Az Én Kék Zónám

Radnai Márk: A boldogság a fejlődésben van | A Te Kék Zónád #11

· PT50M20S

Összefoglaló

Radnai Márk politikus, színházi rendező és médiaszakember a kulturális szférából érkezett a közéletbe. Az epizódban a Radnai Márk a fejlődésről, a történetmesélés erejéről, a kulturális rendszer problémáiról és a digitalizáció fontosságáról beszél.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 03. 09.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Radnai Márk, Hámori Barbara
Témák
fejlődés, történetmesélés, kulturális rendszer problémái, digitalizáció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:33 Mindig előre kell menni 03:27 Ha elérünk egy célt, jön a következő lépés 04:26 Hamarabb kezdtem el csinálni,
  2. — Azt éreztem, végre tettem valamit magamért 09:45 Felismertem, hogy mélyponton vagyok 11:20 Megtaláltam, mi ad nyugalmat
  3. — Miért szerették az emberek a SzínházTv-t? 15:14 2024.02.11.
  4. — Ahogy megyünk előre, egyre nagyobb a felelősség 19:40 Csak egy jelre vártam, hogy ez nem véletlen 22:57 Minden helyzet a
  5. — „Te leszel Magyarország első számú showrunnere” 28:52 A barátnőm is része ennek a történetnek 31:19 A boldogság a fejlőd
  6. — A sport segít egyensúlyban maradni 36:26 Kilencszer költöztem két év alatt 38:36 Transzparens és versenyképes rendszer k
  7. — Milyen a működőképes színházi modell? 45:12 Szívügyem a digitalizálás, könnyebbé kell tenni az emberek életét 47:44 Vend

Ebben az epizódban

Nagyon-nagyon érdekelne egy annyira irdatlanul pörgős élet mögé belelátni, amiben te most [torokköszörülés] vagy.

Mik azok a mankók és támpontok, amik egyben tartanak téged? >> A gyors tempó.

Nincs idő visszafele lépni mindig előre.

Nincsen BC terv, [zene] hanem csak A-terv. >> Rannai Márk politikus, filmrendező, akivel számos sikeres televíziós sorozatban dolgozhattam együtt.

Ilyen sorozat volt többek között a korhatáros szerelem, vagy a drága örökösök, amelyek mind magukon viselik rendezői kézjegyét.

Márk munkánságát a kezdetektől fogva a folyamatos megújulás vágya jellemzi.

Legyen szó a színházi kísérletezésről, [zene] a vizuális történetmesélésről vagy a mostani politikai szerepvállalásáról.

Életfelfogása a lonevity egyik alappillére, egy maximális fordulatszámon pörgő belső motor és az állandó mentális, illetve fizikai dinamizmus hajtja.

Aktív életmondja a folyamatos újratervezés képessége és a formabontóan kreatív szemlélet, amivel minden [zene] projektjéhez nyúl, nem csak szakmai vérdjegye, hanem a hosszútávú szellemi frissesség záloga is. >> Én nem azon stresszeltem soha egyébként, hogy mondjuk mi történik a a médiában, vagy mit írnak rólam, vagy mit mondanak az emberek, vagy velem mi lesz.

Engem ezek egyáltalán nem érdekeltek.

Sokkal inkább stresszeltem azon az elmúlt három- negyed évben, hogy ha megvan, márpedig meglesz, akkor mi történik [zene] utána?

Ühüm, ezt jól kell tudni csinálni, mert különben nem értem meg.

És ez most egy történelmi pillanat.

És ez nem csak arról szól, hogy na mi megcsináltuk, hanem hogy akkor tényleg meg tudod-e úgy csinálni, hogy 20 év múlva, ha visszanézel, azt mondják, hogy ez jó volt. >> Na hát szia Márk, köszönöm szépen, hogy eljöttél. >> Szia.

Én is köszönöm, hogy itt lehet >> a sűrű sűrű menetrended ellenére szakítottál időt arra. őszintén szólva nekem kipattant a fejemből, hogy ebben a műsorunkban, ami a tekék zónád, ahol ismert embereknek a longevity szokásairól faggatózom, nagyon-nagyon érdekelne egy annyira irdatlanul pörgős élet mögé belelátni, amiben te most vagy.

Ugye az nem titok, hiszen mindenki ismerzem a Radnai Márk név az az egy viszonylag ismert névé vált a politikának köszönhető.

Főleg az elmúlt hetekben, >> főleg az elmúlt hetekben különösen a weboldalad, weboldal vagy a nevedre szóló weboldal. >> Igen. >> Hogy hogyan őszintén szóval ténylegesen érdekel, hogy hogyan lehet ezt az életet normálisan normálisnak maradva élni.

Mi az, ami mik azok a mankók és támpontok, amik egyben tartanak téged? [torokköszörülés] >> A gyors tempó.

Nincs idő visszafele lépni mindig előre.

Nincsen B C terv, hanem csak A terv van.

Ez meg ez megsegíti a dolgot, mert nem azon gondolkozol, hogy [torokköszörülés] hogy úristen, minek mi lesz a következménye.

Nem stresszelsz azon, hogy na ha kijön megint egy hazugság rólad, akkor mit fognak gondolni az emberek, vagy írnak egy rossz kommentet, hanem az van benned, hogy van egy fő cél.

És szerintem ez egyébként ez a legfontosabb.

Ha megvan a cél, [horkantás] akkor [torokköszörülés] tudod, hogy ez nem egy egyenes út, hanem sok buktatóval jár, sok mélypont van benne.

Sokszor úgy érzed, hogy inkább abba kéne hagyni, de mindig mész felé.

Tehát a sikeres emberek tudják, hogy a az, hogy oda elérsz, mindenki kívülről azt gondolja, hogy hát ez neked könnyű, mert te sikeres vagy.

Na hát ez ugyanilyen, ugyanez van.

És akkor amikor nehezebb, akkor arra koncentrálsz, hogy mi a cél. figyelsz arra, hogy ne [torokköszörülés] csinálj olyat, amitől ez még nehezebb lesz, és mész előre.

Én nem azon stresszeltem soha egyébként, hogy mondjuk mi történik a a médiában, vagy mit írnak rólam, vagy mit mondanak az emberek, vagy velem mi lesz, vagy éppen kijött a NAV, vagy a szüleimnél megállt egy furgon holland rendszámmal, és akkor ott parkolt, vagy most támadnak engem, vagy azt mondják, hogy meleg vagyok meg nem tudom.

Tehát én ez nem is vagyok homofób, úgyhogy engem ezek egyáltalán nem érdekeltek.

Sokkal inkább stresszeltem azon az elmúlt három- negyed évben, hogyha megvan, márpedig meglesz, akkor mi történik utána? >> Mert ezt jól kell tudni csinálni, megleegyenek a megfelelő szakértők, >> és az, hogy utána helyreálljon az a rendere fejében, az a a az a gyűlöletmentesség, vagy arra a gyűlöletre valami válasz, hogy az embereknek muszáj egyfelé néznie, mert különben nem érte meg.

Tehát az, hogyha tovább ilyen bosszú hadjáratok mennek oda-vissza, akkor nem érte meg.

És ez most egy történelmi pillanat.

És ez nem csak arról szól, hogy na mi megcsináltuk, hogy hogy kormányváltás van, hanem hogy akkor tényleg meg tudod-e úgy csinálni, hogy 20 év múlva, ha visszanézel, azt mondják, hogy hogy ez jó volt. >> Ne szaladjunk ennyire előre.

Egy picit még v visszább mennénk a te élettörténetedbe.

Amikor én megismertelek téged, először egy közös kollégánk, Kirádi Attila, hívta fel a figyelmemet rád, akivel annak idején dolgoztál egy holnap tali nevű ifjúsági sorozaton. >> Igen.

Az én kisfiam egyébként gyereké. >> Most már nem olyan kisfiad. én most már nem olyan kicsi, de akkor még tínédzser volt.

És akkor és akkor gyakorlatilag te azt a hátadon vitted azt a sorozatot, ami a ilyen embertelen >> mennyiségű anyagot vettetek föl már akkor is egy nap, és gyakorlatilag újra definiáltátok a napi sorozatnak a ritmusát.

És azt mondom, >> nem mondom, hogy nem mondom, hogy jól tettem.

A azt gondolom, hogy van ebben felelőssége, tehát az, hogy napi 25-30 perceket föl tudtatok hasznosan venni, ami korábbiakhoz képest, csak hogyha a nézők nem tudnák, akkor mondjuk egy barátok közt mondjuk 10-12-3 percet tudod fölvenni.

Ehhez képest a Radna Márk jött és bebizonyította, hogy igenis lehet ennél sokkal többet is felvenni, ami azért nagyon veszélyes, mert erre a producerek, mint amilyen én is vagyok, rákapnak, mertogy kiderül az, hogy jé, lehet sokkal olcsóbban is gyártani ugyanazt a ugyanazt a tartalmat.

De nem is ezt akarom ebből mondani, hanem azt, hogy az a fajta pionírság vagy úttörő önmagatás, ahogy te a filmgyártásba berobbantál és elkezdtél olyan fiatal operatőrökkel dolgozni, akik már várról dolgoztak, nem érdekelt az, hogy milyen technika van, hanem azt mondtad, hogy legyen erős a jelenet, legyenek olyanok a színészek, legyen erős a a jelenlétük.

Tehát én azt láttam, hogy te teljesen tojsz a a nomenklatúrára, vagy arra a a ahogy szoktuk, ugye ahogy mondani szokták a filmes szakmában, ugye van ez a nagyon de ezt mi nem így szoktuk.

És a Márkot ez nem érdekelte, hogy hogy szoktuk, hanem azt mondta, hogy mentél a saját utadon.

És amikor közösen dolgoztunk együtt korhatáros szerelemben, vagy a drága örökösségben, amit szintén a hátadon vittél mind a kettőt, én azt gondolom, hogy ugyanezt az elképesztő energiát belepakoltad, de miközben úgy, hogy azért mind a két sorozatra igaz volt, hogy mindenki marha jól tudta magát érezni, honnan jön ez a ez a ez a fajta szemlélet?

Honnan hozod ezt magaddal? >> [torokköszörülés] >> Talán mert egyikhez sem értettem annyira, hogy tudjam, hogy hogyan kell csinálni.

Szerintem a színházban is ez volt, meg a filmnél is hamarabb kezdtem el csinálni, mint hogy pontosan tudjam, hogy hogy kell klasszikusan megcsinálni. >> Big a politikára is igaz ez?

Tehát azt néztem mindig, hogy mi a cél.

Volt egy elképzelés, és akkor ehhez választottál eszközöket, választottál partnereket, formai megoldásokat. színházban is ezt csináltam, hogy nem azért, mertogy nem volt még 3D mapping a színházban, de hogy azt láttam, hogy milyen jó lenne, ha el tudnánk mesélni ezt vizuálisan így, vagy feltenni egy taxit a színpadra, és élőbe forgatnánk egy filmet.

Engem érdekelt a formai újítás, és amikor a holnap tali volt, ott ott abba olyan helyzetben találtam magam, hogy nagyon pici stáb, lehetetlen körülmények és viszont rendkívüli ambíció volt mindenkibe, és akkor bennem olyan lendület volt, én nagyon szerettem volna filmezni és akkor én a színházat abbahagytam pont akkor, hogy én lehetőséget kaptam, hogy én, hogy én szárnyaltam, és akkor azt nem azt néztem, hogy hány percet veszek föl, hanem hogy hogy végighúzzak. mindenkit ezen a vonalon és akkor 60 epizód helyett 240 lett a vége, amit egy huzamb vettünk [nevetés] fel, úgyhogy úgyhogy kiszámoltam egyszer, hogy 9600 nyertet vettem föl, és John Lennon azt mondta, hogy hogy ahhoz, hogy jó zenészél, az ahhoz 6000 órá vagy k 10000 órát ke zenélni.

Úgyhogy majdnem azt lehet mondani, hogy a a 9600 jelenet az már majdnem 10000.

Szóval megtanultam mondjuk hogy kell fölvenni egy jelentet, vagy hogy kell mozgatni a színészeket, de nem azért, mert az iskolában elmagyarázták, hanem mert olyan nyomás alatt voltam, hogy kénytelen voltam megtanulni. [horkantás] >> De a ahhoz képest, hogy ekkora lendülettel belevetetted magad, és bármelyik közös munkánkról is legyen szó, mégis képes voltál a drága örökösöknek a legnagyobb sikerének a tetején.

Egyszer soha nem felejtem, egy szombati délelőtt felcsöngettél a lakásunkra és és megjelentél, és nem tudtam, mit szeretnél, mert éppen akkor leállásban voltunk, nem is volt semmi dolog, és följöttél, és elmondtad nagyon ősszintén, és nagyon ember ilyen, hogy te ebbe kiégtél, hogy neked ez elég volt, és hogy fogalmad sincs, hogy mit fogsz csinálni. >> Így is volt. >> Tehát fogalmad nincs, hogy miből fogsz élni, de te szeretnél elbúcsúzni.

És én így néztem rád, mert azért a szakmában ez nem túl gyakori, főleg nem egy ekkora sikersorozat esetén, mint ami akkora drága örökösök volt, amiről az el lehet mondani hogy >> hogy tényleg akkor az egy a félország azt nézte, tehát hogy az az nagyon-nagyon durva volt.

És fogja valaki magát úgy, hogy 3 Ft van a zsebében, mert nyilván >> Igen, >> nyilván erről volt szó. >> És mertél mertél azt mondani, hogy nincsen Btervem, de azt tudom, hogy mi az, amit nem akarok. >> Igen. >> És én ezt nagyon-nagyon becsültem akkor benned márk őszintén.

Szóval nem is láttam ehhez hasonlót azóta sem. >> Igen, emlékszem erre délutánra mentem le a villamoshoz és mosolyogtam végig és azt éreztem, hogy tettem magamért valamit, mert mert úgy éreztem, hogy kiégtem benne, és nem akartam nem akartam tovább húzni.

De ez jellemző volt rám sokszor, hogy ez nem feltétlenül jó, hogy nagyon sokszor, amikor megértem valami valami csúcspontot, akkor én azonnal elmentem valami egészen mást csinálni.

Soha nem tudtam építkezni benne.

Tehát észrevettem, hogy körülbelül 7szer nyolcan megtörtént az életemben.

Egy pár évvel ezelőtt nekem volt egy nagyon komoly mélypontom, ami onnan fel kellett állni, és akkor nagyon sok mindent újra gondoltam, hogyan kommunikálok, hogyan építkez a mélypont.

Miért jött ez a mélypont az életedben? >> Minden tekintetben öss összeomlott az, hogy hogy [torokköszörülés] hova jutottam, mit csinálok, az életvitelem.

Ez a coviddal függött össze. >> Ez a covid idején volt, de én akkor végigdolgoztam, ugye volt, hogy forgattam is.

És >> forgattad a bödöréket? forgatom a bödöréket, és volt saját vállalkozásom is a színházvé, tehát én viszonylag aktív voltam ott, de nekem akkor jött el egy magánéleti és ö ö hát [horkantás] nem mondom, hogy spirituális mélypont, de hogy így így akkor azt éreztem, hogy az élet így elment mellettem, és szembesültem azzal, hogy >> hány éves voltál? 32 h, >> hogy szembesültem azzal, hogy azt hittem, hogy én én nagyon nagyba vagyok, és egyébként ez át is vitt engem a 20-as éveimen, aztán rájöttem, hogy egyáltalán nem, itt vagyok Kelet-Európa szélén, csinálok televíziós sorozatokat, még nem tudom hány évig csinálhatom, minden projekt az egy-két hónapig tart.

Hogy lesz ebből az, amit elképzeltem magamnak, hogy fogok tudni hegyeket megmozgatni, valami olyan dolgot csinálni, mire tényleg büszke leszek.

És akkor akkor elkezdtem és [torokköszörülés] akkor elkezdtem ezen gondolkozni, amikor szembesültem, akkor volt három hónap, amikor amikor nagyon mélyen voltam, és amikor elfogadtam, hogy most már ez van, akkor akkor elkezdtem ebben lassan építkezni, de nagyon lassan ment.

Nagyon sok könyvet elolvastam, elkezdtem foglalkozni kozmológiával, akartam tudni, hogy egyáltalán a létezés hogy van.

Ott találtam meg, hogy ne legyen halálfélelmem.

Igen, >> igen, igen, igen. >> Olvastál egy olyan könyvet, ami segített? >> Nem, hát hogy körülbelül egy másfél évig ez a kozmológia az, hogy az atomi szinten, hogy lesz a hidrogénből hélium és akkor így metamorfózis során mi azok az anyagok, amik bennünk vannak, azok szupernova robbanásokból vannak. és az, hogy a köröttünk lévő természetnek mi vagyunk az egyik csúcsterméke, és hogy igazából azzal, hogy mi ezt felfedezzük ezt a világot, tulajdonképpen olyan, mintogyha világegyetem ébredne öntudatára bennünk, tehát hogy rajtunk keresztül értelmezni magát, és hogy nem lehet véletlen először van a semmi és ahhoz képest vagyunk, úgyhogy legyek hálás azért, hogy ez van, és akkor találjam ki a hátralévő 10, 20, 30- 40 évben, mit tudok csinálni.

És akkor elkezdtem keresni, hogy hogy mit kéne csinálni. karitatív tevékenység, utazzak a világban, mert hogy élményeket szerezzek, vagy építsek föl egy nagy céget, vagy legyek sikeres, vagy legyen egy családom, amit nagyon jól eltartok, vagy nagyon figyelek a gyerek, tudod, hogy mi a mi a mi a jó élet?

Mindent nem lehet választani, mindenben nem lehetsz szuper.

És akkor rájöttem, hogy egy csomó minden az életemben így cirkulálódik, hogy azért nem jutok tovább, mert bizonyos ilyen pillanatokon én nem építem azt a dolgot, hanem elmegyek és keresek valami másik kihívást, és ezt nem értékeli az élet.

Tehát, hogy ez ezek ezek ilyen ilyen kalandvadászok.

Ez ilyen szerencse szerencsevadász, aki nagyon jó, tök jó, hogy itt van velünk.

Én a nullától a zérótól a tudod a zerotu van a nullától az egyik el tudom vinni, de amikor már működtetni kéne és építkezni kéne, az >> mondod, >> vagy sose próbáltam ki, nem tanultam bele.

És akkor >> meguntad szerintem ezt ki lehetni. >> Igen, igen, meguntam.

Nem volt már benne olyan kihívás.

És és akkor utána nagyon nehezen ment.

Nagyon nehezen ment. nagyon nehezen, mert…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Radnai Márk

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Radnai Márk: A boldogság a fejlődésben van | A Te Kék Zónád #11”

Miről szól ez az epizód: „Radnai Márk: A boldogság a fejlődésben van | A Te Kék Zónád #11”?

Radnai Márk politikus, színházi rendező és médiaszakember a kulturális szférából érkezett a közéletbe. Az epizódban a Radnai Márk a fejlődésről, a történetmesélés erejéről, a kulturális rendszer problémáiról és a digitalizáció fontosságáról beszél. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Radnai Márk: A boldogság a fejlődésben van | A Te Kék Zónád #11”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Radnai Márk, Hámori Barbara.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Radnai Márk: A boldogság a fejlődésben van | A Te Kék Zónád #11”?

Fő témái: fejlődés, történetmesélés, kulturális rendszer problémái, digitalizáció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Radnai Márk: A boldogság a fejlődésben van | A Te Kék Zónád #11”?

Megjelenés: 2026. 03. 09.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/radnai-mark-a-boldogsag-a-fejlodesben-van-a-te-kek-zonad-11

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból