Ablak Japánra

MÁSODIK rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!

· PT40M54S

Összefoglaló

A podcast sorozat második részében Timivel, a porcelántervezővel és keramikussal folytatódik a beszélgetés, aki a másikojaki japán irányzat szakértője. Összehasonlítják a másikojakit a nyugati kultúrában is népszerű japán raku stílussal, kiemelve a különbségeket az égetési…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 07. 29.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi
Témák
porcelántervezés, kerámia, másodikojaki, raku
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] itt is vagyunk timivel folytatjuk a beszélgetésünket köszönöm hogy itt vagy ma is üdvözöllek kedves hallgatóm gyorsan el szeretném mondani az adás elején hogy a podcast egy rövid időre nyári szünetre vonul ne ijedj meg ha nem találod majd augusztus 15-én az új epizódot az őszi adásig hallgasd kérlek azokat a részeket am iket még nem hallottál mert valami miatt ébb kimaradtak bármely podcast csatornán vagy pedig a youtube-on is eléred őket köszönöm legutóbb ott álltunk meg timivel hogy milyen környezetben milyen módon tanulta a kerámiázás fortéjait masikóban hogy milyen módszerekkel tanította a japán mestere kusaka bes sensei a folytatásban hallhatsz egy rövid összehasonlítást az európában is népszerű raku stílus és a masikoyaki közötti különbségekről pár szavas összefoglalót a japán úgynevezett mingej mozgalom lényegéről és hatásairól a mai kerámiagyártásra aztán mesél nekünk timi a saját fejlesztésű mázairól és a mászkészítés fortéjairól megtudhatjuk hogy mit is gondolnak a japán vásárlók timi termékeiről és emellett még sok más érdekességet további információkat tudhatsz meg a témáról ajánlom hogy hallgasd meg az első részt is ha még nem tetted volna meg így lesz érthetőbb és kerek a kép és természetesen várom a hallgatói véleményeket kérdéseidet küld el kommentben a podcast honlapján vagy akár facebookon instagramon következzen tehát a folytatás aki az ablakot kinyitja mint mindig janegiszava gyöngyi és aki folytatva az első beszélgetést ma is ezen az ablakon benéz lantos stía porcelántervező és kerámikus a másikolyaki japán irányzat kiváló ismerője és képviselője és nem utolsósorban kerámia tanár instruktor aki még a kemenceépítéshez is nagyszerűen ért egyébként magyarországon ez a rakus stílus ugye hát minthogy japán rakus stílus az ami viszonylag népszerű é és hogy a masikojaki és a rakus stílus között mi lenne mik lennének ugye a a legnagyobb különbségek ebből a rakusstílusból én azt találtam hogy ez inkább ugye a japán teaszertartáshoz kapcsolódik és alacsony hőmérsékleten égetik ki még ugye a masikóly akit elégi magas hőmérsékleten tehát ezt a rakut ezt alacsony hőmérsékleten égetik ki viszonylag még melegen veszik ki a kemencéből és akkor így helyezik vízbe vagy pedig valami hideg levegőbe letisztultabb művésziibb formáknak szokták mondani ezt a rakusstílustst míg a masikoyaki ez inkább egy egyszerűbb természetesebb stílus tehát inkább a mindennapi élethez áll közelebb a rakut azt inkább ugye dekoratív célokra használják vagy szolgálnak inkább és hát amit az előbb is mondtam hogy a teazertartáshoz kapcsolódnak ezek a tárgyak még ugye a masikójakinál hát ezek használati tárgyak tányér bögre csésze satöbbi a mindennapokban ugye használjuk eleve ez a masikojaki amit az imént említetted ezt a mingeely mozgalmat is és most én nagyon de nagyon röviden össze szeretnék foglalni így a hallgatóknak hogy ez miért fontos a masikojaki történetében meg egyáltalán itt a japán kerámia kézműves művészetek terén ugye ez a mingeegy dolog ez a gyors modernizáció és a nyugati hatásoknak a a reakciójaként született jött létre hát ugye ez egy jól megszokott dolog megy valami a tradicionális úton módon és akkor ugye bejönnek az új újdonságok hát akkor meg akarjuk tartani nyilván a jól bevált dolgokat tehát itt erre egy válaszként jön létre ez a mingeely mozgalom és még egy dolog mert itt nagyon sok sok mindent lehetne mondani én most nem szeretnék itt monologizálni a lényeg az hogy megkérdőjelezi hogy mi számít művészetnek hol lehet meghúzni azt a vonalat hogy valami kézműves és valami pedig már egy művészi alkotás nagyon fontosnak tartja az ismeretlen kézműveseknek a szakértelmét inkább azt hangsúlyozza tehát nem az egyén a név hogy ki és mikor és milyen módon csinálta hanem inkább a ezt a tradíciót követve csinálta a ehhez az ehhez az iskolához stílushoz tartozó valaki és és a a tárgynak a funkcionalitása az egészet egyébként janagi munejosi alkotta meg szecu janagi szecu igen szetu volt az első neve de aztán munosi lett belőle miért erre most ne térjünk rá a lényeg az hogy ő a janagi szensej az ő nevéhez fűződik ez a ez a mozgalom és nem csak a japán hagyományokból építkezik hanem a természetesen a nyugati gondolkodás is egészen mélyen megérintette hatással volt rá egy william morris nevezetű brit művész aki az arts and crafts mozgalomnak a kulcsfigurája volt ez a morris a kézműves tárgyaknak a belső értékét hangsúlyozta az iparosítással szemben kritikusan állt ez is ugye egy egy ilyen hatás ami janagit megérinti de ő pedig ugye a japán esztétikából egyfelől ez a vabisabi meg a shbu fogalma a japán esztétikából építkezik illet őt megérinti a buddhizmus is na most a buddhizmusban van ez az úgynevezett musin tehát ez a ez a nincs a a nem a semmi fogalma és ezt ugye a spontánításra és a természetességre lehetne a legjobban lefordítani a maga mozgalom ezt 1925 vagy 26-ban hozta létre magát ezt a nevet hogy mingej ezt min sütekii kógejhin kifejezésből mint népi kézművesség ennek a rövidítéséből ezt ugye most ha azt mondjuk hogy mingej mingej hin japánul akkor inkább ilyen szuvenyírekre is értjük de igazából ennek a mingeelynek a jelentése az olyan kézműves alkotások amelyek egy-egy tájegységre jellemzőek a mindennapi élet teremtette meg őket és a mindennapi használatban vannak tehát át tájegység és a mindennapi használat ami egy nagyon fontos az egyszerűség és a funkcionalitás és még egy kiegészítendő a fenntarthatóság ami ugye napjainkra is jellemző illetve hát ebbe az irányba mennek el a dolgok hogy a kézzel készített tárgyak azok hosszú távra építik használják 1936-ban alakította meg alapította meg a japán népi kézműves múzeumot ami azért érdekes mert itt nem csak a japán tehát a belföldi népi kézműves termékeket tárgyakat gyűjtötte és állította ki hanem a világ minden tájáról olyan gyűjteményt kell elképzelni ahol a bútoroktól kezdő festményeken texíliákon át mindenféle tárgy megtalálható volt és az ismeretlen kézműves című könyvében janagi foglalta össze öt pontban ennek a minge neek az esztétikai alapelvét ami röviden amit az imint is mondtam a névtelen kézműves munkái a használati tárgyak szépsége ez lenne a második pont ami a hasznos tárgyakban igenis van szépség ezt próbálja ezzel hangsúlyozni a harmadik pontban a közösség és a közös érték tehát amit ugye mondtam a az előbb hogy itt nem a név hogy ki alkotta ki csinálta hanem a ö közösség kollektív tudását visszatükrözi a termék a negyedik az az egyszerűség és a természetesség lenne és az ötödik pont az a kézműves technika és a magas minőség ami megint arra utal vissza hogy azért mert valami kézműves valami egyszerű annak igenis magas minőséggel is kell készülni ahhoz hogy hosszútávon használható legyen és fenntartható legyen a kézműves szakértelme úgy ahogy van ezekben tükröződik na most a ezen a mingely mozgalmon belül kawai kiro és hamada sóji akik meg janagi akik ezt a ezt a mozgalmat vitték és a hamada sói volt az aki egy masikói aki keráikus volt és az ő alkotásai értékét hogyha nézzük akkor akkor eléggé drágának is mondható tehát ennyit szerettem volna és ugye a masikóly aki ezért is érdekes és hát még most is van jelen napjainkban egy erős kapcsolat van az angliában található szent eves bernard leach is részt vett ebben a törekvésben és akkor van egy ilyen rokoni vagy testvérkapcsolat a kettő város között anglia és masikó között van ott ott is egy kerámia iskola szent ben a lényege a dolognak hogy a japán hagyományok és a nyugati hatások azért itt nagyon nagyon jól össze keveredtek összegyúródtak tehát ebben a maskojakiban is azért van nyugati hatás akkor ugye ha jól értem igen igen ez egy nagyon befogadó és barátságos város tehát jó ennek kapcsán szeretnék visszacsatolni még a mingaj bemutatásod előtt beszéltél a masikojakiról és a rakuról itt van több fogalom amit szeretnék így rendbe rakni tehát ugye a masik eredetileg masikójaakinak neveztek mindent ami helyi agyakból készül helyi tradicionális technikákkal van ez a masikólyaki karakter ezek a nagyon vastag testes vörökös agyakból készült tárgyak helyi mázaka a nuka akkor van ez a helyi engóbozás technika van ez a zöld színű nuka amit nuka sinek hívnak most arra nem télek nem kanyarodok el mert túl igen de az micsoda a sécsi az a szeladon mááz az is egy máz opálus vagy jáde most már viszont annyira sok színű lett ez a város olyan olyan sok keramikus jött ide mindenhonnan az országból hogy igazából nagyon sokan vannak akik masikajakit csinálnak de nem is helyi agyakból pusztán azért is annak nevezik mert itt a városban van tehát a városban alkot és dolgozik és lehet hogy mondjuk sigaraki agyagot használ szóval hogy most már ilyen kitágulása van ennek a fogalomnak említetted hogy a raku nagyon divatos ami igaz és azt kell tudni a rakuról hogy tehát ugye japánból indult ki a 15 században kiotóban van a a családnak a a központja a raku családnak és a 20 században került be nyugatra az 1950-es é évek végén és teljesen átalakult maga ez a technika hogy ezek a teaszertartási rakutásedények amiket rakonak nevezünk meg ugye a család alacsony hőfokon égetnek itt kint is ami 1150°okot jelent de nyugatra kerülve ez a hőfok még alacsonyabbra süllyett és és átalakult egy ilyen nagyon dekoratív dologgá kicsit olyan jelentőségvesztett dologgá és amivel nincs baj mert tehát azért ilyen népszerű mert nagyon rövid égetéssel lehet nagyon látványos eredményeket produkálni szóval ezek a különbségek igazából hogy a ami keleten készül kicsit ilyen csendesebb egyszerűbb dizájn egy kézzel készítettesedény csupán nyugaton pedig mindent rakunak neveznek amit 900000 fokig felfűtenek és tényleg kiveszik ilyen hirtelen lehítés többször már előfordult ez az engóbozás is meg a máz fogalma tehát mint technikai sajátosság azért én rá szeretnék kérdezni hogy a masikoyakinál ez a máz ami japánul ugye a yujaku lenne hogy ezt te magad a nulláról készíted tehát amivel ugye bevonod az agyagot ettől lesz ugye színes fényes olyan mint a porcelán hogy ezt te hogyan készíted ez mennyire nehéz egy ilyet készíteni mármint a mázat hát nekem ez több évi kísérletezés volt nekem ez ilyen magától értetődő természetes dolog volt hogy akkor akkor elkezdtem magam bányászni a helyi anyagokat magam feldolgozni mázakat készíteni a helyi alapanyagokból tulajdonképpen minden itt van helyben és mások a helyi alapanyagok mint az európai alapanyagok vagy miből készíted itt a mázat a máz az különböző kőzetek és kemikáliák keverékének az egyvelege és itt a vázalkotó anyaga hamu meg földvát meg kaolin és tehát ennek a háromnak a felosztása az itteni kaolin főként kóreából jön annyira nincs nagy különbség de a helyi földpátok és kőzeteknek kicsit másabb a a hőmérséklete és ami érdekes az a amamú ugyanis ez a terület nagyon gazdag rizsföldekben és ugye a rizsnek a tehát a növénynek az alkotó a növényt magát felhasználják mác készítéshez és én ezt nagyon szeretem kedves hallgatók majd rámennek a az instagram oldaladra is és megnézik a te alkotásaidat akkor például így a te tányérjaidon mint ilyen üstökös vagy hullócsillagra jellemző motívumokat alálhatnak láthatnak ami ami nagyon nagyon vonzó nagyon kedves bájos ez igazából ugye a te ujjadnak a lenyomata tehát amikor az agyag tányért a három ujjaddal fogod és mázba belenyomod vagy a mázat ráöntöd akkor ugye az új begyed az az megmarad és és tulajdonképpen ez a minta spontán jött vagy ez másnak nem jutott eszébe hogy hogy az ujjának a mintáz át ott hagyja elm másnak is eszébe jutott ezt a itteni egyik mesteremtől is tanultam tulajdonképpen engombozásnál van ez a agyag gazdag nagyon vörös agyag tehát ezt bevonják egy fehér réteggel ennek is oka van tehát a magyar népi kerámiában is nagyon jellemző az hogy fehérren gobozzuk a gobozták a tárgyakat azért hogy nemesebbnek tűnjen hogy közelebb kerüljön a porcelánhhoz ami ugye presztízst jelent és ez ez itt is megvan a ebben a faluban tehát bevonják ezt a vörös agyagtestet ezzel a fehér tejszerű engóba amikor még nincs kiégetve azért vannak rajta az úri lenyomtóim mert amikor leöntöm még nyers állapotában akkor el kell távolítanom a fölösleget róla hogy lecsöpögjön és ehhez meg kell érintenem az ujjaimban és ezután lerakom a tárgyat és hagyom hogy kiszáradjon és kiégetem és azután kerül rá ez az ilyen smaragzöy máz ami egy helyi tradicionális máz aminek az a neve hogy nuka széi és ebből ez a rizsszár amiból készül meg a disé és még ehhez jön földpág szóval szerintem ez nagyon varázslatos hogy különböző kőzetek meg ilyen növényi származékok összekeveréséből ilyen felületeket és színeket tudsz kinyerni olyan színeket tudsz megalkotni ott amit csak ott tudsz megalkotni máshol nem pont amiatt hogy az alapanyagok is egyediek ugye hát lehet hogy otthon is megtudnám hogyha kísérleteznék megint három vagy négy évet az otthoni növények kérdezted hogy nagyon nehéz volt-e igen nagyon nehéz mert tehát ez több évig tartott mire rájöttem hogy melyik anyag hogy kompatibilis ja még azt akartam elmondani hogy ehhez a a mászhoz van a sógyi hamada emlékház és ezelőtt van egy rizsmező meg jobban lettem az egyik farmerral és ő tőle szerzem be ezeket a…

Említett entitások

Témák

  • porcelántervezés
  • kerámia
  • másodikojaki
  • raku

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

A podcast sorozat második részében Timivel, a porcelántervezővel és keramikussal folytatódik a beszélgetés, aki a másikojaki japán irányzat szakértője. Összehasonlítják a másikojakit a nyugati kultúrában is népszerű japán raku stílussal, kiemelve a különbségeket az égetési… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

Fő témái: porcelántervezés, kerámia, másodikojaki, raku.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!”?

Megjelenés: 2024. 07. 29.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/34-masodik-resz-oka-van-annak-hogy-formakban-fejezzem-ki-magam-ec470eee

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból