Ablak Japánra

ELSŐ rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út

· PT1H34S

Összefoglaló

A magyarországi kendó sport egyre népszerűbb, erről szól az Ablak Japánra podcast legújabb epizódja. Bárány Tibor, a Vácrátóti Botanikus Kert kurátora, angoltanár és a Budapest Főnix Kendo és Iaidó Klub elnöke, vezetőedzője osztja meg tapasztalatait a japán harcművészetről.…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 10. 14.
Hossz
1 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Bárány Tibor, Yanagisawa Gyöngyi
Témák
kendó, japán harcművészet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulással é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] szeretettel köszöntelek kedves hallgatóm örömmel jelentem hogy újra itt vagyok nem szűnt meg a podcast nem tűntem el így visszatekintve hosszú és nagyon-nagyon meleg volt az idei nyár a földgömbnek ezen a részén is talán már máshol feledésbe is merült milyen is volt ez a nyár mindent félretéve remélem jól töltötted kedves hallgatóm még egy örömteli dologról szeretnék szólni a podcast ezzel az adással megkezdte immár negyedik évadját egy újabb mérföldkő nekem mindenképpen és hálásan köszönöm mindazon hallgatóknak a kitartást akik az első évadtól kezdve velem tartottak és kísértek hallgatták a műsorokat az újonnan érkezőket pedig biztatni szeretném hogy hallgassák meg a korábbi adásokat is ma egy japán harcművészeti sportágról lesz szó ami eredetileg nem sport volt hanem az éleetalál eszköze a japán kardkészítésről egy korábbi adásban már beszéltünk most pedig ennek a kardnak a használatáról a kardforgatás technikájáról és ami ebből kifejlődött a kendorról fogunk vendégemmel beszélgetni tudtad kedves hallgatóm hogy magyar orzág nem csak abban a szerencsés helyzetben van hogy világviszonylatban is kiemelkedő helyen áll a kimagaslóan gyors internethasználat és egyáltalán a hozzáférés terén hanem tulajdonképpen szinte mindenhez hozzá lehet jutni már amihez az ember csak akar na jó mondjuk inkább úgy hogy nagyon sok mindenhez és így van ez a szolgáltatásokkal és a sportolási lehetőségekkel is ha valaki kendózni szeretne például akkor kendózhat mondjuk a budapest főnix kendo és iiddo klubban de mi is ez a kendo valójában és miben más mint a talán népszerűbb japán budó sportok magyarul harcművészeti ágak nevezhetjük-e egyáltalán sportnak a kendót abban az értelemben igen hogy egyfajta mozgásról testedzésről is szó van de aki a japánul bogu vagyis kendo páncélzat mögé is szeretne nézni vajon mit talál hát először is egy leizzatt embert de ennek az embernek a fejében már egy tágabb mélyebb világkép él legalábbis ha jól halad a kendo útján mint amikor még elkezdte a gyakorlást nos a mai vendégem erről az útról egyfajta belső átalakulási lehetőségről is fog nekünk beszélni nagy örömömre szolgált hogy elfoglaltságai ellen re igent mondott a felkérésemre és nem utolsósorban azért is hálás vagyok neki mert végtelen egyszerűséggel és alázattal adja át azt a tudást és tapasztalást a témáról amit talán még a könyvekből is nehézkes összeszedni vendégem nemcsak kendó edző hanem tanár is precízebben pedagógus aki megvan róla győződve hogy a tudást úgy kell prezentálni a nebulóknak azaz a hallgatóságnak hogy az élvezhető lebilincselő és maradandó legyen pontosan úgy ahogy ennek a podcastnek is célja az edutatement vagyis egyfajta oktatás ismeretbővítő célzatú szórakoztatás aki az ablakot kinyitja mint mindig janagiszava gyöngyi és aki ma ezen az ablakon benéz bárány tibor a váczrátóti nemzeti botanikus kert kurátora angol tanár pedagógus a budapest főnix k és ihádó klub elnöke vezetőedzője és aki a magyar kendó történetében elsőként szerezte meg a hetedik dan fokozatot és a kósi rangot a kelet-közép-európai országok kendó vívói közül nagy szeretettel köszöntök minden kedves hallgatót és nagy öröm számomra kedves tibor hogy elfogadtad a meghívásomat köszönöm szépen a meghívást és hát a nagy öröm számomra hogy hogy beszélgethetek veleed hát illetve arról hogy most ugye a kendó témakört fogjuk körbejárni így van hiszen a podcastnek a 33 epizódjában már megismerkedhettünk a japán karddal ez ugye japánul a nyihuntó volt a japán kard sajátos tulajdonságaival kovács andrás kartkészítő jóvoltából aki kedves hallgatók közül akik esetleg még nem hallották a beszélgetést szeretettel ajánlom tehát meg tudhattuk azt hogy miért is különleges a japán kard és hogy hogyan kell készíteni a mai adásban pedig tibortól bárány tibortól többek között azt tudhatjuk meg hogy hogyan kell vagy érdemes a japán kardot használni és bár a kendóan nem valódi kardukat azaz vágó eszközöket használnak a kendósok hanem ennek egy szoftabb verzióját ugye bambusz okat használnak ami egyébként rettentő fájdalmas tud lenni ha jól odacsap vele az embert szóval megvan a technikája és a művészete annak hogy hogyan forgassuk a bambuszkardunkat mielőtt viszont fejest ugrunk a névészbe és a részletekben tibor én azt szeretném megkérdezni tőled hogy neked hányféle névegy kártyád volt ugyanis te azért elég sok mindennel foglalkozol foglalkoztál az előéleted során is és hát jelenleg is tehát nem csak és kizárólag a kendó műveled tanítod te hogyan definiálod magad ki vagy te hát most jelenleg egy még egy kártyám van tehát most a a vácrátótan a nemzeti botanikus kerben dolgozom mint dendrológiai kurátor ha ezt magyarra lefordítom akkor a pásszáró növény gyűjteménynek vagyok a vezetője és hát roppantul örültem ezt a amikor megpályáztam é megkaptam ezt az állást mert nagy álmom volt egy ilyen gyűjteményes kerben dolgozni már hosszú évek óta de nyilván az élet nem ezt hozta a a kezdetekben és máshova más irányba mentem de most jelenleg ezzel foglalkozom ami egy óriási nagy felelősség megtiszteltetés egy 24-27 hektár területnek a fejlesztése karbantartása gyűjteménynek a növelése tehát ez egy ez egy roppant érdekes és szerteágazó feladat hát előtte foglalkoztam sok mindenn am mint említett tehát kertészként végeztem igen ugye angliában angolul szerettél volna megtanulni és hát akkor elmentél angliába és úgy hozta a sorsst hogy akkor a kertészkedést ezt választottad igen ez egy nagyon erős kombinációja volt a kettőnek hogy azzal tudtam foglalkozni amit szeretek illetve angolul is megtanultam és aztán később tanárként végeztem egy egyetemen és hát és tanítottam egy általános iskolában angol tanárként és tehát innen kerültem a botanikus kertbe de nyilván ez nem volt egy ilyen egyértelmű tehát hogy n út mert ez így túl egyszerűnek hangzik hogy hogy kerül egy elskolai angol tanár egy botanikus kerbe az az iskola ahol végeztem az egy nagyon neves kertis iskola volt angliában az akkor tehát a a botanikus kertnek a a kurátorával én szoros kapcsolatban voltam tartottuk a kapcsolatot és hát folyamatosan oyan érdekes hogy jártam ki gyűjteményes kertekbe tanulni tartottuk a kapcsolatot és hát az ő felkérésére jöttem a kertbe hogy vegyem át azt a közel sőt több mint 40 éves munkát amit ő végzett a kertbe hogy vigyem tovább a az ő világa meg az én világom nagyon hasonló tehát ő is nagyon ez a keleti ez a japán kínai beállítottságú tehát nagyon erős a kelet-ázsiai gyűjteményünk a a kertben tehát és ez a ennek a kettősége ez nagyon jól passzolt és és ezt a gyűjteményt ház fejlesztem hát per természetesen hát ez vol a a gyűjtemény az hogy említettem szerte ágazó tehát aztán minden megtalálható tehát magyarországon a leg legnagyobb pajegyeg számú gyűjtemény található közel 12000 taxonnal tehát fajjal ebből körülbelül 4000 fászárú növény növény található ami ugye botanikus kertek általában így szokták úgy úgymond a minőségüket meg a magukat definiálni hogy hány haj található mennyire szerteágazó a a ker és európai viszonylad a világ vzáal is nagyon komoly gyűjteménnyel rendelkezünk igen és hát tegyük hozzá hogy te nagyon szereted még a szent jános bogarakat is mertogy abba a link gyűjteménybe amit majd a kedves hallgatók is megnézhetnek és megosztok mindenkivel beletettél egy ilyen linket ami ami nagyon aprólékos részletekkel ír a szent jános buogarakról is és hogy akkor ezek szerint ebben a kertben még még ilyenek is vannak ugye hát igen ez egy kiegészítő azt mondom esemény a a kertben ez természetesen má az én jóvoltamból került ide én én csak egyik vezetője vagyok egyik részevője vagyok ennek az eseménynek ezt egy úgynevezett bogármester halász ferenc úr indította el a évekkel ezelőtt azt hiszem az alssú doobozi arboríumban indult el ez a bogárséta abszolút egyedi unikális esemény így a az év során magyarországon és hát ezt az eseményt terjesztette kis sok-sok területre egész magyarországon beleértve minket is és akkor így kerültem én is bele hogy felkérést kaptam hogy adott esetben egy ilyen bogársétát vezetnék hát sokat nem értettem a szent jános bogarakhoz de most már egy egy mini podcá vagy egy tettolkot tudnék mondani a a a szent járos bogarakról k és hát nem csak ebből hanem úgy gondolom hogy hogy valahol mind enből amihez amihez hozzányúlsz és elkezdesz és hát ez így volt a kendóval is 1986-tól van a kendó ugye az életedben deehát még kamasz korodban kezdtél el kendózni egyáltalán akkor magyarországon miért vagy ez hogyan jött nálad ez az indíttatás hogy pont kendót mert én feltétlenzem hogy akkor azért még ennek nem volt akkora audienciája hogy hogy sokan ismerték volna meg egyáltalán hogy kik tanították akkor neked a kendó amikor te elkezdted hát ugye a 80-as évek elejéről közepéről beszélünk akkor volt a nagy reneszánsza ugye a bruce lee meg chuck norris meg satöbbi ugye filmeknek és hát érdekes én egyáltalán nem szerettem a harcévészeteket tehát ez engem nem vonzott ez a kungfu meg a nem karatter meg satöbbi tehát az osztálybó mindenki karatéz ott meg mindent csináltak mert akkor ez ilyen nagyon kvázi menő dolognak látszott és hogy én miért kezdtem el kendózni ennek nagyon prózai oka volt a bátyám elkez talált egy kendó klubot és odajárt le és egyszerűen csak ez a testvéri akár lehet mondani rivalizálásnak vagy akár lenni hogy utánzás ugye én volt az öcs és akkor hát mindig utánoztam tehát akkor hát akkor nekem is kell kendózni ha már ő kendózik akkor biztos hogy valami van benne és tehát nem magáért a kendóérrt kezdtem el a a a kendót hanem egyszerűen csak követtem a bátyámmal és akkor hányan voltatok egy csoportban a kezdő csoportban egy olyan tizenvalahány ha jól emlékszem tien alahányan voltunk akkor körülbelül még ennyi úgymond haladó volt ez volt magyarország egyetlen egy kendó klubja a fehérvári út 1201egy egy nagyon tehát ikonikus helyszín alatt volt a vszm közösségi ház az az egy egy egy akkor azt is lehet mondani egy kulturális központ volt mert ott megfordult a padödő ott az első emelet is próbált tehát sok-sok érdek az akkori vezető ez így így ezeket a nagyon izgalmas érdekes dolgok valahogy sikerült így begyűjtenie oda egy fantasztikusan jó termünk volt ami kiválóan alkalmas volt a kendó gyakorlásra ugye ezt a padlót értem hogy egy rogalmas parketes padló tornaterem volt és ez volt az mondjtok a az ősi nő ühüm és ki tanított és akkor magyar tanár volt akkor vagy vagy ki tanít nem tehát én már belecsöppentem egy úgymond idézőben kialakult kendó klubba tehát ez már nem nem egy ilyen hős korszak volt amikor semmilyen eszköz nem volt elérhető tehát akkor már voltak ugye kardok voltak pelszerelés nagyon korlátozott számban és a az japán nagykövetségről jött le két japán tanár aki minket oktatott illetve az ötvös lóán tudomány egyetemnek a japán tanncéknak vezetője yamadi tanár úr oktatott minket tehát ezt a tizen akárhány főt akkor ők ezt tehát a japán igen na most ugye ahogy mondod hogy a a követs a nagykövetségről nem tanár volt effektív csak ő is művelte a élként igen nem nem nem nem nem így van tehát ő a hát a akit mondtad a közvetlen tanáromnak tehát a tsushima kandi úr ő a kulturális hatasé volt a japán nagykövetségen és ő hozta le a felszerelését a gyerekének a felszerelését mert a gyereke az egyáltalán nem akart kendózni és és az ő felszerelését tudtam használni ez egy akkor nagyon nagy szerencse volt illetve tehát az volt nagy szerencse hogy hogy közvetlenül már japánoktól sikerült tanulnom tehát ez ez tehát első kézből kapt első kézből kaptunk és akkor a azt a fajta mentalitást azt a fajta szellemiséget ők már valahogy becsatornázták a a klubba tehát nem könyvekből nem satöbbi tehát úgy tanultuk mert azért ebben az időszakban nagyon sok klubb ezzel szent és valahogy így elkezdték és aztán majd lesz valahogy alapon kialakul egy kendó klub és akkor eljárnak szemináriukra szemináriumokra meghívnak tanárt valahonnan de nekünk erre nem volt szükségünk mi már közvetlenül tanulhattunk japánoktól azonban ugye ezek a tanárok nem profi kendó tanárok voltak ők is valamikor középiskolában vagy egyetemen tanult tanulták ezt a a a kendót nem voltak magas fokozatúak tehát nem egy nagyon képz kendóokról beszél de nekünk hát ők voltak a az isten persze az istenek a nagy szamurájok tehát így van de de ez egy nagyon komoly alapot adott a kendónak is meg a klubnak is most egy kicsit nagyot túrók mert hogy a budapest főnix kendo és iiddo klub megalakult ennek jelenleg is ugye az elnöke és a vezető edzője vagy és jelenleg ez már 40 éve fenn áll na most én itt rögtön arra szeretnék rákérdezni hogy kendo és iid iido klub ugye kendo meg iiddo tehát mindenkettő doóra végződik és általában japánban ami ami ilyen elnevezés hogy valamilyen do mint sado meg cado meg mindenfélék vannak ez ugye valamilyen utat jelent tehát valaminek a a művészeti nem is csak művészeti hanem technikailag egy kifinomult művészi rangra emelését is jelenti de hogy a kendo és a akkor az iádó között mi a különbség valószínűleg ugye a kedves hallgató közö is bevallom hogy hát én sem nagyon voltam vagyok ezzel tisztában hogy mind a kettő ugye kardűmészet kard forgatással foglalkozik…

Említett entitások

Témák

  • kendó
  • japán harcművészet

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Vácrátóti Botanikus Kert
  • Budapest Főnix Kendo és Iaidó Klub

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ELSŐ rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”

Miről szól ez az epizód: „ELSŐ rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

A magyarországi kendó sport egyre népszerűbb, erről szól az Ablak Japánra podcast legújabb epizódja. Bárány Tibor, a Vácrátóti Botanikus Kert kurátora, angoltanár és a Budapest Főnix Kendo és Iaidó Klub elnöke, vezetőedzője osztja meg tapasztalatait a japán harcművészetről.… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ELSŐ rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bárány Tibor, Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ELSŐ rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

Fő témái: kendó, japán harcművészet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ELSŐ rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

Megjelenés: 2024. 10. 14.. Hossz: 1 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/35-elso-resz-a-kendo-valojaban-egy-elethosszig-tarto-ut-2f065643

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból