Ablak Japánra

MÁSODIK rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!

· PT46M59S

Összefoglaló

Ez az Ablak Japánra podcast második része, amelyben Talián Dóra szaké sommelier és a World Sake Imports munkatársa, valamint az FS Budapest alapítója mesél tapasztalatairól. A beszélgetés a szaké sommelier képzés és vizsga részleteit mutatja be, különös tekintettel a…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 05. 29.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi
Témák
szaké, sommelier, japán kultúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] máris folytatjuk a beszélgetést talián dórával köszönöm hogy itt vagy ma is üdvözöllek kedves hallgatóm a szaké somzomelér képzés vizsgájánál hagytuk abba a beszélgetésünket innen fogjuk most folytatni magyarország még távol van attól hogy szaké nagy hatatalom legyen viszont vajon milyen tudásra kell szert tenni az éttermeknek és az érdeklődőknek hogy színvonalas és igényes szolgáltatást nyújthassanak ezzel edukálják gasztronómiai alternatívákat nyújtsanak a magyar fogyasztók számára milyen lokalizációs trenddel találkozhatunk japánban egy új külföldi termék bevezetésekor és melyek azok a sajátosságok amik ilyen esetben működnek európában vagy magyarországon és melyek azok amik nem mélyreástunk dórával a témában a konkrét példák és tapasztalatok mellett sok egyéb érdekességet további információt ismerhetsz meg a beszélgetés második részében ajánlom hogy hallgasd meg az első részt is ha még nem tetted volna meg így lesz érthetőbb és kerek a kép és természetesen várom a te véleményedet tapasztalataidat vagy kérdéseidet küld el kommentben a podcast honlapjára vagy akár a facebookra instagramra következzen akkor a folytatás aki az ablakot kinyit mint mindig janiszava gyöngyi és aki folytatva az első beszélgetést ma is ezen az ablakon benéz taliián dóra szakéomeliér a world sake imports nemzetközi szaké importő nagyvállalat munkatársa a f s budapest egyik alapítója aki mellesleg imád léghajózni és a hobbija a [Zene] légtornázás bocsánat a tanárok közöttük voltak japánok is pers igen egyik az egyik oktatónk japán volt a másik pedig pedig angol iszonyú jól éreztem magam ezen a képzésen ez három napig tartott plusz vizsga és hát vakkóstolás vizsga is volt na hát az az teljesen kikészített ugyanis hát én közben jártam be dolgozni is azért és nagyon meg voltunk fázva mind aki akik képzésen vettünk részt mert a a légkondi nagyon erősen ment és merthogy japánok is voltak biztos mert japánban is retten tehát eléggé erős vagy hát sz de egyébként az angolok is imádják a légkond de hogy hogy konkrétan nem nem éreztünk a képzés végére illatokat és én akkor még alig ittam alkoholt egyébként tehát borzasztóan érdekelt a dolog de hát én nem voltam gyakorlott alkoholfogyasztó kóstoló úgy egyáltalán szóval iszonyatosan meg voltam rémülve a vizsgának a vakkóstolás részétől minden nap szakét kóstoltunk egyébként a a a felkészülés alatt de hát az más dolog amikor az ember előtt ott van és megmondják hogy mit iszik és így a helyére tudja tenni más dolog az amikor tudja hogy majd úgy fogja kézhez kapni a szakét hogy nem mondják meg mi van benne ha nem találja ki igen hát ez a itt a piros hol a piros igen és és hát én ezt gyakoroltam bent az étteremben minden nap sírva egyrészt meg voltam fázva másrészt nem volt nagyon voltak bekalibrálva míg az ízlelő bimbóim erre szóval szenvedtem próbálgattam tippelgettem írtam magamnak a jegyzeteket és a vizsgán átmentem ráadásul a a az elméleti rész az hiba nélkül gyakorlatilag úgyhogy végül a végül az egész vizsgát dicsérettel tudtam zárni ami elképesztően jól esett akkor és így éreztem hogy na a befektetett energia az mind megtérült hál istennek ez egyébként mennyi idő volt maga a képzés ez akkor egy pár nap volt plusz hát az a ez most is ennyi még most is egy pár nap ez a kéés most is egy pár nap tehát akkor valaki egy ilyenen részt szeretne venni akkor kiutazik londonba végül is akkor egy pár nap alatt akkor ezt leteheti megteheti igen abban nem vagyok biztos hogy lehet hogy most már az egyestől kell kezdeni és nem lehet külön csinálni nem vagyok benne ebben most és akkor már lehet hogy akkor hosszabb azért valamelyes e most nem v vagyok biztos és akkor ez úgy reggeltől esttig há nagyjából igen somzomelier lettél megvolt a dolog és és akkor elindultál azt mondtad hogy jó akk hogy magyarországot akkor viszed nem volt ez ennyire egyértelmű meg hát hogy akkor haza kellett jönnöd mert ugye te akkor londonban voltál igen igen az sem az sem ilyen gyorsan történt tehát amikor én ezt a az iskolát elvégeztem akkor utána én még étteremben voltam szakészomelié ez se úgy mű ködött hogy akkor te most csak szakéval foglalkozol hanem nekem ki kellett tanulni borsomelliének is és akkor nekem tök teljesen fordítva történt mint mindenki másnak akinek szokott mert általában borszomeléként indulnak az emberek és elkezdenek szakéval foglalkozni nálam pont fordítva volt tehát hogy én csak a szakét ismertem de ugye azért a szaki az olyan kicsi kategória mindenhol bárhol hogy az tehát nem lehet csak szakészomeliének lenni akkor még nem lehetett és akkor nekem borsomelének is ki kellett és akkor azt is elvégezted azt is meg kellett csinálni ugyanott ws city-nél de nem olyan mélységekben mint a mint a szakészomelé képzést muszáj tisztáznom tehát hogy most valaki odajön hozzám tanácsot kérni bordból akkor azért merr így na inkább elküldöm valakihez aki aki jobb ebben te személyesen a bort szereted jobban vagy a szakét az szakét meg a pezsgőt imádom a pezsgőt ez a ráadás hogy bor borzomeliél is lettél akkor ez egy olyan hogy is mondjam ez csak egy ilyen plusz hátizsák lett akkor be kell vallanom bűnös bűnös vagyok a pezsgő a kedves imádom szívem csücske a szakér de egy egy jó pezsgőt nem tudok visszautasítani és mostanában a narancsborokat is nagyon szeretem egyébként viszont ha már itt tehát a képzésnél tartunk tehát ugye akkor te ki képezted magad és most itt arra lennék én kíváncsi hogy most magyarországon ti pankával kiket képeztek és egyáltalán milyen igény van arra hogy ne csak igyák az emberek a szakét hanem tudják is hogy mi áll mögötte mit mivel hogyan lehet párosítani amint már érintettük ezt a témát hogy magyarországon milyen fogalmi zavarok vannak a kategóriát a termékategóriát illetően persze kell képezni az embereket és hát alapvetően le kell szoktatni a magyar fogyasztót egy csomó dologról például arról hogy bemenjen a szupermarketre és a polcó levett szakéval kényeztesse magát otthon mert akkor ugyanott van ahol a part szakad nem fogja jobban szeretni a szakét tehát az a probléma hogy a magyar ember és nem csak nem csak a magyar ember hanem hanem hanem az számos európai országban is az átlagfogyasztó úgy ismerkedett meg a szakéval anno amikor még teljesen új volt hogy szinte kizárólag romlott termékhez tudott hozzáférni amit a polctól vett le tehát vagy valami vagy valami alsó kategóriás vagy pedig vagy pedig már romlott volt és hát emiatt nem igazán jó élményekkel távozott valószínűleg a az első szakéjától és hát ezt a szemléletet kell elsősorban megváltoztatnunk és ehhez nekünk nekünk szövetségesek kellenek és a mi szövetségeseink azok az éttelmi management az éttelmi szomeliék akik a szakét népszerűsítik a fogyasztónak és mi elsősorban ezeket az éttermi személyzeteket képezzük elsősorban a termékekről arról hogy h hogyan készülnek arról hogy hogyan szervírozzuk hogyan adjuk el hogyan válaszoljunk a kérdésekre amiket a fogyasztó nekünk feltesz például hogyha azt mondja hogy ő egy száraz szakét keres mit kell mondani mit kell mondani az hogyha mit kell mondani arra hogyha a vendég meleg szakét kér hogy hogyan készítsük el a meleg szakét tehát tehát ezek mind és akkor ezeknek a kép éseknek amiket nyújtunk vannak szintjei van az átlagos tréning amit az éttelmi személyzet kap van a manager training ami általában már egy kihelyezett masterclass valahol ahol össze tudjuk gyűjteni a a partnereink közül a a managment réteget somali réteget és akkor ők kapnak egy mélyebb tudást átlagban hányan vesznek ilyenen részt magyarországon hát hogy úgy összesen tehát mondjuk mi az ideális létszám ha van ilyen egyáltalán hát figyelj attól függ hogy milyen a most egy olyan masterclass ami igazából szakékóstolásból illetve projektorozásból prezentációból áll ott egy 30 fővel is simán elbír az ember de hogyha már és annyian részt is vesznek előfordult már azért az az valamit ez akkor nem azt jelenti hogy hogy mindegyik japán vonalú étterem hanem akkor más éttermekből is akkor részt vesznek persze akit érdekel jöhet tehát igazából kiküldjük ezekre a meghívót és nem csak mi mert például szoktunk együtt dolgozni a maky stevensonnal is aki korábban már szerepelt egyik adásodban neki főzőiskolájval hallgatóknak gyorsan be is szúrom ugye korábbi adásomban maky stevens a két epizódban hallható nem egy étterem ez egy főzőiskola viszont neki megvan a lehetősége arra hogy külön szakékhoz párosítható ételeket készítessen készítsen készítessen el a séfekkel és egy olyan masterclt csináljon velünk ahol ezeket össze lehet kóstolni és az ilyenek nagyon nagy érdeklődésre szoktak számot tartani és ilyen vacsorákat például nagyon-nagyon szeretünk szervezni több étteremmel is előfordult már hogy szaké vacsorát csináltunk ez általában úgy szokott kinézni hogy kiválasztunk öt-h szakét egy öt-h fogásos vacsorára és akkor a séf elkészíti hozzá hozzáélő ételeket és ilyenkor ilyenkor mondjuk általában egy olyan 25-30 fő a maximum amit olyan kényelmesen ki lehet szolgálni meg hát közben standupolunk tehát hogy okor anekdoták röpködnek meg elmondjuk hogy mit mivel miért ö milyen éttermek a hallgatóknak hogy ha budapesten járnak akkor milyen éttermeket érdemes felkeresni ahol ezeket tehát így hogy szaképárosítással ételek megtalálják hát legszorosabb kapcsolatunk a tokio étteremmel van hatalmas szaké választékkal rendelkeznek és nagyon képzett kollégák dolgoznak ott tehát ők egészen biztosan fantasztikus élményt fognak fognak ak nyújtani a fogyasztónak tehát mindent elmondnak a szakéval kapcsolatban aztán dolgozunk még együtt sok több hotellel is w hotel például for seasonsbe most kerülnek be szakék illetve a snack masako az egy ez egy nagyon-nagyon fontos nagykövete ami ami szerény kis szaké portfóliónknak mert ő ő ő ugye ő egy japán nő aki egy bárt há hol is van a helyszín a szélkálmán téren a lövőház utcában lövőház utcában van ez a bár igen és akkor ide nem csak nyilván nem csak japánok hanem bárki mehet bárki bárki persze de egyébként hát ott ott fordul meg nyilván a a a budapestnek a japán japán lakossága és hát nacukosan egészen elképesztő ilyen szaké nagykövet képességek tehát tanú bizony ágot az az elmúlt években mióta mióta megnyitott és vele is csináltunk már rendezvényt egyébként akkor ott van a a 101 group ugye a 101 bisro és a és a többi nem olyan rég nyitott értelme étterme a 101-ben például már szaké testinget is lehet vásárolni ami egy ilyen kis tálcán három pici pohár különböző szaké hogy gyakorlatilag végig vezet a különböző stílusokon én ezt mindenkinek nagyon ajánlom aki csak ismerkedik és nem akar mondjuk egy egész palac szakéval kezdeni tehát ez olyan mint a parfümp paletta a kicsiből lehet ugye választani és akkor ugye melyik illik hozzám na ugyanez a szakéval igen ez egy el elképesztően menő dolog és ezt most fogjuk bevezetni még még jó néhány étteremben a k group is fent van a partnereink listájánt az ó akkor egészen hanami például nagyon-nagyon sok étteremmel ápolunk most már most már jó jó viszony meddig lehet nőni mit gondolsz mertogy most azt mondod hogy nem feltétlen csak a japán éttermek az érdeklődő tehát ezt azért ki lehet akkor terjeszteni ki lehet persze más éttermekre is de mit gondolsz hol van itt a határ meddig lehet nőni vagy pedig akkor a csillagos ég hát figyelj ami a japán és ázsiai éttermek után a leg ígéretesebb kategória az a michlen csillagos és egyéb ilyen magas kategóriájú éttermek amik általában fúziós konyhával szoktak dolgozni tehát adja magát hogy gondolkoznak ázsiai vonalban például ugye az onix a rumor ők ők szintén tartanak vagy vagy bábel azt hiszem most már tartanak szakét a borsorban az általában borsorban szokott bekerülni a teljesen jogos helye van ott egyébként mivel hogy már korábban említettük a a borhoz való bor kategóriájához való hasonlóságot és hát a világon bármilyen konyhával lehet szakét fogyasztani tehát nekünk akik napi szinten foglalkozunk ezzel vannak ilyen kategóriáink amiket így viccesen egymás között szoktunk emlegetni hogy na ez a pizza szaké például ugye ez a követ igen ez a következő kérdésem hogy hogy milyen szakét milyen ételekhez lehet érdemes párosítani tehát akkor már megvannak akkor ezek a kategóriák aletően szakét étellel párosítani rendkívül egyszerű a nagy hibákat nem lehet vele elkövetni ugyanis nincsenek benne tanninok nincsen benne magasabtartalom mint a borban tehát a poral például meg lehet azt csinálni hogy valami valami rettenetes ö ö párosítást hozon létre mondjuk egy nagyon tanninos vörös borral és tonhallal tehát ezek a k ez a kettő abszolutta nem megy egymáshoz és rettenetesen fémízü lesz tőle a szád na most a szakéval ilyet nagyon nehéz csinálni mivel ezek az anyagok ez a csersav ami például a borban megvan ez a szakéban nincs benne tehát nincs benne van a szakénak kesernyéje de az máshonnan jön azt úgy hívják japánul hogy sibüi és az egy nagyon fontos nagyon jó dolog ez ez az ízváltó dolog a szakéban a sibümi ez a kesernye a végén ami arra jó hogy amikor előtted van az asztalon az étel és hogyha ázsiai japán étteremben iszols az két akkor ezek az ételek egyszerre lesznek ott mind az asztalon előtted akkor ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • World Sake Imports
  • FS Budapest

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!”?

Ez az Ablak Japánra podcast második része, amelyben Talián Dóra szaké sommelier és a World Sake Imports munkatársa, valamint az FS Budapest alapítója mesél tapasztalatairól. A beszélgetés a szaké sommelier képzés és vizsga részleteit mutatja be, különös tekintettel a… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!”?

Fő témái: szaké, sommelier, japán kultúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!”?

Megjelenés: 2024. 05. 29.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/32-masodik-resz-en-egy-szake-sommelier-szamuraj-szeretnek-lenni-9604fafb

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból