Telex Podcast

Rengeteg buktató vár Magyar Péterékre az EU-s pénzekért zajló versenyfutásban

· PT51M1S

Összefoglaló

Magyar Péter és a Tisza párt egyik fő kampányígérete az uniós források hazahozatala volt. A Telex műsorában Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Márton Balázs, a Telex újságírója elemezték a helyzetet. Kiemelték, hogy bár nagy összegű pénzekről van szó (kb. 7…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 05. 07.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Pardavi Márta, Magyar Péter
Témák
uniós források, kampányígéret, eu-s pénzek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ebben az időszakban, és ezt érdemes az elején leszögezni, annyi pénz áll Magyarország rendelkezésére, amennyi talán még az EU történetében soha is megmerem kockáztatni, hogy nem is nagyon fog. >> Ez egy sok sok szereplős játék lesz.

Itt nagyon-nagyon kell rohanni az idővel. a kormányprogramban.

Én remélem, hogy azért ezzel kapcsolatban majd több konkrét lépést fogunk látni, de itt most azt hiszem mindenkinek az az érzése, hogy annak ellenére, hogy ez egy egyértelmű politikai prioritása a leendő kormánynak, de egy hatalmas feladat [zene] is lesz, >> ahol könnyen lehet, hogy majd az elvárásainkat [zene] egy kicsit vissza kell fogni, mert nem fog minden forint hazajönni pont ezért, mert ez ennyire bonyolult. >> [zene] [zene] >> Állj ki a telexért adód 1%-ával. telex.hu/1%. >> Sziasztok!

Ez a téma a Telex közéleti műsora.

Magyar Péter és a Tiszapárt egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat.

Ez viszont egy sokkal nehezebb és bonyolultabbtabb folyamat lesz, mint az első ránézésre tűnhet.

Arról a téma mai adásában Pardavi Mártával, a Magyar Helszinki bizottság társelnökével és Márton Balázssal, a Telex újságírójával beszélgetünk.

Balázs és Márta, köszöntelek titeket a stúdióban.

Első körben azt szeretném így bedobni ide a mélyvízbe titeket, hogy szerintetek haza tudja-e az új kormány hozni azokat az uniós pénzeket, amikről azt ígérte, hogy hazahozza ők?

Én állempolgárként drukkolok ennek a ennek az elképzelésnek.

Ez egy nagyonnagyon ambiciózus elképzelés.

És úgy tűnik, hogy Magyar Péter már a kampány során is azt mondta, hogy ez sikerülni fog.

Szerintem minden magyarnak az az érdeke, hogy ez sikerüljön, de hogy ehhez hogy tudunk ehhez az ehhez a tervhez igazából hogyan tudunk valóságot rendelni, az már egy sokkal bonyolultabb kérdés.

Úgyhogy állampolgárként drukkolok. emberi jogvédőként különösen drukkolok, mert szerintem nagyon fontos és jó dolgok fűződnek ahhoz, hogy Magyarország visszatérjen a jogállamiság taljára, de úgy a gyakorlatban azért ennek nagyon sok buktatóját vagy lassító tényezőjét látom.

Hát szerintem egy egy részét annak, ami megmaradt, annak mindenféleképpen azt, hogy tényleg azokat a forrásokat, amik még nem vesztek el, mind haza tudja-e hozni, hát arra már kevésbé mernék pénzbe fogadni.

Itt azért azt látni kell, hogy nagyon-nagyon kevés az idő, és egy bonyolult folyamatról van szó, ahol nem csak jogállamisági feltételek vannak, hanem tényleg rengeteg technikai feltételnek is meg kell felelni. >> Az a célunk úgy is, hogy ezeket kibontsuk, hogy milyen feltételek, milyen összegek, milyen milyen folyamatok.

Kezdjük egy kicsit azzal, Balázs hozzád fordulok, hogy amikor arról beszélünk, hogy hazahozni az uniós vagy befagyasztott uniós forrásokat, akkor nyilván nem uni izé eurocentra lebontva, de nagyjából miről beszélünk, mekkora összegről és és milyen milyen források ezek, amikre ilyenkor gondolni kell?

Hát most azért bonyolult a helyzet, mert ebben az időszakban, és ezt érdemes az elején leszögezni, annyi pénz áll Magyarország rendelkezésére, amennyi talán még az EU történetében soha, és megmerem kockáztatni, hogy nem is nagyon fog.

Tehát a az EU-nak van egy hét éves költségvetése.

Ebből nagyrészt két csatornán keresztül jön a pénz.

Az egyik az agrárpénzek, a másik pedig ezek a ilyen hát mi felzárkóztatási forrásnak szoktuk hívni.

Ezek ilyen kormányon keresztül kiosztott támogatások.

És itt van egy egy nagyobb pénzköteg, amit blokkol különféle feltételek sokasága. egy részét már ennek sikerült kipipáltatni, de ez is egy erősen feltételes megoldás, amibe éppen buk bukóra áll egy percben a kormány.

Mindenesetre most ebből nagyjából ilyen 7 milliárd euró, ami ami blokkolva van, és ezen felül még van egy egyszeri augusztus végéig teljesítendő feltételekkel egy helyreállítási alapnak nevezett pénzösszeg.

Ebből 10,4 milliárd euró jár Magyarországnak.

Itt nagyon-nagyon kell sietni miatt az augusztus végi határidő miatt.

Tehát itt vannak olyan előfeltételek, amiket addigra le kell tudni, és nem egyszerűen arról van szó, hogy itt elveszhet pénz.

Ebből már kaptunk egy 1 milliárd eurós botyaelőleget.

Ezt elvileg vissza kell fizetni, hogyha hogyha augusztus végéig nem sikerül ezt a 27 előfeltételt teljesíteni, és ebből négy olyan, ami ebbe a már említett bukóra álló perben a tét.

Szóval akkor most ami a legsürgősebb, és aminek a sorsa az most akkor a nyár végéig eldől, akkor ez az a 10,4 milliárd euró >> tulajdonképpen igen.

Bár lenne egy sürgősebb a a kekváknak a a helyzete.

Ezek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok.

Ott már 2023 tavasza óta problémák vannak, és már 2023 nyarán euromilliós károkra panaszkodtak. érintett egyetemekről.

Ugye ez az, amit Erasmus ügyként kapott meg a nyilvánosság, de ennél azért jóval nagyobb problémáról van szó.

Tehát itt nem csak egyetemek és nem csak az Erasmus program, hanem ez most múlt heti hír, ami kibukott, de például még a Mollel is legalább egy szerződést vizsgál az Európai Bizottság, hogy jogosan kötötte meg >> emiatt.

És ugye az is nagyon sokszor dobálóztak ezzel a kampány alatt, hogy már nagy összegek végleg elvesztek.

Mekkora mekkora összeg az, ami már ami már teljesen amiről lényegében így ez értelmezés kérdése, de hogy mondjuk az Orbánkormány úgymond lemondott erről, tehát már már ezt már ezt nem lehet megkapni.

Tehát vannak olyan pénzek, amikhez eddig nem fértünk hozzá, és mondjuk emiatt nem tudtuk a magyar társadalom javára elkölteni őket, vagy pedig a magyar költségvetési forrásból kellett ezeket a kiadásokat finanszírozni, és nem várhatjuk azt, hogy majd az Európai Uniós költségvetés utólag megtéríti.

És vannak olyanok, amiket soha nem fogunk tudni realizálni.

És itt több feltétel, több tétel az, ami már igazából elúszott.

Az egyik az az, hogy van egy több technikai szabály van, hogy hogyan lehet uniós pénzeket, forrásokat felhasználni, de az egyik az úgynevezett és most raktön dobjuk is be az egyik első ilyenes zsargont, az N+2-es szabály.

Tehát ezeket a forrásokat egy bizonyos ütemterv szerint kell felhasználni, és nem lehet a végtelenségig eltolni azt, hogy mikor kezdek el egy projektet.

Tehát, hogy ahogy mondtad, van egy hét éves költségvetési keret, és ennek van egy egy ütemezése.

Hogyha mi én azt mondom, hogy szeretnék ez alatt fölépíteni egy gyárat, akkor hogyha én a gyár tervezésének a nulladik lépését a hetedik évben kezdem el, ugye a hét éves költségvetési ciklus alatt, akkor már biztos, hogy nem fog az a gyár megvalósulni.

És ezért hasonló, de talán komplikáltabb módon bizonyos forrásoktól már örökre elestünk.

Ez ugye összességében több mint 2 milliárd euró.

Másik dolog, amit viszont ide be kell, hogy hozzak, és ez ugye eddig nem hangzott el, de vannak olyan a korrupció ellenes, vagy a korrupcióra reagáló feltételeken túl, és ezek is blokkolják ezeket a forrásokat, de vannak ilyen alapjogi feltételek is, amik ilyen emberjogi kérdések és itt nem kicsi összeg az, amit a magyar kormány eddigi, hogy mondjam, ágálással, vagy az alapjogokat Tipro gyakorlata miatt elvesz. ez egy menekültügyi tárgyú Európai Uniós bírósági döntés végre nem hajtásából, ignorálásából következik, ahol most már körülbelül 200 millió euró és hogyha a napi 1 milliós 1 millió eurós büntetést számoljuk, akkor több mint 650 millió euró hiányzik.

Tehát ez egy olyan összeg, ami már szintén lassan súrolja az 1 milliárd eurót.

Ez biztos olyan, amit már nem fogunk tudni visszaszerezni.

Ezt már el hát, hogy mondjam, lemondtunk róla, vagy direkt olyan kereteket, feltételeket, intézményi gyengeségeket kreált az Orbánkormány, ahol egyébként a magyar társadalom használt szolgáló forrásoktól elzárt minket. >> Miért tartja az Európai Bizottság vissza ezeket a pénzeket?

Mi a mi az a fő probléma, ami ennek az egésznek a a hátterében van?

Nyilván ennek nagyon különböző értelmezései vannak a most éppen kimenő kormány és az Európai Bizottság meg a meg az új kormány vagy bejövő kormány részéről.

De azért mégis csak Márta egy kicsit segítesz nekünk azt megérteni, hogy mi a fő kérdés. >> Igen, tényleg ez a fő kérdés és minden további kérdés és válasz ebből következik.

Tehát amikor Magyarország az Európai Unió tagjává vált, akkor jogosulttá vált, váltunk arra, hogy egy óriási mennyiségű uniós forráshoz hozzáférjünk, aminek az a célja, hogy a társadalmat, a gazdaságot, az államigazgatást támogassa abban, hogy felzárkózzon.

Ezért hívjuk ezeket felzárkóztatási pénzeknek, hogy jobbá váljon, hatékonyabban működjön, versenyképesebb legyen az állampolgároknak az érdekeit, a mindennapi életét szolgálja.

De ehhez a pénzhez, ehhez az nagyon nagy összegű ilyen [torokköszörülés] pénz injektáláshoz feltételek ket szabak.

Az egyik az az, hogy ezt a pénzt, ezt a megbeszélt célokra kell fordítani, és nem a privát zseb gazdagításra.

Tehát, hogy a korrupciót meg kell előzni, fel kell ismerni a korrupció kockázatokat, olyan rendszereket kell létrehozni, ahol a korrupciós jelenségekkel valamit az állami szervezetrendszer tud kezdeni rendszerszinten, meg egyedi is, tehát hogy legyen jól átlátható közbeszerzés, jól hozzáférhető adatok, közadatok, hogy az újságírók mondjuk ezt ezzel kapcsolatban föltessen kérdést és arra kapassanak érdemi választ.

Az állampolgárok azok tudják azt, hogy az ő végül is a mi pénzünkről van szó.

Tehát ugye ezt rendesen kezeljük, és ezeknek a feltételeknek, tehát az uniós költségvetés kvázi biztonságát, az uniós források biztonságát szolgáló feltételeknek a magyar kormány nem tett eleget.

A másik az egy ennél ezt kiegészítő [torokköszörülés] elképzelés, vagy pedig elvárás, az az, hogy ne csak a pénzt ne lopjuk el, hanem hogy az európai értékeket és köztük az alapjogi kartát, ami az Európai Unióban egy ilyen emberjogi minimum program, kvázi egy egy megegyezés, de jogszabály, hogy ezt tiszteletben tartsuk, amikor a forrásokat felhasználjuk.

Tehát mondjuk nagyon egyszerűen a fogyatékkal élő embereknek ne a kárára, hanem a javára fordítsuk ezeket az uniós forrásokat.

És ezeknek a feltételeknek, melyek között szerepel az is, hogy mondjuk a bíróságok függetlenek, legyenek az állami hatóságok, azok megfelelően, átláthatóan jól működjenek.

Ezeket sorra sértette meg a magyar kormány, és ezt lehetett látni.

Tehát a pénzek felfüggesztésével kapcsolatos vita előtt, mert számos politikai, főleg politikai vita volt az Európai Unió intézményeivel arról, hogy Magyarországon működik-e egyáltalán még a demokratikus jogállam.

És voltak különböző próbálkozások arra, hogy ezekre a problémákra egyrészt felhívják a figyelmet, másrészt pedig a magyar kormányt, hogy mondjam, jobb belátásra bírják. hetes cikkes eljárás, vagy akár az, hogy a bizottság bizonyos pereket indít konkrét jogi szabályok ö figyelemen kívül hagyása esetén.

De kiderült, hogy olyan szintű a mondhatom azt talán, hogy az elszánás a korrupt és a jogállamiságok normáit lábbal tipró rendszer fenntartása mellett, hogy ezeknek a feltételeknek igazából a magyar kormány érdemben őszintén teljes körűen biztos, hogy soha nem akart eddig megfelelni.

És ennek az lett a következménye, hogy azt mondták, több országban elkezdődött ezzel kapcsolatban a vita.

Az állampolgárok, az adófizetők mondták azt, hogy miért mi finanszírozzuk a magyar korrupt rezsimet.

És valóban ez egy nagyon sok szempontból az addigiaktól talán egy ilyen radikálisan más típusú válasz volt az Európai Unió intézményeitől, de úgy döntöttek, Lengyelországot is érintette ez egy ideig, hogy nincs más a politikai párbeszéd, a különböző bírósági ítéletek egyes ügyekben.

A rendszerszintű korrupció, a rendszerszintű kockázatok arra nézve, hogy az uniós forrásokat ellopják, nem megfelelően használják fel, az nem szűnt meg.

Úgyhogy muszáj abba levenni a következtetést.

És a következtetés az az, hogy amíg ezeket a feltételeket nem tudjuk teljesíteni, nem férünk hozzáforrásokhoz.

Úgyhogy végül is ennek egy 2020-as rendelet lett az eredménye.

Ez egy olyan jogszabály, amit aztán hosszú ideig még jogi vita is követett.

Az Európai Unió bírósága is azt mondta, hogy igen, ez rendben van, ez ez jogszerű, lehet alkalmazni ilyen feltételeket.

És akkor aztán 22 tavaszán pont a választások után nem sokkal a bizottság azt mondta, hogy na akkor most elkezdjük alkalmazni ezt a források fel felfüggesztését, lehetővé tevő szabályt és a megszabadott bizonyos feltételeket. elkezdődött egy tárgyalás a magyar kormánnyal, hogy mondjam, látszatintézkedések, vagy ilyen ilyen kis könnyen kipipálható lépések voltak azok, amelyet a kormány kvázi felajánlott, így akart javítani.

Igen, ezt akartam kérdezni, mert hogy már itt ugye említettétek, hogy voltak ugye ez az ilyen emlegetett négy ilyen igazságügyi reform, amit a kormány így lépett, és akkor arra az Európai Bizottság részben azt mondta, hogy jó, igen, ez így, ez így jó, meg ugye még összegeket is felszabadítottak.

Ezek mekkora mekkora lépések voltak meg most igazából, ha jól értem, akkor erről valójában vita van, hogy ez megfelelő volt-e. >> Mielőtt még eljutottunk oda, hogy ilyen nagyon konkrét a az igazságszolgáltatás függetlenségveével meg más ilyen nagy, hogy mondjam, ilyen ilyen fékek és ellensúlyok, jogbiztonsági rendszereknek a működtetésére kapcsolatos kritikák megfogalmazására sor került volna. voltak előtárgyalások.

Tehát a 22-es évben igazából az történt most így nagyon leegyszerűsítve, hogy azt mondta a bizottság, hogyha nem változtattok, akkor fel fogjuk függeszteni a pénzeket.

Elkezdődött egy beszélgetés, kicsit a kisúlyunkat nyújtjuk, de a bizottság ennél többet akar.

És akkor aztán végül kialakult egyébként a magyar kormánynak a valószínűleg az egyetértésével ez a folyamat, ez nem volt egyébként nyilvános.

Tehát mi se tudjuk, hogy pontosan miért pont ezek, de 17 antikorrupciós konkrét vállalást tett a magyar kormány, és ezeket se teljesítette időben.

És akkor 22 decemberében eljutottunk oda, hogy azt mondta a bizottság a a tanácsnak, tehát a tagállamok minisztéreit képviselő grémiumnak, hogy megpróbáltuk, nem vállalták,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rengeteg buktató vár Magyar Péterékre az EU-s pénzekért zajló versenyfutásban”

Miről szól ez az epizód: „Rengeteg buktató vár Magyar Péterékre az EU-s pénzekért zajló versenyfutásban”?

Magyar Péter és a Tisza párt egyik fő kampányígérete az uniós források hazahozatala volt. A Telex műsorában Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Márton Balázs, a Telex újságírója elemezték a helyzetet. Kiemelték, hogy bár nagy összegű pénzekről van szó (kb. 7… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Rengeteg buktató vár Magyar Péterékre az EU-s pénzekért zajló versenyfutásban”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pardavi Márta, Magyar Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rengeteg buktató vár Magyar Péterékre az EU-s pénzekért zajló versenyfutásban”?

Fő témái: uniós források, kampányígéret, eu-s pénzek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rengeteg buktató vár Magyar Péterékre az EU-s pénzekért zajló versenyfutásban”?

Megjelenés: 2026. 05. 07.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/rengeteg-buktato-var-magyar-peterekre-az-eu-s-penzekert-zajlo-versenyfutasban-140ae19d

Több epizód a Telex Podcast-ből