Dog Solution

Dog Solution #02 - Hogyan válasszunk kutyát? Boldog kutya, boldog gazda!

· PT48M5S

Összefoglaló

Boér Gyopár és Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója a megfelelő kutyaválasztásról beszélgetnek. Kitérnek arra, hogy a legtöbb ember inkább a küllem alapján választ kutyát, nem pedig a fajta jellemzői és az életmódjukhoz való illeszkedése alapján. Megvitatják…

Röviden

Műsor
Dog Solution
Megjelenés
2025. 11. 09.
Hossz
48 perc
Témák
kutya kiválasztása, fajtaismeret, kutyatartás, kutya temperamentum, kutyafajták fejlődése
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok, ez a Doc Solution kutyás beszélgetés műsor következő adása.

Én Boyer Gyopár vagyok. >> Én meg Csörgő Balázs, a Docsolan kutyas alapítója.

Mai témának a megfelelő kutyaválasztást hoztuk el számotokra.

És azért is jutott eszembe ez a téma, mert két kutyánk van. egy badlington és egy buller és bár mind a kettő terrier merőben különbözőek.

És ennek kapcsán gondolkoztam el azon, hogy mik azok a szempontok, ami alapján érdemes kutyát választani. >> Hát hogy mi szerint érdemes, vagy hogyan szoktak?

Szerintem ez két különböző dolog.

Én azt gondolom, hogy leginkább mindenki úgy választ kutyát, hogy amelyik tetszik neki. >> Küllem alapján. >> Küllem alapján.

Igen. >> Az a legfontosabb. >> Ez a legfontosabb.

Igen, és szerintem ez majdnem minden kutyákkal foglalkozó szakember, vagy bárki, aki kutyákkal foglalkozik, azt nem győzi hangsúlyozni, hogy hogy ismerjük meg az adott fajtát.

Ö észerint válasszunk, hogy hogy az a kutyafajta mennyire mennyire illesztető bele az életünkbe.

De én azt gondolom, hogy ez nem feltétlen van így, hanem általában az dominál a döntésünkben, hogy hogy egyrészt mennyire divatos az a fajta, ö hogy néz ki, ö milyen színváltozatai vannak, és akkor ez alapján szoktak dönteni a gazdik.

És azért van egy-két olyan fajta, amivel aztán megütik a bokájukat. >> Igen.

Nálam a Bulteri, a Luna, ő már 12 éves múlt, tehát nem mostanában került hozzám.

Az én részemről abszolút a a küll volt a a döntő, mert valamikor gyerekkoromban láttam valahol egy bulterriert, és ott az beégett, hogy nekem kell.

És és 20 évesen is még ugyanebben voltam, hogy úristen, a bulterrier az mennyire gyönyörű.

És és nekem kell egy ilyen kutya, és nekem azért baromi mázlin van, ezért ismered jól a Luncit, hogy hogy ő nem egy olyan nehéz eset.

De utána amikor a Vilma jött, ő nála is szempont volt azért a küllem, de ott már sokkal jobban utána jártam annak, hogy ezt az adott fajtát mire tenyésztették ki, hogyan lehet vele együtt élni a mindennapokban, satöbbi, satöbbi. >> Mennyit változott a fajta onnantól, hogy kitenésztették és napjinkban hol tart?

Igen, tényleg azt látom, hogy ilyen küllemi szempontok vannak, és az, hogy milyen a napi rutin, meg családba kerül egy kutya, vagy egyedülállóhoz mennyi idejük van a kutyára, az sokszor nem találkozik ez a két szempont, vagy ez a több szempont egymással.

És hát nyilván ugye mindig a a kutyák húzzák a rövidebbet.

Szóval egy egy aktív sportos kutya egy olyan családban, ahol nincs rá kellő idő meg energia, az ott nem nagyon fogja magát jól érezni, de visszafelé is lehet, hogy igaz, hogy egy egy nyugodt, egy idősebb kutya, mondjuk, akit örökbe fogadtak mondjuk egy menhelyről, de mondjuk nagyon vagy érzékenykel esetleg, és nagyon pörgős családban van, gyerekekkel, nyüzsvel, az sem biztos, hogy megfelelő.

Szóval ez egy ilyen nagyon nehéz dolog, hogy hogy milyen kutyát válasszunk. temperamentum szempontjából is, meg fajta szempontjából is.

Szóval azért ezt azért látni kell, hogy azért, mert egy fajtának van egy valamiféle fajta leírása meg temperamentuma, az nem biztos, hogy hogy egyed szinten is mindig annyira pontosan az meg is jelenik.

Szóval azért itt is nagy kilengések vannak.

De azért nagyjából nagyjából azért a fajtákra igaz az, ami ami régen is igaz volt, és az az adhat egy támpontot, de ez nehéz ügy. >> És mennyiben változnak egyébként a fajták?

Mennyire jellemző az, hogy a a városi kutyatartással vagy a hobbi kutyatartással ezek a kutyák az alapfunkciójukat elveszítik?

Hát elveszíte, nem veszítik el, de de hogy nagy mértékben változik, szinte minden kutyafajta, az tény.

És szerintem egyébként, hogyha ez nem így lenne, és a kutyák még jobban hasonlítanának a azokhoz a kutyákhoz, amilyenek voltak, ők régen mondjuk teszem a 100 évvel ezelőtt, akkor sokkal kevesebb kutyát tartanánk most, mert tényleg változik minden fajta.

Én azt látom, hogy kivétel nélkül majdnem minden fajtát az érzékenység érinti leginkább.

Szóval egyre érzékenyebbek a a kiskutyáink.

Egyrészt érzékenyebbek is, meg kettő rengeteg ingennek vannak kitéve, ami régen nem volt jelen.

Szóval, hogy a környezethez is alkalmazkodniuk kell.

És szerintem az érzékenységüket ez is, ez is fokozza.

Gondolj bele, hogy egy városi környezet mennyire megterel egy kutya kutya számára.

Rengeteg járókelő, képjárművek, zsúfolt utcák. zárt kutyafuttatók.

Szóval, hogy rengeteg olyan éri a inger éri a kutyát, amit nehéz neki megugrani.

És azt nem gondolunk bele, hanem azt gondoljuk, hogy ezt a kutya természetesen venni fogja.

És egyébként még azt is lehet mondani, hogy nagyhányad az könnyen veszi.

És hát néhány gazdi meg avval küzd, hogy igen, félénk a kutyája, akár építkezés robajától, vagy közlekedési eszközök zajától, vagy bármi mástól bizonytalan meg meg érzékenyen reagál rá.

És akkor ezek ezekre plusz időt, energiát meg tréninget kell fordítani, hogy ezek a kutyák megszokják ezt a környezetet.

Nagyon sokszor előfordul egyébként, hogy egy városban stresszelő kutya kint egy kértverési környezetbe, vagy mit tudom én, akár napköziben, vagy bárhol, ahol kicsit természetesebb közeg van, ott meg teljesen stresszmentesen jól van.

Szóval, hogy hogy ez így benne van, hogy a a környezet is érzékenyebbé teszi a kutyákat, de nyilván a tenyésztési.

Szóval, hogy majdnem minden fajtát ugye keftelésből tartunk, és nyilván tenyésztés is alkalmazkodik ehhez, hogy hogy hogy minél inkább olyan olyan egyedeket tenyészek, amik megfelelőbbek egy városi tartásra, kevésbé ösztön erősek, kevésbé magabiztosak, meg meg meg az akaratérvényítőkép akaratérvényesítőképességük alacsonyabb, meg a az ilyen tulajdonságaik, amik az együttélést segíteni fogják. >> De és akkor így maga a tenyésztés az így jobban el is tud válni két fele, nem?

Tehát, hogy vannak olyan tenyésztők, akik jobban megtartják a azokat a kutyákat, akik a munkára jobban használhatóak, és vannak azok a tenyésztők, akik inkább elmennek akár így a show meg a hobbi.

Szóval igen, ez már így kezd szétválni fajtánként is.

Szóval, hogy fajtánként is van valamelyik showvonal, valamelyik sportvonal, és akkor mindenki el tudja dönteni, hogy mit szeretne.

Mondjuk erre nagyon jó példa német juhászól, hogy hogy német juhász a ez a klasszik német juhász, amit a Rexfelügyelő is volt, olyannal már azért viszonylag kevesen sportolnak, meg kevés belőlük a szolgálati kutya és külön vált sport, munkavonal meg a meg a különvonal, de border coliknál is, meg egy csomó fajtánál így van.

Én azért így a badlington kapcsán meg a Bull kapcsán is azért látom azt, hogy a küll mennyire fontos egy bizonyos vonalban, például mennyire fontos a badlingtonnál a szőr, és hogy nagyon dús szőrzetük van, és ezzel azért hoznak negatívumokat is magukkal.

Ez gondolom más fajtákat is ugyanígy érint, nem?

Mindig valamiféle tulajdonság egy másik tulajdonságát feláldozza egy oltáron.

Például az, hogy a most nem tudok neked pontos választ adni, de ugye kitalálták, hogy ha már bull, hogy a bullnak ne legyen stopja.

És az hiszem, hogy ebből aztán jött az hiszem, hogy a a süketség meg különböző >> Igen.

Meg a harapásnál is valami így el tud menni. meg a a a színek, hogy hogy különböző színű meg mintázati kutyákat tenyészenek ki, ott is ott is így bekódolnak, aztán sajnos bekerülnek a rendszerbe mindenféle fajta betegségek.

Szóval nem csak az érzékenység van, hanem vannak fajtára jellemző betegségek is. >> Jó is, hogy említetted ezt a városi kutya létet, hogy hogy mennyire meg tudja terhelni egy kutyát az, hogyha városba költöznek vele.

Ugye ez saját példa, így is ismerkedtünk meg, hogy én nyolc évvel ezelőtt költöztem Budapestre a Luncival, aki akkor volt káb négy éves. előtte falun laktunk, és ahogy Budapestről jöttünk, körülbelül két nap alatt több ingerrel találkozott, mint amennyivel négy évvel >> négy évben addig.

És mi is tapasztaltuk azt, hogy a Luncinál is voltak ilyen akadályok, hogy utána szerintem legalább egy fél évig, hogyha elmentünk bárhova, bárkihez, a küszöbön belül nem mert jönni.

Aztán utána szépen ez így kikopott belőle és nagyon szépen alkalmazkodott meg azért a Lunciban van egy jó nagy adag ilyen >> jól van az úgy meg ilyen leszág de vis elbizonyította és mégis igen és akkor ezen dolgoznatok kellett hogy hogy ne féljen átmenni akár egy lépcsőn vagy vagy idegenekkel találkozni vagy bármi okozhat egyébként bizonytalanságot egy kutyánál főleg így egyébként hogy egy egész más környezetben éltün évekig és aztán úgy változott meg minden, és ez megterhelő.

És azt gondolnánk egyébként tényleg, hogy a kutya ezt így így nagyon könnyen veszi, és nagyon könnyen veszi.

Szóval, hogy a az adaptációs képessége az az baromi jó a kutyának, hogy ilyen környezetben tud élni.

Még én se nagyon tudom magamat elképzelni városi környezetben, és ők meg azért vígan elvannak. >> Igen.

Ugye nekünk is, nekem is személy szerint, amikor én költöztem Budapestre, nekem is nagyon nagy változás volt ez az egész.

Hát még akkor az a kis jószág, aki aki azt se tudja, hogy mi történik vele, az az mekkora megterhelés lehet nekik.

És mondjuk tényleg úgy, hogy a Luna egy egy kevésbé érzékeny kutya. >> Nem tök magabiztos kutya.

És mégis kifogott rajta ez a dolog.

És egyébként a kutyaiskolán nagyjából majdnem szerintem egy két-hármad arányban evvel foglalkozunk, hogy hogy ezt az érzékenységet valahogy tudjuk tompítani a a kutyáknál, vagy megtanítsuk a gazdikat azt, hogy a arra, hogy hogyan hogyan tudják hozzászokni különböző ingerekhez a kutyát, ami lehet, hogy még trigger is a ezeket a kutyákat.

És szerintem most ez az egyik legnagyobb kihívás kutyatartóként, hogy az érzékenységen hogyan tudunk javítani, meg hoz hogyan tudjuk hozzászoktatni a kutyákat a az ingerekhez. >> Mik azok a lépések, amiken nekem érdemes végigmenni a külemet félretéve, mert ez mindenkinek van egy preferenciája, hogy melyik fajta kutya tetszik neki külsőre?

Hogyan érdemes körbejárni ezt?

Hát szerintem úgy, hogy egyrészt azt vizsgálom meg, hogy valóban lesz-e időm, energiám a kutyára, lesz-e pénzem a kutyára, mert hogyha az állatalsi költségtől kezdve minden elég magasra tud rúgni, van-e olyan ember ismeretség rokon bárki akire rá tudom bízni a kutyát, ha esetleg nem érek el, vagy nem érek rá, elutazom, bár megbetegszem, bármi történik velem, vagy ismerek olyan helyet, ahol be tudom adni mondjuk egy kutyapanzió.

Én szerintem érdemes itt kezdeni, hogy a saját életünket vizsgáljuk meg először.

Meg nyilván a család többi tagja is hogyan viszonyul ehhez.

Sokszor gondolják egyébként szülők, hogy a a kutya milyen jó lesz, hogyha kutya jön a családban, mert mondjuk a gyerekkutyát akar, és az következetességre neveli a gyereket, meg rendszert visz az életében, meg mi egymás.

Szóval egy gyereknél például, hogyha azért akarunk kutyát, hogy a gyereknek legyen, vagy a gyerek rágja a fülünket, hogy legyen kutyánk, akkor azt azért jobb, hogyha tudottsítja minden gazdi, vagy minden szülő, bocsánat, hogy hogy ő ő ő lesz a a aki a a kutyával foglalkozni fog.

Nem nagyon elvárható egy gyerektől sem, hogy hogy olyan következ következetességgel meg tudatossággal álljon egy kutyához, mint egy felnőtt. esetleg vannak kivételek, mert nálunk a kutyasurin is voltak olyan kis srácok is, meg kislányok is, akik jöttek a szülőkkel kutyázni, és és így fantasztikus öánnal tudták ezt az egészet csinálni, és nagyon következetesek voltak.

Érdekes, hogy egyébként pont az egyik sportsam együtt kutyázunk, a a lány, amikor még pici volt, még mindig megvan a kutya, most már jöreg, de de még mindig tök egészséges tök aktív kutya.

Nem is tudom hány éves lehetett, hét-nyolc valami ilyesmi.

Jött a az apjával mindig kutyázni.

Apának volt egy német juhásza, neki meg ez a kis keverék, és fantasztikusan kutyázott a kislány, de aztán felnőtt, egész másfele ment az érdeklődésre.

Szóval, hogy hogy egy gyerek an annyi felé indulhat, mehet, annyi minden leköti a figyelmét.

És egyébként azt gondoljuk, hogy egy gyereknek van ideje, de nincs.

Egy gyerek iskolában jár, lehet, hogy edzésre jár, vagy szakkörre jár, vannak barátai, szeretne pihenni is, kikapcsolódni is.

Nem lesz napi szinten annyi ideje, hogy hogy egy kutyával foglalkozzon.

Ez nem azt jelenti, hogy ne legyen kutya egy olyan családban, vagy gyerek szeretne kutyát, csak érdemes azt tudni erről, hogy ott a színőnek lesz az a lesz a kutyája, és neki kell majd gondoskodni a kutyáról, lemozgatni, kutyaiskába járni, esetleg sétáltatni. állatorvoshoz menni és a többi és a többi. >> Én amivel még sokszor találkozom így a kutya gyerek kapcsán, hogy hogy minél korábban visznek kutyát haza, amikor még nagyon-nagyon kicsi a gyerek, mondván majd együtt nőnek fel.

De én azt gondolom, hogy azért ez nem feltétlenül így van.

Tehát a gyerek az sokkal lassabban nő fel, mint ahogy a kutya felnőtté vál.

Meg nem is olyan egyszerű, mert azért azt gondoljuk, hogy hogy a a gyerekhöz gyerek, a kutya az meg egy kölykutya.

És a kölyök nagyjából egy egy platformon vannak, de nem lesznek egy platformon.

Kölykutya pláne, de a felnőtt kutya sem.

Szóval azért ott vigyázni kell egy egy szülőnek, hogy hogy a gyerek se csináljon olyasmit, ami ami egy kutyának esetleg megterhelő, vagy nem jól értelmezhető.

És ez nyilván a szülő felelőssége lesz, mert ugye a kutya az nem fog a saját döntéseiért felelősséget vállalni.

De hogy visszatérjék az eredeti kérdésre ugye nyilván ez a ez a gyerekes része, ha ezeket mind megvizsgáltuk, akkor pedig az adott kutyafajtát érdemes kicsit gorcső alá venni.

Én azt gondolom, hogy hogy rengeteg információt lehet most meggyűjteni egy adott fajtáról, de lehet találkozni olyan gazdikkal, akiknek az adott fajtáját, fajtájuk, kutyájuk van.

El is lehet menni szerintem meg ismertséget lehet kötni ilyen gazdákkal és elmenni sétára, egy csomó fajta találkozó meg meg mi egymás.

Szóval szerintem ebből ebből nincsen hiány.

Tenyésztőket is meg lehet keresni.

Egy jó tenyésztő minden minden kérdésre őszintén fog válaszolni.

És akkor így körbeérne az adott fajtát.

És hogyha minden stimmel, akkor akkor lehet ragaszkodni ahhoz a fajtához, hogyha az…

Említett entitások

Témák

  • kutya kiválasztása
  • fajtaismeret
  • kutyatartás
  • kutya temperamentum
  • kutyafajták fejlődése

Személyek

  • Vilma
  • Luna

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dog Solution #02 - Hogyan válasszunk kutyát? Boldog kutya, boldog gazda!”

Miről szól ez az epizód: „Dog Solution #02 - Hogyan válasszunk kutyát? Boldog kutya, boldog gazda!”?

Boér Gyopár és Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója a megfelelő kutyaválasztásról beszélgetnek. Kitérnek arra, hogy a legtöbb ember inkább a küllem alapján választ kutyát, nem pedig a fajta jellemzői és az életmódjukhoz való illeszkedése alapján. Megvitatják… Az epizód a Dog Solution című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 09..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dog Solution #02 - Hogyan válasszunk kutyát? Boldog kutya, boldog gazda!”?

Fő témái: kutya kiválasztása, fajtaismeret, kutyatartás, kutya temperamentum, kutyafajták fejlődése.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dog Solution #02 - Hogyan válasszunk kutyát? Boldog kutya, boldog gazda!”?

Megjelenés: 2025. 11. 09.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/dog-solution/dog-solution-02-hogyan-valasszunk-kutyat-boldog-kutya-boldog-gazda-9331f73c

Több epizód a Dog Solution-ből

  • Dog Solution #12 - A kutya tanítása

    Boér Gyopárral Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója beszélget a kutyatanításról. Megvitatják, hogyan érdemes tanítani a kutyát, milyen eszközöket használjunk, a jut…

  • Dog Solution #11 - Viselkedési probléma vagy problémás viselkedés?

    Ez a Dog Solution podcast 11. része, melyben Csörgő Balázs kutyakiképző és Boér Gyopár gazdáihoz és kutyáikhoz kapcsolódó viselkedési problémákról beszélgetnek. Kitérnek a viselke…

  • Dog Solution #10 - Miért fontos a szocializáció?

    Ez a Dog Solution podcast 10. epizódja, melyben Csörgő Balázs kutyaiskola-alapítóval Boér Gyopár beszélget a kutyák szocializációjának fontosságáról. Kitérnek arra, mi is takar po…

  • Dog Solution #09 - Kamaszodik a kutya

    A Dog Solution podcast kilencedik adásában Boér Gyopár és Csörgő Balázs a kutyák kamaszkorát járják körül. Megbeszélik, mikor kezdődik ez az időszak, milyen hormonális és viselked…

  • Dog Solution #08 - Egy kiskutya érkezése (2. rész)

    Ez a Dog Solution podcast 8. része, amelyben Csörgő Balázs kutyakiképző és Boér Gyopár a kölyökkutya érkezéséről, neveléséről és szocializációjáról beszélgetnek. Tárgyalják a köly…

  • Dog Solution #07 - Egy kiskutya érkezése (1. rész)

    A Dog Solution podcast hetedik adásában Csörgő Balázs kutyaspecialista és Boér Gyopár a kölyökkutya érkezéséről beszélgetnek. Kiemelik a felkészülés fontosságát: lakás/kert bizton…

  • Dog Solution #06 - A harmonikus együttélés eszközei

    Ez a Dog Solution podcast hatodik adása, amely a harmonikus együttélés eszközeit tárgyalja kutyatartók számára. Boér Gyopár és Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója,…

  • Dog Solution #05 - Szeparációs problémák

    A Dog Solution podcast e heti adásában a szeparációs viselkedési problémákat veszik górcső alá, amelyek hátterében a szerzők szerint nemcsak szorongás, hanem frusztráció is állhat…

  • Dog Solution #04 - Mit várhatunk el a kutyánktól?

    A Dog Solution podcast negyedik adásában Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója és Boér Gyopár beszélgetnek a 21. századi kutyákkal kapcsolatos elvárásokról. Megvitat…

  • Dog Solution #03 - Kutyás tévhitek

    A Dog Solution podcast harmadik adásában Csörgő Balázs kutyaiskolai alapító és Boér Gyopár kutyás tévhitekről beszélgetnek. Kiemelik, hogy a falkavezérség elmélete, mely szerint a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból