Csak ha érdekel podcast

Önsértés, önismeret és a minket védő érzelmeink - Kellner András

· PT11M59S

Összefoglaló

Az érzelmek védelmező szerepét és az önismeret fontosságát tárgyalja a beszélgetés Kellner Andrással, aki a dialektikus viselkedésterápiát (DBT) ismerteti. Elmagyarázza, hogy a DBT eredetileg az önsértő, impulzív fiatalok segítésére jött létre, de mára kinőtte magát, és a…

Röviden

Műsor
Csak ha érdekel podcast
Megjelenés
2025. 10. 27.
Hossz
12 perc
Szereplők, említett nevek
Kellner András, Leindler Milán
Témák
érzelmek, önismeret, dialektikus viselkedésterápia, önsértés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ugye az érzelmeink azok azért vannak, hogy védjenek minket.

Nem lehet olyan érzelmünk, amivel ártunk magunknak.

Tehát hogyha én önsértek, akkor az tuti, hogy másodlagos érzelemből fakad.

Nagyon érdekes dolgokat találsz, hogyha magadra figyelsz úgy igazán. >> Üm >> gondolatok, érzések, vágyak, impulzusok, minden ott van.

És ez ez egy szerintem ez egy felfedezetlen terület >> az embernek saját maga.

A Badaskertben ami ilyen csoportok vannak az két hét nálunk ami ilyen krízisvenció jellegű.

Tehát amikor nagy baj van, akkor bejönnek a fiatalok, két hét alatt tanulnak mindenféle készségeket, de hogy ez nyilván nem elég.

Amit tudunk adni, az az, hogy van még most már egy folytatása, és hogy mindenképpen azt javasoljuk, hogy hogy gyakoroljanak.

Mi volt a három betű? >> DBT. >> DBT.

Jó, mert a most az ilyen IBD meg IBS dolgokban vagyok benne. >> Rengeteg három betűs rövidítés, CBT minden van.

Ö de akkor DBT és próbáljuk meg először szerintem összerakni a fogalmakat, hogy egyáltalán ez micsoda. >> De még egy lépést hátrébbról, hogy hogy mire van ez az egész kitalálva. >> A DBT. >> Igen, a DBT. >> A DBT a 80-as években indult, csak hogy néhány ilyen fontos statisztikai dolgot is mondjak, vagy fontos adatot.

Maalinehen gondolta ez ki a CBT alapjaira, tehát a kognitív viselkedésterápia alapjaira.

Mert hogy azt látta, hogy az nem működik azoknál a klienseinél, akiknél súlyos öngyilkossági gondolatok, kísérletek vannak impulzívak, hogy megakad a a szokásos viselkedésápia, és elkezdettem mindenféle más módszereket is behozni.

Fejlesztette, fejlesztette, és ebből lett a DBT.

Most már ez nagyon kinőtte magát, ez a dialektikus viselkedés terápia, ami azért is dialektikus, vagy hogyan onnan kapta a nevét, merthogy próbálja összehozni a különböző az embert feszítő dolgokat, hogy jó lenne úgy elfogadni magunkat, ahogy vagyunk, miközben jó lenne fejlődni is, és hogy ennek ezt valahogy fel lehet vagy fel kéne oldani, és hogy annyiannyi ilyen ellentét van, hogy tulajdonképpen ezzel lehet elég elég sokat foglalkozni, hogy akkor most haladjunk vagy maradjunk, jó vagyok így vagy nem vagyok jó így.

És sok mindent behozott, behozta a a keleti filozófiát is, a mindfulness is behozta, ahol a pillanatnak a megélése, az arra való figyelés a lényege.

Egy nagyon jó komplex rendszer ez.

Ezért szerettem meg, mertogy ebben minden benne van. amilyyen nehézség van az impulzív érzelemszabályozási nehézségekkel küzdő fiataloknál meg felnőtteknél, arra ebben a módszerben van egy válasz és nagyon egyértelmű, nagyon gyakorlatias.

Csináld ezt ehelyett mondd ezt, hogyha tudod, akkor hogyha krízis van, akkor figyelj arra, hogy hol tudsz még beavatkozni.

Mindenre van valamilyen válasz.

Én a inkább analitikusan orientált terápiákból jöttem, ami szerintem nagyon jó meg nagyon-nagyon hasznos.

Nálunk most a Pontos gyerekpsichiárián ahol dolgozom, erre nincs idő, >> mert hogy úgy kerülnek be a fiatalok, hogy krízis van. >> Tehát ez egy ilyen szükségszültel módszer picit >> nálunk, vagy úgy általában?

Hát úgy általában, hogy mert az az analitikusan orientált, ez egy ilyen elég tág dolog azért. >> Ezért szeretem.

Igen, mert ebbe elég sok minden számon érhetetlen.

Hogy hogy ennek azért megvan az a luxusa, hogy az ember épp nem akar kiugrani az ablakon, hanem megvan neki az a kapacitása meg ideje, meg tere, hogy majd ahogy jön, >> majd felfedezgetjük, majd el fogja bírni ő azokat a felfedezéseket.

Tehát ez eléggé egy ilyen szabadon hagyott >> Abszolút.

És hogyha nem bírja el, akkor legfeljebb bemegy a pszichiátriára. >> Igen.

Akkor még mindig ott van a DBT védőháló ezek szerint. >> Így van.

Igen. >> És hát mi vagyunk most ez a védőháló. >> Aha.

Van van ez a borderline személyiségzavarnak nevezett kép, az érzelmileg labilis személyiségzavarnak nevezett korkép.

Ezek ugye ilyen kódolási különbségek, majd mindjárt ezt letisztázod, >> de hogy hogy akkor ez a DBT ez nem kizárólag erre van, >> nem? >> Hanem ez azért egy szélesebb >> Igen.

Tehát hogy ezzel Ühüm >> szenvedőknek, küzdőknek fejlesztette ki még Linehen, >> de hogy ez aztán tágult.

Így visszatérve a kódolásra, a DSM-ben van a borderline személyiségzavar, a BNO-ban a az érzelmileg labilis személyiség zavar, legalábbis a az előző verziójában még ez volt.

Most már a legújabban általános személyiségzavar van, és ez a borderline, ez inkább egy jelölő, hogy hogy ezzel ki lehet egészíteni, de tök más kategóriák vannak, ami szerintem nagyon üdvös, hiszen összefolyik ez, mi is ezt tapasztaljuk, hogy nem nagyon ritka az ilyen tiszta kategória. >> Úgyhogy most már talán ez kevésbé érdekes is, meg mit korábban beszéltünk, hogy nem csak erre jó, sőt, hogy ez inkább szűkítené.

Azt gondolom, hogy hogy a lényeg az az érzelemszabályozási zavar, meg az impulzivitás, hogy arra lehet ezt nagyon jól használni, és hogy szerintem meglepően sokan küzdenek azzal, hogy akkor ők impulzívak, még hogyha ezt nem is tudják, még azok is, akikre azt mondjuk, hogy hogy felülszabályozottak, tehát hogy általában ilyen nyugodtak, nem nagyon lehet hallani, hogy bármi bajuk is lenne, >> olyan csendesebbek és egyszer csak robban.

Arra nem szoktuk azt mondani, hogy impulzív, de hogy mégis csak azért érezzük ebből a szóból is, hogy robban, hogy hogy ott van benne.

Nagyon sokakban ott van ez és éppen ezért lehet jól használni a PTSD-től kezdve tényleg nagyon sokféle zavarnál ott van ez a nehézség. akár az ebézavarnál is, ami amivel te szoktál foglalkozni, >> az impulzív evés vagy bármi ilyesmi, ahol ahol megjelenik ez, hogy nem tud valaki mit kezdeni ezekkel a késztetésekkel, ott jó módszerezni.

Az érdekes, hogy az azt, hogy mondjuk impulzus kontroll zavar, az szerintem a legtöbb ember inkább arra az oldalra teszi, hogy minden este kieszem a hűtőt, ha már ev zavar, vagy hogy mindenkibe belekötök az utcán, vagy hogy ha már csúnyán néznek rám, akkor már kiabálok vele, de hogy a túloldala is ezek szerint akkor lehet egy impulzus kontroll zavar, csak ott ilyen túlkontrollálva, tehát hogy ilyen nagyon szakaszosan Ühüm. >> Jön ki az impulzus.

És ezért lehet az, hogy hogy mondjuk a a tényleges befejezett öngyilkosságok azok azért nagyobb arányban vannak a felülszabályozott embereknél merthogy >> ott ott tervezgetés van, >> ott ott ez ott már abban a pillanatban kevés kevésbé impulzus vagy impulzív cselekedet. >> Ühüm. >> Csak addig nem látjuk, hogy hogy akkor ő ő ezzel foglalkozik.

Nagyon sok ilyen történet van, hogy még előtte pár órával is vidáman elcseberészik emberekkel hazamegy, és ott követel egy olyan gyilkossági kísérletet. >> Pont, hogy ez a preszuicid szindróma, ez a amikor már megnyugszik az ember, nem?

Hogy én már eldöntöttem, és akkor most már mit aggódjak rajta.

Igen, >> ez egy ez egy ez egy jó vonal, hogyha jobban átmenne a köztudatba, hogy pont, hogy akkor kell megijedni, amikor valaki sokáig fontolgatja, meg borús, meg meg szorongós.

Tudjuk róla, hogy ez ott van a fejében, és ugyan hirtelen így lehiggad. >> Így van.

Igen. >> Hogy ez ez a nem jó. >> Nem minden szakaszát komolyan kéne venni, tehát ezt a Cry for Helpet is.

És igazából az önsértést is azt gondolom, tehát hogy azt azt se lehet csak úgy elengedni, hogy csak figyelmet akar, meg kisztés, meg most csinálja ezt meg >> engem akar frilizni vele inet. >> Így van.

Meg meg csak a TikTokon látta.

Igen. >> Meg ez egy divat, azért ezzel elég gyakran találkozunk. >> Rengetegféle oka tud lenni az önsértésnek.

És ez a módszer, ez a DBT, ez az ön sértésre is kiválóan jó, hiszen az is egy impulzív cselekedet. >> Ühüm. >> Hogy illetve az is tud lenni, az is tud egy előrevezett dolog lenni.

Voltak kutatások, ahol kábé fele fele arányban volt az, hogy valaki a késztetéshez képest, hogy mikor vágta meg magát.

Az egyik volt az, hogy egy órán belül, másik, hogy egy napon túl. >> Ühüm.

Mindegyiknél ott van ez, hogy nem feltétlenül azt jelenti, hogy azonnal kell, hogy megtörténjen, hanem valamikor. >> És ön nagyon sokféle önsértés is létezik.

Ugye a falcolást szoktuk leginkább annak venni, pedig hát az is, hogy valaki megütti magát, vagy a sebeinek a a gyógyulását megakadályozza, az is olyan sértés. >> Hát én néha fölszedegetem a lábamon.

Hát >> mert de engem ez inkább ilyen idegesít, tehát hogy Ja, ja, ja, értem.

Én >> én én azért az ilyen függőségek is mondjuk ide szoktat szoktátok sorolni. >> Mire gondoltok? >> Alkohol, drog, mint mint önsértés, vagy az inkább más? >> Az inkább más.

Az >> arra nem is emlékszem, hogy mennyire alkalmas ez a módszer.

Önmagában szerintem nem nem elég csak ez a módszer.

Bár persze ebben is van impulzivitás, de hogy de szerintem itt itt nem elég ez >> sokkal összetetteb probléma.

A ami érdekes, bocs, csak hogyha ilyen függőség hogy >> hogy mi is azt látjuk, meg kollégával a Reinhartnindával, aki ilyen nagyon nagy kutatója ennek a területnek beszélgettünk, és ő ő mondta ezt, hogy tud az önsértés is függőséggé válni, és ez nagyon furcsa, amikor ezzel találkozunk. hogy >> szorongáscsökkentő, feszültségcsökkentő valahogy bármilyen fura is ezt így megállni. >> Absolút, abszolút ez is egy funkció. >> Ühüm. >> De hogy itt már a függőségnél, sőt a személyiség jegyé, amikor válik, akkor egy olyan állapot jön létre, hogy nem tudja magát elképzelni nélküle. >> Ühüm. >> Hogy hogy akkor ki is lenne.

És hogy ez ez tényleg nagyon félelmetes, amikor ezt látjuk egy fiatalnál, hogy hogy erről beszélünk, hogy akkor mit lehetne helyette csinálni.

És úgy látjuk a tekintetében, hogy eléggé bizonytalan, hogy akarja-e, hogy hogy ehelyett bármi legyen. >> Merthogy ez ez a kortársaknak is, családnak is, és leginkább saját magának ezzel definiálja magát, hogy én az vagyok, aki önsért. >> Ühüm. >> Tehát ez ez már túlmutat a a funkción. >> Ühüm. és hogy ezzel igazán nehéz mit kezdeni. >> Ühüm. ezt az egész érzelmileg labilis vagy borderline személyiség zavart most én ezt felcserélhetőként fogom használni néha, >> mert az >> jó igen, csak hogy nem két külön dologról beszélünk, hanem hogy ugyanarról, >> hogy ezt te hogyan konceptualizálod, tehát hogy ez a te fejedben micsoda.

Most a túlmutatva azon, hogy mik a konkrét tünetei, mert nem az az érdekes, azt mindenki meg tudja Wikipédiázni, >> hogy hogy te úgy mondod valamiféle esszenciát megragadni ebből >> a határtartási nehézségek, vagy a határokkal van a probléma. >> Ühüm.

Jó. >> Igen, így van. >> Aha. napokban néztem utána, hogy hogy is van ez a különböző módosult tudatállapotok és a a borderline, vagy ez az érzelmileg labilism, >> és hogy ott is ez jött elő, hogy azért nem nagyon lehet, vagy nem is ajánlott ilyen módosult tudatállapotokat az ezzel küzdőknél alkalmazni, merthogy nagyon billenékenyek. >> Ühüm. és a a saját belső és a külső határok és integritás is nagyon-nagyon sérülékeny. >> Tehát, hogyha ott történik egy egy ilyen módosult tudatállapotban való munka, akkor akkor könnyen lehet, hogy hogy ezt nem tudja az integritását tartani.

Sőt, öért lehet, hogy mondjuk a a traumák sokkal könnyebben előjönnek, hogyha >> van egy hipnózis, ami nem feltétlenül egy előnyös dolog, hogyha hipnózis van, mert hogy ezzel is foglalkoztam, van, hogy hogy ez a cél, hogy jöjjön elő valami, de de nem az, hogy egy olyan mélységű dolog, amivel nem tud az ember mit kezdeni. sokkal könnyebben átbillennek egy ilyen diszociatív állapotban, a ami az, hogy hogy valahogy elszakadnak a valóságtól, nem tudják jól érzékelni ezt. >> Ö erős feszültséget tud szülni, hogy hogy akkor mi ez, mert hogy kicsúszik a kontroll a kezük közül.

Tehát, hogy annyira itt itt ez a ki is vagyok én, ki is a környezetem, ezért van vagy lehet ez az én felfogásom szerint, hogy hogy nagyon-nagyon változik, hogy hogyan áll valakihez az ezzel küzdő ember, hogy vagy idealizálja, >> vagy pedig a világ macskának tartja.

És ehhez elég egy gesztus, egy szó, hogy változzon.

És ugyanígy van saját magával is hogy >> pük, és akkor átbillent a másik oldalon.

Igen. >> A nem a kinézete, hanem a első működése.

Az szerintem fontos, hogy ez a határtartási kérdés ez nem az, hogy este 10 után hívom föl a haveromatm hanem hanem az, hogy hogy az tehát valami észlelési határ meg ilyen identitás határ, nem?

Hogy >> Igen, >> hogy hogy azt azt nem tudom jól.

Tehát nekem az szokott lenni erre a mondatom, hogy ez a az integrált személyészlelés >> Hm.

Valószínűleg, hogy ez az, ami olyan nagyon nem, >> ez nem nagyon megy. >> Ühüm. >> Igen. >> És akkor te hogy látod, hogy ebből kijönni az egy ilyen zongoraccipelés, az egy ilyen fokozatos meló? >> Ühüm. >> Vagy vagy inkább valami ugrás?

Tehát, hogy ilyen úgymond ilyen átkattanok, rájövök, hogy ja, hoppá, ez ez én vagyok, ezt én csinálom, ez az én működésem, nem egy rohadék mindenki, nem minden férfi disznó satöbbi.

Vagy vagy vagy inkább ez egy ilyen nagyon lassan így így így belesimul az ember. >> Megint csak tágítanám ezt, hogy hogyha lehet, akkor nem csak a a borderline személyiség zavarról érdemes beszélni. szerintem, hanem erről az egész problémakörről, >> az érzelemszabályozási nehézségről és az impulzivitásról és a határtartási nehézségről. >> És azért inkább szerintem, mert hogyha csak leszűkítjük, akkor az, hogy a személyiségzavarra van-e bármi, amitől te meg tudsz abból gyógyulni, ez egy nagyon érdekes kérdés.

Nem biztos, hogy az igen a válasz.

Szerintem sokkal inkább kezelni tudod a a különböző nehéz helyzeteket, hiszen már úgy szerveződött az egész személyiség. >> Vannak nagyon jó terápiák, amitől tényleg oldódni tud, és még az akár az is lehet, hogy nem tudom mennyi idő múlva már nem kapnál meg azt a diagnózist.

Szerintem azért, mert hogy ott bent sikerült olyan mindegy, hogy milyen terápiával, de de folyamatokat elindítani, megküzdéseket, amik igenis segítenek.

Ebben tud a DBT is, vagy bármilyen módszer segíteni, hogy akkor indulj el valamerre. >> Ühüm. >> És nem hiszem, hogy hogy egy egy ilyen pá változás tud lenni.

Itt a Badaskertben ami ilyen csoportok vannak, az két hét nálunk, ami ilyen krízisvenció…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Önsértés, önismeret és a minket védő érzelmeink - Kellner András”

Miről szól ez az epizód: „Önsértés, önismeret és a minket védő érzelmeink - Kellner András”?

Az érzelmek védelmező szerepét és az önismeret fontosságát tárgyalja a beszélgetés Kellner Andrással, aki a dialektikus viselkedésterápiát (DBT) ismerteti. Elmagyarázza, hogy a DBT eredetileg az önsértő, impulzív fiatalok segítésére jött létre, de mára kinőtte magát, és a… Az epizód a Csak ha érdekel podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Önsértés, önismeret és a minket védő érzelmeink - Kellner András”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kellner András, Leindler Milán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Önsértés, önismeret és a minket védő érzelmeink - Kellner András”?

Fő témái: érzelmek, önismeret, dialektikus viselkedésterápia, önsértés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Önsértés, önismeret és a minket védő érzelmeink - Kellner András”?

Megjelenés: 2025. 10. 27.. Hossz: 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/csak-ha-erdekel-podcast/onsertes-onismeret-es-a-minket-vedo-erzelmeink-kellner-andras

Több epizód a Csak ha érdekel podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból