BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont

Ne tűrjük, kezeljük! – BEKezdés podcast

· PT30M45S

Összefoglaló

A Budai Egészségközpont podcastjának legújabb adásában Dr. Madarasi Anna allergológus, gyermek pulmonológus segít eligazodni az allergia világában. A beszélgetés során szó esik az allergia genetikai hátteréről, a "higiéniás elméletről", a városi szmog és kipufogógázok allergiás…

Röviden

Műsor
BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont
Megjelenés
2026. 05. 29.
Hossz
31 perc
Témák
allergia, gyermek pulmonológia, higiéniás elmélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Allergiás betegség genetikai háttér nélkül is lehet az embereknek így is allergiás lehet 10-12%-ban a gyerekük.

Ha egyik szülő allergiás, akkor 30-40% esélye van.

Ha mindkét szülő, akkor 50-70%.

Van egy ilyen úgynevezett atópiás menetelés, amikor csecsemőkorban exccémával, ételallergiával kezdődik.

Utána a szénanát, ha majd ha nem kezeljük rendesen, de sajnos anélkül is lehet, akkor asztmába is átmehet.

Az, hogy valakinek pozitív valamilyen tesztje, akkor az csak azt jelenti, hogy ő túlérzékeny rá, de ha nincs allergiás tünete, akkor nem allergiás.

Várandóság idején az antihisztaminok nem ajánlottak.

A helyi szteroidnak kevesebb mellékhatása van, de azt se szeretjük igazán adni.

Tehát itt felértékelődnek az életmódi tanácsok. >> Bekezdés egészségről szakértőkkel érthetően.

Ez a Budai Egészségközpont podcastja, ahol az orvostudományt a mindennapok nyelvére fordítjuk.

Ijesztő mértékben nő a légúti és ételallergiások száma.

Jelenleg világszerte az emberek 30%-a küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel.

Ez a trend előreláthatóan romlani fog.

Egyes prognózisok szerint 2050-re minden második ember allergiás lehet.

Mai beszélgetésünk során szót ejtünk majd a meglepő tünetekről, a súlyos téhitekről, a kezeletlenség veszélyeiről. egyszerű hasznos módszerekről is.

Madarasi Annával, a budai Egészségközpont allergológusával, gyermekpulmonológusával.

Üdvözlöm doktornő és nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Jó napot.

Én köszönöm a meghívást. >> Kezdjük a beszélgetésünket a légúti allergiával.

Tipikus tünetek, az orrfolyás, a tüsszentés, a szenvzketés.

Ez valószínűleg minden ebbenek az eszébe jut, hogyha allergiáról, légúti allergiáról hal, de minden bizonnyal vannak olyan meglepő tünetek, amik nem annyira vannak benne a köztudatban.

Melyek lehetnek ezek? >> Azért mégis csak ez a leggyakoribb, de valóban ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy általános közérzett romlás, fáradtság hívja fel a figyelmet arra, hogy esetleg valamilyen allergia indul.

Ha valamelyik szülő allergiás, akkor gyakorlat felvetődik a családban, hogy lehet, hogy örökli a gyermek is.

Ennek van valamilyen tényalapja? >> Allergiás betegség genetikai háttér nélkül is lehet.

Az embereknek így is allergiás lehet 10-12%-ban a gyerekük.

Ha egyik szülő allergiás, akkor 30-40% esélye van.

Ha mindkét szülő, akkor 50-70%.

Van még egy olyan tévhit vagy hiedelem a köztudatban a kutyamacska szőr allergia kapcsán.

Hogyha valamilyen hipoallergén cicust vagy kutyát veszünk, akkor ezzel megoldottuk a problémát.

És hogyha a szörrel nem érintkezik a gyermek vagy a felnőtt, akkor nem lesz semmiféle allergiás probléma.

Hát ezt nehéz megmondani, mert természetesen nem csak a kutya szőr, hanem a kutya nyála, a kutya bőréről lejövő hám okozza a allergiás tüneteket, de azt tudom tanácsolni, hogyha valaki szeretne ilyen kis kedvencet tartani, akkor előtte menjen el, ismerkedjen meg vele, töltsön vele időt, mert valóban van olyan, hogy egyikre igen és a másikra nem.

Egészségügyi témákkal foglalkozó platformokon lehet találkozni ezzel, hogy a városi smog ront az allergiás náttha tünetein.

Mit lehet erről tudni? >> Igen, ez egyértelműen így van.

Egyrészt a zsúfolt városokban már eleve a nem megfelelő szellőzés miatt a beltéri allergének előtérbe kerülnek.

Ezek a házi poratka és a penészgomba, de magát a pollen allergiát is tudja rontani a smog meg a képjárműből kipufogó gázok.

Azért, mert a pollenszemcséket, hogyha rárakódnak ezek a gázok, akkor megsértik a külső oldalát, és olyan allergének is felszínre kerülnek, ami normál körülmények nem, között nem, mert bent van az allergén mélyében.

Tehát egyértelműen még súlyosabb tünetet is okoz.

Ugye egyre többen költöznek városba, és ahogy a még a beszélgetés elején, illetve a a podcast elején, ahogy említettem, a trend sajnos romlik, tehát egyre többen lesznek allergiások.

Az urbanizáció az lehet az egyik oka ennek a nem kívánatos folyamatnak? >> Igen, természetesen.

Nem természetes környezetben nőnek föl a gyerekek.

Ö ugyanide tartozik ez a higiéniás elmélet is, hogy ö megint csak arról van szó, hogy mindentől óvják, nem engedik, hogy a földön játszanak, állatok közelében legyenek, megismerkedjenek a természetes allergénekkel fiatal korban.

Néhány évvel ezelőtt ugye a covid korszakában jellegzetesen mindenki jellemzően maszkban járt és nagyon keveset érintkezett emberekkel ahhoz képest amilyen addig volt a megszokott.

Ez esetleg hozzájárulhatott ahhoz, hogy nőtt a az allergiások száma, vagy hogy hatott erre a folyamatra?

Hát ez érdekes kérdés, mert bizonyos fokig ugye védtük a fertőzések ellen, és inkább azt látjuk, hogy covid óta olyan kórokozók támadják meg a betegeket, a gyerekeket például vagy felnőtteket, amelyek korábban nem okoztak ilyen súlyos járványokat.

És ennek az az oka, hogy valóban nem találkoztunk, és azokkal a vírusokkal sem találkozott egy kimaradt két-három év.

Hát az allergiára vonatkozó meginkább az, hogy a covid azért a légutakat érintette, tehát nem csak a a tüdőt, de valóban az orr és gar képleteket is.

Gyákártya károsodást okozott, tehát inkább ez alapján gondolnám én, de nem olvastam ez irányban tanulmányt.

Beszéljünk pár szót az allergiatesztekről is.

Tehát hogyha jelentkeznek a panaszok, akkor természetesen szakorvoshoz fordul az ember.

Milyen allergiatesztek léteznek? >> Több fajta allergiateszt van.

Az egyik a bőrteszt, amikor az allergénk kivonatot az alkar bőrére csepegtetjük, és ezt egy icipicit meg kell karcolni, tehát csak a bőr felszínét kell megkarcolni.

Ahol kialakul allergiás göbcse, ott valószínűleg ez okoz allergiát.

Az, hogy valakinek pozitív valamilyen tesztje vonatkozik ez a többi tesztre is, csak mit mondom el, akkor az csak azt jelenti, hogy ő túlérzékeny rá, de ha nincs allergiás tünete, akkor nem allergiás.

Ez nem is az a légúti allergiánál jelent gondot, hanem az ételallergiások esetében ugye elmennek, akár priktesztet csináltatnak, akár levetetnek 500000 allergénre vonatkozó vizsgálatot. kijön abból mondjuk 30-40 a de nincs tünete, ha eszi azt az ételt, akkor az nem allergia, >> akkor azzal nem kell foglalkozni. >> Azzal nem kell foglalkozni.

És hát akkor átértünk arra, hogy hogy bérből is lehet az úgynevezett specifikus e vizsgálattal.

Ez egy tájékozódó jellegű vizsgálat.

Hogyha már megvan, hogy konkrétan mire van tünete, elsősorban az ételallergia esetén, akkor meg lehet csináltatni a molekuláris allergiavizsgálatot, ami azt jelenti, hogy egy ételen belül többfajta antigén tud allergiás tünetet okozni.

Leggyakoribb, hogy hőstabil vagy hőlabil.

És ha meg tudom nézni, hogy melyik okozza, akkor tudok prognózist fölállítani.

A hőstabil allergéneket nehezebb kinőni úgymond, és súlyosabb tüneteket okoznak.

De ez megint csak nem perdöntő a gold standard diagnózis például fűallergia esetén, hogy a fű közelében van panasza, nincs panasza ételallergia esetén, ha mogyoró gyanúban van, eszi a mogyorót, van panasza, nem eszi a mogyorót, nincs panassza.

Az összes többi vizsgálat csak tájékozódó jellegű. >> Ezek a vizsgálatok igényelnek valamilyen előkészületet, vagy az időzítés fontos?

Van egy olyan trend, hogy mondjuk ha súlyos légúti allergiája van, és még nem tudjuk, hogy mire, akkor érdemes megvárni, míg az a szezon elmúlik és utána csinálni a vizsgálatokat. elsősorban ez a bőrtesztre vonatkozik, hogy esetleg provokálhatja azt, hogy én adok neki plusz antigént.

Ö ételallergia esetén végül is az a fontos, hogyha valaki tartósan diétázik, akkor teljesen felesleges vizsgálatot kérni.

Ez gyakran okoz gondot, mert már eleve úgy jön a beteg, hogy ő kitalálta, hogy tejallergiás, és akkor már hónapokig lemevedt tejet, akkor teljesen felesleges ez irányban vizsgálódni.

A vizsgálatok előtt a vérvételhez semmiféle előkészület nem kell, így gyomorra se kell menni.

Az jó, ha sok folyadékot iszik, mert jobb jobban lejön a vér.

A bőrteszt előtt viszont teljesen logikus, hogy antiztamint tartalmú gyógyszereket már ne szedjenek, meg szteroidot ne szedjenek. >> A bőteszt kapcsán jutott eszembe, hogyha esetleg testtápolót felvisz a bőrére, az zavarhatja a vizsgát. >> Igen, igen, igen.

Azt is szoktuk kérni, hogy ne használjanak semmilyen krémet.

Térjünk át egy picit az allergiás nátthára konkrétabban, ugye nagyon sokan azt gondolják, hogy az allergiás náttha az tulajdonképpen olyan hasonló kaliberű, mint egy elhúzódó náttha.

Ki kell bekkelni, ki kell bírni ezt a néhány hetet, és ennyi.

Milyen veszélyeket tartokat ez az elgondolás? két-három hónapig tartó pollenszezonban folyamatosan ilyen tünetekkel létezni, főleg az ordugolással, az életminőséget rontja.

Elsősorban az alvás fontos, tehát ha ordugulás van, akkor amúgy is hajlamosak vagyunk.

Ugye anatómia okokból ugye a horkolás mutatja, hogy ott légúti szűkületek vannak, tehát szerintem mindenképpen érdemes kezelni, nem beszélve arról, hogy az az jó, hogyha nem súlyos az allergiás tünet, és akkor megelőzöm, hogy még komolyabbá váljon.

Akkor arra nem lehet hagyatkozni, hogy most éppen olyan enyhébb allergiás panaszaim vannak, és akkor ezzel elem érdemes, mert legközelebb lehet, hogy súlyosabb lesz. >> Ugye most doktornő anít tette, hogy lehet, hogy súlyosabb lesz.

Hát a szénanáthának is vannak enyhetünetei, ugye, hogy csak úgy csö néha folyik az óra, néha tüsszök, nem nagyon dugul el az orra, de van, aki kifejezetten dolgozni nem tud, enni nem tud, társaságba nem tud menni, hát azért azt nem jó megvárni.

És az átalakulhat egy idő után allergiás asztmába is, ugye, hogyha >> Igen.

Van egy ilyen úgynevezett atópiás menetelés, amikor csecsemőkorban exccémával, ételallergiával kezdődik, utána a szénanát, ha majd ha nem kezeljük rendesen, de sajnos anélkül is lehet, akkor asztmába is átmehet.

Akkor ez egy fontos figyelem felkeltője, hogyha már a gyereknél van ekzéma vagy ételallergia, akkor nagy valószínűséggel kimondható, hogy lesz allergia, vagy nem biztos az esé nem biztos, nem biztos, nem biztos, de nagyobb esélye van. >> A jelenleg érvényben lévő protokollok szerint milyen tüneti kezelések léteznek most légúti allergiára?

Hát a legfontosabb az antihisztamin, mert ugye a fő probléma az, hogy olyan sejtek termelődnek kóros immunreakció kapcsán, amelyek okozzák a vizesorfolyást, a tüsszögést, a viszketést.

Ezek a hisztamin miatt jönnek, és ezt vissza kell szorítani.

És ezek az antihisztaminok, ezek legtöbbször tablettaacsep vagy folyadék formájában elérhetők, és az ordugulásra ezek nem hatnak.

Tehát ha ordugulás is van, az már egy komplexebb allergiás gyulladás, egy komplexebb immunológiai történés van.

Itt már csak a gyulladáscsökkentő a szteroid használ, de itt azért a lokális, a helyott orspré formájában szteroid a bebetszokás. >> Pollonallergiások között van egy olyan hit vagy hiedelem, hogyha mézet esznek, akkor ez egy ilyen lassú hozzászokást idéz elő a pollennel szemben, és tulajdonképpen így gyógyítható az allergia.

Mi a szakmai álláspont ezzel kapcsolatban?

Hát ez így önmagában szerintem nem jó.

Egyrészt ugye mire allergiás, a méz milyen pollent tartalmaz.

Itt a példának tudnám elmondani, hogy egy időben kitalálták azt, nem butaság az ötlet, hogy kecskékkel parlagfű mezőre vitték, és azokat legeltették, és akkor a kecsketejet adták.

Tulajdonképpen a gyári készítménynek is ez a lényege, hogy az antigént adom folyamatosan, hogy kimerüljenek azok a sejtek, de jelen esetben nem tudom dozírozni.

Nem tudom mennyit evett az a kecske, valóban evette egyáltalán parlagfüvet.

És a méznél is ugyanaz, hogy nem tudom, hogy melyik az a dózis, ami még nem okoz tünetet, de már az immunrendszert befolyásolja, úgyhogy nem érdemes. >> Akkor mész helyett térjünk át az immunterápiára, ami sokkal hatékonyabb. >> Igen. >> Ugye az egyetlen okiterápia az immunterápia.

Ö igaz az, hogy egy hároméves immunterápia az egy körülbelül egy évtizednyi tünetmentes időszakot eredményez. >> Igen, de ezt úgy kell elképzelni, hogy pollenallergia esetén a pollenszezon előtt kell elkezdeni mondjuk hat-nyolc héttel és a pollenszezon végéig adni.

Tehát nem kell egész évben a házi poratka esetén, vagy penézgomba esetén, vagy kutyaszőr, macskaszőr esetén, ott sajnos egész szépen kell adni. >> Hogy programozza át az immunrendszert az immunterápia, hogy működik ez? azt kikísérletezték, hogy mennyi antigén kell ahhoz, hogy mondom még tünetet ne okozzon, de legyen hatása.

Az úgy történik, hogy mindig egy kis ingert kapnak azok a sejtek, amik termelik ezeket a hisztaminokat, meg egyéb mediátor allergiát okozó anyagokat.

És ha ezt nagyon hosszú ideig csinálom, akkor kimerülnek. térjünk át az ételallergiára, ami kevesebb embert érint, mint a légúta allergia, viszont életveszélyes lehet.

Az ételallergia kapcsán is vannak ilyen triviálisabb tünetek, amik ismertebbek, de valószínűleg vannak olyan tünetek is, amikről kevésbé ismerünk rá az ételallergiára.

Mik a gyakori tünetek, és mik azok, amik esetleg meglepőek lehetnek?

Hát a leggyakoribb tünet megint csak a hisztaminhoz kapcsolódik, tehát az étel elf nagyon fontos, hogy az étel elfogyasztása után rövid időn belül, tehát van, hogy percekkel, de negyed órán belül jönnek a a tünetek.

Ez legtöbbször a csalánkiütés, mint enyhép tünet, vagy bőrpír.

Hát súlyosabb tünet, amikor már az egész szerver rendszert érinti.

A folyamat, akkor lehet nehéz légzés.

Ugye a kishörgök összeszűkülnek, vagy a gége összeszűkül, emiatt nem kap levegőt.

Lehet hát elájulhat, de lehet egy ilyen ájulásérzés, vagy kisgyereknél megváltozik a viselkedés, olyan csöndes lesz és nagyon erős hasi fájdalom hányással szintén lehet ételallergi tünete.

Mit kérdezz, hogy hogy ezen kívül az enyhép hasfájások vagy hasmenés, ezek ezek szoktak a leggyakrabban.

Itt csak azt kell megfigyelni, hogy van-e köze az ételhez.

Tehát hogyha ő azt mondja, hogy hetente háromszor van hasvenése, de nem a többi napokon nincs, és mi azokon a napokon is ugyanazt kapja, akkor azért nem valószínű, hogy az allergia. >> Nagyon fontos tehát, hogy odafigyeljünk arra, hogy mit eszünk és…

Említett entitások

Témák

  • allergia
  • gyermek pulmonológia
  • higiéniás elmélet

Személyek

  • Madarasi Anna

Szervezetek, cégek

  • Budai Egészségközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ne tűrjük, kezeljük! – BEKezdés podcast”

Miről szól ez az epizód: „Ne tűrjük, kezeljük! – BEKezdés podcast”?

A Budai Egészségközpont podcastjának legújabb adásában Dr. Madarasi Anna allergológus, gyermek pulmonológus segít eligazodni az allergia világában. A beszélgetés során szó esik az allergia genetikai hátteréről, a "higiéniás elméletről", a városi szmog és kipufogógázok allergiás… Az epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 29..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ne tűrjük, kezeljük! – BEKezdés podcast”?

Fő témái: allergia, gyermek pulmonológia, higiéniás elmélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ne tűrjük, kezeljük! – BEKezdés podcast”?

Megjelenés: 2026. 05. 29.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/bekezdes-podcast-i-budai-egeszsegkozpont/ne-turjuk-kezeljuk-bekezdes-podcast-c30dcfb0

Több epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont-ből