Értágító

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

· PT26M45S

Összefoglaló

Dr. Pásztai Zoltán Attila, az Eco Bihor ügyvezető igazgatója az Értágító podcast legújabb adásában osztja meg tapasztalatait a hulladékgazdálkodásról. Elmeséli, hogyan került ebbe a világba, a környezetvédelem iránti gyermekkori elköteleződésétől a környezetmérnöki diploma…

Röviden

Műsor
Értágító
Megjelenés
2024. 04. 23.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Pásztai Zoltán, Lencar Péter
Témák
környezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez az értákító valószínűleg az első romániai magyar nyelvű podcast csatorna üdvözlöm a kedves hallgatókat ez az értágíó legfrissebb illetve legújabb adása én magam kis lóránt vagyok és itt van kollégám lenkár péter is szervusz péter szia lri üdvözlöm én is a hallgatókat illetve a mai meghívott vendégünk nem más mint dr páztai zoltán attila az ecobhor mondom úgy akkor hogy hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója hogyha ez egy pontos terminus vagy megfogalmazás szervusz zoli tökéleten szervusztok jó napot kívánok a hallgatóknak nézőknek ugye hát miért is beszélgetünk hát nyilván ez egy olyan dolog illetve egy olyan téma lehet amely mondhatnám hasonló a a nagyon régre nyúló állásokhoz munkákhoz kategória ugye hát a temetkezési vállalkozás az ételgyártás készítés de hát a hulladék is egy olyan dolog amely mondhatjuk azt hogy s nem fog elfogyni vagy mindig kell vele foglalkozni valamilyen értelemben úgyhogy akkor nézzük meg azt hogy egyáltalán te hogyan csöppentél bele ebbe a világba hogyan lehet valaki mondjuk egy ilyen hulladékgazdálkodási vállalatnak például az igazgatója jó nézzük meg ezt a ezt a részletét rengeteg szerencs kell hozzád az hogy én hogyan kerültem ide az szerintem egy gyerekkori beállítás volt tehát gyerekkoromban stonban gyerekeskedtem és minden nap a 15-ös számú buszon kellett nagyváradra a négyes iskolába bejönni ahol így az ember lába alatt ropogott a fé cmti 1 cm vastagságú szotyimag és hát ezt nekem nekem betette az ajtót és innentől kezdve gyerekkorom óta ez nekem az volt hogy lehet-e ezellen tenni valamit hogy az emberek a saját környezetüket egy picit jobban megtisztelik magukat jobban megtisztelik és a a az oktatásom kapcsán volt szerencse azért mondom tehát én közgázra felvételiztem hál istennek nem jutottam be elsőre és akkor egy év szünet alatt az ember átgondolta hogy mifele akar menni és akkor nyílt egy környezetvédelmi mérnöki képzés várodon és azt mondtam hog hú hát ez nekem találták ki és akkor így lett belőlem környezetmérnök majd ugye oktat tovább megállt az élet azt mondtam hogy oké megvan a diplomám de várod nem tudok és elkezdtem keresni akkoriban nyugatnak számító magyarországon hason lehőségeket vagy így van és így akadtam össze kvázi egy debreceni vállalkozással akik romániában indították el ezt a hulladék lakós vállalkozást amely utólag bővítve lett ugye válogatásra komposztálásra és minden egyéb olyan aktivitásra amik hulladékokat eltérítenek a lerakásról tehát csökkentik a lerakott mennyiséget ö és csak eg idő kérdése volt ameddig igazgató lettem ennél a cégnél időben hol járunk hogy azért legyen ará ez 2004 aha tehát kereken 20 éve hogyha jól számolom igen mit vettél észre mennyiben változott ez a hulladékgazdálkodás ezalatt a 20 év alatt én azt mondom hogy rengeteget az én mércémmel keveset de egyébként rengeteget tehát hogy ha azt nézzük hogy a jelenlegi hulladéklerakó amelyik várad észak nyugati részén van biharpüspökében egy olyan környezetben van ahol már az 50-es évektől a nagyváradi úgymond akkori vezetők annyit tudtak tenni hogy minden termék végén maradt hulladék legyen az ipari legyen az háztartási jellegű csak egyszer ki volt tolva ugyeis ott az a régió a körös medencének egy nagy kavicsbánya régiója tehát ott mondjam azt hogy több 10 éve kavicsbányák tátongtak és ad volt a lehetőség hogy az akkori vezetők ezeket a kavicsbányákat kezdve az aluminának a a baoxid slamjával illetve a a a chetnek a a hamumeddőjével a nagyváradi hulladék minden ami ipari ami önkormány ami háztartási egyszerűen megtöltötték ühüm üüm akkoriban ez még nem volt téma hogy az esetleg a talajvízzel kommunikál vagy hogy majd szent jánosba a kuta kihatatlanak lesznek vagy ilyenek tehát ez na ehhez képest ugye 2004-ben már a hulladéklerakó amit a a a mi cégünk a nagyváradi önkormányzat megrendelésére épített az már egy ajzatszigeteléssel ellátott talajvízre ugye korlátolt ugye hatással biogázkutakkal rendelkező tehát a gázt kiszívja hogy a az atmoszférába ne menjenek azok a káros káros gá gázok amik ugye üvegházt okoznak meg nemegy máás plusz mondom olyan tevékenységek amik kiegészítették ezt a hulladékgazdálkodást tehát ehhez képest már 2004 volt a a törés és onnantól kezdve ugye bezárták uniós támogatásból a szemközti régi nagyváradi hulladéklerakó 14 hektáron ugye kapott egy felső szigetelést hogy alulró ugye már nem tudsz kiásni 30 m hulladék hegyet de legalább felülről bezárták és ökologizálták rekultiválták tehát azért történtek infrastrukturális belépések beruházások onnantól kezdve hogy az unióhoz csatlakozott románia egy az hogy értékrendileg ugye kellett azonosulni ahhoz amit az unió képvisel máshoz hogy források jelentek meg ezeknek a beruházásokra nagyon érdekes fogalmokat vagy hát számomra legalábbis annak tűnik mondta el itt ebben a részletben hogy tehát ugye különféle csomagok vannak ilyen értelemben véve hogy mondjuk ugye háztartási hulladék az is szerteágazó lehet ipari hulladék ugye mennyire beszélhetünk arról mondjuk vagy hogyan van jelenleg kezelve mondjuk lehet hogy nem csak vihar megyében romániában az ipari hulladék mert az egy tehát legyen az nem tudom akár vegyi ugye kémiai bármi más ezekkel mi történik tehát mondjuk a az ecobihor foglalkozik ilyesmikkel is például vagy az egy külön valami regionális dolog kell legyen annyit kell tudni hogy minden ipari aktivitás jelenleg környezetvédelmi engedély köteles a környezetvédelm engedélyben tárgyalják azt is hogy az aktivitás keretén belül vagy végén mi azok a hulladéktípus ok amit keletkeznek és ott egyértelműen szabályozva van hogy mit tehet vele az illető ipar na most az a kérdés hogy mi az ami maradt még a nagyváradi iparból ugye ha szétnézünk majd hogy nem semmi a régi keletű iparból hát a nehéz iparra gondolsz akkor iná így van viszont maradtak ugye ezeknek a meddő lerakói ezekre románia az uniós csatlakozáskor vállalt egy nagyon korrekt és időhez szabott bezárási rekultiválási kötelezettséget viszont itt ugye jogvitákba kerültünk hogy kié a kötelezettség románia vállalta az unió felé most azon belül hogy a a a régi tulajdonos aki a román állam vagy az utólagosan átvett privát cég aki közben felszámoltatta magát mert épp oroszországnak az volt az érdeke hogy leállítsa például az aluminát vagy etc nem megyünk bele a lényeg az hogy mai napig ezek a lerakók nagy ipari lerakók nagy többségen nincs zárva amiért románia jelenleg egy infringement nevezetű büntetési procedúrában van amely előbb-utóbb be fog érni és románia napi büntetéseket fog fizetni az ipari hulladékok nem bezárásá hozadéklerakók bezárásáért ugyanilyen elvárások egyébként vannak a a magánszemélyek vagy a a kisebb cégek által keletkezett kommunális vagy házi hulladékok ugye céljában mindenkinek minden önkormányzatnak legyen a székelyhíd mihályfalva szalonta vagy nagyvárad vagy a legkisebb települések ugye szalacs ki van írva hogy 2024-ben 60%-át a háztartási keletkezett hulladékának újra kell hasznosítsa és ezt súlyarányosan tehát hogyha keletkezik mondjuk szalacson 15 tna hulladék akkor abból 8-9 tonnát neki kötelessége felmutatni hogy végső újrahaszn ításra került a papír papírjához a műanyag egy műanyaghoz üveg etc illetve a biohulladékot hogyha fel tudod mutatni hogy komposztáltod és abból virágföld lett akkor ez mind ugye beszámít a te kvótádba ha elérted ezt a célodat akkor rendben vagy éves jelentésekben a környezetvédelmi alap felé nem kell büntetést fizetsz hogyha nem érted el akkor tonnánkénti különbözetre egy 50 lej büntetést fizet be az önkormányzat a közfizetők pénzéből a rendszer ki van akkor találva de működik is eddig igen tehát hogy kvázi lejelentik aki nem ér nagyon kevés egyébként büszkén mondhatjuk hogy bihar megye egyike azon kevés megyéknek ahol vannak olyan települések akik elérik ezeket a célokat szalacsot nem hiába mondtam mert szalacson elérik vagy ott van kocsuba nagy kocsuba vagy madarász tehát vannak főleg kisebb települések akik ezt a 60%-ot akár túl is teljesítik és ők kvázi nulla befizetéssel vannak a bű tehát ez egy büszkeség de a többi település is úgy gondolom amióta beindult ez a ez a smid ez a sistem menagment integral aló ez a megyei hulladékgazdálkodási integrált rendszer azóta komoly lépéseket tettek és átlagosan azt mondom hogy 35 és 40% közötti újrahasznosítási rátával beszélünk mindegy hogy milyen szolgáltatót gyűjt hog most éppen a szalubri a rer vagy az ave gyűjti a hulladékot mivel a rendszer egységes elkezdte ho az eredményeket természetesen polgármester től függ hogy az illető településen kicsit gyorsabban vagy lassabban haladnak ezek a ezek a lépések de alapvetően mondom 35-40%-ról beszélünk átlagosan mindenhol míg a román átlag 15 körül van tehát erről tudni kell ez szép ugye itt a felvétel előtt elhangzott egy olyan szó hogy szemét és gyorsan kijavítottál hogy az ma ma már nem szemét hanem hulladék mesélj erről hogy ez is ebbe is az az európai uniós csatlakozás szólt bele hogy ez így megváltozzon ez a ez a fogalom bocsánat részben igen tehát hogy van egy nemzetközi európai unión belül használt terminológia és ezt a hatósági nyelvek átveszik mi aki ebben a környezetben dolgozunk átvesszük és ugye ezen szeretünk kommunikálni ennek van emocionális jelentése is hogy az emember ha meg tudja különböztetni a szemét és a hulladék között mi a különbség tehát a szem tehát eldobjuk és annak annyi a hulladék az esetleg újrahasználásra újrahasznosításra kerülhet tehát értékileg többet jelképez ez a szó nem mindenkinek egyértelmű de mi szeretjük ezt a szót használni illetve hivatalos levelezésésés mer románul is deso és nem gunoy hanem nálunk is szemét helyett hulladék aztán vannak egy kicsit nyokatekert terminológiák vagy magyarul nem azt mondják például hogy szelektív gyűjtés már románsai kollegt szelektíva hanem separá magyarul pedig azt mondják hogy elkülönített hulladékgyűjtés na most ezek egy picit lehet hogy de ugye az angol separate collectionból indulnak és akkor ezt szépen mindenki megpróbálja ugyanúgy használni igen hogy van ennek lényege vagy sem én úgy gondolom hogy beszélve is halad az információ nem csak vizuálisan ma és úgy gondolom hogy ez fontos hogy az emberek is ezt elsajátítsák reklám következikzél velünk ismerje meg a világ reklámozd céged egyesületed eseményed vide podcasttel a felvétel után maximum 24 órán belül rendelkezésedre áll a felvétel részletekért írj a vco.podcast@gmail.com emailcímre vagy hívd a 077039608-as telefonszámot verbális körzet mert mi verbálisan szeretjük reklámot hallottak ha már az emberekről van szó meg lakosságról nyilván alapkövei ennek az egész rendsznek valah hogyha belegondolunk mennyire ugye manapság már akkor elkülönítve gyűjtjük a különböző hulladékokat otthon is különböző színű tartályokba vagy hát kukás tartályokba mennyire volt ne ugye hát mondjuk ez néhány éve működik így végül is mennyire volt nehéz az embereket erre ránevelni gondolom azért nem volt könnyű hát addig ahhoz voltunk szokva hogy mindent egy helyet dobtunk be otthon is a otthoni kukánkba például é vittük ki a nagy egységes tárolóba például aztán pedig jött az hogy nem most már külön kell gyűjteni mennyire volt nehéz ez a folyamat vagy ezt hogyan látod az embereket sikerült már erre teljesen ráállítani a lakosságot vagy megáll a multtiidő több kérdés volt jó igen igen igen az elsőre válaszolnék ava hogy hogy persze én aki benne vagyok és úgy érzem mer rengeteg energiánk erőfeszítésünk van ebben nehéz de alap alapvetően ha azt nézed hogy mondjuk 60-70 évig az ember fogta és egy frakcióba kihajította valahova akár a város végibe kontrollálatlanul egy régi bányatóba ehhez képest hogy azt mondjuk hogy n tudom négy-öt év alatt átállt a rendszer és egyébként egy kényelmetlen napi szokást az ember konyhájába bevisze hogy most már nem egy frakcióba hanem öt frakcióba tessék szétszedni én azt mondom akkor ez nagyon könnyen ment ehhez kellett az is hogy olyan pszichológiai tudást hozzunk át a már működő nyugati országokból mert ez egy pszichológikus váltás nem arról van szó hogy most kvázi valaki meg akarja váltani a világot maradjunk annyban hogy a a azok akik szelektíven gyűjtenek azoknak 5%-a lehet hogy kevesebb mtam 10 aki valójában hisz abban hogy ő evvel a tettével hozzájárul igen a többiek valamilyen úton módon van érdeket kell ebbe érezzenek vagy a büntetés hatására legyenek erre rákötelezve tehát kvázi ez egy ez egy psichológiai dolog hogy hogy tudod elérni azt az embert hogy a napi aktivitásából ő kizökkenjen mert hogyha holnap bemegyek és a közértbe a a tejjes polcról a klasszikus márkájú tudom és én xy tejet megváltoztatom és 4 mrre odéb teszem elég komoly problémát okozok a vásárlók 80%-ának mert bemegy levette volna és egyszer csak lehja hogy nincs és eltelik neki ez a legalább 45 másodperc ameddig megtalálja 4 mre rodéb és kizökkentettem a napi rutinjábó na most ugyanezt a háztartásban hogy akkor azt azt oda bedobta de nem a balánh hé a tegyet balra az üveget balra azt tehát hogy azért mondom az ember a változásra nem mindig reagál túl pozitívan az első az az ellenkezés és hogyha ez még egyébként egy pénzügyi plusz hozzájárulással jár erről beszélni kell akkor ez köszönöm szépen nem kérek belőle kényelmetlen és még fizessek többet is mert ugye ez nem volt még a politikusoknak se egyértelmű hogy amikor aláírod és azt mondod az uniónak hogy persze öt frakciós szelektív gyűjtést vezetünk be hogy az gyerekek az ötször annyi autó ötször annyi kuka ötször annyi sofőr ötször annyi ember egyértelmű ilyennek a ha nem is ötszörös a szolgáltatás áram merthogy az újrahasznosítható hulladékok egy részének van értékük a piacon is abból az eladásból származó bevételek csökkentik azt a növekedést de egyébként a beruházások mindegy hogy ezt egy privát cég csinál vagy önkormányzati tulajdonú cég de maga szelektív gyűjtés logisztikailag infrastrukturálisan egy nehezebb és drágább dolog és akkor ez úgy csapódik le a háztartásokba hogy engem kötelez valaki most az unió a polgármester vagy épp a szolgáltató cég hogy öt frakcióban gyűjtsek és még drágább is a szolgáltatás köszönöm nem kérek belőle és ilyen körülmények…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Eco Bihor

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás”

Miről szól ez az epizód: „Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás”?

Dr. Pásztai Zoltán Attila, az Eco Bihor ügyvezető igazgatója az Értágító podcast legújabb adásában osztja meg tapasztalatait a hulladékgazdálkodásról. Elmeséli, hogyan került ebbe a világba, a környezetvédelem iránti gyermekkori elköteleződésétől a környezetmérnöki diploma… Az epizód a Értágító című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pásztai Zoltán, Lencar Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás”?

Fő témái: környezetvédelem, hulladékgazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás”?

Megjelenés: 2024. 04. 23.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ertagito/kornyezetvedelem-es-hulladekgazdalkodas-8b3513bf

Több epizód a Értágító-ből

  • Oscar 2025

    A 2025-ös Oscar-gálára jelölt filmeket tárgyalja az Értágító podcast. A műsorban a legjobb film kategória tíz alkotását elemzik, kitérve azokra is, amelyeket a műsorvezetőkon kívü…

  • 2024 legjobb filmjei

    A 2024-es év legjobb filmjeit keresi az Értágító podcast filmes csapata. A beszélgetés elején David Lynch rendezőre emlékeznek, aki nemrég hunyt el. A filmesek személyes viszonyuk…

  • Top 10 diktátorok

    A műsor a diktátorok témakörét járja körül, különös tekintettel az elmúlt 200 év olyan alakjaira, akik jelentős emberéleteket követeltek és országokat tettek tönkre. A műsorvezető…

  • Demokratikus vagy nem? Érvénytelen az elnökválasztás

    A romániai elnökválasztás érvénytelenítésének hátterét taglalja a podcast. Az idei évben több választás is zajlott Romániában, melyek közül kiemelkedik az elnökválasztás, amelynek…

  • Lewandowski helyett Haaland

    A magyar válogatott szereplése a Nemzetek Ligájában és az Európa-bajnokság selejtezőin a fő téma. Varga Barnabás sérülése utáni felépüléséről, a csapat elmúlt meccseiről, valamint…

  • Amerika választott, Románia választani fog

    A magyar nyelvű Értágító podcast legújabb adásában Pap István újságíró és politológus vendégeskedik Kiss Lóránt és Lencar Péter mellett. A műsorban az amerikai elnökválasztásokat…

  • Top 10 együttesek, előadók

    Az Értágító podcast e heti adásában a műsorvezetők, Kiss Lóránt és Lencar Péter a 10 legjobb együttesről és előadóról szóló listát mutatják be. A válogatás nagy részben konszenzus…

  • Kellenek-e nekünk a remake-ek?

    A romániai magyar nyelvű Értágító podcast e heti adásában a filmek remake-jeinek létjogosultságáról, pozitív és negatív példáiról beszélgetnek Bozsódi-Nagy Orsolya és Bozsódi-Nagy…

  • Gasztronómia és vendéglátás egy séf szemszögéből

    Szilágyi Róbert, erdélyi magyar séf a vendége az Értágító podcastnek. A séf mesél pályafutásáról, hogyan kezdett el főzni, és milyen tapasztalatokat szerzett a vendéglátásban. Kit…

  • Top 10 trilógia és/vagy franchaise

    Az Értágító podcast soron következő adásában a készítők egy filmes tematikájú top 10-es listát állítottak össze, amelyben filmtrilógiák és franchise-ok szerepelnek. Kiemelik, hogy…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból