BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont

Kisebb vágás, gyorsabb gyógyulás – A minimál invazív sebészet világa – BEKezdés podcast

· PT50M26S

Összefoglaló

Dr. Schöller Andrea és dr. Szabó József, a Budai Egészségközpont sebész főorvosai a minimálisan invazív sebészet, ismertebb nevén a „kulcslyuksebészet” világába kalauzolnak. Az adásban szó esik a technika forradalmi előnyeiről, mint a gyorsabb gyógyulás és a kisebb behatolás.…

Röviden

Műsor
BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont
Megjelenés
2026. 05. 08.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
dr. Schöller Andrea, dr. Szabó József
Témák
minimál invazív sebészet, kulcslyuksebészet, sebészet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

teljesen más szövődményrátája van mondjuk egy vastag bélműtétnek, amit laparoszkóppal végzünk, vagy egy olyannak, amit mondjuk 30 évvel teljesen más eszközökkel és nyitott technikával végeztünk.

Lehet akár 70 éves, de egyébként olyan [zene] fizikummal rendelkezik, mint egy mondjuk 40-50 éves, és nincs semmilyen társbetegsége, akkor szóba jöhet az, hogy délelőtt történik egy sérvűtéte, akkor valószínűleg egy négy- 5- hat óra múlva akár ha azengedhető is válik.

Így vált lehetővé az úgynevezett napos sebészet, tehát hogy aznp hazaengedjük a betegeket.

Ahhoz, hogy a beteg partnerként, illetve a sebészpartnerként részt tudjon venni ebben a folyamatban, nagyon fontos a betegedukáció, hiszen fontos, hogy a betegeknek a a félelmeit, szorongásait inkább tudásra cseréljük.

A 3D, tehát egy térlátást biztosító kamerarendszer áll rendelkezésre.

Elektromos vágóeszközök, amiket nagy biztonsággal tudunk a széndioxiddal fölfújt hasban használni mindenféle szövődmény nélkül.

Ezek [zene] mind gyorsítják, egyszerűsítik és a beteg rehabilitációt, azaz a felépülésüket gyorsítják.

Bekezdés: Egészségről szakértőkkel érthetően. [zene] Ez a Budai Egészségközpont podcastja, ahol az orvostudományt a mindennapok nyelvére [zene] fordítjuk. >> Üdvözlöm a Bekezdés nézőit és hallgatóit.

Üveges Szabolcs vagyok, a Budai Egészségközpont marketing vezetője.

Mai adásunkban a gyorsabb felépülést biztosító, sebészetileg a lehető legkisebb behatolással járó, úgynevezett minimálisan invazív, vagy más szóval élve laparoszkópos műtéti technikát vesszük gorcső alá.

Ezt az eljárást ma már számos szakterületen, így az általános sebészetben, a nőgyógyászatban vagy akár az urológiában is lehet alkalmazni.

Története a 20. század egyik legnagyobb orvostudományi forradalma.

Jelentős áttörést az 1980-as évek végén végrehajtott első laparoszkópos epehólyageltávolítás jelentette.

A technika fejlődése máig tart.

A speciális műszerek megjelenésével az egyre bonyolultabb beavatkozások is elvégezhetővé váltak.

Mai adásunk pedig különleges, hiszen két vendéget is üdvözölhetek a Bekezdés stúdiójában.

Föller Andreát, a Budai Egészségközpont sebészeti szakmavezetőjét, sebész, proktológus főorvost és Dr.

Szabó Józsefet, a Budai Egészségközpont magánkórházi osztályának osztályvezető helyettesét, sebészfővost.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtátok a meghívásunkat. >> Köszönjük a lehetőséget. >> Mi köszönjük a meghívást. >> Milyen területeken alkalmazzuk igazából akkor tehát a a minimálin invazív sebészeti eljárásokat a gyakorlatban?

Mit jelent ez egész pontosan? >> Mára gyakorlatilag minden manuális szakma valamilyen típusú minimálinvazív műtétet csinál.

Ugye az ortopédia keretein belül az artroszkópos műtétek, ahol az ízületbe hatolnak be, hasisésze, urológia, nőgyógyászat, a hasüreg felőli műtéti feltárások nagy részét laparoszkópos technikával végzi.

Ugyanúgy megjelent a mellkasebészetben a torakoszkópia, illetve egy nagyon érdekes, másik irányból közeledő szakma, a radiológia, akik korábban kizárólag a diagnosztikával foglalkoztak, és manapság a minimál invazív technikák segítségével egyre invazívabbá váltak, és minimál invazív módon tudnak ellátni olyan betegségeket, vagy tudnak akár diagnosztikus vagy terápiás eljárásokat elvégezni, amik korábban amúgy a sebészethez tartoztak, és ezáltal, hogy a radiológusok ezt átemelték, gyakorlatilag sebészeti ellátásból kikopó eljárások ezek, úgyhogy az egész orvostudományban ez a szemlélet egyébként fellelhető. >> Menjünk akkor egy kicsit az elejére.

Mit jelent a technikai fejlődés a a minimálin invazív sebészet esetében?

Elsődleges volt a trokárok és magatechnika megjelenése. >> Tisztázzuk azt, hogy mit jelent az, hogy trokár. >> Jó, a trokár egy valamilyen vastagságú cső.

Ebből több típusú van, attól függően, hogy milyen eszközt helyezünk bele.

És ez az, amit átvezetünk a hasfalon, annak érdekében, hogy a hasüregbe jussunk. ezen a egyébként légmentesen záró trokáron keresztül tudjuk úgy bejuttatni az eszközöket, hogy közben belül azt a teret, amit széndioxidgáz befúvásával alakítunk ki, needjük le, fenntartsuk és ezáltal tudjunk egy gáz által preformált térben dolgozni.

Normális esetben a hasüregben ugye nincsen levegő, tehát ott összefekszenek a szervek. enélkül nem tudnánk elvégezni az eljárást.

Fődővos úr, mit jelent és miért van szükség egyáltalán széndioxid használatára műtét során?

Ugye ez azért a hallgatóinknak egy elég érdekes információ lehet. >> Ugye valamilyen gázt használnunk kell, amit biztonsággal tudunk bejuttat.

Nem is a bejuttatás, hanem az, hogy ott amíg operálunk biztonsággal működjünk. elektromos eszközöket használunk a hasüregben, tehát lényeges az, hogy ez ne robbanászélyes legyen, és az oxigén, mint ugye mindenkinek ez jutna eszébe, ezért ott ez a lehetőség fönn áll, elektromos eszközök használatánál.

A széndioxid ezzel szemben viszont egy biztonságos teret biztosít számunkra.

És mi mit eredményez az, amikor bejuttatjátok a a széndioxidot a a műtéti területre?

Mint ahogy doktornő előtte mondta, ez egy megfelelő teret biztosít számunkra, jó látásviszonyokat.

Minimális az a széndioxid mennyiség, ami fölszívódik a hasártyán keresztül a szervezetbe, de azt az anesztézia szerencsére tudja kompenzálni a lélegeztetés során.

Utána pedig ezt a a széndioxid mennyiséget a műtét végén eltávolítjuk.

Tehát a beteg számára igazából észrevehetetlen, hogy ilyen >> jó.

Tehát akkor aki most egy kicsit aggódott volna emiatt, hogy széndioxid jut be a a szervezetébe, akkor ezt >> megnyugtathatjuk, hogy hogy ebből nincs.

Ez a legbiztonságoságosabb metodika.

Ö hogyan kell elképzelni a beteg szempontjából egy ilyen műtét?

Tehát egy kicsit menjünk végig azon, hogy mik ennek a a lépései egy gyakorlat szempontjából.

Nyilván úgy, hogy ezt a a nézőink is megértsék. >> Hát tulajdonképpen két okból fordulhat valaki sebészhez, vagy azért, mert valamilyen képalkotó vagy egyéb vizsgálattal igazolódott egy olyan diagnózis, aminek sebészeti ellátása megoldása, vagy azért, mert sebészeti panaszok, ha panaszok alakultak ki.

És ilyenkor jelentkezik egy szakrendelésünkön, ahol az adott ellátást végző kolléga az, aki tulajdonképpen a műtétes eljárást, vagy a műtétes ellátást megindikálja egy általános vagy adott esetben egy speciális vizsgálat során, hogyha valakinek például proktológiai panasza van, az is az általános sebészethez hozzátartozó szakterület.

És ö ilyenkor egy koordinátorcsapatnak adjuk át a műtéti ellátási igényt, ahol a különböző paramétereket megjelölve elkezdődik a műtét előtti kivizsgálás, illetve a műtéti időpont kitűzése.

Az altatóvoshoz már a vizsgálati eredményekkel megy a páciens a műtét előtti egy-két héten belül, és amennyiben az altatóorvos is jóváhagyja a műtétet, akkor kerül véglegesítésre a műtői programban.

A legtöbb műtétünket egy napos műtéti ellátás keretében végezzük.

Tehát ez azt jelenti, hogy az osztályra a műtét napján érkezik a páciens.

A program szerint valamikor műtétre kerül sor, és vagy a műtét estéjén, vagy a műtét utáni nap reggeli, délelőtti óráiban engedjük haza. >> Mit jelent az, hogy vagy mit dönti el az, hogy aznap este, vagy másnap kerülhet haza a páciens főorvos úr? a műtét jellegétől függ leginkább, de azért egyéb tényezősük is szerepet játszanak. a betegnek az általános állapota, így mert lehet akár 70 éves, de egyébként olyan fizikummal rendelkezik, mint egy mondjuk 40-50 éves, és nincs semmilyen társbetegsége, akkor szóba jöhet az, hogy délelőtt kap egy illetve történik egy sérv műtéte, akkor valószínűleg egy négy- 5- hat óra múlva, akár ha az engedhető is válik, így vált lehetővé az úgynevezett napos sebészet, tehát hogy az napzaenged edjük a betegeket megfelelő biztonság kíséretében. >> És akkor ennek az ellenkezője, hogyha esetleg a különböző paraméterek >> igen. számos társbetegséggel, mondjuk szívtüdő problémákkal, cukorbetegséggel rendelkezik rendkívül nagy a túlsúlya, vagy a műtét során fordult elő olyan hát nem szövődmény, hanem olyan minor szövődmény, tehát kis probléma, ami biztonságosabbá teszi akkor a beavatkozásunkat, ha mondjuk egész éjszaka megfigyeljük a pácienst.

Tehát ez változhat >> nyilván.

Tehát minden esetben akkor a páciensnek a biztonsága az, ami a leg >> Minden esetben erre törekszünk, hogy a páciens a legnagyobb biztonságban legyen. >> Mikor választanak az orvosok minimál invazív műtételt?

Tehát mi az a azok azok az esetek, amikor ez abszolút szóba jött?

És van-e olyan, amikor esetleg a páciens szeretné, hogy ez egy minimál invazív műtét során kerüljön ellátásra, de mégse ezt fogja választani az operáló orvos?

Gyakorlatilag vannak olyan műtétek, ahol van lehetőségünk a nyitott és a laparoszkópos műtétet >> eldönteni, ötvözni és elektíven eldönteni, hogy melyiket fogjuk választani.

És hát vannak olyan műtétek, például az epeműtét, amit gyakorlatilag tervezetten, nyitottan manapság már nem nagyon csinálunk.

A sérműtétek a legjobb példa erre, ahol a nyitott háló beültetéssel járó műtéteket is végezzük mind a mai napig. elég nagy gyakorisággal, de többféle laparoszkópos technikával végzett sérműtét elérhető.

És jellemzően itt azért nagyban befolyásolja a technikaválasztást a sérvnek a mérete, hiszen bizonyos technikákkal nincs lehetőségünk például arra, hogy egy sérfkaput szűkítsünk.

Ezáltal egy olyan technikára kell váltanunk, egy nagyobb sérfkapu esetén például, vagy egy nagyobb sérftartalom esetén, ahol biztonsággal el tudjuk végezni úgy a műtétet, hogy utána annak az eredménye is tartós maradjon, illetve nagyon befolyásolja a beteg általános állapot.

A a laparoszkópiának egy velejárója az, hogy kialakítunk egy nagyobb hasűri nyomást, ahogy erről beszéltünk korábban, a széndioxiddal.

És egy általános jó állapotban lévő fiatal betegnél ez természetesen semmilyen nehézséget nem okoz, de azért van egy olyan beteg populáció, az idősebb kardiorespiratorikus, tehát szív és érrendszeri betegségekkel küzdő páciensek, akiknél esetleg ez gondot jelenthet, akár azért, mert a hasűri nyomás megnövekedése miatti lélegeztetés ütközhet akadályba, vagy akár azért, mert a a oxigenizáltságuk nem megfelelően biztosítható.

Tehát azért ezt sok szempontból kell mérlegelni, hogy ki az a beteg, akinél vállalható mondjuk az a kevés plusz teher, amit egy laparoszkópos eljárás néha jelenthet.

És ki az, akinél ezt például nem vállaljuk, és inkább csinálunk egy nyitott lágyéksérműtétet úgy, hogy adott esetben azt egy regionális érzéstelenítésben is meg tudjuk oldani.

Tehát nagyon szére széles a skála, hogy milyen típusú érzéstelenítéseket tudunk választani.

És nyilván az anzeziológia fejlődése is lehetővé tette azt, hogy a sebészet technikailag ennyit tudott fejlődni, illetve ez hozta magával a korábban tárgyalt ellátási típusok fejlődését, hiszen korábban minden műtétet egy osztályon képzeltünk el, ma pedig ez a szakrendelőtől a különböző átmeneti ambulánsellátóhelyekig, a valódi osztályos ellátásig minden szinten elérhető. >> Így van.

Ö azt szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan eset, amikor laparoszkópia mellett dönt a az operáló csapat, de menet közben kell olyan döntést hozni, hogy bizony át kell térni a nyitott műtétre?

Van-e ilyen szituáció? főorvosasszony is már ugye említette azt, hogy ezek műtét közben is vagy eleve változhatnak megfontalások szerint, de meg azt is mondta, hogy eleve próbáljuk azt a metódust követni, hogy ha lehet, akkor laparoszkóppal végezzük a műtéteket. akár láthatjuk előre is, hogy ez lehet egy nehezebb műtét, de mégis mivel a beteg számára egy kisebb megterhelés, gyorsabb felépülést jelent, ezért mégis csak megpróbáljuk a laparoszkó technikát.

A lényeg az, hogy legyen a sebésznek kellő tapasztalata abban, hogy el tudja dönteni, hogy mikor kell váltani.

Eljöhet az időpillanat, amikor azt látom, hogy ez nagyon hosszú ideig fog tartani, vagy az, hogy nem tudom megcsinálni.

Ez felvett egy nagyon érdekes gondolatot számomra hogy hogyha nem baj, hogy egy példát mondok, >> abszolút nagyon örülünk is neki. >> Amiről az előbb volt szó, hogy most már gyakorlatilag mindig laparoszkóppal végezzük a a az epekövességnek a műtét.

Igen. >> Tehát eljön az idő, amikor azt kell kitalálni, hogy a szövődményeket hogyan tudjuk ellátni, hiszen a fiatalok már csak laparoszkóppal operálnak.

Tehát ők onnan ismerik a nyitott műtétet, amikor egy szövődmény van, és mondjuk egy verzátus idősebb kolléga, aki gyakorlott ebben, >> bejön a műtétbe, és megmutatja, hogy akkor ezt hogyan lehet megoldani, >> ami eleve egy szövődményes helyzet, hiszen általában egy konverzióra azért kerül sor, vagy >> mármint akkor cserére.

Tehát egy műtétváltásra, mert valamilyen olyan anatómiai vagy egyéb ok >> áll fenn, amit máshogy nem tudunk megoldani. >> Hát most végül is folyamatosan azon gondolkodunk, hogy bizonyos szövődményeket a műtét alatt nem akaratlagosan fordul elő.

Azt hogyan lehet megoldani laparoszkópos módon?

Tehát akár a főepe vezetéknek vagy ereknek a megvarrása jön szóba ilyen esetben. >> Főorvosnő, amikor egy epehólyag problémával küzdő páciens érkezik ellátásra, de mellett emellett vannak különböző társbetegségei, hogy kell elképzelni a műtétre való felkészülést, egyáltalán az egésznek a lebonyolítását?

Nyilván ez nagyban függ a társbetegségek súlyosságától is.

Adott esetben egy nagyon rossz állapotú betegnél még az is elképzelhető, hogy az altatóvos úgy véleményezi, hogy kizárólag vitális indikációval végezhető el a műtét.

Ez azt jelenti, hogy csak akkor, ha életet veszélyeztető állapot áll fent.

Tehát például ez egy epehólyag esetén egy akut gyulladás, de egyébként egy epekövesség önmagában nem jelent akkora kockázatot egy ilyen betegnél például, mint a a teljes altatás és a műtéti stressz együtt véve.

Tehát nagyon fontos azt mérlegelni, hogy a a risk benefit, tehát a műtét hozzá előny és mellette a a szövődmények esélye az megfelelő arányban legyen jelen egy-egy esetnél.

Például egy egy epe műtét, az tipikusan az a műtét, amit laparoszkóppal kezdünk el csinálni.

És nem is emlékszem, mikor volt utoljára, hogy konvertáltunk sok-sok évvel [horkantás] ezelőtt.

Tehát, hogy átértünk volna egy…

Említett entitások

Témák

  • minimál invazív sebészet
  • kulcslyuksebészet
  • sebészet

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budai Egészségközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kisebb vágás, gyorsabb gyógyulás – A minimál invazív sebészet világa – BEKezdés podcast”

Miről szól ez az epizód: „Kisebb vágás, gyorsabb gyógyulás – A minimál invazív sebészet világa – BEKezdés podcast”?

Dr. Schöller Andrea és dr. Szabó József, a Budai Egészségközpont sebész főorvosai a minimálisan invazív sebészet, ismertebb nevén a „kulcslyuksebészet” világába kalauzolnak. Az adásban szó esik a technika forradalmi előnyeiről, mint a gyorsabb gyógyulás és a kisebb behatolás.… Az epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kisebb vágás, gyorsabb gyógyulás – A minimál invazív sebészet világa – BEKezdés podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: dr. Schöller Andrea, dr. Szabó József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kisebb vágás, gyorsabb gyógyulás – A minimál invazív sebészet világa – BEKezdés podcast”?

Fő témái: minimál invazív sebészet, kulcslyuksebészet, sebészet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kisebb vágás, gyorsabb gyógyulás – A minimál invazív sebészet világa – BEKezdés podcast”?

Megjelenés: 2026. 05. 08.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/bekezdes-podcast-i-budai-egeszsegkozpont/kisebb-vagas-gyorsabb-gyogyulas-a-minimal-invaziv-sebeszet-vilaga-bekezdes-podca

Több epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont-ből

  • Hormoncsapda: fókuszban a pajzsmirigy – BEKezdés podcast

    A BEKezdés podcast legújabb adásában dr. Daróczi Tímea endokrinológus és diabetológus szakorvossal beszélgetnek a pajzsmirigybetegségek tüneteiről, tévhiteiről és kezelési lehetős…

  • Miért fáj még mindig? – BEKezdés podcast

    A BEKezdés podcast legújabb adásában dr. Träger Márton fájdalomterapeuta a krónikus fájdalom okait, mindennapi hatásait és modern kezelési lehetőségeit ismerteti. Az epizód kitér…

  • Csendben tűrt tünetek – BEKezdés podcast

    Az uroginekológia a női vizelettartási és szervsüllyedési problémák kezelésével foglalkozik. A becslések szerint 30 év feletti nők harmada tapasztal vizeletvesztést, mégis kevesen…

  • Cukorbetegség: hosszú távú kihívás – BEKezdés podcast

    A világon minden kilencedik felnőtt cukorbeteg, és minden hatodik percben meghal valaki a szövődményekben. A kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomáshoz hasonlóan, alattomos…

  • Ne tűrjük, kezeljük! – BEKezdés podcast

    A Budai Egészségközpont podcastjának legújabb adásában Dr. Madarasi Anna allergológus, gyermek pulmonológus segít eligazodni az allergia világában. A beszélgetés során szó esik az…

  • Az alvás nem luxus – BEKezdés podcast

    Az alváselmélyedésről és annak fontosságáról szól ez a podcast epizód. Kiderül, hogyan hat a krónikus stressz az alvásra és milyen egészségügyi következményekkel járhat a kialvatl…

  • A szűrővizsgálat a longevity alapja – BEKezdés podcast

    A BEKezdés podcast vendége dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont szűrővizsgálati programjának vezetője. Az epizódban a menedzserszűrések fontosságát tárgyalják, különös tekintet…

  • Amit a női test üzen – BEKezdés podcast

    A BEKezdés podcast legújabb adásában Dr. Nagy László Zoltán szülész-nőgyógyász, a Budai Egészségközpont szakmavezetője a női egészség sok tévhitét oszlatja el. Szó esik a fogamzás…

  • A bőr nem felejt – BEKezdés podcast

    A Budai Egészségközpont BEKezdés podcastjának ezen epizódjában dr. Ozsváth Lilla bőrgyógyász főorvos a bőr egészségével kapcsolatos tudnivalókat ismerteti. Kiemeli az önvizsgálat…

  • Az vagy, amit megeszel? – BEKezdés podcast

    A magyar lakosság jelentős része küzd emésztési panaszokkal, melyeknek számos oka lehet, beleértve a stresszt és a helytelen táplálkozást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülé…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból