Az Én Kék Zónám

Balázs Andrea: Bárkivel megtalálom a közös hangot | A Te Kék Zónád #18

· PT53M41S

Összefoglaló

Balázs Andrea színésznő őszintén beszél az önelfogadásról, a megfelelési kényszerről és a színház iránti szenvedélyéről. Megosztja gondolatait a magabiztosságról egy olyan szakmában, ahol a külsőségek dominálnak, és arról, hogy hogyan tanították a szülei a belső tartás…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 04. 27.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Bodrogi Gyula, Hámori Barbara, Balázs Andrea
Témák
önelfogadás, megfelelési kényszer, színház, magabiztosság, belső tartás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:53 Így léptem ki a reklámok világából 04:41 Maximalista vagyok 06:49 Megtiszteltetés, hogy színházban játszhato
  2. — A szüleim megtanítottak, hogy szeressem magam 13:25 A belső munkánál nincs fontosabb 16:20 Nekem mindent megad a színház
  3. — A közönség szeretete működtet 25:22 Sokat tanultam Bodrogi Gyulától 29:12 Fontos információ 29:49 Színház mellett masszí
  4. — Féltem az egészségemet 40:25 Így adtam erőt egy lánynak 46:13 Küldetésem, hogy gyermekekkel foglalkozzak 52:16 Vendég ké

Ebben az epizódban

Azt gondolom, hogy biztos van más is az életedben, ami tölt, ami visszatölt. [zene] Rengeteget adsz.

A barátaidnak adsz a Gábornak adsz, a kutyáknak adsz, a nézőknek adsz, hogy hol [zene] jön, >> hogy ez vissza. >> Ühüm. >> Olyan érdekes, mert ezen sokat gondolkodok mostanában, hogy mitől van az, hogy így megyek el reggel otthonról, hogy menjünk, csináljuk.

Balázs Andit sokan Kassás Erzsi szerepében ismerték meg, de aki figyeli a pályáját, tudja, ő sosem csak egyetlen karakter [zene] volt.

Természetesen él a súlyával, nem magyarázkodik, nem csinál belőle ügyet.

Nem hercegnőszerepek találják meg, hanem erős [zene] esendő húsvérnők, és ezekben elementáris.

Humora erő, az önirónia szabadságná nála.

Vallja, hogy a társadalmi elvárások több embert betegítenek meg, mint az egészségtelen életmód. számára az önismeret volt a kulcs.

Pontosan tudja, ki ő a színpadon, és azon túl is.

Több mint 20 éve él boldog párkapcsolatban Ridzi Gábor talentmenedserrel egy stabil mélyszövetségben.

És rájöttem arra, hogy az előadások vagy a próbák végén lévő érzés, amikor valami megtörtént, ami színészben meg kell, hogy történjen, az visszatölt, mint egy ilyen töltő a telefonba, hogy pörgetem, megy le az akkumulátor, és azok a dolgok, amik ennyire erősen hatnak rám, mint a közönség szeretete, mind a barátaim, mind a családom, mindegy összekapcsolódás akár valakivel, azok mind egy ilyen töltés.

Ha azt érzem, hogy sok a zaj, akkor én nagyon sokszor veszek szabadságot ki a saját életemből, ami azt jelenti, hogy csend.

Ü >> nem megy sehova, nem csinál semmit, [zene] zenét sem hallgatok, csend van. >> Mielőtt belekezdenénk egy kis emlékeztető, hogyha tetszenek a videóink, kérlek iratkozzatok fel és akár támogassatok minket a Patreon csatornánkon is.

Nem több mint egy Smoo áráért.

Úristen, de jó, hogy itt vagy. >> Úgy örülök, hogy meghívtál, mert én kék zónakövető vagyok és nézem, és nekem ilyen lelki táplálékom egyébként, mert a színházban, sminkelés közben, ha egyedülök az öltözőmbe, akkor általában beszélgetős műsorokat hallgatok, ugye, mert azt nem kell nézni elég, hogy hallgatja az ember.

És mindig ilyen irigységgel néztem, hogy mondom, de jó ez a műsor, miért nem vagyok benne?

És ezt bevonzottam, és én hiszek ebbe is, hogy ez az egy szabadnapom van most, amit itt itt vagyok veled.

Ez az egyetlen egy. és csörgött a telefonom, és fölhívtál. >> Imádom, imádom az ilyeneket.

Ugye az nem titok, hogy mi dolgoztunk nem egy nem két műsorban együtt és >> és hát én én minden percét borzasztóan élveztem a veled való közös munkának.

Én nagyon >> so nem felejtettem, amikor először engem a casting direktor egyébként a BKata hozott fel téged, hogy hozzunk hozzunk téged be a sorozatok világába.

És én és akkor elmesélt egy történetet, hogy te ugye a kaszási meg a reklám meg a nem tudom népszerűség, és hogy te abból hogyan kiszálltál és hogy és én azon gondolkodtam, hogy mennyire bátor nő ez.

Tehát hogy milyen bátor csaj az, aki színész létére, ami az nem egy könnyű pálya, pláne anyagilag azt tudja mondani, mondjuk egy ekkora giga reklámkampány kellős közepén, ami azzem iszonyú sikert hozott assiszem a CBL-nak. nagyon >> elképesztő sikert hozott neki.

Azt tudtad mondani, hogy köszi, ennyi volt. >> Én nem éreztem bátorságnak, én okosságnak éreztem, hogy egyszer csak mivel nagyon érdekelnek a dolgok, azt hiszem, hogy kivettem belőle, amire nekem a legnagyobb szükségem volt, és az nem az ismertség volt, hanem megtanultam úgy kommunikálni emberekkel, hogy észrevettem, hogy több emberhez eljut a gondolatom, mint mondjuk előtte.

És egyszer csak azt mondtam, amikor már fél éve ment a reklám, és épp a csúcsok csúcsán volt, akkor én elmentem az ügynökséghez, és leültem, és elmondtam, hogy én nagyon szeretlek titeket, és az életem végéig tudnám ezt csinálni, mert egyébként egy nagyon kedves csapat, nagyon helyes volt az egész, de én színész vagyok, és szeretnék az lenni, és mondták, hogy de dupla pénz, és mondtam, hogy akkor sem.

És ez és olyan érdekes, mert tényleg voltak, akik azt mondták, hogy ez hogy lehet, meg hogy ez hogy és érdekes módon nekem ez semmiféle nehézséget nem jelentett, hanem ilyen természetes volt, hogy döntéseket kell hozni az életben.

És én most azt döntöm, hogy ez nagyon kecsegtető, és köszönöm szépen, én a becsületesen végigcsináltam, de ki kell belőle lépni. >> Üm pedig a mai napig szerintem még mindig az lennél.

És boldogan megnél, >> és csodálatosan megélnék belőle, és minden nagyon jó lenne, és mondom, egy nagyon helyes csapat, egy olyan ügynökség volt mögötte, kreatívasan, kedvesen jöttek velem, fogták a kezem.

Hát emlékszem, amikor vége lett, akkor képzeld, csináltak egy búcsú reklámot nekem, aminek a végére az volt kiírva, hogy búcsúzunk Balázs Anditól és üdvözöljük a világot jelentő deszkákon.

Tehát, hogy gyakorlatilag ők visszarehabilitáltak engem a színpadra, és ez ez nagyon nagyon helyes, egy helyes csapat volt nagyon. >> [horkantás] >> Hát mindenesetre nagyon jól sikerült ez a visszarehabilitációs színpadra, mert pont most beszélgettünk itt kint a szünetben, hogy 27 előadásod van egy hónapban, tehát gyakorlatilag minden este játszol. >> Hát gyakorlatilag igen, meg vannak dupla előadásaim is.

Ugye ez három színházat tőle lát ez a sok előadás.

Van az anyaszínházam, ahol vagyok, és mellette én ugye kiki kacsingatok, és elmegyek máshova is boldogan játszani, és hát kicsit így összecsúszik ilyen időszakokba.

Ez a tavasz, ez mindig erősebb az ősz eleje ilyen, meg a tavasz.

Most legfőképpen azért, mert nagyon sok darabban játszom egyszerre. >> Nagyon fantasztikus vagy.

Egyébként én imádlak téged színpadon is nézni, meg sorozatokba is veled dolgozni.

Azt kell az Andiról tudni, hogy az Andi elképesztően felkészült.

Soha nem volt olyan, hogy te ne tudtad volna szövegni. >> Maximalista vagyok. >> Soha nem volt olyan, hogy ne lettél volna rajtra kész, és akármennyit is játszottál előző este, hogy te egy kicsit is azt mutattad volna, hogy fáradt vagy.

És és mindenkihez mindig van a stábból is egy jó szavad.

Tehát én azt gondolom, hogy ez egy nagyon különleges tulajdonság. >> Én akkor tudok egy dolgozni bármit is és tenni valamit, hogyha a környezetem is tesz valamit.

És én megpróbálom kizárni azokat, akik nem, és azokat bátorítani, akik fogékonyak rá.

És egy ilyen forgatásra most említetted, volt olyan, hogy hajnalban tudtam, hogy négy órám van megtanulni azt az több jelenetet, és nem az volt bennem, hogy miért kell ezt megtanulniem.

Azt mondtam, hogy úristen, de szerencsés vagyok, reggel fölkelek, elmegyek, tök jó emberek között vagyok, imádom a kollégáimat, tök jól meg fogom ölelgetni őket.

Lehet, hogy délután már ájulok el, de nem baj, >> mert jó, mert hogyha valamit közösen hozunk létre, az tök jó.

És én valahogy így motorizálom is a környezetemet.

Verebes István barátom szokta volt mondani, hogy hát ugye kettő dolgot nem szabad velem csinálni.

Az egyik, hogy nem szabad elvenni a kedvem, és nem szabad unatkozni hagyni, mert akkor elszabadul a pokol.

Az elveszik a kedvem, rossz kedvű leszek, és akkor akkor mindenki körülöttem, ha megatkozni hagynak, akkor rosszalkodni fogok.

Rád, hogy tehát nem lehet azt a kettőt v >> rosszalkodni, hogy rosszalkodik a Balázs Andi? >> Hát biztos, hogy buújtogatom a többieket magam körül, röhögtetek mindenkit.

Ugye ez volt is a forgatásukon is előfordult, hogy egy ilyen hosszabb időpontnál nagyon jól elszórakoztattam a környezetem és saját magam is.

És hát ez nem mindig jó, hogyha az ember így haladni szeretne előre.

Mindig egy ilyen kis zsivány gyerek voltál egyébként már [torokköszörülés] iskolapadban is? >> Jó gyerek voltam amúgy.

Tehát én alapvetően jó gyerek voltam, vagy hát ezt tudom mondani, nem voltak ilyen nagy kiugró, nagy gaz tetteim, hanem olyan kis kicsik voltak, mit tudom én, hogy fociztam, leestem, kitört a fogam, fölmásztam, leestem.

Mindig akartam valami olyan dolgot csinálni, amit az apukám, tehát hogy valamilyen fiús dolgot, de hát nem tudtam.

De hát hogy nem voltam rossz gyerek.

Egy suliba jártam, azt tudtam, hogy az a dolgom, csodálatos szüleim elmagyarázták, hogy ők munkahelyre járnak, én az iskolába. nekik ez a dolguk, nekem ez a dolgom.

És akkor őt tudtam. >> És ez a munka iránti alázat, ez egyébként tőlük jön? >> Én azt hiszem, hogy attól, hogy amikor én színész lettem, vagyis azt annak szerettem volna, készültem annak, akkor én egy nagyon jó időpontban Kisonti Ildikóval találkoztam, és ő lett az osztályfőnököm, aki az első órán ezt mondta: "Neked ez nem jár, neked ez megtiszteltetés." És ez bennem annyira bennem van, hogy amikor este előadásom van, és egy kicsit is az érzésem, hogy esik az eső, hullik a hó, sár van, dugó van, hogy érek oda.

Az, hogy valaki otthon most biztos csinálja haját, vagy veszi föl a szép ruháját, vagy húzza a nyakkendőt, mert jön engem megnézni. >> Hát ez megtiszteltetés, hogy én megtehetem azt, hogy őket elszórakoztatom.

Ez tök jó. >> És ez mindig megfordítom.

De ez szerintem onnan jön az Ildikótól is, meg hát a szüleim is, hogy nem voltak tétlenek soha életükben, és a munkával érték el azt, amit elértek, és építették az életünket. egyébként szerintem én nálad közvetlenebb emberrel nem nagyon találkoztam életemben.

Tehát te neked a közvetlenséged az egész ezt azt tanítanod kéne.

Tehát én soha nem felejtem, mert először találkoztunk legeslegelőször.

Te biztos nem emlékszel, a hadszín előtt dumálgattunk innen az utcán, nem tudom mit csináltunk, ott forgattunk valamit és te körülbelül ötödik percre beszélgettünk, amikor te elmesélted nekem gyakorlatilag a félelettörténetedet, és engem az annyira megtisztelt, hogy te ilyen, hogy annyira bizalmadba fogadtál, és és meséltél nekem az egészségügyi problémáidról, meg miken mentetek keresztül a Gáborral, és ez a fajta nyíltság, vagy ez a fajta őszinteség, ami szerintem nem sok, hanem hanem ilyen valódi, az az szerintem borzas asztan megnyitja a többi embert is, hogy ezt hogy ezt direkt csinálod, vagy pedig ez egy ez teljesen ez jön belőled. >> Én ilyen vagyok.

Ühüm. >> Gábor elmegyünk vásárolni, egy boltba, bármilyen boltba, egy valaki hozzám szó kedvesen, és megkérdezi, hogy hogy vagyok, akkor elkezdünk beszélgetni, hogy én hogy vagyok, és logikusan megkérdezem, hogy ő hogy van.

És ha hallom a hangjából, hogy ő örül annak, hogy elmondhatja, hogy vele mi van, akkor engem nem érdekel a bevásárlás, hanem az érdekel, hogy ő elmondja, hogy a Gábor. >> És akkor Gábor szokta így kivenni a papírt a kezemből, és elindul a kosárral, és ő majd akkor bevásárol, mert tudja, hogy ez negyed óramból, mikor visszajön, a nénivel már ott tartunk mondjuk, hogy a fiával mi van Németországban, és hogy mit főzött karácsonykor.

Tehát, hogy egy ilyen én így lettem nevelve, az édesapám, édesanyám is ilyen nyitott emberek voltak.

Tehát, hogy én a a bárhol, bárkivel megtalálom a közös hangot, mert azt érzem, hogy mindenkihez van egy megfelelő kulcs, egy út, hogy lehessen vele beszélgetni, és van akinek olyan jól esik, amikor elmondhatja, hogy mi van vele, de ahhoz azt kell, hogy én is elmondjam, hogy mi van velem, és nem direkt, hanem olyan jól esik.

Most furcsát fogok kérdezni, mert ugye nyilván az, hogy te olyan alkat vagy, amilyen alkat vagy, ez egy csomó izgalmas feladatot hozott a színészi pályádon, és én azt gondolom, hogy hogy akármiben is láttalak, egyébként borzasztóan érdekes az, hogy pont semennyire nem érdekes az, hogy kinek milyen az alkata, tehát hogy olyan átütő személyiség vagy, hogy én felőlem egyébként a hampipüket is eljátszhatnád, én azt is elhinném neked. [nevetés] >> Én azt is elhinném neked. >> De ettől függetlenül azért hadd menjek egy picit mélyebbre. azért gyerekkorodban biztos, hogy hogy nem volt ez mindig ennyire egyszerű. >> Ühüm. >> És pont volt egy vendégem nemrég a itt abban a székben ült, ahol most te, aki arról mesélt, hogy neki gyerekkorában nagyon sok bántást kapott a külseje miatt, és ez olyan mérhetetlenül befolyásolta, és meghatározta tulajdonképpen a fiatal felnőtt koráig az életét.

Ő nagyon nehezen tudott ebből kijönni, és aztán egy nagy átcsapás volt az, hogy végülis ő is ismert ember lett, és végül is kiállt a publikum elé.

A kérdésem az az, hogy te ebből dolgoztál, táplálkoztál?

Egyet egyrészt bántottak-e? >> Persze. >> Kettő, hogyha bántottak azt, azt te bántásként élted meg, vagy tudtad kezelni gyerekként?

Három pedig, hogy mit tudtál ebből magaddal vinni vagy beépíteni? >> 10 éves korom óta vagyok ilyen alkató, tehát hogy én nem voltam soha tínédzser koromban sem kisebb, tehát mindig egy mindig az átlagosnál nagyobb termetű voltam, hogy szépen fejezem ki magam. pufi gyerek voltam.

És gyerekként még annyira talán 10 évesen nem is annyira érdekelt a dolog.

Kaptam csúfolódást, de azt viccel elütöttem.

De jött a tínédzserkor, amikor a nőiességem elkezdett jobban dominálni, és már nem már jobban érdekelt, mit veszek föl, nem mindegy, melyik póló.

Tehát akkor már így kezdett érdekelni a dolog, akkor okozott problémát, mert a bántásokat azt így elkezdtem magambraktározni először, hogy kaptam egy csúnya beszólást, mondjuk, hogy mekkora a hátsóm, és akkor attól én így be beforgattam magam.

De én abban a szerencsés kivételesen csodálatos helyzetben vagyok, hogy én ezt elmondtam a szüleimnek, >> leültem és elmondtam, hogy az volt ma.

És nem az volt, hogy azt mondták, hogy hogy az anyukám vagy az apukám, hogy a többi gyerek hülye és ne foglalkozz velük, hanem megtanították azt, hogy hogy szeressem magam a hogy tudjam az értékeimet annyira, hogy ezek a dolgok ne jussanak el mélyebben.

Hát ez egy nagyon nagy tudás, hogyha ezt megtudták nek, >> mert hogyha eljön hozzám az a bántás, és én emiatt nem tudom, valamit teszek magammal, ahogy egyébként sajnos rémes dolog, de előfordul a mostani fiatalok körében, hogy hogy egyszerűen bántják magukat azért, mert bántásokat kapnak, az ahhoz azt kell, hogy magamat nagyon jól ismerjem, hogy tudjam az értékeimet felismerni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Balázs Andrea: Bárkivel megtalálom a közös hangot | A Te Kék Zónád #18”

Miről szól ez az epizód: „Balázs Andrea: Bárkivel megtalálom a közös hangot | A Te Kék Zónád #18”?

Balázs Andrea színésznő őszintén beszél az önelfogadásról, a megfelelési kényszerről és a színház iránti szenvedélyéről. Megosztja gondolatait a magabiztosságról egy olyan szakmában, ahol a külsőségek dominálnak, és arról, hogy hogyan tanították a szülei a belső tartás… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Balázs Andrea: Bárkivel megtalálom a közös hangot | A Te Kék Zónád #18”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bodrogi Gyula, Hámori Barbara, Balázs Andrea.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Balázs Andrea: Bárkivel megtalálom a közös hangot | A Te Kék Zónád #18”?

Fő témái: önelfogadás, megfelelési kényszer, színház, magabiztosság, belső tartás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Balázs Andrea: Bárkivel megtalálom a közös hangot | A Te Kék Zónád #18”?

Megjelenés: 2026. 04. 27.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/balazs-andrea-barkivel-megtalalom-a-kozos-hangot-a-te-kek-zonad-18

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból