Ablak Japánra

Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész

· PT54M44S

Összefoglaló

Janagi Gisza Gyöngyi, a japán kultúra szakértője, a podcast vendége Pó Andrea, aki Kiotóban él és magyar mintákat hímez japán kimonókra. Az epizód a hagyományok tisztelete és az önkifejezés szabadsága közötti határokat feszegeti, különös tekintettel a kimonó és a hakama…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2026. 04. 14.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi
Témák
japán kultúra, kimonó, magyar hímzés, hagyománytisztelet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Vajon mit tanulhatunk Japántól, ami itt és most a te életedben is működik?

Japán nem csak egy ország, hanem egy szemléletmód.

Üdvözöllek az Ablak Japánra podcastben.

A mikrofonnál Janagi Gisza a Gyöngyi, itt élő japanológus.

Itt nincsenek tabúk, csak őszinte beszélgetések és új nézőpontok.

Ha fontos neked ez a fajta nyitottság, és szeretnéd, hogy folytassam, támogasd kérlek a munkámat a podcast leírásban elérhető módokon.

Minden hozzájárulás segít, hogy még több ablakot nyithassak ki nektek.

És mielőtt kinyílna az ablak, kérlek, segíts egy picit, hogy nyitva is maradhasson.

Ha applikációban hallgatsz, vagy a YouTube-on, kérlek, menj fel az atalon.hu oldalra, és pörgesd meg ott is az adást egy-két percig.

Ez a statisztikák miatt valódi, kézzel fogható segítség nekem.

A direkt linket megtalálod a leírásban.

Köszönöm a figyelmedet és a segítségedet is.

Folytassuk is a beszélgetést P Andreával.

Vajon hol ér véget a hagyomány tisztelete?

És hol kezdődik az önkifejezés szabadsága?

Lehetséges-e egy évezredes viseleted olyan formán újragondolni, hogy az ne megbántás, hanem a tiszteletnek egy fajtája legyen?

A beszélgetésünk folytatásában is feszegetjük a határokat.

Megtudhatod, kedves hallgatóm, hogy hogyan szülhet a távolság és a bezártság valami olyat, ami még a japánokat is ámulatba ejti.

Tarts velünk és fedezd fel, hogyan hódít teret a magyar kreativitás a legnemesebb japán sejmen, a kimonón.

Aki az ablakot kinyitja, mint mindig, Janagi Szava Gyöngyi.

És aki ezen az ablakon ismét folytatólagosan benéz, Pó Andrea, Kiotóban élő, főállásban egy japán cégnél dolgozó magyar fiatalasszony, aki innovatív ötletével magyar mintákat hímez a japán kimonóra.

Mit ajánlasz azoknak a magyar turistáknak, vagy ide látogató magyaroknak, akik mondjuk szeretnének egy kimonót, egy komolyabb kimonót is akár maguknak vásárolni?

Nem feltétlen csak egy lyukat.

Ugye most már Japánban is, hát Kisezer helyen lehet, nem csak Kiotóban nyilván ilyenhez hozzájutni, de hogy milyen szemmel nézzék, mit nézzenek meg egy kimonón feltétlenül, mielőtt megvennék. >> Hát igazából nincs olyan, ami szigorú lenne.

Ha férfiként szeretne valaki kimonót venni, akkor nézze meg, hogy a hónaljánál nyitva van-e egy vagy sem.

Ha nyitva van, akkor az egy női darab lesz.

Ha meg nincs nyitvaad, akkor ez egy férfi darab lesz, de igazából akár a férfiek is hortatnak női kimonot, az a formája annyira nem más.

Még van olyan női kimonó is, ami szürke, fekete, sötétkék satöbbi.

Úgyhogy nem mondaná meg az ember, hogy ez most női darab.

Tehát csak a színvilág miatt nincs elhatárolva, hogy férfi vagy női. >> Nincs.

Hát régen, hát középkorban még a férfiak is volt, hogy furiszodét hordtak, ami most már csak a hajadon lányok viselete, meg mindenféle szédes szagos darabokat.

Mostanában már inkább ez a szürke, sötétkék, sötét zöld ilyesmi árnyánatok, amik úgy jellemzően a a férfi kimonó színei, de persze van fehér színű férfi kimonú, és csak nem lesz rajta olyan sok minta vagy festés vagy ilyesmi, hanem inkább a szövés módja más, és akkor a az alapján van, hogy akkor ez most rangosabb darab vagy sem, meg hát a címmer, hogy rajta van-e, vagy sem.

Ugye ezt említettük a Hakamát, hát magyarul nadrágszoknyának lehet mondani.

Ez viszont ugye a férfiaknál megvan.

Tehát a most jelen pillanatban is jelenleg is mondjuk egy ilyen hagyományos esküvőnél ugye a férfi, a vőlegény az hakamát fog viselni. illetve ami érdekes, hogy ugye nők is, mint ahogy te is említetted, hogy neked is van, te is viselsz, hogy a nők is viselnek jelen korunkban is, ballagásnál például, diplomaosztónál is, és hát ez a ez a tájsó kor romantikáját is idézi így a Hakama viselet, meg hát ugye a Hakama az a sportágaknál is jellemző íjászat például.

Na most ö így a jelen kor én arra lennék kíváncsi, hogy te hogy látod azt, hogy a mai japán fiatalság, a vy a mai japán fiatalok hogyan állnak hozzá a kimonóhoz?

Viselik, szeretik, vagy nyomásra viselik? csak tehát mondjuk családi nyomásra bizonyos alkalmakkor vagy azért ott van bennük, hogy ez a tudat a hagyomány iránti határozottság, hogy hogy akkor ők is akarják viselni, ők is valahogy újítani akarnának, de nem tudják hogyan.

Tehát, hogy te ezt hogy látod?

Először a legutolsó kérdésedre válaszolnék, hogy a megújítás esetében ők nem is gondolnak arra, hogy meg lehet újítani, vagy meg szeretnék újítani.

Ez a ötlet nem is merül föl bennük, ezért is nagyon megdöbbennek, amikor látnak engem, és arnak, hogy hát ez lehet így is, hát ez tök jó, hát ezt én is szeretném így.

És akkor volt már olyan, aki fiatal mondta, hogy lefényképezetlek, mert akkor majd én is szeretném kipróbálni ilyen módon holdani. >> Ez érdekes.

És vannak bizonyos ilyen élet státuszok, nagy lépések, előrehaladások, amikor ilyen szokásnáluk vagy kimondott hordanak, például a három-5-hét éves gyerekek, meg akkor diplomóztáskor megesküvő előtti fényképezkedésen, vagy az esküvő magán meg nyáron, akkor lyukatában nézzük a tűzjátékot satöbbit.

Sőt, mostanában én úgy látom, hogy nagyon szeretnek a japánok is turistahelyen kivonott kölcsönözni.

És akkor kimonóban turistáskodnak.

Úgyhogy ez nem csak a külföldiek számára egy dolog, hanem ők is úgy vannak vele, hogy felvenni nem tudom, saját kimondóm nincsen, meg annyira nem is akarok belemenni ebbe a kimondó dologba, de azért egy évben egy-két napot szeretnék benne fényképezkedni és szépnek érezni magam.

Vannak az úgymond turistáknak is gyártott, fenntartott kicsit olyan lebutított kimonók, mondjuk a nyilván anyagában is sokkalta egyszerűbb.

És akkor ezeket nem csak a mert hogy most ugye a turistáknál is ez egy nagy felfutás a kimonó biznis, de akkor ezek szerint a japánok is ebbe beszállnak, tehát akkor ők is részesejenek, ők is felveszik ugyanazt.

Ez érdekes. >> És persze a szabása ugyanaz az összes kimonónak a kölcsönkben.

Annyi, hogy a legtöbb kölcsönzőbe te egy poliésszer kimondót tudsz kölcsönözni.

De ez japának is azt hordják meg nem gond az.

Aki meg például nem csak így turistaként beöltözne, hanem akkor a barátnőinek az esküvőjére megy el mint vendég, akkor nem a poliésztert fogja kikölcsönözni, hanem akkor egy rendeset.

De akkor is általában nem sajátba mennek, vagy esetleg a örököl darabokban, de azt se ők veszik föl, hanem akkor felöldöztetik őket bele. >> Na most azzal az újítással, amit te csinálsz, tehát magyarán, hogy hímzel a kimonókra, egyfelől pontosan te mit csinálsz?

Tehát az, hogy hímzel, de hogy meg ugye, hogy levágod a kimonót, de hogy még ezenkívül technikailag pontosan ugye miről van szó, és mi a célod ezzel, hogy hogyan hogyan jött az ötlet, hogy jaj, hát akkor én most erre ráhímzek és pont azt, amit hímzel rá, merthogy most miért ne lehetne mondjuk batikolni rá?

Most csak mondtam valamit, itt azért többféle ötlet is előjön. és hogy milyen technikával dolgozol a hímzésen belül is ugye a kalocsai matyó és amit említettél a furtai is.

Mármint korábban Magyarországon vagy itt Japánban?

Erről, hogyha néhány szót mondanál? kezdeném azzal, hogy miért is kinonra, mert persze lehetne mit tudom én táskára, szoknyára satöbbi.

Legelső egy-kettő darab, amit csináltam, az például egy mit tudom én, egy futóra, egy kendőre csináltam hímzést, amit hazaküldtem a hugamnak, hogy a hegedőjére ilyen védő kendőrétenként.

Ő volt az, aki megtanított engem Messengeren videótelefonon, hogy hogy kell hímezni. >> Messengeren, videótelefonon.

Igen, nem volt egy könnyű dolog, de hát én japánból, ő Magyarországról és akkor a csomagba küldött nekem hímzőfonalat, meg anyagot meg mintát és akkor mesélte, hogy így húzod, így nyomod, így húzod satöbbi. >> Oké, de várj, miért akartál te egyáltalán hímezni? >> És hogy miért is kezdtem el hímezni?

Az még visszacsatlakozik az elejére, hogy a vírus alatt voltam itt.

Ugyebár 2020-ban kezdtem a a második egyetemet, a masztert 22-ig, és ezelőtt a két év alatt én végig igazából online végeztem az órákat.

Nem egy hát 21 óta utána már be lehetett menni a kampuszra, de hogy akkor se ott voltak az órák.

És hazamenni akkor ugye már nem volt szabad Magyarországra, mert akkor a vírus miatt nem engednek volna vissza Japánba és nagyon hiányzott valami magyaros a közelemben és ez a magyaros valamit kívánó ez az érzés volt az, hogy na akkor most főzőskézni azt nem tudok, mert nincs tejföl meg túró meg ilyesmi.

Néptáncolni, népzenélni, azt nem tudok itt.

Hát akkor hímzés. >> És akkor hímzés.

Tehát akkor ez nem egy ilyen, hogy mondjam, gyerekkorod óta benned élő >> Nem, nem.

Én Japánban lettem díszmagyar, >> hanem azt mondtad, hogy jó, akkor most akkor te elindulsz a hímzéssel.

Most csak ezt tudom kérdezni, mert tehát én szerintem azért nem lehet mindenkit rávenni, hogy hímezen.

Most csak úgy nagyon szerényen fogalmaztam.

Rendben van, hogy most húgod, megtanítod, ez is egy dolog. elsajátítottad, de hogy ezt úgy sajátítsd el, hogy az művészi legyen, és abból te egy ilyen bizniszt, vagy abból te egy ilyen influencerkedést tudjál csinálni, azt azért nyilván olyan szinten is kellett elsajíteni.

Csinálva jött meg a ked, vagy vagy tényleg volt előtted egy cél, hogy te ezt szeretnéd csinálni, és akkor ezért emelted így tökére?

Nem volt semmilyen cél igazából, hanem maga a folyamat, ez a hímzés maga annyira jó értelemben nem passzol bele a mai mindennapi életünkbe, mert ez egy lassú folyamat és kézzel kell, és kevés dolog történik, csak úgy egyénként ott a fonalak sorra van haladva, és akkor abban végül valami forma lesz.

Viszont ez annyira jól esik az embernek a napvégén.

Hát én általában munkanap végén meg amikor még diák voltam, akkor egy órák után csináltam, hogy akkor ilyen hát hogy is mondják, magyarul szerintem nincs rá szó, de hogy ilyen >> egy ilyen meditatív állapotba kerültél a a hímzés által, megint csak korábbi zaen >> pontosan >> adásra tudok kapcsolni kedves hallgatóknak is ajánlva, mert hasonlóakat mondtunk ott is, hogy ugye jelenre koncentrálsz, tehát pont arra, amit mit csinálsz, és nem pedig másra.

Tehát ott tartottunk, hogy akkor a húgod megtanította a hímzést.

Na most miért pont ezeket választotta ő ezek szerint és nem te?

Miért ezekre esett a választás?

Ugye a kalocsait azt megértem, mert azt azt még azt még én is ismerem.

Na de a furtainit hát arról arról én szerintem a hallgatók többsége sem hallott vagy hallhatott.

Tehát hogy hogyan jöttek ezek? >> Mind a három fajtának igazából ugyanolyan módon kell a hídést csinálni, úgyhogy technikában nem tér el még a fonalat is ugyanolyat használ, csak más formákba, más mintákba.

Ö úgy van, hogy a Hugom, ő sokkal több fajta tájegységnek a népviseletét meg ezzal együtt a hénzéseit is ismeri.

És akkor mutatott egy-két képet, hogy még amúgy ilyen van, meg olyan van, meg amolyan van, mit mint még halott a szegény satöbbi, satöbbi.

És akkor ez a furtai volt, ami úgy megfogott, hogy jé, ez ilyen kis egyszerűnek tűnik, mert hogy egy színű fonalat használ, de mégis olyan szép aprólékosnak tűnik.

És akkor persze a kalocsa is, meg a matyó is, mármint a modern fajtájuk, mert az ó kalocsai például az csak fehér volt satöbbi, de hogy ilyen színes ezzel ellentétben ez a furcsa még ilyen egyszerűbb.

Úgyhogy ez a pont jó arányban.

Most ugye ugye beszélgetünk, tehát hangaban beszélgetünk, és hát ugye ezt nem lehet vizualizálni, de általad küldött linkeket a podcast leírásba természetesen be fogjuk szúrni, és akkor mindenki azért nézze rá kedves hallgatók közül most itt mi miről is van konkrétan szó.

De egyébként a furtai hímzésnél ugye egyáltalán, hogy hol van ez a furta, én megnéztem azért a térképen, hát Debrecől délre helyezkedik el északalföldön.

És hát ugye ez egy nagyon viszonylag új, mert hogy a 19. században Erzsi néni fejlesztette ki.

Tehát konkrétan Erzsi néni terméke a furtai hímzés, és hogy ez eredetileg férfi viseleteket díszített, és hát utána az egyéb ilyen dekor darabokat és hát aztán Erzsi néni szépen ezeket megtervezte, tehát ő dizájnolta a virágokat.

Ö itt is azért ilyen stilizált jelleggel, de kevés színt használ, egy ilyen monokrón valami jellemzi, meg hogy ezek az ilyen ina jelleg.

Gondolom én akkor, hogy ebből ki lehet hogy is mondjam, ki lehet vágni elemeket.

És ahogy ugye már beszéltük is a kimondó részeinél, tehát szegélyeket, amik nem annyira feltűnő helyen vannak, ugyan, de bizonyos felületeket biztosít erre oda.

Ugye ő tökéletes, ha jól értem. meg a kimondónk lát ugyebár a forma az nagyjából ugyanaz és hogy attól függően, hogy hol van rajta a minta az szabályozza meg, hogy akkor ez most egy hóongi vagy kürotomeszode vagy szükszage ilyesmi.

És én a kimonorra hímzést amúgy azért kezdtem el, mert pont 21-ben volt ugyebár a Toki Olimpia, és nekik volt egy olyan projük, hogy az összes olimpián résztvevő ország got jelképezően csináltatnak egy furiode kimondott obival szettem. minden egyet.

És ott persze Magyarország Got jelképezően is született egy kimonó, amin parlament meg magyar zászló meg ilyesmik voltak rápálva.

Plusz egy kis kalocsai hímzés mintája volt ráfestve, úgyhogy az nem hímzés volt, csak a hímzésnek a mintájának a rajza.

És akkor innen jött a megvilágosodás, hogy hú, hát ez nagyon jól néz ki, nagyon szeretnék egy olyat, de persze ha eladom, a lelkem se lehet soha olyanom.

Mi lenne, hogyha valami hasonló, egy kicsit egy jóval egyszerű verzió, de hogy csinálnék magamnak, mert hogy a hídlés az akkor már adott.

Ez és akkor onnantól meg már egyértelmű volt, hogy csak Kimonora és a hozzávaló ilyen olyan darabokhoz gallér, kiskendő, nagykendő satöbbi, satöbbi ímezek.

Megint visszatérve oda, hogy ugye milyen dizájnt használsz, mert a kalocsainál és a matyónál hát azért ugye valljuk be, hogy azért azok nagyon harsányak, nagyon erőteljesek.

És most így, hogyha az ember elképzel egy kimonót, és akkor most erre mondjuk egy cifra kalocsai rózsát vagy bármit, hogyan tudod megőrizni, hogy ez egy stílusos legyen, és ne menjen át Gicbe? >> Igazából a mennyiséggel lehet.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész”?

Janagi Gisza Gyöngyi, a japán kultúra szakértője, a podcast vendége Pó Andrea, aki Kiotóban él és magyar mintákat hímez japán kimonókra. Az epizód a hagyományok tisztelete és az önkifejezés szabadsága közötti határokat feszegeti, különös tekintettel a kimonó és a hakama… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész”?

Fő témái: japán kultúra, kimonó, magyar hímzés, hagyománytisztelet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész”?

Megjelenés: 2026. 04. 14.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/hogyan-lettem-diszmagyar-japanban-egy-kulonleges-fuzio-titkai-45-masodik-resz-c4134b17

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból