Ablak Japánra

MÁSODIK rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában

· PT52M20S

Összefoglaló

Az Ablak Japánra podcast második részében Fiedler Áronnal folytatódik a beszélgetés, ezúttal a 11. századi "Gendzsi szerelmei" című remekművet vizsgálva. Muraszaki Šikibu udvarhölgy alkotása a Heian-kor etalonja, amely mélyen befolyásolta a világirodalmat és a későbbi japán…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 12. 29.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi
Témák
japán irodalom, gendzsi szerelmei, heian-kor
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] üdvözöllek kedves hallgatóm folytassuk is a beszélgetést hitler áronnal az első részben megtudhattuk hogy miért hat mélyen az érzésekre a klasszikus vaka versforma röviden és tömören azaz egy 31 szótakszámú keretben kell tehát átadni a gondolatokat és érzéseket ez pedig a szerkesztésben is és a tartalomban is koncentrált kifejezést követel meg a rövid és tömörs szavak és gondolatok kevesebb erőforrást igényelnek az agytól mivel egyszerre kevesebb információt kell feldolgozni és egyszerűbben emészthetőek legalábbis van ilyen magyarázat is a kérdésre hogy akár éppen az ellenkezője lenne-e igaz vagy sem azt döntsd el kérlek te kedves hallgatunk úgy gondolom hogy egyfajta konklúzióként elmondhatjuk ha a gazdaság és minden ami az anyagi jólét mérhető megnyilvánulása egyfajta szoftver akkor a bölcsészettudomány lenne a hardver a szoftvereket lehet frissíteni vagy újabbakat telepíteni de a hardver cseréje igen nehéz a második rész középpontjában a geni monogateri vagyis genji regény című 11 századi remek mű áll melyet egy muraszaki shikibu nevű udvarhölgy írt miért fontos ez a mű ahhoz hogy jobban megértsük a mai japán társadalmat emberi kapcsolatokat etikettet és egyéb viselkedési formákat ajánlom ha eddig nem tetted akkor hallgasd meg az első részt is hogy egységes képet kapja a témáról várom továbbá a véleményedet hozzászólásodat küld el kommentben a podcast honlapján vagy facebookon instagramon folytassuk tehát aki az ablakot kinyitja mint mindig janagiszava gyöngyi és aki ma ezen az ablakon folytatólagosan benéz fitler áron japanológus a tokioi vaseda magánegyetem volt tanára jelenleg kutató szakterülete a 8-13 század közötti japán vakaköltészet napló és buddhista irodalom még egy dolog amire rá szeretnék térni az a gendzi regénye lenne ez a másik mű amivel te ugye foglalkozol és a jelenkori japán nyelvre fordított verzióját el is olvastad és hát mondjuk el ugye a hallgatóknak hogy te dolgozol az eredeti tehát a klasszikus szövegen is és hát feltételezzük azt hogy egyszer majd ugye elkészül és egyszer majd akkor azt ki is szeretnéd ugye adni igen annyi pontosítás hogy a ugye a kutatásomban ugye elsősorban a vakákkal foglalkozom természetesen a fordítás kutatás szempontjából a genzi regénye az ugye egy annyira h akkora tárháza hyenkori tehát a 11 sz mindennek tehát az egy csúcspont az egy klasszikus mű igen a világirodalomban is a világirodalomban is és a későbbi korokban is tehát a vakákb ugye a 12 századtól már a vakáknak a kötelez vakaköltők kötelező olvasmánya volt tehát abból merítettek motívumokat a genének is a hatása nagyon nagy volt és igen tervben van a a lefordítása is de még nem kezdtem el tehát azt majd most még a muraszaki sikibak tehát a szerzőjének a naplóját neki is van egy naplója azt fordítom és remélhetőle né figelj zsenge korod úgy gondolom hogy meg fogja engedni azt hogy te ezt a klasszikus a gendzit is igen művet a gi monogatari ugye japánul a gendzi regénye vagy gzi szerelmei akkor ezt te a magyar olvasóközönségnek interpret igen eredetiből tehát akkor az tényleg ered igen és ez nagyon fontos hogy eredetiből mert ugye magyarul ez 1963-ban megjelent ugye hamvas béla a fordításában de angolból fordította hamvas béla és nem pedig ugye az eredeti japánból na most én arra szeretné kérni hogy ugye ez a gendzsi regénye én feltételezem hogy a hallgatóknak a a többsége legnagyobb része maximum tényleg csak a címét hallotta hogy tényleg röviden mi ez kiírta inkább a szerzőjéről mert utána majd szóba ejtjük azért hogy itt itt mi a jelentősége vagy miért nagy volumenő ez a ez a mű ennek a műnek a születési körülményeiről összefoglalnád illetve nem utolsósorban hogy miután elolvastad a japán a jelenkori japán nyelvre fordított verzióját ott is hogy neked mi volt a benyomásod a szerzője ugye murázak is kívül neki szintén nem tudjuk a nevét ő egy nő volt hogy egy nő és ez nagyon fontos hogy egy nő tehát ez hogy eleve ugye a 11 század az lát amikor magyarországon igen éppen hogy a magyar állam ugye kialakult abban a korban egy nő írt egy ilyen volumenű műv tehát nem csak terjedelemre lehet mondani azt hogy ugye ez a világirodalomnak az egyik legelső regénye mert annak lehet nevezni igen egyik első regénye és ugye maszakis kívülő egy ú császárné mellett szolgált udvarhölgyként és ugye az volt a feladata hogy okta hogy tanítsa tehát ő y rendkí még a saját kortársai között is egy különösen művelt és különösen korabeli irodalmat még a klass még a kínai klasszikusokat amit eredetileg csak fér általában csak férfiak ismertek azokat is nagyon ismerte illetve az akkori udvari életet ugye hogy ott élt az udvarban akkor hallott mindenfélét tapasztalt szertartásmenetet akkor az ottani plyká mindennapokat ugye a pletykákat hallotta különböző emberektől hogy ez az ember ilyenolyan ezt csinálta itt járt ott járt tehát ezeket ugye ő ismerte akkor természetesen a vakaköltészetet tehát ezt nyilván a császárnénak is ugye megtanította a vakaköltészetet meg még kínai költészetet is tanított ami szintén nagyon rendkívüli volt még abban a korban is ez az akkori japán császári udvarban is és ekkor az ilyen gzi regényéhez hasonló regények általában valamilyen férfi főhős köré körüli történéseket bemutató regények elsősorban szórakoztató céllal születtek a legeslegeső célja mégis csak az volt hogy a császarnénak a rengeteg szabadidjét legyen mivel töltenie de ezen kívül nagyon fontos volt az oktató szerepe is tehát ugye azok a különböző vakaköltői művek a vaka utalásokor korábbi vakákra való utalás sok vagy például a férfizereplők és nők szereplők közötti versváltások az illem az udvari illem tehát ez mind mindind ugye hozzátartozott az oktatás ahhoz hogy és a takasző lányat a szarasen laplóban azért is nagyon szerette volna ezt megszerezni mert ebből tanulja meg tehát hogyha valahova elmegy akár az udvar például főleg ha bekerül az udvarba vagy jön egy másik korabeli hölgy akivel beszél akkor ugye te nem ismered a gzi regényét hát hogy lehet ez tehát ez egy alapmű és ebből tanulja meg a sztenderdeket hogy hogyan viselkedjen az etikettől kezdve meg mi a menő a hierarchia rendkívül erős tehát nyilván a magasabb rangú szertartások satöbbi de hogy abba ugye ő nem tud bepillantani mert nincs tév meg nincs tiktok hogy lássuk hogy na ők ugye mit csinálnak és ez a regény adja át ezeket az információkat is ugye beleágyazva igen tehát meg ismer az udvari életet akkor az műveltséget tehát ez ez által szerez egy nő műveltséget mert ugye ezek japánul születtek átlag japán akkori japán arisztokrata hölgyek ugye japán nyelvű szövegek alapján ismerték ezeket meg illetve persze volt az a néhány napló például buraszak é kíül napló és azért is írta ezeket hogy főleg az ő saját lánya utána jövő udvarhölgyeknek egy példát mutasson hogy ilyen szertatásokon ilyen ruhát kell fölvenni hogy elképzeljük ugye ezt ami több mint egy millió szót tartalmaz hát ez ez egy baromi nagy mennyiség 54 fejezetből áll és ugye gi hát a főhős ugye ő egy herceg tehát ugye császárnak a fia 70 évet ölel át tehát az ő életét mutatja be és több mint 500 szereplőt vonultat fel na most ez azért izgalmas mert hogy könyörgöm ugye ez a muras kis mint egy nő nem volt neki nem voltak neki hanem ő ezt úgy a fejében és és ezt az egészet ugye megalkotja és a másik meg hogy addig ugye mentek ezek a vakát verseket írnak meg ugye rövidebb történetek is na de hogy valaki ilyen formán ezeket a történeteket és az idősíkok az idősíkokat is ugye ő ezt nagyon jól ábrázolja viszi hogy ezt így ilyen formán a maga nemé ben újat alkotott tehát nem volt neki példája hanem ezt saját maga ötlötte ki és még egy fontos ami nekem úgy lejött hogy ő ebben a művében tulajdonképpen nemcsak alapokat tehát nem csak a regény mint olyannak az alapjait tette le hanem ezt már eléggé megépítette ez azért izgalmas mert a 11 század megszületett már az amiből tulajdonképpen a 21 században élünk minden olyan fogalmat vagy minden olyan dolgot a az érzelem kifejezésétől kezdve a monológ ugye benne itt a vakák a szereplők bemutatása a lelki fejlődés minden benne van még talán krimis elemek is vannak benne nem tudom és igazából nagy nagyon újat már az utókor nem tett hozzá tehát ez ezért izgalmas ez a mű az biztos hogy hogy ezzel nagyon újat tehát ténylegesen sok új elemet ted bele az igaz az viszont igaz hogy már volt korábban is volt néhány regé korán sem ilyen hosszú de azér viszonylag hosszabb történet monogatari volt már a genendi előtt is az tényleg úgy van ahogy mondod hogy valóban a kifejezésmód akkor a a rengeteg belső mó történetvezetés tehát ugye nem csak lineárisan elmeséli a történeteket hanem ott akkor benne rengeteg hosszú belső monológ van ahol ugye a szereplők lelki világa kerül előtérbe vagy például a vakák van amikor ugye a a az egyik szereplőnek a a lelki világát egy vakában fejezi ki körülbelül 800 vakát tartalm 795 tehát majdnem 800 igen és vagy pedig ugye versváltás férfi általában megkölti a vakát és akkor ráválaszol egy másik vakával a hölgy e azért van hogy a prózai szövegekben is vannak vakák ez csak egy kiegészítő magyarázat mert mindennapi életnek a a részei voltak tehát kommunikációs eszközök voltak tehát vakák nélkül elképzelhetetlen volt az akkori embereknek a kommunikációja és az emberi kapcsolatt tartás tehát úgy kell elképzelni mint mint mat ahogy mostan mostanában sms-t írunk vagy meg egy kicsit hogy közelebb hozzuk jános vité meg a toldldi tehát hogy ilyen verses formában beszélgetnek egymással az emberek tehát ezt így kell elképzelni és valószínűleg hogy amit mondasz is hogy mondjuk a a férfi valamit kifejez vakában hold nagyon szépen süt ma és akkor ugye erre válaszol a nő hogy vakában válaszol és nem öt óra múlva hanem azon nyoman benne volt a az életükben a fejükben hogy ilyen szótaká mal és ezekkel az építőkockákkal akkor én most gyorsan válaszolok egy értelmi kapacitást is azért tükröz hogy ezek az emberek nem csak úgy lógatták a lábukat egész nap azért trenírozták az agyukat igen ez egy óriát e ez nagyon szellemi frissesség az és és 70-80 évesen is sokan van vannak ugye költők akik 70-80 évig éves st 90 éves korukig a a sóis cáánél akinek ugye akinél a muraszakisbő sikibbi szolgált ő is körülbelül 90 éves koráig élt hosszú életű voltak a japánok igen vakáknak akkor van egy ilyen hatása is a az életkorra nem biztos hogy hatása volt bizos az hogy szellemi hogy még az idő hogy még ennyi idősen is nagyon frissek voltak szellemileg arra a biztos hogy hatással van mert tényleg ahogy mondtad akár percek alatt is ugye költöttek makakákat ez nem semmi ugye mondják azt sokszor hogy az oktatásban miért kell annyi lexikális dolgot megtanulni én úgy gondolom hogy itt is meg kell találni a mérleget merthogy ezt már ugye ki tudjuk keresni az internetről meg erre most lexikális tudásra már nincs szükség hanem ugye a kreativitásra van szükség de én ezt megértem na de a kreativitáshoz kell egy alap az alapot meg ugye az ember úgy tudja elsejetíteni hogyha megtanulja és a megtanulás az valahol egy lexikális tudást jelent például vakákat tanulunk vakákat jegyzünk meg az a a agyunkat tágítja az olyan gondolatokat is ébreszt és indít be ami tényleg ugye egy kreativitáshoz hozzájárulhat de itt a gengzinél még annyi hogy egyáltalán ugye hogy miről szól nagyon de nagyon röviden én is annó amikor találkoztam a címéveli barátnőm annyit annyit ejtett róla hogy na hát ez egy pali rengeteg ugye nő ügye van és akkor hát erről szól a regény és ezt mondhatjuk így is mintogy sa forma hogy hát valóban erről szól de ugye ez a gi aki ő egy herceg tehát a császárnak a fia akit valami úton módon kitúnak lefokoznak satöbbi tehát rangjától megfosztják ráadásul száműzik is egy szigetre hát aztán majd visszatér annyira ha így nézzük nem bonyolult a cselekmény ugye egy életutat próbál bemutatni és akkor itt van a de hogy hogyan na most akkor itt ennek az életútnak a fejlődése ez a gendi hogyan indul egy jellembeli egy ilyen kis nárcisztikus emberke aki mindenkit úy úgymond végigsért meg ugye először valóban ugye a nőkkel is a nőügyei egy ilyen felületes kalandos inkább és aztán a fordulópont amikor ugye őt száműzik egy bizonyos szigetre ahol úgymond magába kell fordulnia és akkor úgy elkezd gondolkodni rengeteg emberrel találkozik hát több mint 500 szereplőt vonultat fel a mű rengeteg emberrel találkozik és közben ő folyamatosan tanul tanul és akkor itt van egy egy nagyon fontos dolog genzinek a pozitív meg ugye a negatív tulajdonságai a pozitív az az hogy nyitott ő azért nyitott arra hogy tanuljon és ugye a tapasztalatokból ő levonja a megfelelő tanulságot és és ez is egy úy úy mond ami a jelenkorban egy nagyon fontos elem lenne hogy az egész életen keresztül való tanulás ami itt nem csak a lexikális tanulásra tudásra vonatkozik hanem az hogy az embereket hogyan kezeljük hogyan bánunk a környezettel hogyan kommunikál hogyan tudja a saját akaratát úgy valahogy megvalósítani hogy ugye a környezete ezt ne érezze egy ilyen erőszakos cselekedet tehát nem diktatórikus magyarán mondva kifinomult formán vannak ugye egy az hogy megfogalmazva is meg az hogy maga a tény ez mind jelen…

Említett entitások

Témák

  • japán irodalom
  • gendzsi szerelmei
  • heian-kor

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?

Az Ablak Japánra podcast második részében Fiedler Áronnal folytatódik a beszélgetés, ezúttal a 11. századi "Gendzsi szerelmei" című remekművet vizsgálva. Muraszaki Šikibu udvarhölgy alkotása a Heian-kor etalonja, amely mélyen befolyásolta a világirodalmat és a későbbi japán… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?

Fő témái: japán irodalom, gendzsi szerelmei, heian-kor.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?

Megjelenés: 2024. 12. 29.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/37-masodik-resz-ami-mulando-az-szep-a-klasszikus-japani-eszmek-a-maban-0afa617a

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból