Ablak Japánra

ELSŐ rész: A rendőr nem egy távoli ikon

· PT59M56S

Összefoglaló

A "Ablak Japánra" podcast legújabb epizódjában Dr. Héra Gábor vendég, a HUN-REN KRTK regionális kutatások intézetének kutatója. Gábor a japán "koban" rendszeren, a közösségi rendészeti modellen keresztül mutatja be a japán rendőrség sajátos működését, szerveződését és…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 11. 14.
Hossz
1 óra 0 perc
Szereplők, említett nevek
Héra Gábor, Yanagisawa Gyöngyi
Témák
japán rendőrség, koban rendszer, közösségi rendészet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] szeretettel köszöntelek kedves hallgatóm rögtön egy képzeletbeli kérdéssel fordulok hozzád benned vajon milyen kép él a rendőrségről mint szervezetről és a rendőrről mint személyről akivel esetleg volt már dolgod is vajon milyenek a benyomásaid feltételezem hogy hy ahány ember annyi vélemény ezek között pedig van jó is és kevésbé jó is no de miért is tettem fel ezt a kérdést ahogy van ahány ház annyi szokás közmondás lehetne ahány ország annyiféle rendőr közmondás is de az igazat megvallva japánban mint általában nagyrészt szinte mindig a rendőrség is mint jelenség ezt most én így nevezném másképp létezik funkcionál szerveződik és tevékenykedik mint a világnak egyéb tájain de miben rejlik a másság miért tudott más lenni és jó-e ez a másság japánnak melyek az erősségei és a gyengeségei a japán modellnek egy kicsit lépj most hátra kedves hallgatom a megszokott álláspontodból és próbáld a berögzött szokások ól és előítéletektől mentesen hallgatni az elkövetkező beszélgetést nagyon sokszor hallom azt hogy a lakosság és benne az egyén valahogy nem akar vagy nem tud részesévé válni a közösségének amibe valójában beletartozik ezt a mondatot zanzásítva mondhatnám úgy is hogy mindenki egyért és egy mindenkiért de ez valóban túlon túl leegyszerűsített megfogalmazás ennél árnyoltabb a helyzet és ennek megfelelően úgy gondolom hogy több szempontból is érdemes körbejárni a témát az elkövetkező epizód két része erről fog szólni a japáni rendészeti modellről egy konkrét példán keresztül ez a példa pedig a japán úgynevezett koban rendszer amely a szigetország rendőrségi nek alárendelt szervezeteként létrejött végszervezet a mai vendégem a helyreállító igazságszolgáltatás szakértője aki a hundr krtk regionális kutatások intézeténél dolgozik kutató szociológus és jártas a szociálpolitika és a tudományfilozófia terén is kutatási területeihez tartozik a helyreállító igazságszolgáltatáson kívül a kapcsolati erőszak és a hatásmérés is ha éppen nem kutat akkor oktat mégpedig a nemzeti közszolgálati egyetem doktori iskolájában vagy a pécsi tudományegyetem szociálpolitikai tanszékén emellett pedig betölt még külföldi alapítványoknál is pozíciókat és hogy le ne maradjon elmondanom nagyon nagy örömömre szolgált hogy ennyi elfoglaltsága mellett akceptálta a felkérésemet vendégem 2022 őszén járt japánban ahol egy nagyszerű kutatást végzett amellyel hozzájárult egyfelől a japáni oldal azon igényéhez hogy a világ minél teljesebben megismerhesse egy külföldi kutató szemszögéből nézve a japáni közösségi rendészeti modellt másfelől pedig vendégem kutatása nagy mértékben hozzájárult és járul hozzá jelen időben is a magyar rendőri viszonyok jobításához a tanulmánya a belügyi szemle 2024 című kiadványban is olvasható online ajánlom minden kedves érdeklődő figyelmébe ezt a podcast leírásban is megtalálod majd aki az ablakot kinyitja mint mindig jana kiszaa gyüngyi és aki ma ezen az ablakon benéz dr héra gábor a hundrend krtk regionális kutatásokté etének kutatója szociológus tanár aki sok egyéb téma mellett több éven keresztül végzett kutatásokat fókuszálva a roma integrációra