Ablak Japánra

ELSŐ rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán

· PT1H3M15S

Összefoglaló

A "Ablak Japánra" podcast soron következő epizódja Hopp Ferencet, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum alapítóját mutatja be, különös tekintettel Japánhoz fűződő kapcsolatára. A vendég, Gódorné Házenauer Zita botanikus, kertépítő és pedagógus, aki a múzeummal és annak…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2025. 01. 14.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi, Hopp Ferenc, Gódorné Hazenauer Zita
Témák
japán művészet, múzeumok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] szeretettel köszöntelek kedves hallgatóm rögtön egy kérdéssel fordulnék hozzád persze költője kérdés ne jjedj meg csak saját magadnak kell válaszolnod vagy inkább elgondolkodnod hogy mit is mondanál te vajon milyen úton jársz kedves hallgatóm ami felkészít téged a japánnal való találkozás és miért szeretnél találkozni japánnal megszeretnéd nézni az országot mangákat szeretnél olvasni és anyiméket nézni vagy akár sportolni mondjuk kendózni szeretnél ne talántán a hajikuk vagy a vaka költészet érdekel talán a japáni konyhaművészet felé kacsingatsz amit leöntenél egy kis szakéval vagy zöld teával ezek a témák a teljesség igénye nélkül rövidebb hosszabb bemutatással mind-mind szerepeltek már a podcastbe hívott vendégek nagyszerű bemutatásában görgess kérlek vissza az epizódok listáján és hallgass bele azokba a beszélgetésekbe is amelyek esetleg eddig kimaradtak volna a japánnal való találkozás módja úgy gondolom hogy mindenki számára egyedi és csakis az övé lehet hasonló motivációkról érdeklődési körről beszélni de a mód ahogyan meg és átéljük ezt a találkozást az mindenképpen egyszeri és megismételhetetlen így volt ez már a 19 században is bár az információs csatornák és a lehetőségek a tényleges találkozásra japánnal jóval korlátozottabbak voltak mint most de az a valami ami fellobbantja a lángot a szívekben ezen távolkeleti kultúra iránt az úgy gondolom hogy ugyanaz a láng volt régen is az ma is és az lesz a jövőben is élt bizony a korabeli monarchiában egy csehországban született sváb kisfiú aki kitartással és sok-sok munkával őszinte odaadással lett műgyűjtő aki élete alkonyán hiszen addig tartott neki amíg előteremtette az anyagi feltételeket szóval élete alkonyán indult neki a világnak bejárta többször is a távolkeletet és japán lett a szívecsücske amelyet különösen szeretett és becsben tartott nos talán már tudod is hogy kiről van szó ki is ez a személy a hob ferenc ázsiai művészeti múzeum megálmodójáról és alapítójáról van szó akit a kortársak is és jelenleg a múzeum munkatársai is gyakran csak feri bácsinak szólítanak a podcast soron jövő két epizódjában megismerkedhetünk mi is egy kicsit hopferenccel a múzeummal az andrási úton a keleti gyűjteménnyel és sok-sok érdekességgel a meghívott vendégem nagyszerű előadásában meg vagyok győződve róla hogy szinte látod majd magad előtt te is kedves hallgatóm a múzeum orientalista kertjét hub bácsi pedáns naplój képeslapjait és szinte beszippantod majd magadba te is a 19 század bűvös légkörét mindezt az élményt utólag is köszönöm a mai vendégemnek akinek élete és pályafutása olyannyira magával ragadó mint hob bácsié árad a szavaiból a szeretet az iránt amivel éppen foglalkozik széleskörű látásmódja kimagaslóan gazdag tudása érdeklődése a kertek és a botanika iránt és nem utolsósorban a japán kultúra iránti mély elkötelezettségében ugyanaz a lánglobog ami benned is kedves hallgatóm aki szereted japánt aki az ablakot kinyitja mint mindig jana giszava gyöngyi és aki ma ezen az ablakon benéz gódorné hazenauer zita kertészmérnök aki család és gyermekvédő tanári képesítést is szerzett és jelenleg a hpp ferenc ázsiai művészeti múzeum munkatársa a kert című múzeumi könyvkiadvány társzerzője aki hosszú ideje tapossa saját maga is az utat ami felkészít a japánnal való találkozásra hallgassuk zitát hogy ő hogyan jár ezen az úton kedves zita én nagyon-nagyon örülök hogy lehetőségem nyílt arra hogy itt most mi beszélgethessünk köszönöm én is a meghívást és a lehetőséget üdvözlöm a hallgatókat te egy rendkívül összetett és ugyanakkor egy szerteágazó személyiség is vagy úgy gondolom már gyermekkorodtól másképpen is megtapasztaltad a világot egyfelől egy ilyen vallási szemszögből is aztán tínédzser korodtól pedig a munkát ezzel párhuzamosan pedig a tanulásba is teljes mértékkel belevetetted magad hiszen kertészmérnöki diplomát is szereztél aztán voltál pedagógus majd család és gyermekvédő tanár és most pedig a hop ferenc kelet-ázsiai művészeti múzeumban dolgozol ha valaki felmegy a múzeumnak a honlapjára és rákattint a munkatársak fülre akkor azt találja hogy te a könyvtárért és az adattárért vagy felelős mit csinálsz te pontosan a múzeumban hiszen aki például a múzeum japán kertjében szeretne az orientalista kertben szeretne egy sétát tenni akkor biztos is hogy először hozzád kell fordulnia illetve a múzeumból is nagy valószínűséggel hozzád fogják őt irányítani igen a nagyon jó már a helyszín eleve ahol vagyok és nekünk négy helyszínünk van a múzeummal és én hopferi bácsi nak a házában vagyok ami nagyon-nagyon nagy öröm számomra mégpedig az ő váró szobájában tehát pont úgy mint 150 évvel ezelőtt hogyha hozzá egy vendég érkezik akkor hozzám fut be tehát ez az első frontos emberekkel való találkozás a leginkább a feladatunk és ez nagyon-nagyon izgalmas mert tényleg egyszer egy mongol láma lép be az ajtón aztán egy olasz kutató aztán egy korea szakos hallgató tehát hogy tényleg egy csupa csoda az egész helyszín és ahogy említett hát alapvetően ugye én kertészmérnökként a a zöld szakmán keresztül meg a természettudományon keresztül foglalkozzok a műtárgyakkal és a kerttel a kert a múzeum nyitvatartási idejében szabadon látogatható tehát hogyha valaki kötetlenül szeretne sétálni egyet vagy egy szendvicset enni vagy bármit akkor ezt megteheti a kert mé enni is lehet a kertben igen tehát hogy rengeteg padunk van van úgyhogy le lehet ülni és akkor egyszerűen töltödni élvezni a jó időt mertogy az egész andrási út hosszában kettő kert maradt így meg egybe úgyhogy ott az egész környéken ez egy ilyen zöld oázis ahova érdemes időről időről betérni aki pedig mélyebbre szeretne evezni hát a önökik aztán rengeteg foglalkozás tematikus napcsoportvezetésá rendelkezésre úgyhogy a kert minden szinten elérhető egyébként ilyen csoportoknál van mondjuk létszámszabályozás bár bármennyit lehet egyszer fogadni hogy ez hogy van a kert az egész tágas úgyhogy ott hát mondjuk 30 fő fölött azért nem dolgozunk fő a limit igen igen tehát mindenféle nyelven is elérhetőek vagyunk tehát hogy tényleg egy viszonylag széles a paletta ahol limit van ami amivel még én foglalkozom és ami úgy a anyukaságomat élvezi az a teaszobánk mertogy van egy japán teaszoba ami minden eremében az uraszenke teaművészeti iskolának a el amelyiből készült el az ő építészei által és a magyar uraszenke egyesület működteti de amikor látogatók egy ilyen tudástranszfer keretében szeretnének vele megbarátkozni akkor szintén velem találkoznak de hát oda viszont 10-nél többen nem férünk be tehát ott van egy ilyen kisebb csoportmennyiség és hát emellett nálunk mindenkinek egyébként mert hogy tényleg ahogy említetted rengeteg ágaboga van a múzeumnak mindenkinek van egy kutatási területe nekem a növényi szimbólumok tehát akkor az hogy adattár a növényekre vonatkozóan az adattár vagy pedig a az egész múzeum igen a az adattára külön kollégák vannak úgyhogy az nem is tudom hogy hogy került a nevem alá hál istennek van egy közel 40000 adatos adattárunk hogyha aki még így nem hallotta ezt a fogalmat ez azt jelenti hogy levelek fotók és tényleg az elmúlt 150 évben gyakorlatilag szinte mindenki hozzánk hagyatékolt úgyhogy közép-európa egyik legnagyobb ilyen orientalista adattára van most az unesco egyébként így fel is ajánlotta hogy unesco világörökség részévé kerülhet az adattárunk mertogy egy olyan elképesztően értékes hatalmas kincses bánya és hát azt vagi judit kolléganőm ápolja sok kolléga segítségével úgyhogy ott van megint csak egy ilyen drága kincs ez helyileg a jászberényi úton kap helyet ez igen ezt most csak azért csodálkozom ennyire merthogy azért ez benne van a köztudatban mármint a magyar köztudatban hogy ott az andrási úton egy ilyen kaliberű múzeum létezik és működik hát nagyon szeretnénk hinni vagy hogy mi mindent megteszünk azért hogy ez benne legyen a köztudatban én úgy látom inkább hogy a kutatók körébe tehát ezek a tények hogy ilyen mennyiségű műtárgyunk van ilyen mennyiségű adattár anyagunk van ilyen mennyiségű könyvtári adatunk van tehát hogy azért mi egy ilyen százezres anyag fölött diszponálunk és ez mondjuk egy nemzetközi konferencián mindig újra előkerül hogy micsoda kincses bánya itt a a kelet-közép-európai térségben gyakorlatilag a bécs és a krakói intézettel mi vagyunk a három csúcsgyűjteménye ennek a témának visszatérve egy kicsit azért erre a kertre japánkertre mi a múzeumnak az egyedisége mármint japánkert vonatkozásban mert hiszen magyarországon azért máshol is vannak kertek japán kertek tehát mi az amire kifejezetten a múzeum büszke igen a ahogy mondtad is és ez a nagy követségi kollégákkal és a japán kollégákkal mindig újra beszélünk hogy valahogy magyarország nagyon nagyon szereti a japán kerteket és ez úgy néz ki hogy gyakorlatilag mióta a japanizmus be tte a lábát európába és megérkezett a japán hatás európába azóta ez mindig is így volt és a mi kertünk egyrészt korából adódóan egy ilyen nagyon-nagyon régi darab aztán hogy ez így megmaradt gyakorlatilag az hogy az épületünk megmaradt hogy az anyagaink megmaradtak és hogy ez a kert így megmaradt ahogy említettem is az andrás teljes hosszában kettő darab kert maradt meg így egy így egyben hát ez egészen rendkívüli és ez tényleg a bárki akiem nem is orientalista ő is hangot ad ennek hogy ez a drága kincs így megmaradhatott ami pedig különlegessége ahogy mondtad is hogy ez nem is egy japán kert hanem ez egy orientalizáló kert tehát a hpp ferenc az alapítónk ő úgy helyezett el benne műtárgyakat hogy van egy japán teakert koncepciója tehát hogy rituális kézmosóedénylámpások félúton megálló és a kert végébe a teakunyhó amit minden elemében japánból hozatott tehát ő pontosan ismert te tudta a róinak a harmatos ösvénynek a teakjátnak a struktúráját erre rendezte be de közben minket mindenféle keleti műtárgyak kísérnek tehát ott van félúton ahol ugye egy egyébként is megállunk egy teakertbe egy kínai holdkapu aztán mi közben megérkeznénk a te a kunyhóig addig különböző indiai szentélyek kísérnek minket úgyhogy gyakorlatilag mint egy tárlat tehát ezt az egés é japán teaker koncepciót megfűszerezte egy ilyen ázsiai tárlat kínálattal hpp ferenc és hogy ezek a tárgyak hála istennek mai napig ott üldögélnek ebben a kertben és látják el ezt a funkciót amit ő megálmodott hogy tényleg szemnek érzéknek fülnek mindennek felüdülést nyújt ez a kert mai napig most is ezt a kertet az eredeti tehát a hob ferenc által megálmodott megépíttetett formában lehet látni vagy azért ezt azóta módosították átépítették ez ez ez hogyan történt amikor ő ugye 1919-ben hagyatékolja a kertet ingatlant múzeumot műtárgyűjteményt a magyar államra illetve a szépművészeti múzeumra utána a gyűjtemény gyönyörűen gyarapszik de valahogy a kertre senkinek nincs szeme és jönnek évtizedek amikor úgy elsüllyedekett ráadásul ez tovább terheli ez a helyzet hogy a második világháborúban ugye velünk szemben a a az orosz nagykövetség tehát hogy ott aztán tényleg egy ilyen csatatérré változik gyakorlatilag az egész környezete és így szépen a 60-as évekig süllyed süllyed el és aztán kap egy ilyen intézményi kertarculatot és ebből lép ki 2014-ben amikor hálistennek előveszik a régi tervdokumentumokat és visszanyeri a régi útstruktúrát tát a műtárgyak is felújításra kerülnek illetve vanami cserére kerül tehát egy replika kerül be a helyére és újra előbukkan ez a fajta szép arca amit hó ferenc megálmodott egy pici csavarral mert mondjuk annak a tónak a helyén amit ő eredetileg a a te a kunyhó előtt egy ilyen japán ívhíddal ívelt át annak a helyére kerül egy színpad és egy nézőtér tehát hogy valamilyen szinten természetesen megfelelve ennek az intézményének de egy mélt ó szinten megfelelve az intézményi elvárásoknak de nagyon bensőséges nagyon kedves tehát hogy most ényleg ugyanabban a hangulatban van a hogy feri bácsi ránk hagyta ebbe a nagyon vendégváró kedves bambuszbámulásra és szirombámulásra alkalmas állapotban tehát akkor végül is azért rekonstruálták a kertet abba formában ami amiben ugye eredetileg volt na most a következő ami eszembe jutott hogy ezt akkor ki építette tehát most volt mellette egy kertépítő vagy ő ehhez is értett vagy ő úgymond kitalálta tehát vizionalizálta hogy ő milyen kertet szeretne és akkor ezt úgy kiosztotta feladatként vagy pedig azért volt mellette valaki olyan aki ez volt a foglalkozása hogy kertépítő és azért értett a dologhoz igen ő amellett egyébként hogy értett hozzá mert hogy tudjuk hogy a magyar kertészeti egyesületnek is tagja volt sőt díjazott volt sőt díjakat is kapott ebben a pillanatban ugye egy ilyen kertészeti aranykorban vagyunk magyarországon emellett építészés kertés segítséget is igénybe vett merthogy neki volt személyzete tehát a villának van egy oldalága ahol volt két szinten egy-egy személyzeti lakás az alsó szinten egy gondnokházaspár ért velünk ők a mai katalógus raktárnak a helyén éltek és a fölső szinten ahol a japán teas szoba van ott egy starek ignác nevű műkertész volt tehát ő a mai kertészeti egyetemnek az előd intézményében még a ménesi úton végzett és szerezte meg a megszerezhető legmagasabb szintű magyar kertészeti…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ELSŐ rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”

Miről szól ez az epizód: „ELSŐ rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

A "Ablak Japánra" podcast soron következő epizódja Hopp Ferencet, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum alapítóját mutatja be, különös tekintettel Japánhoz fűződő kapcsolatára. A vendég, Gódorné Házenauer Zita botanikus, kertépítő és pedagógus, aki a múzeummal és annak… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ELSŐ rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi, Hopp Ferenc, Gódorné Hazenauer Zita.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ELSŐ rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

Fő témái: japán művészet, múzeumok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ELSŐ rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

Megjelenés: 2025. 01. 14.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/38-elso-resz-en-szeretem-a-lelkes-megszallottakat-a-hopp-muzeum-es-japan-ad39b28f

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból