Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– MÁSODIK rész
· PT57M29SÖsszefoglaló
A podcast új epizódjában Janagiszava Gyöngyi és Károlyi Orsolya a Japánba látogató turisták számára kínál hasznos tanácsokat, különös tekintettel a szálláslehetőségekre és a fürdőkultúrára. Megkülönböztetik a hagyományos ryokant és a modern hotelt, kiemelve a ryokanok étkezési…
Röviden
- Műsor
- Ablak Japánra
- Megjelenés
- 2025. 02. 27.
- Hossz
- 57 perc
- Szereplők, említett nevek
- Károlyi Orsolya, Yanagisawa Gyöngyi
- Témák
- japán, turizmus, túrázás, fürdőkultúra
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak japánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm üdvözöllek kedves hallgatóm uk is a beszélgetést károly orsolyával ajánlom hogy hallgasd meg az első részt is így lesz kerek a kép a témáról folytassuk tehát aki az ablakot kinyitja mint mindig janagiszava gyöngyi és aki ma ezen az ablakon folytatólagosan is benéz károlyi orsolyya hobbitúrázó és aki mellesleg dj lemezlovasként lép fel japán rendezvényeken scratchingeli akár még a magyar népzenei technót v vagy a hiphopot is na most visszatérve azért oda hogy hogy turizmus meg hogy te az egyetem után mit csináltál te két évig hotelben is dolgoztál és ugye ez most azért érdekes a számunkra mert aki turistaként ugye japánba jön az nagy valózínés szerint egy hotelben vagy panzióban vagy bárhol de meg fog valahol szállni vannak itt azért a hagy úgynevezett róanok meg a hotelek na te aki hotelben dolgoztál meg ugye ismered a rióáokat is mi az azért amit különbségként legfőbb különbségként elmondanál az érdeklődőknek a hallgatóknak hogy mit nem érdemes mire kell figyelni mit nem érdemes keverni a kettőben ryokáon belül is ártól függően vannak különbözőek de a ryokában a nagy különbség a vagy a hotelektől amiben különbözik ugye egyrészt általában van hozzájuk nagyon kellemes általában szabadtéri fürdő ez az egyik a másik pedig az hogy a az étel tehát általában szokott legalább vacsora vagy vagy reggeli is benne lenni hát ugye ezek az az ételek például nagyon sokszor tartalmaznak sok nyershalat néhány olyan tengeri gyümölcsöt amit mondjuk a hétköznapi életben még én se szoktam mindig látni úgyhogy ha valaki jön és annyira mondjuk nincs barátságban mindenféle étellel akkor akkor jobb vigyázni a rokannal vagy után nézni hogy pontosan milyen ételeik vannak mert lehet hogy rosszabb esetben mondjuk a a menünnek a felé se fogja tudni megenni mert nagyon nagyon japános nagyon halas dolgok lesznek benne ez az egyik aztán a másik ugye ahogy az előbb említettem hogy fürdő és a gondolom ahogy te is tudod meg talán a hallgatók közül is nagyon sokan tudják hogy még mielőtt erre részletesen ráté hogy a fürdőt egy külön blogban beszéljük meg úgyhogy most még annyira szerintem a fürdőben ne menjünk bele viszont ami még talán fontos lehet hogy ugye a hotelekben európai stílusok tehát magyarán nincsenek tatami szobák ugye vagy vannak olyan hotelek ahol most már vannak olyanok is most már talán vannak olyan h hotelek is és vicc a verz hogy rokanoknál is most már szokott olyan lenni hogy ahol nem tatami van hanem hanem sima ágy tehát ami az van de de de ben van egy ágy is tehát aki ar vágyik hogy ugye a hagyományos japán hálószoba a tatamival az akkor erre is figyeljen és hát akkor nyilván a jokánt kell választani de akkor ahogy mondod is hogy a jokánon belül is most már azért vannak változatok még egy ami engem nagyon érdekelne hogy ez a két év amit te eltöltöttél egy hotelben tehát hogy dolgoztál ott mi a benyomásod tehát mi a az ami amit ugye ami a színfalak mögött történik nagy sokszor halljuk azt ugye a turistáktól hogy hát japánban mindenki kedves mosolygós minden tiszta profi flottul megy ez vajon a háttérben is így megy ez legalábbis nálunk a háttérben is így ment ez egy nagyon fontos információ tehát akkor itt nem arról van szó hogy hogy a háttérben dúla valami és akkor amit látunk az a tökéletesség úgymond hanem a akkor a háttérben is akkor ez van és a háttér is ezt szolgálja aztán hogy ez mindenhol így van-e azt nem tudom jó hát amit te igen amit te tapasztaltál egyébként ez a két év így visszagondolva ez ez neked milyen élmény volt mit tanultál ebből leginkább egy nagyon jó élmény volt azt mondjam azt kell hogy mondjam érdekes volt egyébként olyan hotelben voltam ahol főleg még korona előtt a legtöbb vendég az külföldi volt talán 80% 90% és nagyon nagyon érdekes volt egyébként azér különböző vendégtípusokat nézni ahogy mondjuk így jöttek például beszélgetni így becsekolás után hogy hugy van a van az a típus aki mondjuk nagyon érdeklődik a japán kultúrairát van az a a típus aki már mit tudom én három hete itt van és most már most már nem nem japán étterembe szeretnék menni ha nem kérlek ajánlj nekem bármit ami nem japán akik annyira nem érdeklődnek a kultúra iránt akik a nagyon olyan helyekre szeretnének elmenni ahol nincsen turista vagy akik pont az ellenkezője hogy a leghíresebb helyeket szeretnék végig járni de ez igazából teljesen természetes hogy ilyen emberek vannak mert én feltételezem azt hogy nem csak japánban szeretsz utazni hotelbe járni hanem gondolom magyarországon is vagy más országban is mi az vagy mi volt az amire azt mondod hogy itt a japán hotelkultúrában ez kifejezetten japános ez egyedi amit úgy egyedinek vagy máshol annyira nem láttam az a rokanokban amikor a a szobában szolgálják fel az ételt és ugye a riokában az is ártól függően ez is van olyan hely ahol magadnak kell bevetni megvetni az kis á ágyadat a tatamin de vannak olyan a jobb helyeken meg bevetik neked az ágyadat bejön bejönnek a szobába ott fölszolgálják az ételt előkészítik meg és egyébként én ezt nem szerettem annyira kicsit olyan volt mintogyha nem a a hotel alkalmazott meg mi az mintogyha nem egyenlő szinten lennénk ez engem kicsit nyomasztott vagy nem tudom sokkal jobban szeretem azt hogyha az áll az ember a recepción é odamegyek a másik oldalról és mind két egyenlő féllel beszélgetünk és nekem ez annyira nem tetszett hogy hogy kiszolgálnak igen igen tehát én nem nem szeretek ennyire kiszolgálva lenni viszont igen de például ugye egy rokában például el tudom képzelni azt hogy a külföldi nem biztos hogy rájön hogy mi mit milyen sorrendben egyen vagy mondjuk hogyan kell azt az ágyat bevetni hogyan és a több többi és a többi és hát nyilván ez valahol egy kicsit ennek is a a demonstrációja is lehetett tényleg most hogy mondod ilyen szempontból viszont nagy segítség lehet ugye sokszor áll az ember tétován hogy amikor kihozzák a tálcát hogy na akkor most mivel kezdjem mire kell a szószt önteni vagy éppen nem önteni hogyha ezt most valaki nem mutatja meg akkor ugye nehéz helyzetbe kerül az ember a riukánok után azért itt most térjünk egy kicsit meg a hotel után egy kicsit a jelenbe ugye 2025 áprilisától indul majd a világkiállítás kansajban ószakában ami azért nincsen olyan közel se meg messze se kiotóhoz de hogy hogyan éli meg a város azt hogy ugye a tervek szerint akár még 30 millió ember is látogatni fog ez nyilvánvaló hogy a turizmusban is egy egy nagy nagy feladat lesz hiszen egyértelmű hogy ózakából kiotóbaan is özölleni fog a tömeg majd ezt hogyan éli meg vagy hogyan élitek ott meg a városban ez egy nagyon jó kérdés mert most hogy így említed lehet hogy ez csak azért van mert engem annyira nem mozgat a világkiállítás témája és ezért nem veszem észre a körülöttem zajló dolgokat de a annyira nem érzem azt hogy lázban égne kiotó hogy a szomszédban világkiállítás lesz amit látok az az az hogy a kan vonat amit említettem korábban japánban mindenféle animével kapcsolatban vagy mindenféle eseménnyel kapcsolatban szokott az lenni ugye gondolom te is láttál már ilyet hogy a vonatokon ilyen matricát az egész igen elgasztják és ugy a kehan vonaton van világkiállításos matrica az egés vonatot azt beborítják ilyen hatalmas matricával és a furcsán kinéző világkiállításos kabalafigura hogy rajta van a vonaton de hogy ezen kívül én annyira nem érzem azt hogy nagylászban égnek kiotó ez lehet hogy egy kicsit visszacsatolható oda is hogy ugye kiotó meg ószaka kapcsolata kiotó mindig is ugye ószakára egy kicsit olyan hogy is mondjam fennhordottab orral nézett vagy néz tehát nyilván a lakosok is és ez a kicsit idézelbe tett nem érdeklődés ez lehet hogy ennek is betudható y mindenféleképpen ennek biztos is hogy lesz hatása kiotóra és már most ugye ott tart a dolog hogy túl sok ember tömörül bizonyos helyeken ezt ugye meg akarják valahogyan szüntetni de ez idő alatt biztos is hogy hogy ilyen problémák is majd lesznek hozzátenném hogy lehet hogy csak ö az ez azért van mert hogy az én kis buborékomban ott így annyira nem érdeklődnek é az emberek iránta tát hogyha már így járva kelve a városban én igazából most arra lettem volna kíváncsi hogy hogy van-e valamiféle készülődés erre és hogy tudatosan van-e mondjuk reklámtevékenység készülődés hogy na majd hogyan fogadjuk ugye ezt a turista áradatot de akkor ezek szerint még nincs vagy legalábbis nem mutatják szeretnék még így visszatérve a turizmushoz az ugye a szento illetve az onsen lenne ugye az onsenre már egy kicsit rátértünk de én úgy gondolom hogy ezt a sento onsen párost ezt érdemesebb így egy blogban tárgyalni megbeszélni mert hogy ott indul a dolog hogy mi a különbség ugye a kettő között sok turista érkezik nem csak magyar hanem a világ minden rés ééről hogy ők ugye kifejezetten onsenbe szeretnének menni jó de egyáltalán mi az hogy onsen itt a különbségeket illetően én csak így tényleg ilyen sláwortokban szeretném röviden összefoglalni hogy mit érdemes a kettőről tudni hát ugye a sento és az onsennél ugye a vízforrás hogy egyáltalán milyen vízről beszélünk és ennek az összetétele az onsen az egy természetes hőforrás lenne termálvíz lenne tulajdonképpen aminek legalább 25 cus foknak kell lenni és meghatározott ásványi anyagokat tartalmaz a szentó az viszont egyszerűen egy mesterségesen felmelegített csapvíz az elhelyeszkedés és funkciót illetően ugye a szentó azok általában városban vannak tehát város különböző pontjain a lakó negyedek között hiszen a mindennapi tisztálkodás igényére találták ki és működnek az onsen az pedig ugye kifejezetten a wellness tehát itt a turisztikai kikapcsolódás lenne a központja jogi szabályozás van arra hogy hogy ki meg hogyan működtethet onsent illetve szentót na most az onsen működésének a szabályozásai azért jóval szigorúbbak mint a szentóké a történelmi háttérre egy kicsit hogyha rámegy k áttekintjük akkor elmondhatjuk hogy mind a kettő tehát az onsen is meg a sento is már a 8 században megjelent ami azért nem semmi tehát ezt azért tegyük hozzá ugye itt a nara korszakban ez a 710-től 794-ig terjedő időszak már akkor itt tehát ez a japán tisztaság úgymond azért nem két napra néz csak vissza hanem hanem a századot és hogy hogyan indult ez az egész hát itt megint a buddhizmust kell behozni hiszen a a buddhista szerzetesek voltak azok akik ilyen fakádakat kezdtek el építeni és ebben fürdőzni na most ebben nem egyszerűen csak ugye a higiénia tisztálkodás volt a cél hanem egy ilyen spirituális hát egyértelmű hogy buddhizmusban egy spirituális megtisztulás is és itt az talán ennek a a lényeges része hogy ez nem állt meg itt hogy most akkor a a buddhista papok tisztá nak meg így spirituálisan fürdőzgetnek hanem akkor a az akkori városok lakói az átlag embernek is elkezdtek ilyen kádakat építgetni és az átlag ember is elkezdett fürdőzni hát akkor még nyilván nem minden nap fürödtek de a az életük részévé vált és ez nagyon de nagyon fontos és aztán az idők folyamán ugye ezek közösségi helyekké is nőtték ki magukat tát nem csak fürdés céljából hanem a a köz közöségi élet kapcsolatépítés és aztán későbbiekben még akár a biznis kötésnek is a helyszínei is lettek a technológiai szempontból hogy ezt hogyan oldották meg ugye a ezek az ókori szentók ezek még fával fűtött kazánokkal kintről fával fűtötték és akkor így az melegítette a bent kádban lévő vizet de a lényeg az hogy ezek még sötét helyek ablaktalan sö és tulajdonképp ugye ez a ez a musiburot a gőzfürdő tehát begőzősítették és ez adta tulajdonképp ugye a meleget hát ez ugye változik a modern időkre a modern szentókban mert most már ilyet ugye azért nem találunk hanem ablakos meg világos meg csempés meg satöbbi nyilván itt is vannak régebbi szegényesebb szentók is de az újakban már szaunától kezdve a jacuzziig mindenféle megjelent és egyébként ami érdekes hogy ugye itt a szentóknál hogy ezek nagyon forró víz tehát 42 fok is akár hogy felmelegíthetik az onszeneknél ugye a a termálvíznél is mivel itt ugye vulkanikus eredetűek ezek is nagyon forróak tudnak lenni úgyhogy azért erre figyelni kell és még ami érdekesség lehet hogy régen ugye ez egy koedukált dolog volt tehát férfi ak nők egyaránt egy medencében füröttek eb ezzel semmi probléma nem volt még amikor ugye perry megjelent a fekete hajókkal ugye japán megnyitotta a külföld előtt hát ugye az amerikai hajók előtt a az ország kapuit tehát megérkeztek ide a külföldiek és látták azt hogy ugye a japánok hogyan fürdenek akkor egy kicsit úgy meghökkentek hogy ja hát itt most férfi nő egybe szóval ez mi mi folyik itt meg de nem erről volt szó az megmaradt tényleg egy egy fürdőként hát aztán most már most jelen pillanatban most már ugye természetesen külön férfi részleg női részleg van tehát ettől nem kell félni és még egy ami érdekes ugye itt a tetoválás ez egy nagy probléma amikor egy turista japánban el szeretne menni mondjuk egy onszembe vagy egy egy szentóba is akár hogyha van neki tetoválása akkor ugye ezt visszautasítják de hogy ez miért van van ez azért van mert a 720-as tehát ez is ugye a 8 század volt az hogy a társadalmon belül a bűnözőket homlok tetoválással különböztették meg és aztán ugye az idők folyamán a jakuzák ugye a japán maffiának…
Említett entitások
Témák
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– MÁSODIK rész”
Miről szól ez az epizód: „Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– MÁSODIK rész”?
A podcast új epizódjában Janagiszava Gyöngyi és Károlyi Orsolya a Japánba látogató turisták számára kínál hasznos tanácsokat, különös tekintettel a szálláslehetőségekre és a fürdőkultúrára. Megkülönböztetik a hagyományos ryokant és a modern hotelt, kiemelve a ryokanok étkezési… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 27..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– MÁSODIK rész”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Károlyi Orsolya, Yanagisawa Gyöngyi.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– MÁSODIK rész”?
Fő témái: japán, turizmus, túrázás, fürdőkultúra.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– MÁSODIK rész”?
Megjelenés: 2025. 02. 27.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/mit-ne-hagyjon-ki-aki-japanba-jon-raadasul-ha-meg-turazni-is-szeret-39-masodik-r-c78d4e36
Több epizód a Ablak Japánra-ből
- Csontok pálcikák között – japán halálkultúra, Bon ünnep és bunraku bábszínház| #46-1
Fehér Dániel színész, bábszínész és dokumentumfilmes a halál tabusításáról és a japán halálkultúráról, valamint a bunraku bábszínházról tartott előadást. Az európai halálfelfogáss…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész
Janagi Gisza Gyöngyi, a japán kultúra szakértője, a podcast vendége Pó Andrea, aki Kiotóban él és magyar mintákat hímez japán kimonókra. Az epizód a hagyományok tisztelete és az ö…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– ELSŐ rész
A japán kultúrát és szemléletmódot bemutató Ablak Japánra podcast legújabb epizódjában Janagi Szava Gyöngyi japanológus Pór Andreával beszélget. Andrea elmeséli, hogyan került Mag…
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– MÁSODIK rész
Az epizód Okinava szigetének hosszú életű lakóit vizsgálja, kitérve a "Silver Economy" jelenségre, a munkaerőpiaci diszkriminációra és az "ikigai" filozófiára. Gyakorlati tanácsok…
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– ELSŐ rész
Az epizódban Turcsán Emese, a Kék Zóna Magyarország alapítója és Koch Mária menopauza-szakértő a Kék Zónákról, Okinava szigetének hosszú életű lakóiról, és a magyarországi adaptác…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Harmadik rész
Gáncs Nikolasz a zen, a megvilágosodás és a belső béke témájáról beszél, kitérve a boldogság keresésére és a negatív érzelmek kezelésére. Az epizód a tudat csendjéről, az „ártalma…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Második rész
Gáncs Nikolasz egy évet töltött a japán Sōgenji templomban, ahol zen meditációt és a megvilágosodás hétköznapi arcát tapasztalta meg, beleértve a takarítás meditációként való gyak…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– ELSŐ rész
Ebben az epizódban Gáncs Nikolasz, buddhista szerzetes és tanító, a zen útjáról, a megvilágosodás hétköznapi megjelenéséről, és a négy buddhista erényről beszél. Szó esik arról is…
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– MÁSODIK rész
Ferenc, egy magyar kalligráfus, megosztja tapasztalatait a japán kalligráfiáról, mestereivel való kapcsolatáról, a formákba rejtett tanításokról és a technikai kivitelezési formák…
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– ELSŐ rész
A podcast jelen epizódja Zopcsák Ferencet, a magyar származású japán kalligráfust mutatja be. Ferencet a japán kalligráfia világa mélyen megváltoztatta, utazása a mangák világától…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Túranapló S01E02: Ki vagyok én? — Túranapló
A Túranapló második adásában Nánási Anita a műsorvezetővel beszélget a túrázás megkezdéséről, a podcast céljáról, és az Országos Kéktúra bejárásáról. Szó esik a túrák előkészülete…
- #14/1 Dóczi Tamás, Doufukuai - „Japán se nem a 127 millió ninja, se nem a 127 millió perverz állat országa.” — SztereoTrip - Az utazási podcast
Dóczi Tamás, más néven Doufukuai, Tokióból jelentkezik be, hogy megossza tapasztalatait a kinti életről, a japán kultúra felfedezéséről, és arról, hogyan illeszkedett be a nyelvta…