Az Én Kék Zónám

Peták István: AI segítségével fogjuk tudni legyőzni a rákot | Az Én Kék Zónám #29

· PT52M49S

Összefoglaló

Dr. Peták István molekuláris farmakológus Barbara nevű személlyel beszélget egy általa fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló terápia tervező szoftverről. Ez a szoftver egyedi génhibák azonosításával személyre szabott rákkezelést tesz lehetővé. Az epizód kitér a…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 07. 23.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Peták István
Témák
ai, rák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Mikor lesz gyógyítható a rák? 07:03 Személyre szabott terápiára és gyógyszerekre van szükség 09:31 Az orvostudomány új s
  2. — Digitális terápiatervezés 14:19 A molekuláris profilvizsgálatok már elérhetőek, csak nem támogatja a TB 18:08 Fontos, ho
  3. — Az orvos szerepe a mesterséges intelligencia forradalmában 26:20 Létrejön egy új orvosi eszköz kategória 30:34 A világon
  4. — Mennyire pénz kérdés ma meggyógyulni a rákból? 36:48 Az életmód alapú információk is fontosak lehetnek 42:25 A digitalis
  5. — A célzott, személyre szabott kezelés olyan jelentőségű lehet, mint a penicillin feltalálása 49:15 Hogyan lehet a program
  6. — Lehetséges, hogy az ember 120 évig éljen? Kövesd dr.

Ebben az epizódban

Peták István 21 éve foglalkozik a rákbetegségeket okozó gémmutációkkal.

Egy tüdörákos vizsgálatánál bebizonyította, hogy a betegségek mögött genetikai hibakódok is állhatnak.

Találmánya, amit Bosztonban fejlesztett ki a csapatával, a rággyógyítás forradalmát hozhatja el.

Az én célom az, hogy még az én életemben eljussunk oda, hogy azt tudjuk mondani, hogy a betegek több mint 90%-a hatásos személyre szabad célzos kezelést kap. >> Mesterséges intelligencia programokat használnak arra, hogy az adott rákbeteg speciális génhibáira a legmegfelelőbb személyre szabott terápiát dolgozzák ki.

Mikor az egyetemre jártam, ugye 30 évvel ezelőtt, akkor a tüdőgyógyászakorlaton a gyakorlat minden egyes tüdőrákos betegről azt mondta, hogy menhetetlen.

Akkor még nem sejtettük, hogy 30 évvel később elérhető az, hogy minden harmadik tüdődonatos beteg egy gyógyszeres kezelés segítségével életben marad több mint öt évet.

Az USAban egyenesen az Egyesült Államok elnöke kérésére csatlakozott a Kencerex programhoz, aminek célja, hogy a következő 25 évben felére csökkentsék a világon a rákos halálozások számát.

Peták István azt szeretné elérni, hogy minden rákbetegség gyógyítható legyen. >> Percenként 20 ember hal meg daganatos betegségben a világon.

És nekem meggyőződésem, hogy legalább egynek a 20-ból tudnánk már segíteni. >> Már most. >> Már most. >> István.

Hányban jön el az a pillanat, amikor ki lehet mondani azt, hogy gyógyítható a rák? >> Az én célom az, hogy még az én életemben eljussunk oda, hogy azt tudjuk mondani, hogy a betegek több mint 90%-a hatásos személyre szabadott célzó kezelést kap.

Ö a biológiában orvosudom nagyon nehéz a 100%-ot ígérni, de közel 100%-ot az lehet.

És én azt gondolom, hogy egy hatalmas utat tettünk meg ezért a célért, ugye az elmúlt csak abban az 29 évben, ami én ezen dolgozom, ugye 1995-ben végeztem, és hogyha belegondolunk, hogy akkor még egyáltalán egy célzott terápia nem állt rendelkezésre a daganatos betegek kezelésére.

Nem ismertük az emberi genomot, és most ott tartunk, hogy a most már két évtizede ismerjük a teljes emberi genomot, sőt eljutottunk 2020-ra oda, hogy a daganatos betegek 95%-ában meg tudjuk mondani, hogy milyen génhiba okozta a a beteg daganatát, és van több mint 206 célzott kezelés, amit már törzskönyveztek.

Azt gondolom, hogy azt érezni lehet, hogy egy hatalmas utat megtettünk, és most még ez tovább gyorsul a fejlődés. ugye kellett technológiai barriereket áttörni.

És amikor 21 éve Ricivel egyébként az eredetileg a az a céget úgy hívták, hogy KPS, ugye amiben megemlékeztünk az alapítható tanácsadóinkról mestereinkről Kper Lászlóról, Kéri Györgyről, molekuláris patológusról, biokémikus professzorról és a mi mi alapítottuk, de alapvetően az az volt az első technológiai áttörés, hogy egyáltalán ki tudjuk mutatni a betegek szövet mintáiban ezeket a génhibákat.

És ez itt voltak olyan problémákat, meg kellett oldani, hogy a DNS össze van törve ezekben a mintákban, mert formalinban fixálják a biopsziás mintát, és ezek >> ú most nagyon-nagyon elszaladtál.

Várjál, most nagyon elszaladtál, nagyon elszaladtál pillanatra kanyarodjunk vissza az eredeti kérdésre.

Tehát eljön-e egy olyan év, és azt mondod, hogy te ezzel kezdted ugye a válaszodat, hogy még a te életedben el fog jönni az a az a az a pillanat, az a az az időpillanat, amikor azt lehet mondani, hogy minden egyes beteg személyre szabott terápiát kaphat.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes beteg, rákos beteg gyógyítható lesz? >> Igen.

Nekem ez határozottan ez a célom, ugye amikor orvosutatóként ilyen erős kifejezéseket használunk, akkor fontos azt tisztázni, hogy hogy hogy ez a célunk.

Most még nem tartunk ott, hogy minden daganatos beteg gyógyítható lenne, aki főleg aki áttétes daganatos, de már vannak olyan betegek, akiknél azt látjuk, hogy egy megfelelően kiválasztott célzott gyógyszer, amit a daganatában lévő génhhipák alapján választottunk ki, azok közül egyre többen élnek öt évnél tovább, ami ugye az egy definíciója a gyógyulásnak.

Amit most, hogy rögtön a jelenbe ugorjak, átugorjam gyorsan ezt a 21 évet.

Most 2024, tehát idén júniusban az amerikai onkológusok Társaságának a konferenciáján mutattunk be két tudományos eredményt.

Az egyik azt mutatta be, hogy tüdőrákos betegek esetén, akik célzott gyógyszert kaptak, valós időben itt ma Magyarországon, ha olyan célzott gyógyszert kaptak, aminél a gyógyszert kiválasztását támogatta az a mesterséges intelligencia alapú eszköz, amit egyébként most már ugye a spinoff cégben, a Genomade fejlesztünk, azoknál a annak az esélye, hogy a beteg öt éven túlis életben ben van, az ötször magasabb, tehát gyakorlatilag 33% volt ebben a vizsgálatban.

Ezek előrehalott, áttétes, tüdőganos betegek.

És ez egy elképesztő nagy dolog az én életemben, hogy legalább ezt ezt megéltem, mert még amikor az egyetemre jártam ugye 30 évvel ezelőtt, akkor a tüdő gyógyászakorlaton a gyakorlat minden egyes tüdőrákos betegről azt mondta, hogy menhetetlen. is egy nagyon szomorú gyakorlat volt az egyetemen, hogy akkor még nem sejtettük, hogy 30 évvel később azt azt fogom bejelenteni Chicagóban, az Egyesült Államokban, hogy hogy elérhető az, hogy minden harmadik tüdődaganatos beteg egy gyógyszeres kezelés segítségében életben marad több mint öt évet.

Tehát ezt ezt mondom azt, hogy ez egy fantasztikus út. >> Ez fantasztikus.

Ez egészen ez egészen lényöző.

Ugye nagyon sokszor hivatkozol arra, hogy személyre szabott terápia meg személyre szabott gyógyszerek.

Ugye a a laikusok számára olyan fogalmak ismerősek, mint kemoterápia, ember.

Nyilván rengeteg minden beletartozik, hogy mi az, ami éppen aktuálisan belefolyik az emberbe.

Nagyon sok sokan nem értik. ö sugárterápia, amiről ugye mindenkinek borzasztó félelmei vannak, hogy az az egy milyen rettenetes egy eljárás.

De amikor azt mondod, hogy személyre szopott terápia, mit kell elképzelnünk, hogy van a a rák elleni gyógyszereknek egy hatalmas nagy tárháza, amiből tulajdonképpen az onkológus kiválasztja aktuálisan jelen pillanatban, vagy a ti módszeretek nélkül azt, hogy mi az, amiben ő hisz, vagy mi az, amit ő jónak gondol.

Ehhez képest ti azt mondjátok, hogy minden egyes embernek, minden egyes betegségnek más típusú gyógyszerre van szüksége, ha jól értem. >> Igen.

A ugye a minden nyúnak az az álma betegeknek, orvosoknak, hogy ténylegesen személyre szabott kezelést adhassunk.

Tehát olyan kezelést, ami annak a betegnek a legnagyobb valószínűséggel hatásos.

Ugye az, hogy mi a legnagyobb előszínűség szerint hatásos, ezt a tudományos módszerekkel úgy határozzuk meg, hogy klinikai vizsgálatokat végzünk beteg csoportokon.

De am a beteg csoportokat különböző szempontok szerint választjuk ki, hogy lehetőleg hasonló betegek kerüljenek ebbe a csoportba.

Mondjuk életkor, nem származás, miket miket miket tekintetek hasonló? kezd bonyolultá válni a kérdés, hogy hogy elég-e az, hogy ugyanolyan típusú daganata legyen mondjuk tüdőrák, vagy azon belül milyen stádiumú tüdőrák legyen, vagy azon belül milyen szövettani altípusú legyen az a betegség, és milyen és ezen alatt van még az, hogy milyen génhibák okozták a daganatát, és még azon belül ugye egyedi génhba kombinációk alapján lehet meghatározni alc csoportokat. >> Aha.

Tehát tulajdonképpen amikor azt mondjátok, hogy személyre szabott terápiára van szüksége az adóbetegnek, akkor akkor mire gondolunk?

Hány klaszterre, vagy hány csoportra lehet egyáltalán az emberiséget osztani?

Gondolom ahány ember, annyiféle genetikával rendelkezik, nincs két egyforma ember.

Hogy lenne erre akkor tulajdonképpen lehetőség, hogy meghatározzátok, hogy mi a tüdőráknak az ellenszere?

Hát pont ez a tudományos probléma, ami most dolgozunk, és amit a úgy gondolom, hogy a az orvostudomány egy olyan új szakaszba lép, ugye, és és valóban ez nem háj, valóban a informatikai robbanás, fejlődés a mesterséges intelligencia segítségével.

Én azt gondolom, hogy meg fog jelenni az orvosi eszközöknek egy új kategóriája, amit úgy hívhatunk, hogy személyre szabott terápia tervező szoftver. >> Oké.

Ezt bárki letöltheti a telefonjára különképpen >> bárki Igen.

Tehát én úgy képzelem el a nagyon közeljövőt, hogy elmegyünk az orvosunkhoz és megkérdezzük tőle, hogy a doktor úr, doktornő melyik szoftvert javasolja a betegségem gyógyítására.

Melyikkel van a legtöbb jó tapasztalata, a legjobb eredmény? hiszen azt akarjuk, hogy a mi egyedi biológiai genetikai paramétereink alapján legyen kiválasztva az a gyógyszer, ami pont nekünk a legnagyobb valószínűséggel hatékony.

És nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogy az a gyógyszer egyébként hány százalékban volt hatásos más betegeknél, hiszen ugye lehet, hogy ez a gyógyszer, ha mind válogatás nélkül próbáljuk ki betegeknél csak 1%-ban hat, de hogyha én vagyok az az 1%, akkor az nekem 100%.

Tehát azt szeretném tudni, hogy a lehetséges gyógyszerek közül melyik a legjobb nekem.

És ez a végső cél, és ez azért vált most lehetővé, mert a a diagnosztikai módszereinkkel tudjuk mérni, detektálni, elemezni ezeket a biológiai változókat egyik oldalról, másik oldalról rendelkezésre áll most már sok célzott gyógyszer közül választani tudunk.

Tehát ennek a két dolognak a kellett, ez volt a feltétele annak a következő tudományos robbanásnak vagy lépésnek, amikor értelme van olyan számítógépes módszereket fejleszteni, orvosi szoftvereket, amelyek ezt a bizonyos digitális terápiatervezést elvégzik, és minden egyes betegnek egy személyre szabott gyógyszert javasolnak.

És utána ezt a ezeket a szoftvereket kell minél alaposabban validálnunk, tehát ellenőriznünk a hatékonyságát.

Tehát arról fogunk tudni, és arról tudunk már most klinikai vizsgálati adatokat mondani, amit említettem és amit bemutattunk az Egyesült Álokban, hogy a a mi általunk fejlesztett személyre szabott terápia tervező szoftver által kiválasztott gyógyszereknek mi az átlagos hatékonysága. szemben az a jelenlegi megközelítése, hogy a gyógyszereket egyesével próbáljuk ki lehetőleg minél több típusú betegnél, ami a mostani megközelítése az orvostudománynak. >> Tehát magyarul egy kísérletezés zajlik mostanában, >> de az abban nincsen baj.

Tehát a az, hogy egy van egy orvosi módszer, azt a úgynevezett bizonyítékokon alapó orvoslás eszközeivel kell bizonyítanunk, hogy az jó-e.

Tehát nagyon egyszerűen a betegek csoportját megkezeljük egyféle módszerrel, másik csoportját egy kontrollcsoportot mással vagy lacbóval, és összehasonlítjuk, hogy statisztikailag bizonyítható a különbség.

Ezt hívjuk evidence based medicinnek.

Ez az, amit a orvostudomány használ, és a hatóságok használnak, amikor az a kérdés, hogy valami bizonyítottan jó-e vagy nem jó.

És ugye a a a probléma az az, hogy >> minél személyre szabottabban akarunk egy gyógyszert használni, annál homogénebb betegcsoporton kell kipróbálnunk.

Tehát annál jobban olyan betegeken, akik hasonlítanak egymásra, minél jobban hasonlítanak.

Ugye ezáltal a csoport mérete csökken. >> Igen. >> Ezért a statisztikai erő is csökken, az elemszám csökken.

És a végén eljutunk oda a paradigmához, hogy egy mindenkiből egy van ezen a világon.

Tehát honnan lehet azt tudni, hogy neki melyik a legjobb gyógyszer?

Hiszen ő több alcsoportba is belerakható.

Tehát a tüdőrákos betegek, a a tüdőudás nőbetegek, a férfibetegek, a a és akkor minden csoport az egyén az egyén szintjén, hogyha le lebontjuk, aki most nézi ezt a műsort és és mondjuk érintett valamilyen családtagja révén, vagy akár saját maga révén egy ilyen szörnyű betegség lefolyásában, ő nyilván azt fog érdekelni, hogy az ő egyéni helyzetére mi a megoldás.

Erre jelenleg a ti módszeretekkel tudtok-e mondani valamit?

Van-e akivel beszéljen vagy konzultáljon? >> Igen.

Tehát ugye maguk a molekuláris profilvizsgálatok, ami előfeltétele ennek, azok egyre több helyen elérhetők.

Ez a speciális szoftveres megoldást, ezt mi fejlesztjük, és ez elérhető.

Ugye Európai Unióban és az Egyesült Államokban ezt egy orvosi konzultáció keretében lehet igénybe venni.

Tehát mindenképpen jelenleg ezt úgy kell elképzelni, hogy ez az orvost segíti.

Tehát ugye a az a a szoftver és az orvos együtt dolgozik, hiszen ez csak egy eszköz.

Tehát ha >> tehát ez egy sugó az orvosnak tulajdonképpen nem egy specifikus súgó az orvosnak, amiben sokkal precízi precízebben meg tudja a terápiát határozni.

Ha jól tudom, ezt jelenleg nem finanszírozza a TB. >> Ezt még nem finanszírozza.

Azt kell látni hogy hogy ez egy azért ez egy új, még a világon is új.

Tehát nem véletlen, hogy úgy döntöttünk, hogy hogy erre egy külön céget hozunk létre, és rögtön a a ennek a központját Bostonba tesszük, mert ez ott is új.

És és miután ezt létrehoztuk Bostonban, ugye ahol az összes gyógyszergyár központja van, és az egész biotechnológiai ipar központja, utána bekerültünk a a Mólinika accelerátor programjában, ami az arra hoztak létre, hogy olyan mesterséges intelligenciaja alapú orvosi szoftvereket, fejlesztő cégeket találjanak meg, akiket ők a legizgalmasabbnak tartanak.

Ugye a MEO klinika egy 130 éves nonprofit kutatókórház és a minden rangsorolásban folyamatosan most már 100 éve ők jönnek ki a első szám top egy top egy aki és a >> egyébként a különböző keresési programokban is ők jönnek ki mindig tehát ha az ember rákeres arra hogy fejfájás hány inger szédül és akkor biztos hogy a méo klinika az a top háromban benne lesz hogy megválaszolja hogy mi a problémánk vagy egy >> Igen.

Hát az orvostársadalom nyilván na számára fontos, hogy olyan intézményekben próbálják ki, teszteljék, validálják ezeket az új vorvosi eszközöket, mint például a miokinika.

Ez >> de ha jól tudom, Budapesten is van egy központotok, nem csak Bostonban.

Tehát a a jó hír az az, hogy ez egy magyar találmány, ez egy magyar tudományos áttörés, és erre nagyon büszkék vagyunk, és ennek a kutatófejlesztő központja itt van Budapesten továbbra is.

És és most nagyon izgalmas tényleg az, hogy egy ilyen pici ország, pici vállalkozása ugye az Egyesült Államok egészségügyi rendszerét fogja megreformálni a a az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Peták István: AI segítségével fogjuk tudni legyőzni a rákot | Az Én Kék Zónám #29”

Miről szól ez az epizód: „Peták István: AI segítségével fogjuk tudni legyőzni a rákot | Az Én Kék Zónám #29”?

Dr. Peták István molekuláris farmakológus Barbara nevű személlyel beszélget egy általa fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló terápia tervező szoftverről. Ez a szoftver egyedi génhibák azonosításával személyre szabott rákkezelést tesz lehetővé. Az epizód kitér a… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Peták István: AI segítségével fogjuk tudni legyőzni a rákot | Az Én Kék Zónám #29”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Peták István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Peták István: AI segítségével fogjuk tudni legyőzni a rákot | Az Én Kék Zónám #29”?

Fő témái: ai, rák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Peták István: AI segítségével fogjuk tudni legyőzni a rákot | Az Én Kék Zónám #29”?

Megjelenés: 2025. 07. 23.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/petak-istvan-ai-segitsegevel-fogjuk-tudni-legyozni-a-rakot-az-en-kek-zonam-29

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból