Ablak Japánra

MÁSODIK rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?

· PT46M18S

Összefoglaló

Ez az Ablak Japánra podcast epizód Tanyi Zoltán néprajzkutatóval folytatódik, aki a székely kultúrát és a magyar-román kapcsolatokat vizsgálja. Az epizódban szó esik a japán oktatás helyzetéről Romániában, a fiatal generációk félelmeiről, valamint a kultúra és a népművészet…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 03. 29.
Hossz
46 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi, Demény Péter
Témák
japán néprajztudós, székely kultúra, erdélyi hímzések, európai unió, japán mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulással é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen [Zene] köszönöm köszöntelk kedves hallgatom itt vagyunk a beszélgetésünk folytatásával természetesen nem szeretném kispoilerezni a beszélgetés második részét inkább csak ketvcsinálónak szeretném elmondani tanyiz kiszán mesél nekünk a romániai japán oktatás helyzetéről a fiatal generációk félelmeiről és szóba kerülnek olyan gondolatok vélemények amelyek arra is keresik a választ hogy hogyan lehet a két szomszédos népet a magyart és a románt közelebb hozni egymáshoz a székelységnek vajon milyen szerepe lehet ebben és a kultúrának a népművészetnek milyen ereje van a félreértések vagy akár a viszontagságos történelmi múltnak egy másik lencsén keresztüli értelmezésében úgy gondolom hogy akiszán egy másik ablakot tud nyitni ő nem abból az ablakból nézi erdély vidékét amelyikből mi magyarok szemléljük merészen közös vonásokat húz a szavait idézve az erős gerinces székely vér és a szamuráj szellemiség között vajon mire gondol aki az ablakot kinyitja mint mindig janagiszava gyöngyi és aki folytatva az első beszélgetést ma is benéz ezen az ablakon tanyizaki szejkoó aki kiválóan beszél magyarul gyökereiben ismeri a magyar ezenbül is az erdélyi népművészetet és folklórt erdélyi férjével és három gyermekükkel élnek sepsizent györgyön tanyizakiszán néprajzkutató és tudós aki magát hagyományőrző hímzéskutatónak és népviseletgyűjtőnek aposztrofálja vannak egyébként lehetőségek tehát mondjuk japán nyelviskolák japán kurzusok vagy akár ott erdélyben az egyetemen van japán szak is tudom hogy korozvár és bukarest két helyen működik a japán tánszék régeb volt brassóban brassó küönben egy testvéri város tokiói musasin várossal és akkor volt egy intézménye ahol nyelvórát is nyelv kőzusokat is tartottak de már megszűnt pár ébe aztán nem nagyon most már ilyen intézmények nem nagyon vannak csak egyátelen két egyeteme úgy tudom hogy csak úgy működik de akkor gondolom egyre emelkedik a nyelvtanulóknak a száma ugye gondolom igen már most fiatalok kzében van telefonja és már úgy is kapnak nyelvrecket hogy nem kell sehova menni most ugye mi beszéltünk azért meg hát úgy indítottuk a beszélget ést is hogy vannak-e munkák a ház körül és egyáltalán ugye a falusi élet na most én arra szeretnék rákérdezni hogy mennyiben változott például ott erdélyben az hogy önellátóak az emberek ami szükségük van azt ugye megtermelik és hogy ennek mi lesz a jövője ezt csak azért kérdezem és azért szeretném elmondani mertogy japánnak is most ugye egy rettentő nagy problémája a rizs termesztés és az állattartás ugye itt a szarvas marha állattartás és egy olyan krízis helyzet állt elő a japán gazdaságban ha szabad így mondani hogy hát már 2025-re is akár már egy nagyon kritikus állapotot jósolnak ugyanis japán ezt most utána néztem japán csak 38 százalékban önellátó a rizs termesztést illetően ez ugye az 1960-as években még 100% volt vagyis japán a lakosságát ugye rizsel el tudta látni teljes mértékben és ez sajnos lecsökkent ilyen mértékre hogy ennek mi a háttere egyfelől az hogy most már nem lehet jobban lecsökkenteni a rizmesztésnek a költségeit tehát magyarán ha például valaki eg hektáron termeszt rizst meg mondjuk 30 hektáron termeszt rist akkor a költségek hogy ez mennyibe kerül nincs olyan nagy különbség éppen ezért egyáltalán a gazdák sem tudnak ebből megélni tehát magyarán akkor már nagyon kevesen választják a riztermesztést mint foglalkozást ez az egyik dolog a másik pedig nagy probléma hogy hogy ugye a lakosság az elöregzik tehát a ris termesztő farmerek azok még 70 évesen is dolgoznak de ugye 70 évet túllépve ott már már fizikailag ugye nem képesek rá tehát abba kell hogy hagyják na most az a korosztály amelyik akik még most tudnak ris termeszteni tehát 70-75 éves akár de hogy eléri a 80 évet vagyis ez a 2020 25 vagy talán még 30-ra eléri a 80 évet akkor rettentően le fog csökkenni egyáltalán a számuk na most itt van ez a nagy krízis helyzet hogy ezt hogyan lehet megoldani mert akkor egyszerűen ugye nem lesz önellátó japán a rizstermesztésben sem most ugyanez vonatkozik az állattartásra is és itt is egy kicsit megnéztem hogy az állattartásnál a saját takarmánnyal etetett állatokra vonatkozik az hogy hogy saját ellátás tehát saját állattartás és önellátó a tojás szempontjából japán 13% hát ez is nagyon de nagyon alacsony a tejtermékeknél 27% ami szint úgy alacsony a marha húst a hús miatt tenyésztik a marhát ez 13% a disznóhúcs az még ennél is rosszabb mert hat sz és a csirke az 9% tehát magyarán japán az rettentően ki van téve a külföldi exportnak tehát hogyha nincsen export akkor nem tud enni ez megint egy hatalmas probléma hogy a mostani világban ebben a háborús világban és hogy nem lehet kiszámítani hogy mi lesz még és a jövőben ez egy nagyon nagy hát nem is csak k is már hanem veszély mert hogyan látja el ugye japán a lakosságát élelemmel kaidon tehát itt az északi sziget volt az ahol a marháknak ugye a legeltetése meg egyáltalán ment de ott is ugye a nagy probléma az hogy teljes mértékben a takarmány az az amerikai takarmányvásárlástól függ és mivel most ugye india és kína is rettentően beind indult a teívással tehát ott is elindult a szarvasmarha tenyésztés nagyüzemben hát ugye nekik is kell a takarmány tehát magyarán a takarmány ára az ugye megnőtt vagyis megint csak ott van hogy ezt most már ugye nem tudják a hokkaidói gazdák megvásárolni tehát vissza kell térni ebbe a rid erre az úgynevezett rideg állattartásra ami viszont nem hoz olyan tejhozamot meg húshozamot tehát egy picit egy ilyen ördögi körbe került most itt pában ez a helyzet ez csak azért szerettem volna elmondani hogy vajon erdélyben ez hogyan működik gondolnak-e az emberek arra hogy főleg az élelem szempontjából nem az energia mert az egy más dolog élelem szempontjából hogy mennyire termelik meg most maguknak az emberek erdélyben az élelmüket most jelenlegi helyzetben még működnek valamennyire itt székelyföldön nézve vannak ilyen falvak ahol hagyományos falvak ahol áratokat tartanak de szembetűően fogyott ki az a tej márhára gondolok tej teheneket hogy hogy tehenek tehencsordák nyáánt láttuk hogy járkálnak az úton hogy hugye este 78 óra fele a az farusi úton járkálnak hazafele ugye regeltettek és akkor hazafeled menet és azt a tá azt a látványt már tényleg már egyre kevesebb helyen láttuk hogy hallottuk itt ott már nem tartják a teheneket és már azt a tejet nem nem lehet hagyományos farusi tehen tejet kapni és akkor azt szerintem én százaléban most nem tudnám mondani de de egyre jobban csökken a helyzet de viszont olyant is hallottam hogy inkább a emberek megbízzak azok a hely termékekbe és akkor például gyergyó vidékén ott nagy gazdálkodás működik még felső székelyföldön és ott inkább falvak ilyen fiatalok is akár ilyen állattenjesztéssel foglalkoznak és helyi sajtokat készítenek jó minőségben inkább minőséges dolgokba törekednek és most még lehet kapni ilyen farusi zsírt tényleg ugye megbízható persze hogy drágább mint az üzletben de inkább emberek azt veszik meg meg a m tojást valamennyire ellátóak vagyunk de téren sajnos nincs meg de ugye a vannak egy itt a kis város ugye seb szentyügy és a vidékén vannak még a a fődek is a hol meg a zősetestenek meg a koroná időben isoká észrevettek hogy annak a vzét hogy na mi lesz hogy inkább itt attól félnek hogy drága lesz és akkor már nem tudunk vásárolni akkor inkább maguknak termeesszük a krüplit pityókat itt székföldön alsó itt a sebszengyűg környék az szép ekáokotk mi vesszük de olyasmi ami kicsi földön meg lehet termeszteni ilyen hagymát még tököt ilyen paradicsomot uborkát ezeket szerintem sokan vannak akik otthonilag tudják előállítani én is csodálkoztam azon hogy férem soha nem ért farun itt itt nőtt fel sebsen gyűgü de kis kiskor óta rendszeresen járt faruba mert faru volt nagytata nagymama és akkor megtanult arap dolgokat a mezőgazdasági persze ugye aratok is voltak és akkor mesélte hogy hogy milyen szép volt hogy boró kicsi boró született és akkor ő ott ott vele a szénával és ilyen szép farosi élmények megmaradt ez az a generáció még férjem is és akkor tudnak magukkal bármit csinálni ugye a ültséget termeszteni állatokat tartani most a tyúkokat is vágja le meg ilyen dolgokat japánban még már mi időnkben nem tudnak én se tudtam elképzelni hogy áratokat vágni meg egyáltalán ilyesmi de itt még azért vannak akik nem is nőttek fon de még van fogalmáról hogy mi az a mezőgazztdá is házat is magukkal sokan még férjem is épített egy házat a fun mesterében együtt és akkor ilyen alap munkához értenek elég sokan az a szerencse ez egyébként inkább a konzervatizmusnak a magyarázata tehát hogy nem mondanak le arról amit régen is műveltek hiába románia is már ugye az eu-nak a tagja é gondolom ugyanúgy a helyi boltokban lehet kapni a spanyol paradicsomtól kezdve a nem tudom melyik országból jövő más terméket de hogy akkor mennyire nyitottak vagy mennyire nyílnak ki a külföldi termékek iránt valamikor mussaj kényiszerbőr ugye hogy téren ilyenkor nem lehet venni olyan zöldséget gyömölcsöt és akkor igen de még mindig sokan eltesznek süldtség és gyümölcsöt rekvárokat mi én is itt tanulttam meg elrakni fogalmam sem volt hogy hogy lehet övekbe eltenni feltéeleníteni és akkor télire elálljon a zsemek meg ilyen rekvárok még a zakuskan olyan zöldség paszta amit kenyerek enik meg ilyesmi nem volt fogalmam nem csináltam soha életemben amíg nem jöttem ide de most már muszáj hogy itt érünk és téen tényleg nincsenek nincs mit együnk és akkor már háziasszonyok általában nyár végén őszerejen már neki fognak ilyen üvegeket elrakni és akkor ezeket tényleg van hagyomány annak még mindig és akkor van olyan is hogy hogy lehet kapni voltban de tudják hogy men milyen hogy már lássák a különbséget hogy nem olyan a paradicsom íze mint amit otthon termeszték és akkor inkább próbálják otthonirá előállítani inkább az ízek miatt és minőség miatt a népi hímzés mellett japánban ezt is ezt a részét is továbbadja elmondja tehát japánban is mesél arról hogy még a pityókától kezdve a befőttekig erdélyben ugye ezt az emberek saját maguk csinálják ezt a japánok hogyan fog adják jaj azt nem nagyon azért céroztam ezeket nem nagyon szoktam emregetni de tényleg jó lenne mert tényleg máshol nincs lehet hogy európában máshol én nem értem ilyen hosszú ideig máshol é nem tudom mi a szokás európában más helyett de ez itt tényleg az erős szokásként e csak azért is azért is kérdeztem hogy a japán érdeklődők vajon mennyire értik meg és hát ebbe ön is beletartozik a székelyeknek a helyzetét romániában tehát itt gondolok erre a történelmi háttérre is az hogy ugye székelyföld nem mindig volt románia de hogy aztán az lett és aztán milyen évek jöttek tehát hogy erről tehát itt a székelyeknek a történelméről is gondolom akkor japánban mesél hogy ezt hogyan fogadják a japánok megértik-e egyáltalán ezt a helyzetet hogy hogy akkor a székelység az milyen helyzetben volt vagy van most is akár romániában igen székesységről kifejezetten csak egyszer beszéltem mikor volt egyetem erőadásom de szerintem japánok számára annyira nem érthető meg hogy milyen érzés és az hogy kisebbségként élni mert ott kisebbség az vannak nők is meg koreaiak is de azért nem minden nap találkoznak olyan emberekkel és más nyelvet más kultúrával nem nagyon találkoznak az emberek csak japánnall sajnos és akkor olyan helyzetben nem tudják hogy egy kisebbség hogy érzi a történelmet milyen fájdalmai vannak azt csak azok érzik meg akik itt élnek és ezek közül és akkor most románok is az a baj hogy nagy részén romániában is voltak itt erdélyben é románok akik magyarokkal együtt értek és akkor olyan románokat is ismerem akik nagyon jól tudnak magyarul és tisztelik egymást de sajnos vannak olyanok akik már egyáltalán nincs falmuk hogy milyen érzés hogy hogy élnek itt a magyarok és akkor azt elő hogy miért nem tanulják magyarok román nyelvet rendesen és miért nem akarják beireszkedni meg ilyen történelmi ütközések is vannak autonómiát miért akarnak a magyarok és akkor ezeket csak akkor tudják hogy mikor itt hogy embereket megkérdezni hogy milyen de sajnos többi többsége nem nagyon érinti ezt a problémát és akkor nem értik meg sajnos japánban is így van de a történelmileg is hogy egyik felő ilyen nézet van másik olyan nézet van azt japánban hogy én mikor most látom hogy én itt érek akkor japán hogye koreáakkal szemben meg kínaiakkal szemben még mindig vannak ilyen fájd fáj ilyen részei ami történel ilyen háború adott ki és akkor abból nem tudják megoldani és nem bocsátják egymást nem értik nem akarják megérteni egymást egyébként ön mint ugye egy harmadik fél mint kívülállóként biztosan nagyon sok történetet is hallott fájdalmas történeteket is ön egyébként hogyan látja vagy hogyan tudta ezt megérteni elfogadni vagy egyáltalán megtudta érteni vagy hogyan miben látja mondjuk egy megoldásnak a lehet gt tehát gondolok itt mondjuk a a magyar és a román ellentétekre igen hát én úgy gondolom hogy azért történik a a férét é más nép iránt hogyha nem ismerik meg rendesen a másikat hogy nem nincs tapasztalat egyáltalán hogy másokkal beszélgetni hogy mi az az ő vása mi az a ő nyelve hagyománya mer ezeket nem ismeri meg…

Említett entitások

Témák

  • japán néprajztudós
  • székely kultúra
  • erdélyi hímzések
  • európai unió
  • japán mezőgazdaság

Személyek

Szervezetek, cégek

  • HVG

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?”?

Ez az Ablak Japánra podcast epizód Tanyi Zoltán néprajzkutatóval folytatódik, aki a székely kultúrát és a magyar-román kapcsolatokat vizsgálja. Az epizódban szó esik a japán oktatás helyzetéről Romániában, a fiatal generációk félelmeiről, valamint a kultúra és a népművészet… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi, Demény Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?”?

Fő témái: japán néprajztudós, székely kultúra, erdélyi hímzések, európai unió, japán mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?”?

Megjelenés: 2024. 03. 29.. Hossz: 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/30-masodik-resz-hogyan-eli-meg-erdelyben-egy-japan-neprajztudos-a-szekely-kultur-d972d0d7

Több epizód a Ablak Japánra-ből