Cukorbetegség: hosszú távú kihívás – BEKezdés podcast

Összefoglaló

A világon minden kilencedik felnőtt cukorbeteg, és minden hatodik percben meghal valaki a szövődményekben. A kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomáshoz hasonlóan, alattomos betegség, melynek kezdeti tünetei (fokozott szomjúság, gyakori éjszakai vizelés) sokszor nem hívják…

Röviden

Műsor

BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont

Megjelenés

2026. 06. 22.

Hossz

33 perc

Témák

cukorbetegség, egészségügy, kettes típusú cukorbetegség

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Körülbelül 40%-uknak a cukorbetegeknek szemészeti szövődményük van.

Ez az úgynevezett retinopátia, ami akár vaksághoz is vezethet.

A kettes típusú cukorbetegség, ahogy például a magas vérnyomás betegsége nagyon alattomos betegség.

Nincsenek látványos tüneteik a kezdetben, nincsenek olyan fájdalmak, amelyek egy pillanat alatt fölhívnak a figyelmet arra, hogy nekem valami bajom van, és akkor ezzel orvoshoz kell forduljak.

Ugyanezek a cukorbetegséget megelőző állapotok.

Az egyiket azt úgy hívjuk, hogy károsodott éhomi vércukor.

A másodikat pedig úgy, hogy csökkent glükóztolerancia.

Kiderült ezekről az állapotokról, hogy bár ugye a tünetek még csekélyebbek, ugyanakkor majdnem akkora kardiovaszkuláris szívérrendszeri rizikót jelentenek, mint egy igazi kettes típusú, már kialakult kettes típusú cukorbetegség.

Például a nem traumás eredetű végtagvesztéseknek a hátterében is vezető szerepe van a cukorbetegségnek.

Három lábon áll a cukorbetegségnek a kezelése az étrenden, a fizikai aktivitáson és a gyógyszeres terápián.

BEKezdés egészségről szakértőkkel érthetően.

Ez a Budai Egészségközpont podcastja, ahol az orvostudományt a mindennapok nyelvére fordítjuk.

Ma a világon minden kilencedik felnőtt ember cukorbeteg, és minden hat percben meghal valaki a cukorbetegség súlyos szövődményeiben.

A betegség gyakran egy kis fáradtsággal, szomjúsággal indul.

Kezeletlenül viszont akár látásvesztéshez vagy végtag amputációhoz is vezethet.

A kérdés az, felismerjük-e időben a jeleket, vagy csak akkor lépünk, amikor már késő?

Tudja, milyen életmódváltoztatással lehet mérsékelni a diabétesz kockázatát?

A BEKezdés podcast mai adásában arról lesz szó, hogyan ismerhetők fel időben a cukorbetegség kezdeti tünetei, kiket fenyeget leginkább a cukorbetegség, és mit tehetünk a megelőzés, illetve a kezelés érdekében.

Ebben a Budai Egészségközpont több évtizedes tapasztalattal rendelkező diabetológus főorvosa, Dr.

Pusztai Péter lesz a segítségünkre.

Pribelszki-Faragó Emese vagyok.

Ez itt a BEKezdés podcast legújabb adása.

Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat.

Üdvözlöm doktor urat és köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő felkérést és én is sok szeretettel üdvözlöm a nézőket és a hallgatókat.

Sokunkban felmerül a kérdés, hogy mik azok a korai tünetek vagy kezdeti figyelmeztető jelek, ahol már cukorbetegségre kell gyanakodnunk?

Vannak-e ilyen meglepő tünetek, amiket nem kötnek össze az emberek azonnal a betegséggel?

Az, hogy például egyszer csak elkezdődik az, hogy éjszaka egyszer vagy többször föl kell kelni és ki kell menni vizeletet üríteni, aztán ugye ugyanakkor együtt jár ez egy fokozott szomjúságérzéssel.

Megjelenik az ágy mellett először egy pohár víz, aztán egy kancsó víz, aztán két kancsó víz, és akkor kiderül, hogy egy nap folyamán elfogy 6-8 l folyadék bármilyen formában, ami mondom lassan tud kialakulni, ezért nem fog feltétlenül szemet szúrni.

Ezekre nem könnyű odafigyelni, én ezt megértem.

De talán egy megfelelő figyelemfelkeltésre lesz ez egy olyan tünet lehet, ami elég korán felhívhatja a figyelmet arra, hogy igen, tessék elmenni egy laborba.

Mindannyiunknak van olyan családtagja vagy ismerőse, aki cukorbetegségben érintett.

Mennyire gyakori ez a probléma?

Ahogy említettem, ez egy járványszerűen terjedő, nem fertőző betegség.

A Nemzetközi Diabétes Alapítvány IDF-nek kiadnak egy atlaszt.

Jelen pillanatban úgy gondoljuk, hogy 2024-ben a világban körülbelül 500 millió cukorbeteg élt és él.

És ők mindig ugye a trendek alapján megpróbálnak jóslásokba bocsátkozni és ez 2050-re 800 milliónál is több lehet.

Ami szinte biztos adat az, hogy Magyarországon 7,8%-os a prevalenciája, az előfordulása ennek a betegségnek, ami olyan 760 - 780 000 embert érint.

Ezek közül nem mindenki ugyanabba a betegségtípusba tartozik.

Különböző betegségcsoportok vannak.

Az biztosan kimondható, hogy körülbelül 10%-uk ugye az úgynevezett egyes típusba tartozik.

Kik azok, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve a cukorbetegség szempontjából?

És most a amikor amikor a fokozott kockázat, akkor alapvetően a kettes típusú cukorbetegekre gondolok, és ez egy másik olyan népbetegség, ami ami lépten-nyomon föltűnik, és ez a túlsúly.

Természetesen a családban előforduló cukorbetegség, tehát hogyha a felmenőink között cukorbeteg van, az is megnöveli a kockázatát a cukorbetegség kialakulásának.

Egész olyan szinten, hogyha a szüleink cukorbetegek, akkor 30-50%, hogyha a nagyszüleink is cukorbetegek, akkor 70-80% is lehet az esélye annak, hogy cukorbetegek leszünk.

De vannak furcsább dolgok is, például a gyermekkori születési súly, a pici súllyal született babák, korababák, felnőtt korukban gyakrabban lesznek kettes típusú cukorbetegek.

Egy a hétköznapokban nem annyira ismert probléma, mint az alváshiány.

Ugye nagyon sokszor hallunk megváltozott alvásigényről manapság, de az alvásigényünk nem változott meg igazából.

Az 6-8 óra naponta, és leginkább az éjszakai órákban.

Mi történik a szervezetünkben cukorbetegség esetén?

Milyen folyamatok zajlódnak a háttérben?

Alapvetően itt szót kell emelni, az előbb már említettem, az inzulinról.

Tehát az inzulin az, ami szabályozza a vércukornak a szintjét, segíti eljutni a létfontosságú szervekbe.

Ez elsősorban a májusabb a a az izóa, amelyek mint egy glükózraktárként dolgoznak.

Abban az esetben, hogyha vagy mert nem termelődött elég inzulin, vagy mert nem tudja kifejteni az inzulin a megfelelő hatását, ez a folyamat nem megy végbe.

Ugyanakkor a cukor az egy energiaforrás a sejtjeink számára.

Egyrészt máshonnan kell energiát nyerjenek.

Ez leggyakrabban a fehérjéknek, illetve a zsíroknak a bontása útján történik, ami azonban olyan kémiai reakciókat is elindít, amelyeknek a melléktermékeit, a ketontestekre gondolok, hosszú távon súlyos és életveszélyes állapotba sodorhatják az ebben szenvedő beteget.

Hogyha csak mérsékelten magasak a vércukorértékek, akkor meg egy másik olyan folyamat indul el, ami szintén káros az emberi szervezet számára.

Ezek a szabadgyökös folyamatok.

Az ér belhártyáján olyan elváltozásokat okoznak, amelyek ateroszklerózishoz, érelmeszesedés, azok természetesen károsak, hiszen ezek szűkítik az ereket és azoknak a szerveknek, amelyeket ezek az erek el kell, hogy lássanak, azoknak a funkcióját csökkentik.

A cukorbetegséggel kapcsolatban rengeteg elképzelés kering a köztudatban.

Vegyük most végig ezeket, hogy mi az, ami ezek közül tévhit, és mi az, ami rendelkezik igazságtartalommal.

Az egyik leggyakrabban hallott tévhit, hogy aki túl sok édességet fogyaszt, abból lesz cukorbeteg.

Ez önmagában nem feltétlenül igaz.

Ha úgy vesszük, hogy a túl sok cukor, aki túl sok édességet fogyaszt, az túl súlyos lesz abban az esetben, igen, de mondjuk egy olyan összefüggést, hogy egy véletlenszerűen mondjuk kiderül valakiről, hogy magas a vércukra, és akkor visszapörgeti magába, hogy hű, tényleg az elmúlt hétvégén milyen sok fagylaltot ettem, vagy milyen sok cukorkát, vagy csokoládét.

Ilyen összefüggés nincs a kettő között.

Sokan úgy gondolják, hogy ha nem jelentkezik náluk semmilyen tünet, semmilyen figyelmeztető jel, akkor biztosan nem cukorbetegek.

A cukorbetegség a kettes típusú cukorbetegség, ahogy például a magasvérnyomás betegsége, nagyon alattomos betegség.

Nincsenek látványos tüneteik kezdetben, nincsenek olyan fájdalmak, amelyek egy pillanat alatt fölhívnak a figyelmet arra, hogy nekem valami bajom van, és akkor ezzel orvossal orvoshoz kell forduljak.

Sokszor azok a tünetek, amelyek egyébként nagyon jellemzőek a cukorbetegségre, olyan lassan és fokozatosan alakulnak ki, amik beépülnek az ember életébe.

Azok az apróbb fáradtság, hamarabb történő kimerültség, jelentősebb folyadék fogyasztás vagy esetleg enyhe látásromlás, azok úgy egyrészt rendeződnek, másrészt pedig nem hirtelen figyelemfelkeltőek.

Sokan csak legyintenek, vagy félvárról veszik, hogyha az éhgyomri vércukorszintjük egy kicsit magasabb, és azt gondolják, hogy ez nem jelent túlságosan sokat, nem lesznek ennek komolyabb következményei.

Mit tartunk normális vércukor értéknek?

Tehát hogyha mondjuk hatosig terjedő vércukor értéket, azt optimálisnak lehet tekinteni.

Hat és hét között van egy olyan szürke zóna, amibe ugye azt gondolhatná az ember, hogy hát ez egy kicsit magasabb, mint ami oda van írva.

Ugye van egy normál range mindig a laboratóriumi eredmények mellett.

Ez csak egy kicsivel magasabb.

Ebből még nem lehet olyan nagy baj.

Ugye ezek cukorbetegséget megelőző állapotok.

Az egyiket azt úgy hívjuk, hogy károsodott éhomi vércukor.

A másodikat pedig úgy, hogy csökkent glükóztolerancia.

Ezek egy kicsit már speciálisabb vizsgálatot is igényelnek.

A kicsivel magasabb vércukorértéket is tovább kell vizsgálni.

Ugyanis kiderült ezekről az állapotokról, hogy bár ugye a tünetek még csekélyebbek, ugyanakkor majdnem akkora kardiovaszkuláris szívérrendszeri rizikót jelentenek, mint egy igazi kettes típusú, már kialakult kettes típusú cukorbetegség.

A cukorbetegség valóban csak a magas vércukorról szól?

Ugye ez egy olyan jelzője, amin el tudunk indulni.

De nem csak a cukrot kell nézni a cukorbetegség esetén, mert azok a szövődmények, amelyek az életminőséget megrontják és az élethosszt megrövidítik, azok az érelmeszesedéssel járnak együtt.

A koleszterin, a triglicerid, a koleszterin belül az LDL, az alacsony denzitású lipoproteinnek a szintjére kell nagyon vigyázni, és ezeknek nagyon speciálisak a szintjei.

Akik cukorbetegség diagnózist kapnak, és kezelésben részesülnek, legyen az gyógyszer vagy inzulin, sokszor hátradőlnek és megnyugodnak, úgy gondolják, hogy különösebben már nem kell odafigyelniük a továbbiakban az étrendre vagy a mozgásra.

Mindenféleképpen három lábon áll a cukorbetegségnek a kezelése: az étrenden, a fizikai aktivitáson és a gyógyszeres terápián.

Hogyha valaki magára ismer az imént felsorolt tünetekben, a fokozott szomjúságérzetben, a gyakori vizelésben, akkor milyen diagnosztikai vizsgálatok alkalmasak arra, hogy igazolódjon a cukorbetegségnek a gyanúja?

Akár az előbb említett önellenőrzéssel is el lehet indulni.

Ezt követően laboratóriumi körülmények között kell vércukrot nézni. 7 mm/ l vagy annál magasabb, de még 11,1 mmol/ l alatti vércukorértéket állapítanak meg, akkor szó és hang nélkül ki lehet mondani a kettes típusú cukorbetegséget.

Hogyha 5 és 6 között van ez az érték, abban az esetben ezt meg kell ismételni.

Hogyha megint öt és hat között van ez az érték, abban az esetben egy ennél speciálisabb vizsgálaton kell átesni, ez az úgynevezett vércukorterhelés.

Most már egyre többször látom, hogy rutinban benne van az úgynevezett hemoglobin A1C.

A hemoglobin A1C az egy olyan speciális laboratóriumi érték, amely az elmúlt három, körülbelül három hónap átlag vércukor értékének megfelelően változtatja meg a százalékos arányát ennek a hemoglobinnak.

Most, hogyha visszatérünk arra, hogy 5 és 6 között van az éhomi vércukrunk és mondjuk van 6%-os hemoglobin A1C, akkor jöhet ez a bizonyos OGTT, orális glükóztolerancia teszt, amelynek során 75 g szőlőcukrot 3 dl vízben oldanak fel, és ezt körülbelül egy olyan 5-10 perc alatt el kell fogyasztani, majd utána nulla és 120 percnél veszünk vércukrot.

Ennek a két órának a helyszínen való eltöltéséhez kell ragaszkodnunk.

Mivel két óra, ezért nem lehet azt mondani, hogy na jó, akkor a közelben lévő múzeumban teszek egy sétát, és megnézem a kiállítást, hanem ott kell ülni egy vastag könyvvel és olvasgatni.

Ugyanis a fizikai aktivitás megváltoztathatja a vércukorszintet.

Ennek a normális értéke 6%-nál van. hogyha ennek az értéke 5,6% és 6,4% között van, akkor ugye már a korábban tárgyalt prédiabétesz vagy cukorbetegséget megelőző állapot fölmerül, hogyha 6,5% vagy a fölött van, akkor az már kettes típusú cukorbetegségre jellemző.

Az éhomi értékek azok normálisak maradnak, és a 120 perces érték 7,8 alatt van, akkor az egészséget jelent.

Ha 7,8 és 11,1 között van, akkor ez az úgynevezett csökkent glükóztoleranciának az értéke.

És abban az esetben, hogyha 11,1 mmol/ l felett van, akkor mondjuk ki a kettes típusú cukorbetegséget.

Ugye OGTT-t nem szoktak, és nem is szabad elvégezni akkor, hogyha az éhomi vércukor 7 mm/l felett van.

Tehát ne lepődjön meg senki, hogyha ő odamegy egy olyan értékkel, amire ő azt gondolta, hogy egy OGTT-t fognak csinálni neki, és ott néznek egy ujjbegyből egy vércukrot, és az 7 mmol / l felett van, az ő saját jól felfogott érdekében nem fogják ezt megcsinálni, mert adott esetben 20 pluszos cukrot is el lehet érni, ami azért nagy mértékben megrontja a betegnek a napját.

Doktor úrnak volt már ilyen OGTT vizsgálata saját jogon?

Amikor fiatal orvos voltam, akkor egyszer én elfogyasztottam ezt a 75 g szőlőcukrot 3 dl vízbe föloldva.

Akkor tanultam meg azt a jó tanácsot, amit azóta is adok a pácienseimnek, hogy egy citromlevet vigyenek magukkal, mert egyáltalán nem rontja el az értékelhetőségét a vizsgálatnak.

De ha lehet mondani, hogy a 2 és fél deci után annak az utolsó fél decinek az elfogyasztását nagy mértékben megkönnyíti.

A diagnózist követően gyakori egyfajta sok hatás a pácienseknél.

Hogyan lehet túllépni ezen a kezdeti tagadáson, szembenézni a betegséggel, és miért fontos, hogy minél hamarabb megtegyük ezt?

Ugye az egyes típusú cukorbetegségnek a diagnózisának a kimondása azzal jár, hogy ugye inzulint kell pótolni a szervezetben, onnantól kezdve hosszú, lehetőség szerint hosszú és egészséges élete folyamán napjában többször és egy a korábbiakhoz képest lényegesen struktúráltabb, tervezettebb életet kell élni.

Ugye a kettes típusú cukorbetegség esetén is vannak határok, de talán korán sem annyira tűnnek szigorúnak, mint egy egyes cípusú cukorbeteg életében.

Vannak olyan pszichológusok, akik járatosak ezeknek a krónikus betegségeknek a betegségekhez való…

Említett entitások

Témák

• cukorbetegség
• egészségügy
• kettes típusú cukorbetegség

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Cukorbetegség: hosszú távú kihívás – BEKezdés podcast”

Több epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont-ből

• Hormoncsapda: fókuszban a pajzsmirigy – BEKezdés podcast 2026-09-25

  A BEKezdés podcast legújabb adásában dr. Daróczi Tímea endokrinológus és diabetológus szakorvossal beszélgetnek a pajzsmirigybetegségek tüneteiről, tévhiteiről és kezelési lehetős…

• Miért fáj még mindig? – BEKezdés podcast 2026-08-28

  A BEKezdés podcast legújabb adásában dr. Träger Márton fájdalomterapeuta a krónikus fájdalom okait, mindennapi hatásait és modern kezelési lehetőségeit ismerteti. Az epizód kitér…

• Csendben tűrt tünetek – BEKezdés podcast 2026-07-24

  Az uroginekológia a női vizelettartási és szervsüllyedési problémák kezelésével foglalkozik. A becslések szerint 30 év feletti nők harmada tapasztal vizeletvesztést, mégis kevesen…

• Ne tűrjük, kezeljük! – BEKezdés podcast 2026-05-29

  A Budai Egészségközpont podcastjának legújabb adásában Dr. Madarasi Anna allergológus, gyermek pulmonológus segít eligazodni az allergia világában. A beszélgetés során szó esik az…

• Kisebb vágás, gyorsabb gyógyulás – A minimál invazív sebészet világa – BEKezdés podcast 2026-05-08

  Dr. Schöller Andrea és dr. Szabó József, a Budai Egészségközpont sebész főorvosai a minimálisan invazív sebészet, ismertebb nevén a „kulcslyuksebészet” világába kalauzolnak. Az ad…

• Az alvás nem luxus – BEKezdés podcast 2026-04-10

  Az alváselmélyedésről és annak fontosságáról szól ez a podcast epizód. Kiderül, hogyan hat a krónikus stressz az alvásra és milyen egészségügyi következményekkel járhat a kialvatl…

• A szűrővizsgálat a longevity alapja – BEKezdés podcast 2026-03-13

  A BEKezdés podcast vendége dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont szűrővizsgálati programjának vezetője. Az epizódban a menedzserszűrések fontosságát tárgyalják, különös tekintet…

• Amit a női test üzen – BEKezdés podcast 2026-03-06

  A BEKezdés podcast legújabb adásában Dr. Nagy László Zoltán szülész-nőgyógyász, a Budai Egészségközpont szakmavezetője a női egészség sok tévhitét oszlatja el. Szó esik a fogamzás…

• A bőr nem felejt – BEKezdés podcast 2026-02-24

  A Budai Egészségközpont BEKezdés podcastjának ezen epizódjában dr. Ozsváth Lilla bőrgyógyász főorvos a bőr egészségével kapcsolatos tudnivalókat ismerteti. Kiemeli az önvizsgálat…

• Az vagy, amit megeszel? – BEKezdés podcast 2026-02-05

  A magyar lakosság jelentős része küzd emésztési panaszokkal, melyeknek számos oka lehet, beleértve a stresszt és a helytelen táplálkozást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülé…