Kellenek-e nekünk a remake-ek?

Összefoglaló

A romániai magyar nyelvű Értágító podcast e heti adásában a filmek remake-jeinek létjogosultságáról, pozitív és negatív példáiról beszélgetnek Bozsódi-Nagy Orsolya és Bozsódi-Nagy Zoltán "Bizsó". A műsorban négy film (nyolc filmmel), különös tekintettel az eredeti és feldolgozás…

Röviden

Műsor

Értágító

Megjelenés

2024. 11. 05.

Hossz

1 óra 36 perc

Szereplők, említett nevek

Bozsódi-Nagy Orsolya, Bozsódi-Nagy Zoltán Bizsó, Lencar Péter

Témák

remake filmek, filmipar, filmek

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

megbeszélés nélkül van egy ilyen konszenzus köztünk hogy nem feltétlenül értünk azzal egyet hogy hogy miért is létezik ez a ez a fogalom ez a dolog hogy hogy egy filmet miért kell remakeelni de hogy erre vannak pozitív meg negatív példák is ilyeneket gyűjtögettünk össze mikor peti felvetette hogy remakeekről beszéljünk akkor hát igen mert hogy én egy ilyen pozitív ember vagyok és így hirtelen tényleg azt kattant be a fejemen hogy ez milyen izgalmas lenne találni egy-egy olyan remakeet ami a kivétel hogy kivételként a szabályt erősítve akár ugyanolyan jó vagy jobb is tud lenni mint az eredeti állítólag megkereste tom cruise spielberget rá egy pár évre hogy te stevie nem akarsz el és bedobott állítólag tom cruise spielbernek három filmötletet és az egyik volt közöttük a világok harca szerintem a a mostani nagy rendezők és akkor most inkább a az 50 éven inkább 60 éven felüli rendezőkre gondolok azoknak mind van egy olyan közös pontja hogy ők nem állistás rendezőnek készültek ők nem nagy drámákat akartak rendezni ebbe beletartozik spielberg és carpenter is ők elsősorban szórakoztatni akartak de nem a közönséget hanem magukat vannak itt nekem jyzeteim is mert mert [Zene] vannak ez az értákító valószínűleg az első romániai magyar nyelvű podcast csatorna novemberben is jelentkezik az értágító mégpedig filmes tematikában ahogy azt már megszokhatták visszatérő hallgatóink összegyűlt a filmes podcasttek négyes fogata ami azt jelenti hogy itt van bzsudina gyorsolya sziasztok bozsudinagy zoltán eliász bizsó helló itt van kis lóent kollégám szevasztok és jómam lenkár péter ismét választottunk egy tematikát amire fel fűzzük majd ezt a ezt a beszélgetést és ez nem más mint a remake fogalma hát amikor bedobtam ezt a közösbe így mindenki erősen bólogatott a messengeren keresztül tehát nem feltétlenül volt vita hogy most akkor ne ez legyen hanem így mindenki nyitott volt és úgy vettem észre hogy hogy nagyjából megbeszélés nélkül van egy ilyen konszenzus köztünk hogy nem feltétlenül értünk azzal egyet hogy hogy miért is létezik ez a ez a fogalom ez a dolog hogy hogy egy filmet miért kell remakeelni de hogy erre vannak pozitív meg negatív példák is ilyeneket gyűjtögettünk össze négy filmről fogunk beszélni bár ha jobban belegondolok akkor inkább nyolcról mertogy mindenki választott egy hát ebbe ne menjünk bele hogy az eredetit választottuk vagy a remake-jét de ezt is hogyha jobban belegondolok akkor inkább a inkább a remake-eket válogattuk orsinak volt egy olyan kijelentése hogy hozunk olyanokat amik pozitív példák vagy inkább hozunk olyanokat amik pozitív példák és valóban vannak ezekből is jócskán de természetesen azért lesz olyan is ami ami negatív példa visszakanyarodva arra a gondolatomra hogy hogy van-e egyáltalán létjogosultsága ennek a ennek a filmes toposnak hogy remake ti mit gondoltok erről négy olyan filmpárt hoztunk ami szerintem hogyha egészében tekintjük akkor a kétféle helyzetet illusztrál ez a négy film nyolc film négy pár ami elég tipikus a remake-eket tekintve két olyan filmet hoztunk ami hát mondjuk hogy mondjuk úgy hogy 20 század közepén tehát régi aőor az eredeti most többet nem árulok el mert majd ezek kiderülnek és ezeket remakeelték évtized kel később a azonos nyelven azonos kultúrán belül maradva de a modern közönség számára updateelve és a másik kettő pedig viszont hát ugye kultúrák közötti átvitel fordítás kultúraközvetítés ezek között a filmek között mármint az eredeti és a remakeje között elég kevés idő telt el és ugy egyik kultúrából átkerült a másikba most most az hogy melyikből az változó de hogy melyikbe az azért elég tipikus hogyha a remake-eket tekintjük mert ugye általában hollywoodban hát amerikában szokták remakeelni a filmeket saját maguknak én sokat gondolkodtam ezen hogy hogy ez miért van hogy változtatnak-e kulturális értelemben dolgokon és szerintem meg fogjuk azt látni hogy bizonyos esetekben igen vagy vajon mennyit nyomal adba az hogy hogy az amerikai közönség mennyire hajlandó vagy nem hajlandó feliratos film nézni és ugye mivel a szinkron a intézménye nem elterjedt ott odaátt a tengeren túl akkor azt mondjuk hogy akkor inkább a semmiből teljesen újra forgatjuk a filmet és akkor nekik ez így megy és szerintem ez az a része amin azért komolyan el lehet vitatkozni hogy ennek van-e létjogosultsága de akkor az lényegében azt jelentené hogy mondjuk a az amerikai filmipar ki akarja szolgálni a saját nézőit tehát az amerikaiakat vagy ped pedig azért a rendezők is úgy állnak ehhez hozzá tehát hogy ott a másik oldal a rendezők oldaláról hogy azért nyúlnak ilyen témákhoz azért akár egy régebbi filmhez vagy más kultúrából származó filmhez hogy lefordítsák saját maguk részére tehát hogy menny van-e különbség a a filmipar gondolkodásában és a rendező gondolkodásában mondjuk ilyen értelemben akkor há szerintem ahhoz hogy erre tudjunk válaszolni tudnunk kellene hogy a rendezőválasztfilmet vagy vagy más megfontolások alapján készülnek ezek a remake én azt gondolom hogy azért nem nem föltétlenül egy rendező áll elő egy ilyen kreatív ötlettel tehát itt azért a csak azért mert tehát lesz rá féli medig példán majd a rendezői választásra csak azért is vagyok erre kíváncsi de akkor majd visszatérünk erre a dologra egyetértek a az elhangzottak nagy részével ugyanakkor ez a remake dolog és ez a problematika amiket felvet a popkultúrában ez ez már egy eléggé jelentős jelenség igen ez szerintem egy kicsit túltárgyalt egy kicsit úgy érzem hogy nem csak hogy túltárgyalt hanem nem annyira könnyen megfogható már már annyira egy szokványos dolog már annyira beépült és már annyi azáltal hogy ilyen sok remake készül és folyamatosan készülnek már már egyszerűen átalakult bennem a megítélése is az egész jelenségnek mert nem tudok úgy gondolni valamire hogy csak azért mert m rossz vagy azért remakeeltek valamit hogy jobbá tegyék vagy a saját kulturális közegükbe helyezzék vagy modernizálják vagy mást akarnak vele mondani mindenre van példa ezek a felsoroltak közül úgyhogy nem tudok egy ilyen egységes vélemét kialakítani a remakeekről úgy mint jelenségről és még bocsánat nem beszéltünk a pénz kérdéséről mer az is bejátszik ugyanebbe tehát az is egy igen egy fiókja ezeknek amit felsoroltál hát lehúzni egy újabb bőrt valamilyen témáról akár nem ez is de de akkor ide bejön amiről a múltkor beszéltünk a franchise fogalma hogy ugye ez talán egy ilyen másik karja ennek a remake dolognak hogy hogy megy egy megy egy van egy jó projekt és és épp a napokban hallgattam egy podcastet és már úgy beszéltek egy filmről hogy hát biztos lesz második része tehát hogy ez már annyira kézen fekvő hogyha egy film sikeres lesz nagy lesz a bevétel akkor azt muszáj folytatni tehát most már abba a korb élünk hogy hogy egyre kevesebb olyan film van hogy valaki kitalál valamit ír egy forgatókönyvet megrendezi a filmet és utána az úgy önmagában létezik mint mint egy alkotás tehát muszáj muszáj ezt folytatni vagy csinálni egy második részt vagy akkor remakeelni majd ell egy picit ezért taszító egyébként ez a jelenség hogy az az érzésem hogy mit tudom én hollywoodi közegekben ilyen nagyobb filmstúdióknál vannak emberek ráállítva arra hogy figyeljék a az ázsiai illetve európai vagy dél-amerikai filmgyártást és és hogy onnan scoutolják beszerezzék begyűjtsék azokat az ötleteket amikből náluk is lehet üzletet csinálni nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az aspektust hogy ugye a a film az egy kulturális termék ez egy termék amit amit előállítanak és ennek pénzt kell hoznia tehát ez no business like showbiznis azt gondolom hogy hogy azért nyilvánvalóan sokkal inkább ilyen ilyen megfontolások állnak nak ak a a remakeek mögött mint mint kreatív megfontolások de most mindezek mellett én is például egy olyat hoztam ami ennek a példája de ugyanakkor ez nem feltétlenül kell ez rosszul elsőjön tehát magáról a remakről nem biztos hogy elmond bármit az hogy ez egy ilyen karvaj típusú hát egyfajta kulturális rablás ami ami zajlik de de sok mindent erre is van példa és másféle példa is van csak annyi még hogy de akkor valahol mégis cak különbséget tehetünk abban hogy mondjuk az időbeliség mennyibe számít ebbe bele mondjuk hogyha a mondjuk a a filmstúdió vagy a rendező azt mondja hogy mondjuk van egy 1920-as filmem vagy volt egy olyan film és annak a témája mondjuk olyan amit most azért bemutatnék az emberek számára tehát hogy ma is lehet aktualitása vagy egyszerűen csak olyan maga a téma amit ma mai megvalósításában érdemes valóban látni akkor van jogosultsága szerintem ennek mert más a technikája nyilván a filmtechnikáról beszélek akár operatőri munka bármi más más kontextus is kaphat nyilván tehát mondjuk hogyha eltelik 6070 év egy ilyen esetben akkor lehet jobban jogosultsága annak mintogyha mondjuk eltelik két év vagy akár mondjuk 8-10 év egy egy remake esetében talán pont hasonlót akartam én is mondani én kimondottan ellene vagyok a remakeeknek és ez talán behállózódik a film vagy a bocsánat a zenei kultúrába is mert ott is tehát hogy egyre kevesebb idő telik el két zeneszám között hogy már hogy már rem remakeelik tehát ott nem feltétlenül működik az hogy ilyen 50 60 70 évvel ezelőtti dalokat hoznak most be hanem tényleg ilyen mind szűkül az időintervallum két sikeres dal között és itt is ahogy lóri mondta hogy lehetséges hogy a srácok ami amilyen filmeket hoztak ott ilyen 50 évek telnek el tehát hogy ott lehet valami előre mozgás de például ami itt az orsi filmje ott négy év telt el az eredeti és a remake között az enyém meg még durvább és ez is közrejátszik a azért hogy miért is hoztam egyrészt azért mert nagyon oda voltam a az eredetiért és és rettenetesen meglepődtem mikor alig telt el pár hónap és már téma volt hogy ezt megcsinálják amerikai változatban is de te hirtelen rájöttél hogy nem is lepődtél meg annyira igaz z de sőt igaz na jó akkor vágjunk is bele akkor kezdem én hogyha már itt tartunk ugye 2022-ben jelent meg egy dán film speak no evil címmel ami a látogatás címet kapta a magyar fordításba és ezt idén most egy másfél hónapja került itt a nagyváradi mozikba is a szintén speak no evil címet kapó amerikai remake viszont ami érdekesség hogy ezt a magyar forgalomban már teljesen más címet kapott és ez ez ez egy pluszpont a dologgal kapcsolatban aztán ma szádra nevedd címet kapta és és ez így talán így ad is egy magyarázatot hogy mennyiben vagy miben tér el a a két film egymástól természetesen kihangsúlyozom most itt hogy hogy ez egy hogy ez egy rossz példa a remakeekre mertogy itt is ahogy a bevezetőben elhangzott itt is egy ilyen kulturális átkonvertálása történt a az európai filmnek amerikai filmi tétele és ezt valahogy úgy próbálták megvalósítani hogy hogy egy angol rendezőt tettek azért oda illetve a a remake eseményei is európában játszódnak mint ahogy az eredeti is természetesen de hát nem tudom mennyire fogunk spoilerezni természetesen a régebbi filmekkel kapcsolatban ott ott szerintem lehet mert hát aki nem látott egy 20-25 éves filmet az szégyelje magát szégyelje magát illetve ne lepődjön meg de de én úgy gondolom hogy én itt kiakasztom a zászlót és és valami olyasmi fogalmazódott meg a a fejembe de aztán mire hazaértem a moziból észrevettem hogy ez ez annyira kézen fekvő hogy ezt már valaki megírta tehát hogy a hogy a hollywood nagyjából az európai filmnek kivágta a nyelvét és aki látta a speak no evilt az nagyon jól tudja hogy hogy ez ott egy ilyen kulcs momentuma a filmnek vagy egy elég fontos mozzanata a filmnek szóval hogy hogy nagyjából megerőszakolta az eredetit a a történet vagyis az amerikai remake hát ilyen 80 90%-ban egy az egybe ugyanaz a történet ugyanazt látjuk más színészekkel kicsit hát ilyen amerikai siizt adott neki a rendező ami a igen ezt akartam az előbb mondani az angol rendező szónnál hogy azt a james watkinst kérték meg vagy döntötte ő el hogy hogy annyira meghatotta ez a film hogy ő is megcsinálta a saját verzióját aki akinek azt a filmet köszönhetjük ami így nagyjából így elindította ezt a ezt a horror műfajnak ezt a mostani hogy is mondjam képét a 2008-as en lake nem tudom hogy megvan-e vagy láttátok-e h hogyne na szóval hogy hogy mikor ezt láttam hogy ő hogy ő az ő kezébe adták ennek a zseniális filmnek a remakeét akkor akkor ez is csak egy pluszpont volt hogy na akkor mégis csak kíváncsi vagyok hogy akkor ezt hogy tudja ő számra meg az ellenkezőt jelentő már megcsinálta ezt a filmet magának a saját változatát nem kellett volna egy remakeet is elvállaljon ez ez ez kicsit bocsánat hogy közbg egyáltalan egy mondat és érdekes hogy dán film mikor megnéztük a tetovált lányt az elsőt igen a a tetovált lányt a dánt pár hétre rájött a hír hogy fincher csinálja a se és én nem értettem mert a dán fincher már megcsinálta ezt a filmet most mi szükség van arra hogy most akkor az igazi is csinálja meg kit érdekel bocsánat ez körülbelül bocsánat most lesokkolódtam ez a watkins nem állt össze eddig a fejemen az időlég szerintem tökéletes film úgyhogy abszolút az na oké bocsi nincsen semmi gond szóval hogy 90%-ban egy az egybe ugyanaz a történet mint az eredetibe de valahogy és ez és igazából azon gondolkoztam a moziban ülve tehát ilyen tátott szájjal néztem a a lezárását ami merőben más mint a mint az eredeti tehát teljesen h hollywood is na ezt még egyszer hollywoodiosították a a a filmet és ahogy itt elhangzott szintén a bevezetőben hogy hogy befogadóbbá vagy befogadhatóbbá tették a a közönség ne hogy azt mond hogy happy endje van hát akkor nem mondom de de amúgy olyasmi tehát hogy igen tehát hogy még egyszer mondom merőben más a vége mint a mint a dán verziak és egyszerűen ültem a moziba és nem hittem el hogy ez hogy és és igazából magamat ostoroztam hogy de mi hogy de hogy mire számítottam mer igazából arra voltam kíváncsi hogy ezt hogy lehet úgy interpretálni hollywoodnak hogy hogy hogy ez ne változzon meg és én kicsit reméltem azt hogy hogy hogy ha nem is egy az egybe ugyanaz lesz a vége mint a a a dán verziónak de hogy megpróbálják ugyanazt valahogy és és pont az ellenkezője lett ugye azt kell tudni a történetről nem mondom azt hogy az…

Említett entitások

Témák

• remake filmek
• filmipar
• filmek

Személyek

• Bozsódi-Nagy Orsolya
• Bozsódi-Nagy Zoltán Bizsó
• Lencar Péter

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kellenek-e nekünk a remake-ek?”

Több epizód a Értágító-ből

• Oscar 2025 2025-02-25

  A 2025-ös Oscar-gálára jelölt filmeket tárgyalja az Értágító podcast. A műsorban a legjobb film kategória tíz alkotását elemzik, kitérve azokra is, amelyeket a műsorvezetőkon kívü…

• 2024 legjobb filmjei 2025-01-20

  A 2024-es év legjobb filmjeit keresi az Értágító podcast filmes csapata. A beszélgetés elején David Lynch rendezőre emlékeznek, aki nemrég hunyt el. A filmesek személyes viszonyuk…

• Top 10 diktátorok 2024-12-17

  A műsor a diktátorok témakörét járja körül, különös tekintettel az elmúlt 200 év olyan alakjaira, akik jelentős emberéleteket követeltek és országokat tettek tönkre. A műsorvezető…

• Demokratikus vagy nem? Érvénytelen az elnökválasztás 2024-12-10

  A romániai elnökválasztás érvénytelenítésének hátterét taglalja a podcast. Az idei évben több választás is zajlott Romániában, melyek közül kiemelkedik az elnökválasztás, amelynek…

• Lewandowski helyett Haaland 2024-11-26

  A magyar válogatott szereplése a Nemzetek Ligájában és az Európa-bajnokság selejtezőin a fő téma. Varga Barnabás sérülése utáni felépüléséről, a csapat elmúlt meccseiről, valamint…

• Amerika választott, Románia választani fog 2024-11-19

  A magyar nyelvű Értágító podcast legújabb adásában Pap István újságíró és politológus vendégeskedik Kiss Lóránt és Lencar Péter mellett. A műsorban az amerikai elnökválasztásokat…

• Top 10 együttesek, előadók 2024-11-12

  Az Értágító podcast e heti adásában a műsorvezetők, Kiss Lóránt és Lencar Péter a 10 legjobb együttesről és előadóról szóló listát mutatják be. A válogatás nagy részben konszenzus…

• Gasztronómia és vendéglátás egy séf szemszögéből 2024-10-29

  Szilágyi Róbert, erdélyi magyar séf a vendége az Értágító podcastnek. A séf mesél pályafutásáról, hogyan kezdett el főzni, és milyen tapasztalatokat szerzett a vendéglátásban. Kit…

• Top 10 trilógia és/vagy franchaise 2024-10-22

  Az Értágító podcast soron következő adásában a készítők egy filmes tematikájú top 10-es listát állítottak össze, amelyben filmtrilógiák és franchise-ok szerepelnek. Kiemelik, hogy…

• Ki javítja meg a mobilodat? 2024-10-15

  Molnár Tibor, mobiltelefon-javító a mai Értágító podcast vendége, aki a mobiltelefonok evolúcióját követi 25 éve. Elmeséli, hogyan kezdett bele a szakmába véletlenül egy Nokia 211…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Bence Berendi's podcast — Rádió 3

  A Rádió 3-on hallható Berendi Bence podcastja. A tartalomról további részletek nem érhetők el.