diszkriminációra előítéletre az aktív állampolgárságra a demokratikus nevelésre és a vállalati társadalmi felelősségvállalásra kedves gábor nagyon nagy szeretettel köszöntelek a műsorban és köszönöm hogy itt vagy hát én köszönöm a meghívást szép jó naapot kívánok minden kedves hallgató bizonyára a kedves hallgatók közül is sokan vannak úgy hogy bizonyos klisék vagy sztereotípiák alapján különböző képzeteket építenek fel a fejükben és ezeknek a képzeteknek az alapján innen-onnan hallomásból a közösségi felületekről vagy mindenféle médiából szedik össze a információikat viszont ezeknek az információknak a legnagyobb része egy kontextusból kiszakított jelenség olykor-olykor mindenféle háttéranyag vagy részletes magyarázat nélkül sokan vagyunk hajlamosak arra hogy az ilyen kiemelt vagy kiszakított információkból egy egész narratívát gyártsunk ráadásul meg vagyunk győződve ennek abszolút igazságáról is gábor te 2022-ben jár jártál először japánban egy kutatás keretében vajon a te fejedben milyen kép élt japánról az utazásod előtt majd ez hogyan változott meg amikor visszatértél budapestre legfőképpen én azt szeretném most megkérdezni tőled hogy melyek azok a jelenségek amikről a véleményed nem változott meg az utazásod előtt és után hát gyöyi hát nagyon köszönöm ezt a kérdést mert mert azt hiszem hogy igen jól rávilágít egy ilyen változásra ami történik az emberrel hogyha elmegy japánba én is az az az ember vagyok vagy én is az az ember voltam aki mielőtt megérkezett japánba elég hogy mondjam ez a felületes információk alapján leginkább homályos elképzeléseim voltak az országról és akor gondolkodtam een a kérdésen én is úgy végigpörgettem magamban hogy mi mi volt ez a kép és utólag vissz gondolva elég vicces volt ez a kép mert hogye mi miből állt össze egyrészt a második divákháború tehát ez a történeti vonal ami leginkább ilyen feketefenyér filmek alapján lenyomatok nyilván az atombomba kamikáz tehát hogy ilyen nagyon nem tudom ilyen középiskolai történeti tanulmányok ez volt az egyik forrása a másik ez a a technológia technológiai fejlődés technológiai fejlettség ez volt a másik de hogy ez pontosan mit jelent mondjuk gondolom az autókon kívül meg a mikrochppeken kívül ezt nem tudtam volna meghatározni ami az én esetemben talán kicsit közelebb hozott japánhoz hogy én én teát nagyon szeretek teát inni és már akkor itítam japán teákat sca teák leginkább tehát volt valami nem csak egy ilyen kép hanem egy egy ilyen íz vagy egy illatis társújaapához függetlenül attól hogy nem nagyon tudtam azt hogy mondjuk ez a nagyon gazdag változatos teakultúra ami itt van azt nem ismerte még még iná illetve valami kép volt bennem erről a a tisztelet tekintély meghajlunk talán még ez így valahogy bennem volt de mindenképpen egy ilyen misztikus mitikus távoli világ ami az írásjelek miatt is az írás miatt is kicsit megfejthetetlen kicsit értelmezhetetlen szóval ez volt a kép egészen úgy mondanám neked hogy 2019-ig mert ugyan én 2022-ben jártam először japánba de 2019-ben egy kutatás miatt voltam taiwanon ami azért már közelebb van japánhoz és á taiwan jó ideig egy japán gyarmvat volt ami magyarázza azt hogy elég sok mindent a a közlekedéstől kezdve a a kultúrában a társadalomban szóval h mondjam ér most már togy érződött hogy sok mindenbből a japán fenatóság időszakából és hát a a mivel taiwan közel van japánhoz ezért voltatlanul beszivárgott azért több információ japánról szóval ott már ez kezdett kicsit finomodni de természetesen az igazi hogy mondjam ilyen megismerést vagy a lehetőséget arra hogy felülbíráljam a korábbi homályos elképzeléseimet ezt 2022 adam meg amikor én el elutazattam ja értem tehát akkor elindultál 2022-ben és hát ugye a kérdés más sik része arra is vonatkozott hogy hogy mi az ami nem változott meg amikor hazaérkeztél budapestre hát gondolom ezek közül a te a szereteted ami nem változott meg a tisztelet és ugye a meghajlás satöbbi tehát ezeket meg is tapasztaltad a helyszínen viszont a kedves hallgatóknak is azért pár szóban foglaljuk összel hogy ki is vagy te valójában meg hogy aztán rátérünk arra hogy miért és hogyan kerültél japánba a kutatás révén de hát ugye te egy kutató vagy egy szociológus vagy mellesleg még egyetemeken is oktatsz és még egy ügyvezető igazgatója is voltál egy alapítványnak vagy talán még jelenleg is vagy ugye kutatóként szociológia szociálpolitika sőt mi több még tudományfilozófia terén is jártas vagy benne vagy ebbe a dologba és a kutatásai területei közé tartozik ugye a kapcsolati erőszak a helyreállító igazságszolgáltatás és a hatásmérés ezek közül is a helyreállító igazságszolgáltatás az amire igazán fókuszálsz mi ez konkrétan mit takar ez a fogalom na igen én így definiálom magam kutatóként szociológusként a kutatási területeim a helttő igasságszolgáltatás emiatt voltam áon is 2019-ben és maga a retó igazságszolgáltatás nagyon röviden összefoglalva ez egy ilyen úgy mondanám egy alternatív konfliktus kezelési eljárás vagy mé szempont tát inkább így mondanám a amelyik azt hangoztatja hogy abban az esetben hogyha valamilyen konfliktus akár bűncselekmény történik akkor a jelenlegi modelllekben a a különböző intézmények a rendőrség a bíróság az ügyészség a börtön tehát átveszi azt a feladatot hogy ezt a konfliktust kezelje maguk az érintettek tehát az elkövető az áldozat az ő hozzátartozóik ők azok akik gyakorlatilag kizáródnak ebből a ebből a folyamatból mármint abból a szempontból zzáródnak hogy az ő igényeik az ő kérdéseik az ő problémáik azok kevésbé jelennek meg ebben a folyamatban és a helyreállító igazságszolgáltatás azt mondja hogy maga az a konfliktus ami létrejött az érintettek között ezt le valahogy be lehet gyógyítani helyre lehet állítani úgy hogy hogy maguk az érintettek vesznek részt ebben a folyamatban nyilván nagyon súlyos bűncselekmények esetében ennek a alkalmazása az elég korlátozott tehát mondjuk emberölés esetében ez egyébként erre is van példa hogy alkalmazzák inkább ez kisebb bűncselekmények esetlében tehát ha jól értem akkor ez egy ilyen egy ilyen mediátori jellegű feladat nagyon jól látod a mediáció az az egyik módszere a hely helyreállító igazságszolgáltatásnak több módszere van általában arra törekszik hogy minden érintettet bevonjon egy nagyon konkrét esetben hogyha egy iskolai bulling eset van akkor mondjuk nem csak az elkövetős nem csak az áldozat hanem a tanárok az ő családtagjaik a szociális munkások közösen tudnak leülni és megbeszélni hogy mi történt mi az oka annak hogy ez a hát erőszakos cselekedet megtörtént és mit lehet tenni annak érdekében hogy a jövőben ne történjen meg miközben mindenki el tudja mondani ez hogy érintette őt teehá tehát ez a helyreátó igazságszolgáltatás tényleg most nagyon röviden ez alapjelvéve a a ugye ez kapcsolódik japánhoz a büntető igazságszolgáltatásból indult ki és japánban is a kobán rendészeti modell kapcsán voltak olyan kutatók akik azt hangsúlyozták hogy az ottani rendőrség az ottani kobán közösségi rendőrök erről majd kicsit később mesélni fogok hogy ők ezt a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletét alkalmazzák a munkájuk során és maga ez a kutatási terület így kapcsolódott japánz hoz hogy hogy én találtam erre vonatkozóan információt és kicsit utána akartam járni annak hogy ez valóban így van-e ami külön érdekesség talán ennek a történetnek hogy teljesen véletlenül kerültem kapcsolatba én ezzel a témával egy mesekönyv volt ez ami ezen az úton elindított az akkor kettő éves fiamnak vettem egy mesekönyvet taiwanon ami hát a gyereket mi az ami nagyon érdekli őket szí fiúkat legalábbis leg a mi családunkban ez így van a siridinzo rendőrautó mentőautó tudutautó ez úgy nagy meg érdekes meg hangos mindig így felkapja rá felkapta rá f a a fehét a piam és vettem neki egy egy mesekönyvet ahol azt áthadtam hogy a hogy rendőrök hogyan járnak el különböző ügyekben és hát ebben az esetben ne arra gondoljun és ez volt számomra megdöbbentő hogy megbinincselnek hogy lövöldözés van hogy hatalmas van egy ilyen erő fitoktatás és a bűnözőknek az elfogás hanem hanem teljesen magyar szemmel magyarországi szemmel más feladatokat látnak elell ezek a rendőrök például az elveszett kiskutyust visszaviszik a a gazdájának a a gyerekek mikor mennek az iskolába akkor megállítják az autókat hogy át tudjanak kelni a gyerekek ugye japánban láthatam tipikus egyenruhában saakkában egyen ruhába mennek át az úton a biciklissel beszélnek hogy veszélyes ahogy ő közle edik és persze a végén van egy bűnöző elfogás is ami külön érdekessége hogy ez mind úgy történik hogy semmiféle nőfegyver nem jelenik meg a színen ami talán egy mesekönyv esetében ez érthető is de a valóság is azért ehhez közel áll és akkor amikor én ezt a mesekönyvet megnéztem akkor akkor én éppen a a a nemzeti közszolgálati egyetem rendészettudományi kará meg doktor iskolájában tanítottam már pár éve és hát láttam azt hogy a magyar magyar viszonylatban mégis milyen a rendőrkép igyeltem erre hogy hogy gondolkodunk a rendőrökről és észrevettem hogy az a rendőrkép amit egy mesekönyvbe látukk az nagyon más mint itt van magyarországon majd mikor a könyvet hátralapoztam és megnéztem hogy hol adták ki akkor láttam hogy ez japán és így kezdtem el foglalkozni a japán rendészettel a a mesekönyvet tényleg mesekönyvként értelmezted vagyis hogy akkor ez biztos a valóságban nincs de aztán aztán rá kellett jönnö hogy mégis csak mertogy vannak nagyon sok van nagyon sok hasonlóság a mesekkönyv és a japán valóság között de a lényege a dolognak hogy ez a mesekönyv adta akkora motivációt és a kiindulópontot arra hogy a te utána járjál ennek a lehetőségnek egy ösztöndé kerete volt ez hogy te erre jelentkeztél vagy vagy mi volt ez pontosan igen igen igen bocsánat annyival egészíteném ki hogy én én hittem ennek a mesekönynek aha tehát én én abba arra gondoltam hogy hogy ha így jelenítenek meg egy rendőrt az még magyar szemmel is túl szép de igen azért mondom tehát hogy túl szép igen tehát ez már tényleg mese vagy vagy pedig hogy…

Említett entitások

Témák

  • japán rendőrség
  • koban rendszer
  • közösségi rendészet

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ELSŐ rész: A rendőr nem egy távoli ikon”

Miről szól ez az epizód: „ELSŐ rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

A "Ablak Japánra" podcast legújabb epizódjában Dr. Héra Gábor vendég, a HUN-REN KRTK regionális kutatások intézetének kutatója. Gábor a japán "koban" rendszeren, a közösségi rendészeti modellen keresztül mutatja be a japán rendőrség sajátos működését, szerveződését és… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ELSŐ rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Héra Gábor, Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ELSŐ rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

Fő témái: japán rendőrség, koban rendszer, közösségi rendészet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ELSŐ rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

Megjelenés: 2024. 11. 14.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/36-elso-resz-a-rendor-nem-egy-tavoli-ikon-3f7a782e

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból