itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával

"A rák szót törölném a közgondolkodásból" — Dr. Kiss Richárd patológus az Itt vagyok podcast vendége

· PT1H22M12S

Összefoglaló

Az Itt vagyok podcast vendége Dr. Kiss Richárd patológus, rákkutató. Az epizód a daganatos betegségek biológiai hátterét, az evolúciós megközelítést, a rákkal kapcsolatos tévhiteket, a modern gyógyítás lehetőségeit, valamint a lelki és testi egészség szerepét vizsgálja. Dr. Kiss…

Röviden

Műsor
itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával
Megjelenés
2026. 06. 02.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Kiss Richárd, Bánhalmi Kata
Témák
rákkutatás, onkológia, patológia, egészségmegőrzés, rákellenes küzdelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én Bánhalmi Kata vagyok és köszöntelek titeket az Itt vagyok legújabb epizódjában.

Kevés szó van, amitől annyira félünk, mint attól, hogy rák.

Miközben szinte minden család érintett benne valamilyen módon, még mindig rengeteg tévhit, szorongás és kimondatlan félelem kapcsolódik hozzá.

A mai adásban nem csak arról beszélgetünk, hogy mi a rák orvosi értelemben, hanem arról is, hogy hogyan alakult ki, miért kíséri végig az emberiség történetét, és mit árul el a saját testünkről és életmódunkról.

Kiss Richárd, patológus, rákutató, a Rákutatók Alapítvány képviselője.

Ez az Itt vagyok, Élet és Egészség podcast Bánhalmi Katával.

A Rossman minden életterületeden ott van veled, hogy támogasson a mindennapokban és a fontos pillanatokban is.

A podcast beszélgetést a Rossman támogatta.

Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat.

Amikor előzetesen beszélgettünk, akkor egy olyan irányt adtunk a beszélgetésünknek, hogy mindent a rákról.

Azt hiszem, hogy akkor itt ülnénk nagyjából holnap után estig, úgyhogy valószínűleg mindenről nem fogunk tudni beszélni, de nagyon sok témát érintünk ma.

Induljunk onnan, hogy mi történik az embernek a testében, amikor rákja lesz.

Most egy koncepciót szeretnék ezzel kapcsolatban ismertetni.

Ez egy olyan megközelítés, amit egy evolúciós megközelítésnek lehet igazából nevezni.

És ez egy olyan dolog, ami mostanában kezd igazán összeállni, mint koncepció.

Ennek az alapelemei régóta ismertek voltak számomra is, de most lehet ezt egy olyan módon összefoglalni, amihez akár nem kell egy több órás podcast, hogy elmondhassuk, hogy így nagyjából alapjaiban mindent át tudunk beszélni a daganatos betegségekről.

Ennek egyébként Nagy Péter professzor, patológusa, Magyarországon szerintem a legolvasottabb tudója.

De én is tőle tudom ezeket az információkat, amiket ebbe elmondok.

A daganatos betegségek, és én tudatosan használom ezt a kifejezést a rákkal szemben, mert egyébként a magyar orvosi nyelvben a rákot azt kifejezetten csak a hám eredetű rossz indulatú daganatokra alkalmazzuk.

Tehát ilyen módon bőrrák, tüdőrák, gyomorrák az van, de mondjuk izomrák vagy csontrák vagy agyrák nincs, mert ott nincsenek hám eredetű szövetek.

Ö ugyanakkor a daganat, tumor rákek mind egy nagy betegségcsoportba tartoznak, aminek az a lényege, hogy ezek a sejtek, ezek elkezdenek folyamatosan növekedni, osztódni, szaporodni.

Na de hogy ezt miért csinálják, és ennek mi a az alapja tulajdonképpen és miért vagyunk egyáltalán rákosok?

Felmerülhet ez a kérdés, vagy daganatos betegek.

Alapvetően ilyenkor a sejtekkel az történik, hogy ők a többsejtű szervezetnek a szabályaiból visszakerülnek egy egysejtű programba.

Ugye hát ezt biológiából mindenki megtanulta, hogy az élet az evolúció során az egysejtű formából ment át tulajdonképpen egy többsejtű létté és abból egy olyan komplex szervezetté, mint mondjuk az emberi szervezet.

De hát ebből adódóan, és azt is még biológiából is tanuljuk a mai napig, vagy középiskolákban is tanítják, hogy az evolúció mindig csak hozzáad a dolgokhoz.

Tehát ami egyszer információ mondjuk abban a DNS-ben ott volt, az az úgy ott is marad, és ehhez jönnek csak kiegészítő dolgok.

Ebből adódóan a sejtjeinkben az a program, ami az egysejtű léthez kell, az ott van.

Soogy több sejtűek lettünk, igazából az történt, hogy valahogy bekapcsoltak és létrejöttek olyan programok, amik a sejtek együttélését lehetővé tették, és hát ez hatékonyabb volt, mint az egy sejtülék, így lettek a többsejtű szervezetek.

És amikor valakiben egy daganatos sejt létrejön, tulajdonképpen az történik, hogy vagy aktiválódnak az egysejtű léthez kapcsolódó programok, korlátlan osztódás, szaporodás, mozgás adott esetben, vagy pedig a többsejtű szervezethez szükséges ilyen kontrollmehanizmusok kikapcsolnak.

Például a programozott sejthalál azt kikapcsol.

Tehát egy több sejtű szervezetben arra szükség van, hogyha bizonyos sejtre már nincsen szükség, vagy ő javíthatatlanul hibás, akkor az a sejt megöli magát.

Egy doganatban adott esetben ez a funkció lehet, hogy kikapcsol, hisz hát egy egysejtűnek ilyen funkciója nem kell, hogy legyen, mert hát ugye akkor az az egysejtülétnek a végét jelentené.

Tehát ezt jelenti ez az evolúciós megközelítés, és tulajdonképpen ebből az egy gondolatból minden levezethető, amit a daganatokról jelenleg tudunk.

És ez persze rengeteg analógiát hoz.

Lehet ugye társadalmi jellegű analógiákat hozni.

Ezt gyakran használjuk, hogy mondjuk a immunrendszer az olyan, mint egyfajta rendőrség, az ugye észreveszi a bűnözőt satöbbi.

Ezek hát sokszor azért erőltetett analógiák, ugyanakkor tényleg a megérthetőséget segítik.

Tehát ha egy ilyen analógiában maradunk, hát egy bűnöző is egy olyan valaki, aki a társadalmi együttélés szabályait valamilyen módon elkezdi megszegni, és úgy viselkedik, mint a nem tudom, mint a vadnyugaton, ahol mindenki csak saját magáért felelt és farkastörvények vannak, ugyanígy kezdenek el a doganatos sejtek is viselkedni bennünk.

A hogyha elég sokáig élünk, akkor ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy mindannyiunkban kialakulhat valamilyen daganatos megbetegedés?

Nem feltétlenül, de ennek az esélye persze megvan, és egyre nagyobb, minél hosszabban élünk.

Azt azért el kell mondani, ez egy ilyen ijesztő tény tulajdonképpen, hogy folyamatosan mindenkiben alakulnak ki daganatos sejtek, csak hát normál esetben az immunrendszer ezeket egyből észreveszi és elpusztítja.

Ugye nyilván azokban alakul ki daganat, ahol olyan sejtek létre tudnak jönni, akik valahogy az immunrendszert ki tudják kerülni.

És hát az is egy egyértelmű logikus megfigyelés, hogy minél hosszabban él valaki, annál nagyobb eséllyel lesz mondjuk daganata.

És egyébként egy olyan összefüggés is van, hogy egy szervezet minél több sejtből áll, ugye ebből adódóan annál nagyobb esélye van, hogy abban egy daganat ki fog alakulni.

Tehát egy sokkal több sejtből nagy számok törvénye, ugye erre szoktuk ezt mondani, nagyobb az esélye, hogy ott kialakul egy daganat.

És akkor ezzel kapcsolatban egyébként van egyfajta paradoxon, ezt így gyakran szokták hozni akár ilyen tudományos ismeretterjesztésben, ez a pétó paradoxon, hogy mondjuk akkor hogy lehet az, hogy vannak olyan állatok, mint egy kék bálna vagy elefánt, ami hatalmas nagy, rengeteg sejtből áll, nagyon hosszan él, hát ezek hogyhogy nem halnak meg daganatban nagyon hamar.

És hát itt is az evolúció lép be tulajdonképpen, mert úgy alakult ki az elefánt meg a kék bálna, hogy bennük a daganatellenes mechanizmusok sokkal erősebbek fajlagosan, hiszen hát akkor nem tudott volna létrejönni egy ilyen nagy szervezet.

Tehát például vannak olyan gének, amik tulajdonképpen a daganatok ellen védenek.

Ugye a mi szervezetünkben minden génből két kópia van úgy nagy általánosságban.

Így például a az ilyen daganatok ellen ható úgynevezett tumorszupresszor, tehát daganatot elnyomó génekből is két kópia van.

Hát mondjuk egy bálnában, vagy ez egy elefántban lehet, hogy 50m és így is lesz a bálnában daganat, lesz az elefántban is doganat, csak annak ellenére, hogy ilyen nagy testű és ilyen sokáig él, mégis azért elefántok és bálnák vannak.

És ugye ezzel kapcsolatban is nagyon fontos, hogy ebből az evolúció szempléletből adódóan ki lehet azt következtetni, és ez tényleg így van, hogy minden összetett szervezetben vannak daganatos betegségek.

Néha hallani, hogy a cápában nincs.

Ez is például egy ilyen tévhit.

Ö volt erről egy könyv, aminek ez volt a címe, hogy a cápák, nem tudom, nem lesznek rákosak, vagy valami ilyesmi.

És hát kiderült, hogy ez arról szólt, hogy a porcos halakból nyerhető valamilyen porc alapanyagot, mint táplálékkiegészítő akarta valaki árulni, és akkor ennek nagyon jó marketing volt, hogy hát a cápában nincsen daganat, de van. mindenben van.

Sőt, hát még tulajdonképpen a növényeknek is vannak daganatai, csak mivel a egy növénynek a tömegének a döntő része az ilyen sejtmentes váz tulajdonképpen, és nincsen keringése, és nem mozognak a sejtjei, növénynek nincsen áttéte, de lokálisan ott is van ilyen, hogy elkezdenek bújánzani a növényi sejtek, csak abba a növények nem szoktak belehalni ebből adódóan, de minden több sejtű szervezetben ebből adóan vannak daganatok.

Rengeteg az ehhez hasonló téfítés, talán nem is kell a cápákig menni ahhoz, hogy lássunk különböző marketing hirdetéseket arról, hogy mi mindent kéne nekünk annak érdekébe szednünk, hogy hogy ne legyünk betegek, vagy vagy hogy meggyógyuljunk valamiből.

És erről részletesen fogunk beszélni a az adásnak a második felében.

Viszont nekem úgy tűnik, mintogyha most sokkal több daganatos betegség jönne szembe.

Több a daganat ma, vagy egészen egyszerűen jobban diagnosztizáljuk?

Alapvetően valamennyivel több, de ennek a legtöbb vagy a legvalószínűbb okait azért ismerjük.

Az egyik ok az, hogy öregszik a társadalom.

Hát egyrészt a várható életkor kitolódott, másrészt a társadalom összetétele is úgy változik, hogy az idősebbekből arányaiban most több van, mint mondjuk 50 éve.

És minél tovább él valaki, fajlagosan, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy daganata lesz.

A másik dolog pedig az orvostudomány fejlődése.

Ugye a nyugati társadalmakban a két ilyen egymással hát csúnya szóval élve versengő halálozási ok, azok a kardiovaskuláris betegségek és a daganatos betegségek.

Most az elmúlt évtizedekben azért a kardiovaskuláris betegségekben, szívinfarktusban és annak a kezelésében elképesztő forradalom ment végbe.

Sokkal jobban kezelhető egy szívinfarktus.

Időben ellátnak majd szívinfarktust, akkor gyakorlatilag nagyon hosszú várható élettartama lesz egy szívinfarktusan átesett betegnek.

És hát ebből adódóan, hogy is mondjam, ez is ilyen ebben a kontextusban nem szép kifejezés, de ha valaki nem hal meg szívinfarktusban, akkor lesz ideje megélni azt, hogy daganata legyen.

Tehát ez egy fajta ok tulajdonképpen.

És valószínűleg ez a dominánsok egyébként.

És akkor vannak még olyan okok, amiket így pedzegetnek, de még nincsen elég evidencia mögé.

Az egyik például a szülőknek a egyre magasabb életkora, tehát ahogy a férfiaknak, nőknek egyre későbbi életkorban lesz gyermeke, úgy ez valószínűleg valamennyire kihat ezeknek a következő generációknak az egészségére, és felmerül az, hogy a daganatos betegségek rizikója is ebből adódóan valamennyire növekszik.

Ez valószínűleg nem egy nagyon nagy növekmény, de az összképhez hozzáadhat.

A másik dolog pedig a akár például az úgynevezett epigenetikának a kérdése, amik olyan módosítások, ami örökítő anyagunkban, genetikai hátterünkben, amit az életmód is befolyásol, és bizonyos esetekben ezt akár át lehet adni egy gyermeknek.

Tehát ha mondjuk valaki egész életében elég sokat dohányzott, és egy hosszú dohányos élet közben lesz gyermeke, akkor tulajdonképpen egyfajta dogonatrizikót át is tud adni.

Úgyhogy tulajdonképpen a gyermek az nem dohányzott sose.

Ez sem egy nagyon komoly rizikó, de egy rizikónövekedés.

És ebből a sok kis dologból, hozzáadva a társadalmi összetétel változását, valóban több daganat van, és igazából a mi szubjektív megélésünket az is befolyásolja, hogy azért a daganatok kezelése is változik.

Egyre több daganatos betegséget lehet, ha nem is meggyógyítani, de krónikus betegséggé alakítani, hogy tulajdonképpen évtizedeket lehet nyerni egy hatásos kezelés kapcsán.

Ugyanakkor az a ember, aki ilyen daganatos betegséggel él, ő onnantól kezdve vagy magát, vagy hát a társadalom őt nem tekinti egészségesnek, vagy hát onnantól kezdve megkapja ezt a sajnos ilyen stigma vagy bélyekként megjelenő önevezést, hogy akkor ő tumoros vagy rákos, ugye, ami talán valahogy így a érzetileg ez a szó, ez még inkább egy negatív kimenetelt sejtet, de lehet, hogy egy daganatos beteg egy rákal egy jó prognózisú, jó kimenetelő emlőrággkal évtizedeket lehet élni.

És hát ilyenképpen úgy érezzük, hogy sokkal több adaganatos beteg, de igazából ők életben vannak és sokszor egyébként jól vannak.

Az eddigi adásaimban, két nagyon fiatal vendégem volt.

Az egyik Túróci Bertalan. nő, lehet, hogy ismeritek is egymást, orvosbiológiai mérnök, futó, aki nagyon fiatalon lett rák túlélő, illetve az előző adásomban Bogár Bence service designer és egy applikációnak a fejlesztője.

Szintén nagyon fiatalon lett daganatos, de még tudnék hozni jó néhány példát 40 alatti meldaganatos, illetve egyéb daganatos megbetegedésekről.

Én azt látom, de én lehet egy nagyon szűk rétegben látom, hogy nagyon sok lett a fiatal daganatos is.

Ebben van te vagy te látsz változást?

Alapvetően abból a szempontból nehéz a daganatokról beszélni, hogy ez nem egy betegség, ez rengeteg félet, hogy daganatból több fajta van, mint gyümölcsből.

Más életkorba jelennek meg, más kezelést igényelnek, másra várható élettartam.

Máshogy kell róluk abszolút beszélni.

És mondjuk látszólag két ugyanolyan daganatos beteg merőben különböző lehet a hogy pontosan milyen típusú az a tumor, milyen elváltozásokat hordoz, milyen kezelési lehetőségei vannak, illetve a betegség is mennyire kiterjedt.

Ö most ennél a két példánál maradva ö például a ö a férfiakban az egyik a fiatal férfiakban az egyik leggyakoribb daganattípus az a hereráknak a csoportja, ami kifejezetten a késő tínédzser, 20 éves vagy korai 30-as férfiaknak a betegsége ebből adódóan.

Tehát ebben a daganatban például az nem meglepetés, hogyha valaki fiatalon lesz tumoros.

Most egy vérképzőszervi betegség, mondjuk egy mielló multiplex, az már inkább a középkorúak, hogy az idősebbek betegsége, ott azért ilyen 40-50 éves kor, ami a leginkább jellemző.

Egyrészt szerencsére egyre transzparensebbek vagyunk ezzel, egyre többet beszélünk erről.

Tehát, hogy egy hereetumor, úgy gondolom, hogy régebben sokkal inkább egy szégy titkolt téma volt.

Szerintem nagyon klassz, hogyha valaki erről beszél, mert akkor fel tudja hívni a figyelmet erre arra, hogyha valaki ott észlel egy csomót, vagy valahogy valami nincs rendben, akkor így akkor ezáltala gondolunk rá, időben orvoshoz fordulunk.

Tehát ez szerintem ez szuper, de hát ebből adódóan, hogyha erről sokat…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „"A rák szót törölném a közgondolkodásból" — Dr. Kiss Richárd patológus az Itt vagyok podcast vendége”

Miről szól ez az epizód: „"A rák szót törölném a közgondolkodásból" — Dr. Kiss Richárd patológus az Itt vagyok podcast vendége”?

Az Itt vagyok podcast vendége Dr. Kiss Richárd patológus, rákkutató. Az epizód a daganatos betegségek biológiai hátterét, az evolúciós megközelítést, a rákkal kapcsolatos tévhiteket, a modern gyógyítás lehetőségeit, valamint a lelki és testi egészség szerepét vizsgálja. Dr. Kiss… Az epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „"A rák szót törölném a közgondolkodásból" — Dr. Kiss Richárd patológus az Itt vagyok podcast vendége”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kiss Richárd, Bánhalmi Kata.

Milyen témákat érint ez az epizód: „"A rák szót törölném a közgondolkodásból" — Dr. Kiss Richárd patológus az Itt vagyok podcast vendége”?

Fő témái: rákkutatás, onkológia, patológia, egészségmegőrzés, rákellenes küzdelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „"A rák szót törölném a közgondolkodásból" — Dr. Kiss Richárd patológus az Itt vagyok podcast vendége”?

Megjelenés: 2026. 06. 02.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/itt-vagyok-elet-es-egeszseg-podcast-banhalmi-kataval/a-rak-szot-torolnem-a-kozgondolkodasbol-dr-kiss-richard-patologus-az-itt-vagyok-35e4c3a0

Több epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával-ből