Ablak Japánra

ELSŐ rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!

· PT56M26S

Összefoglaló

A vendég Lantos Tímea, porcelántervező és kerámikus, aki a kerámia égető kemencék építésében is jártas, sőt, tanítja is a mesterséget. Útja Tiszakécskétől a japán Masikóig vezetett, ahol a masiko stílusú kerámia készítését sajátította el. Tímeával arról beszélgetnek, mit jelent…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 07. 14.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi
Témák
kerámia, porcelántervezés, japán művészet, masikói kerámia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] szeretettel köszöntelek kedves hallgatóm bizonyára sokunk tisztában van azzal hogy a régen fehér aranynak is nevezett porcelán őshazája kína de vajon tudod-e kedves hallgatóm hogy a kerámia őshazája pedig japán igen igen a szigetország történelmének legelső ismert korszaka az úy jon kor vagyis a zsinormintás agyagedények kora időszámításunk előtt 14000-től időszámításunk előtt 300-ig tartott persze kösztes fejlődési periódusokkal most biztosan nem kaptad fel a fejed azon amit hallottál hogy egy korszak több mint 13000 évig tartott amire a világon más civilizációk esetében nincs példa de most nem ebbe az irányba szeretnék elkalandozni a mai adás témája ugyanis az agyag és a kerámia az emberiség első agyagedényei tehát itt készültek keleten japánban és persze kínában az égetett agyag edények lehetővé tették az emberek számára hogy az élelmiszert hosszabb ideig tárolják szállítsák ezáltal akár későbbi időpontban használják fel egy lehetőség lett hogy az élelmiszert akár később főzzék meg az agyagedények égetésének technikája az emberiség fejlődésének egyik közös pontja hiszen szinte minden kultúrában felfedezhetőek az agyagedények és hogy miért mert alapvető szükségleteket elégített ki az égetett agyagedények tartósak vízállóak és higiénikusak voltak ami ahogy az imént is említettem forradalmosította az élelmiszer tárolását és szállít át ez a technológia lehetővé tette a mezőgazdasági termelés növekedését és a kereskedelem fejlődését is az égetés technikája finomodott differenciálódott az idők során a különböző kultúrák saját stílusokat és technikákat fejlesztettek ki és mi a helyzet a porcelánnal a porcelán kínában született meg a tang dinasztia idején 618-tól 107-ig de igazán a szong dinasztia 960 és 1279 között alatt vált híressé a kínai mesterek tökéletesítettek egy sajátos technikát amely során kaolin agyagot és más ásványokat magas hőmérsékleten égettek ki hogy létrehozzanak egy finom áttetsző anyagot amelyet ma porcelánként ismerünk a porcelánt fehér aranynak is nevezték annyira értékes volt és évszázadokon át a kínai export egyik ha nem a legfontosabb termékét képviselte japán közel van földrajzilag kínához nem véletlen hogy ide is viszonylag hamar eljutott a porcelánkészítés technikája és itt is nagyszerű kiváló minőségű porcelánok készültek és készülnek ma is a legjobb minőségű a koimari porcelán amit az ariaki kö japánban a kerámia égetés kifejezetten híres hat nagyobb térséget találunk az a szigetországban a podcast instagram oldalán megosztok képeket erről a hat régióról és az égető kemencékről technikákról is nézz majd rá feltétlen a mai adásban pedig sikerült egy olyan vendéget meginvitálnom aki a mohóly nagyművészeti egyetemen szerzett porc tervezői diplomát számos neves mestertől tanult és tapasztalt többek között a kecskeméti nemzetközi kerámia stúdióban és aki egy sorsfordító találkozásnak köszönhetően már nyolc éve él japánban a tocsigi megyében lévő mintegy 20zres lélekszámú masiko városban az úgynevezett masikojaki japán kerámia irányzat központjában és mielőtt belekezdünk a beszélgetésbe hadd mondja el gyorsan a podcast egy rövid időre nyári szünetre vonul ne ijedj meg kedves hallgatóm ha nem találod majd augusztus 15-én az új epizódot az őszi adásig hallgasd kérlek azokat a részeket amiket még nem hallottál mert valami miatt épp kimaradtak bármely podcast csatornán vagy pedig a youtube-on is eléred őket köszönöm aki az ablakot kinyitja mint mindig jana giszava gyöngyi és aki na ezen az ablakon benéz lantostimea porcelántervező és kerámikus a masikoyaki japán irányzat kiváló ismerője és képviselője és nem utolsó sorban kerámia tanár instruktor aki még a kemence építéshez is nagyszerűen ért örömmel köszöntelek a műsorban kedves timi hálás vagyok hogy elfogadtad a meghívásomat és mindenek előtt hogy sikerült felvennünk a kapcsolatot is köszönöm a meghívást lassan már nyolc éve lesz hogy japánban a tocsigi megyei maskó városban élsz tanítod és egyben tanulod is a kerámiát kézműves vásárokon veszel részt tokiói üzletben is eladsz egyre többen ismerik meg a munkáidat téged magadat és a tevékenységedet a mai beszélgetéssel reméljük hogy mindezen kívl íül jobban megismerhetünk téged lantos timit aki nem csak kizárólag egy keramikus hanem egy magyar is japánban egy nő is japánban és egy külföldi művész is japánban mindezeket a tulajdonságokat hogy vajon te milyen sorrendben állítanád fel arra később rá fogunk térni a beszélgetés során én azonban most arra lennék rögtön kíváncsi hogy te te amikor reggel kinyitod a szemed akkor milyen reggeli képe jut az eszedbe japán vagy pedig magyar és főleg hogy az ételt te milyen eszközökkel milyen tányérból milyen bögréből fogyasztod vajon fontos neked az evőeszközöknek a funkcionalitása illetve gondolod-e úgy hogy léteznek ideális eszközök na hát ez egy komplex kérdés majd sorrendben igyekszem megválaszolni hát amikor kinyitom a szemem ugye az első mondjuk múlt hét óta kicsit életmódváltásba keveredtem egy megfázás kapcsán de hát a legelső az volt ugye hogy beindítom a kávékészítőgépet ugye nyugati egy nyugati reggeli képe meg én nem szoktam reggelizni csak most szoktam rá erre inkább inkább olvásáötem azt a pár percet de az utóbbi egy hében elkezdtem reggelizni is és ilyenkor egy kollégám tárgyához nyúlok arról így eldöntöttem hogy akkor azt csak reggelizésre használom meg van egy nagyon kedves bögrém kedves hallgatók ezt sajnos nem láthatják ennek a kiváltsága az csak nekem jut hogy láthatom ezt a bögrédet ami nagyon-nagyon aranyos és kedves hát nálam hogy hogy mitől jó egy ter számomra azt nem feltétlen mondjuk azok a paraméterek határozzák meg ami egy átlagos mondjuk japán vásárló vagy fogyasztó paramétereivel egyezik meg nekem fontos az hogy lássam hogy kiészíti tudjam hogy milyen alapanyagokból készül tehát a személyiség meg így az egyensúly japánban nagyon gyakran visszaraknak a polcra egy használati tárgyat hogyha nehéz vagy nem olyan a felülete de nálam valahogy így a készítő személyisége és a valahogy a tágyformájának az egyensúlya szóval hogy ez az érzelmi kötődés meglegyen most a készítő személyisége ezalatt azt lehet érteni hogy akkor például különböző brendek irányába mozdulsz el egy név például egy garancia arra hogy hogy jó termék születik igen meg hogy a annak a készítőnek a személyisége valahogy egyé válik a tárgya például ez a bögre amit amit használok ez egy nagyon ilyen csendes egyszerű tárgy ami nem tudom ránézésre mondjuk unalmasnak is tűnhet de valahogy olyan egyensúlyban használja készít az agyagot a azborító mázat a formát akkor van egy ilyen engóbozási technika ami egy helyi sajátosság amire majd kitérek ami láttatni engedi a agyak természetes színét ami alatta van ez egy fehér réteg amiben ja hogy egy ilyen csomó minden történik de csak akkor veszed észre hogyha tényleg így minden nap hozzányúlsz és nézegeted iszogatás közben szóval hogy szeretem így kibontani ezeket a kis titkokat vagy részleteket egy tárgyban hogy nekem ettől jó evőeszköz többnyire evőpálcikát használok tehát a pörköltet is evőpálcikával eszed nem viszont visszatérve arra amit az imént mondtál hogy a tárgyaknak a formája a a a készítés hy ez a magyar tehát a magyar kerámia tárgyakn tárgyakkal is így vagy vagy pedig ez már akkor alakult így ki ahogy kijöttél japánba és itt megismerkedtél a a masikojakival azután mélyült el ahogy kijöttem japánba ugye egyetemóta már tárgyalkotással meg tárgytervezéssel foglalkozok de nekem valahogy akkor mélyült el jobban a szemléletmódom ahogy kikerültem japánba hát magyarországon vannak fazekas termékek de a mindennapos étkezésnél főként porcellántárgyakat használunk mostanában egy jó pár éve jött be szerintem a divatba meg köztudotba magyarországon hogy kézművesek termékeit vásárolják tehát én nálunk az volt hogy van egy métányér egy nagylapostányér egy kislapostányér meg esetleg egy kompótos vagy ha ösjön a család akkor egy leveses tál valahogy ahogy kijöttem japánba akkor így így évek alatt mélyült el bennem hogy hogy itt ugye az emberek megérintik a tárgyat szóval hogy ez nem csak a az érzékelés nem csak az ízlelésből adódik hanem a tapintáson a látványon és akkor ahogy ezek így összeadódnak úgy fokozódik a a az étkezésnek az élménye és nekem ez ez ez volt egy ilyen nagy aha élmény ahogy kijöttem hogy igazából egy tárgynak a akkor teljes hogyha úgy gondolkozok a készítésénél hogy mi kerül mi kerül bele egy egyetemista koromban meg csináltam ugye a moholi nagy formatervezési díjat otthon akkor főként funkcióban gondolkoztam de de nem volt egy ilyen teljes átfogó gondolatom magáról a tárgyról hogy hogy hogy néz ki hogy mi kerül bele azért itt rögtön beszúrnám nagyon röviden hogy japánban három kerámia irányzatot lehet megkülönböztetni ez lenne ugye a minojaki a szetojaki és az aritayaki s ez porcelán ugye te kerámiában vagy tehát itt másról van szó ez csak azért is szeretném szerettem volna elmondani hogy aki japánban látogat és valami nevesebb porcelánt szeretne vásárolni akkor ezek közül lehet választani illetve a legjobb minőségű japán porcelán az az úgynevezett koimari lenne de hát annak ugye olyan a az érték hogy nem biztos hogy mindenkinek megfelel a a pénztálcájához de például egy ilyen ariaki az egy nagyon jó választás lehet hogy a kerámiával japánban milyen térségekben foglalkoznak itt is be lehet azért osztani az országot például fukui prefektúra itt van mondjuk ez az esizenjaki például vagy sigában a sigarakiaki és amit említettem ez a szetojaki az imént ez például acsiban van de acsiban még a tokonomayaki is megtalálható tehát itt nagyon sokféle irányzat van a porcelán szempontjából is nagyonnagyon gazdag japán ebben a művészeti irányzatban is és hát természetesen a kerámiában is már rátértél a tanulmányaidra hát ugye te a momén végeztél porcellán designn szakonból akkor te porcelánnal kezdtél porcelánt tanultál és nem pedig ugye kerámiát utána 2010-ben a herendi manufaktúra zrt-nél töltöttél el egy kis időt illetve később aztán a hómezővásárhelyi alföldi porcellán gyárban is ahol ugye három hónapot voltál na most itt nekem rögtön az a kérdésem tehát ezek még egyszer porcelán készítés és porcelángyárak itt neked a leg benyomás teljesebb tapasztalataid azok mik voltak ugye 2010-ben egy kétes nyári gyakorlatot töltöttem a herendi porcellángyárban és nekem az volt a legnagyobb élmény hogy együtt dolgoztam ott az alkotó házban a gyár tervezőivel tomás ákossal és egy kávés készletet terveztem hogy ezen belül teljesen szabad kezet kaptam hogy milyen formav meg milyen anyag de hogy teljesen megtervezhettem egy készletet és minden gyári energiaforrás eszközök tanált segítség ott volt és rendelkezésemre állt na most akik ezzel foglalkoznak azok tudják hogy két héte az egy rövid időszak tehát a porcelángyárakban sokszorosítással elkészítünk egy modellt amiről sokszorosító formát veszünk és akkor utána abba porcelánöntéssel készítünk tárgyakat nekem a herendi porcellán gyárban a legnagyobb élményem maga az anyaggal való dolgozás is a a gyár falai között való működés volt még a másik nagy élmény aztán 2013-ban megnyertem a movoli nagy formatervezési ösztöndíjat amelyre egy olyan tágycsaláddal pályáztam ami egy növény életszakaszát minden életszakaszát végigköveti a csírázástól a szárításig és és ezekhez az életfázisokhoz rendelt egy-egy tárgyat és ennek a kivitelezésére helyet kaptam a hmezővásárhelyi porcerángyárban ami most már francia kezekben van és bevallomat nagyon élveztem hogy a nagyon jó viszonyba lettem a gyár dolgozóival ott voltam reggeltől esttig egy nagyon nagyon jó időszak volt a két gyár között egyébként termelési folyamat a a a működés között van különbség hát a a herendi porcellán gyár inkább egy manufaktúrális jelleggel dolgozik a a holmezővásárhelyi gyár megy a megy a tömegtermelés mi áll egyébként közelebb hozzád a porcelán vagy a kerámia mind kettő mondtam inkább a kerámia ugye mert most olyan helyen vagyok ami egy agyakban kezd lelőhely megtaláltam azt a szépséget és tisztaságot a az itteni helyi agyagban amit én bányászok meg dolgozok fel magamban meg találtam ugyanazt a szépséget mint a mint a porcelánban ugye a porcelánt a a tisztasága és az őszintesége miatt szerettem most ez ilyen nagyon prózaian hangzik egy olyan anyag olyan anyagról ezt mondani amit főként sokszorosításra használnak de nagyon nagyon szép szobrokat is lehet csinálni például a doktori éveim alatt porcelánplasztikákat készített tem porcelánból most inkább a erre van úgy lehetőségem meg a kerámia gondolom a hallgatók többsége sincs azért benne a porcellángyártás rejtelmeiben azt mondod hogy porcellán plasztikákat készítettél ezt egyébként hogyan kell amikor mondjuk egy porcelán szoborról van szó vagy bármi ezt ugye ki kell akkor önteni vagy pedig ezt tényleg saját kezüleg lehet megmunkálni lehet formázni ánt kétféle fajta formában lehet megvásárolni vagy hozzájutni az egyik az öntőmassza ami folyékony a másik pedig olyan mint az agyag egy plasztikusabb szilárdabb állapotú és amikor én szobrokat készítettem ez egy diplomamunkám is volt akkor kézzel sodortam szálakat és ebből építettem…

Említett entitások

Témák

  • kerámia
  • porcelántervezés
  • japán művészet
  • masikói kerámia

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ELSŐ rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”

Miről szól ez az epizód: „ELSŐ rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

A vendég Lantos Tímea, porcelántervező és kerámikus, aki a kerámia égető kemencék építésében is jártas, sőt, tanítja is a mesterséget. Útja Tiszakécskétől a japán Masikóig vezetett, ahol a masiko stílusú kerámia készítését sajátította el. Tímeával arról beszélgetnek, mit jelent… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ELSŐ rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ELSŐ rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

Fő témái: kerámia, porcelántervezés, japán művészet, masikói kerámia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ELSŐ rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

Megjelenés: 2024. 07. 14.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/34-elso-resz-oka-van-annak-hogy-formakban-fejezzem-ki-magam-5d743485

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból