogyha erről mesélnél egy kicsit igen csak hogy szembe jött ez a a pályázat és akkor ugye a tanárainkk mondták hogy van ilyen pályázat és mindenféle korosztálynak lehet jelentkezni szóval nem volt korlátozott hogy csak egyetemistáknak vagy csak felnőtteknek lehet j jelentkezni hanem ahogy fiatalabbak is lehetett jelentkezni és ezért a a tanáraink mondták hogy akkor jelentkezzünk és igazából ennyi volt na jó de akkor most az félosztá jelentkezett vagy vagy csak te jelentkeztél nem nem csak a a textil szakosok de az összes textil szakos akkor jelentke ez hány fő páran öten és ebből akkor te egyedül jutottál be igen mi volt a mi volt az az inspiráció hogy te mondjuk azt a fejfedőt fe fejdíszt készí nem tudom melyik de hogy azt tudom hogy a a macsó macsó hímzést matyú hízés kevertem össze egy ilyen fejfedővel aminek ilyen gyöngyös volt szóval ilyen nagyon ilyen burjánzó ilyen gyöngyökből állt össze és ezt én helyettesítettem más anyaggal az az az ilyen fonás a fonalakkal meg ilyen apjukkal és azt a burjánzó látványt próbáltam azzal helyettesíteni és ez volt igazából átírás meg kiálltak egy ilyen hát ilyen drótbor ilyen gyönyök és azt is áthelyettesítettem más anyagra ami ilyen puhább és ilyen ilyen kiálltak ilyen nemez szarva hogyan jutnak eszedbe ezek a gondolatok tehát mit tudom én leülsz az asztalhoz és akkor azt mondod hogy oké akkor most megtervezed vagy vagy nem tudom sétálsz és közben beugrik egy ötlet hogy na a gyöngyöket te mondjuk fonállal helyettesíted és na hogy nézne ez ki tehát hogy nálad ez hogyan működik hát a most enné a példánál maradva szerintem ezt hogy igen szóval hogy volt egy ötret a elképzelésem szóval adott volt a helyzet saját képességemhez voltak technikák és azt már azon már nem tudtam felü iss azon belül próbáltam ezt a tervet ezt a elképzelést teljesíteni megvalósítani és így így retteg szóval én texires voltam gimnáziumban és nagyon sokat szűttünk szóval mindenféle ilyen textil technikát tanultunk és ezek alapján készítettem hiába hogy textiles voltál de akkor is már ott volt benned ez a ez az attitűd ez a hozzáállás ami most jelenleg a bőrtáskák készítésekor is ott van tehát hogy a te saját képességeidhez mérten amit tudsz és ismersz abból mit tudsz kihozni a legjobban és a legtöbbet ühüm tehát azért ez a kísérletező típus ez ez már így akkor a korábbi években is megnyilvánult most így hogy hogy ugye beszéltünk a úgymond a pályafutásodról a művészeti háttérről és hát érintettünk személyes dolgokat is de most a a beszélgetés további részében te milyen ember vagy ki áll egyáltalán ugye a nova accessories brand mögött én most erre lennék kíváncsi kinek tartod te magad művésznek dizájnernek vagy pedig egy mesterembernek te saját magadat hogyan definiálod hát most így mindenből egy kicsit az vagyok ühüm de melyik a a leg melyik áll hozzád a legközelebb én azt mondanám hogy szeretnék művész lenni de inkább mesterembernek tartom magam mertogy a munkáim is olyan hogy a technikám belül próbálom azt tovább fejleszteni és a abból lesz olyan dolog ami az a folyamat ugye az amit készítek a táskákat ahogyan fonom az a folyamat abbó lesz nekem bennem ébrednek a olyan gondolatok szerinted mi kell ahhoz hogy valaki nem is azt mondom hogy sikeres legyen inkább azt mondanám hogy megállja a helyét másként ezt a másként ezt értsük úgy hogy egy kicsit olyan outsider tehát ebbe értsük bele azt hogy ilyen félvér mondjuk mint te bár ezt a félvér szót én…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?

A "Ablak Japánra" podcast második részében Vakabajasi Noémi dizájnerrel folytatódik a beszélgetés. Noémi fiatal kora ellenére céltudatos és talpraesett, akinek koncepciója Japánból gyökerezik. Az epizódban szó esik a magyarországi beilleszkedésének titkáról, a gimnáziumi évekről… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?

Fő témái: dizájn, japán kultúra, beilleszkedés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?

Megjelenés: 2023. 11. 29.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/26-masodik-resz-nem-varazsutesre-szuletnek-a-dolgok-b8876abf

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból