... és boldogan éltek

Bennünk élnek 5.: Amikor a test hanyatlik, a lélek tanít

· PT43M38S

Összefoglaló

A "Bennünk élnek" sorozat ötödik részében a test hanyatlása és a lélek virágzása közötti feszültséget vizsgálják Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról című könyve alapján. A beszélgetés olyan témákat érint, mint az érzések megélése, öregedés, szeretet és az…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2026. 05. 01.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Mitch Albom, Dr. Kádár Annamária, Vörös István
Témák
test hanyatlása, lélek virágzása, öregedés, szeretet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Ami elől nem menekülhetsz 05:19 Lelassító történet 08:26 „A kismadár a válladon” 13:59 Szeretetet adni és kapni 17:40 Ér
  2. — Giccses vagy hiteles? 30:00 Pont akkor ad, amikor kell 38:50 Visszatalálás 40:00 Köszönjük! ▶ Patreon-exkluzív sorozatun

Ebben az epizódban

aki tasz it a téma, az vagy nagyon intellektualizál, vagy védekezik, vagy mondhatjuk úgy, hogy allergiás egy kicsit erre a pátoszra.

És akkor nagyon sokszor mondhatjuk azt, hogy ez túl egyszerű, tehát túl felszínes, hogyha a könyvnek a történetét nézed, de hogyha közelenged magadhoz az érzést, akkor te le tudsz menni oda, ahol neked dolgod van, mert hogy rengeteg kérdést átbeszélnek, a szeretetet, az érintést, az érzelmeket, a halálhoz, az élethez való viszonyulást, szülőkkel való kapcsolat a kultúra, akkor a a munkához való viszony, hogy igen, hogy fló élmény Sziasztok!

Köszöntünk benneteket egy újabb és boldogan éltekben, melyben folytatódik egész [zene] éves bennünk élnek 12 személyiség formáló történettematikánk, melynek már ötletgazdája is itt van velünk, Dr.

És ugye gyors múltidézés a bennünk élnek sorozat annó Popper Péter könyve kapcsán pattant ki Anna fejéből, aki ugye az ők én vagyok című kötetben foglalta össze, melyek voltak azok az olvasmányok, amelyek valamilyen oknál fogva megragadtak benne, amelyeket élete meghatározó regényeiként tart számon.

És akkor ezen a vonalon elindulva Popper után szabadon mondhatnánk, mi is elkezdtünk összegyűjteni olyan könyveket, olyan történeteket, amelyek ezért vagy azért, de nagy hatást gyakoroltak ránk.

Ugye beszélgettünk már Murinai Angélának, Benedek Ágotának, illetve legutóbb Vámos Miklósnak egy-egy történetéről, és megérkezett a a soron következő könyvünk kitárgyalója, aminek az az érdekessége, amiért én különösen várom, mert ez az első könyv, amit Anna javasolt ebbe a sorozatba.

Úgyhogy nagyon-nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy miket fog mondani a könyv kapcsán.

És ez pedig ugye Mitch Elmomnak a keddi beszélgetések életről és halálról című regénye.

Nehéz előjáróban bármit mondani a könyvről, de próbáltam néhány ilyen kis fölvezető gondolatot összegyűjteni.

Én azt írtam magamnak össze erről, hogyha harmóniában vagy önmagaddal és a sorsoddal, az enyhülést hozhat a legnehezebb pillanatokban magad és a környezeted számára is.

Számomra ez volt az egyik fontos leckéje Mit csábó regényének, ami tehát a számolók negyedik könyvünk, ha bennünk élnek sorozatban.

Miért gondoltad, hogy a abból a rengeteg könyvből, amit te olvastál, ez lenne az első, amiről szívesen beszélgetnél?

A az egyik érv, mert amikor elkezdtem tanítani az egyetemen, akkor próbáltam ugye megtalálni azokat a az ilyen pszichológiai tematikájú könyveket, amiket ki tudok adni úgy szemináriumi feladatnak, hogy ne csak egy szakirodalom legyen, hogy ne most akkor olvassátok el azkinzót vagy a Zimbardot vagy valamit, hanem legyen egy könyv, aminek van egy mélyebb mondanivalója.

És emlékszem, akkor találtam rá a keddi beszélgetésekre, és hát a film is így kezdődik, ugye, amit Jack Lemon főszereplésével láthatunk.

Nekem a film is nagyon-nagyon tetszett.

Ugye azt mondja, hogy nagy adomány, hogyha ráakadunk az életben egy igazán jó tanárra, olyas fajtára, aki a tanítványt értékes nyersanyagnak tekinti, csiszolatlan drágakőnek, amelyből a bölcs hozzáért és váltja ki a büszke ragyogást.

A szerencsések, akiket egyszer ilyen tanítómesterrel hozott össze a sors, valamilyen módon mindig vissza is találnak hozzá.

Olykor csak gondolatban, olykor az ágya mellett.

És ugye annak kapcsán is volt feladat, nem csak a tematikák mentén, hogy milyen fontos témákat szólít meg maga a könyv, hanem hogy ugye én óvodapedagógusokat meg tanítókat képzek az egyetemen, és hogy volt-e valaha ilyen tanárod, aki megérintett téged az életben, aki nem csak a leckét tanította, hanem önmagát is, meg hogy a vele való beszélgetés adott valami olyan pluszt, amit tovább tudsz vinni.

És ezt a könyvet egy másik könyvvel együtt ajánlottam.

Meg is nézem a mi van pontosan a címe.

Az utolsó tanítás az a címer Rendy Pausnak a könyve.

És azért kapcsolódik ez a kettő egymáshoz.

Nekem végülis ez is lehetne egy ajánló.

Úgyhogy ezen még el kell egy kicsit gondolkodnom, mert ez is nagy kedvencem.

Mert ugye van olyan egyetem, ahol az a szokás, hogy hogy amikor valaki nyugdíjba megy, vagy ugye elhagyja azt az egyetemet, akkor tart egy utolsó órát, amiben nem a tantárgyáról mesél, hanem az életfilozófiájáról.

És ez a ez a rendi paáos könyv az pont ilyen.

És hogy végül is Mitch album könyvében is erről van szó, hogy a az idős professzor az ugye a betegsége kapcsán megosztja ugye azokat a leckéket, amelyeket ő ő úgymond fontosnak tart az életről.

És a másik szerintem nagyon-nagyon szépen jelenik meg a könyvben a halálhoz meg az élethez való viszony.

És ahogy a zöld mesepszichológia könyvben a a halálos fejezetnél írtam olyan, hogy nekem mindig ez volt az ilyen az a téma, amit mindig is el akartam kerülni, a mesék, amiket olvastam.

Tehát ott mindig amikor ez a halálos téma előjött, akkor én mindig menekültem.

És talán a könyv kapcsán volt az első ilyen érzésem, ugye, hogy hogy igenis amit ugye Móri mond, hogy mihelyt megtanultunk meghalni, megtanulunk élni is.

Tehát, hogy hogy nem lehet elszaladni a halál elől, és hogy egyszer csak farkasztamet kell nézni a saját mulandóságunkal.

És ez nagyon szépen jelenik meg a könyvben, mert ez egy igazi lassítás, nem egy hát ilyen okos könyv, amiben ugye csak az életfilozófiák vannak, hanem hanem a egy lelassító könyv, és nem azért erős, mert mert nagyon új dolgokat mond ki, mert végülis egyetemes dolgok vannak benne, hanem úgy mondja ki a dolgokat, amiket amúgy tudunk, hanem rámutat arra, hogy miért menekülünk előlük.

Úgyhogy ezek voltak az érvek, ami mentén ugye megszületett ez a választás számomra. >> És máris megyünk tovább ezen a mesgyén a beszélgetésben, csak ha egy gyors történetet megemlsz, mert pont a mi nap történt, és szerintem nagyon tanulságos annak kapcsán, hogy mit tud adni a könyv.

Én vállalom, és korábban beszélgettünk már erről, kérdeztél is erről műsorban, magánemberként is beszélgettünk erről, hogy én ezzel a haláltémával egyáltalán nem érzem, hogy hogy úgy rendben lennék, hogy nekem ezzel nincs dolgom.

És annak kapcsán beszéltünk erről, ugye azt mondtad, hogy ez azért lenne nagyon fontos, hogy valamit tudjak ezzel kezdeni, mert addig a gyerekedet sem tudod hitelesen megnyugtatni, amikor ezzel kapcsolatban mondjuk zaklatottá válik, vagy kérdései vannak, mert ugye mondtad, hogy hogy van az az életkor, mondjuk ilyen, hogyha jól emlékszem, akkor ilyen ny-10 éves kortól fölfelé, amikortól a gyereknek jönnek a reális félelmek, hogy már nem a krokodiltól fél az ágy alatt, meg nem a boszorkánytól, hanem mondjuk például a betörőtől, vagy a haláltól. fog félni.

Jól emlékszem? >> Ezek az egzisenciális félelmek, ugye úgy nevezi a szakilőlöm. >> Igen.

Most a Maléna kertya című mesekönyvet olvassuk, és abban volt egy picike kis fejezet, ahol ahol szóba került ez a ez az elmúlás dolog, hogy meddig él valaki, hogy van benne egy kücsök, aki nagyon-nagyon régóta él, de nem tudja, hogy meddig tart még az élete, és hogy már olyan régóta él, hogy már nem is biztos, hogy sokáig akar élni, satöbbi.

És nagyon fölszakladta a kislányomat. ugye most 10 éves múlt, és ez a aás, az öröklétbemúlás gondolata is ijesztő volt neki.

Előtte egy-két nappal tettem le a könyvet, ezt a mit csábó könyvet, hogy egyszerűen annyira még benne éltem a könyvbe a hangulatában, az üzeneteiben, hogy le tudtam annyira lassulni, valahogy magamat is meg tudtam annyira nyugtatni, és egy olyan érzést tudott hatalmába keríteni, hogy ilyen teljesen hitelesen és nyugodtan tudtam viszonyulni a gyerekhez és beszélgetni vele erről addig, hogy le tudott nyugodni egy majdnem egy ilyen hisztérikus állapotban lévő kétségbe esett helyzetből.

És a végén így láttam, hogy így lenyugszik, így megölel, hogy jaj de jó, hogy ezt elmondtad, hogy már nem félek meg.

Reggel olyan boldogan mondta, hogy hogy eszembe jutott és már nem ijedtem meg.

És ahogy végiggondoltam, hogy mi minden történt, arra jutottam ann, hogy valószínűleg én ezt ennek a könyvnek köszönhetem, hogy most egy olyan perspektíváb, vagy olyan megvilágításba helyezte például ezt az elmúlás dolgot, hogy a testtel mi lesz, illetve a lélekkel mi lesz, illetve ehhez hogyan viszonyuljunk, ami nekem egy élő visszacsatolás volt, hogy hogy a gyerekemet meg tudtam nyugtatni egy olyan témában, amire azt hittem, hogy én sem tudok vele mit kezdeni.

Tudom, hogy kicsit hosszú volt és elnézést, mert itt a hallgatók azért vannak itt, hogy téged hallgassanak és a te gondolataidat, de úgy éreztem, hogy ez annyira kapcsolódik ahhoz, amit mondtál a könyvről, meg amilyennek a könyvnek szerintem valahol a célja, vagy vagy nem is tudom, egy egy hatalmas lehetősége ennek a könyvnek.

Mit gondolsz? >> Hát ugye számomra is ez az egyik legfontosabb üzenet, és nekem is nagyon sok dolgom volt ugye a halálhoz való viszonyulással.

Nagyon sokat dolgoztam magamon a félelmeimen, a szorongásaimon, az elengedésen, a veszteségeken.

És hogyha egyetlen egy idézetet kellene kiemelni a könyvből, akkor az a kismadaras példás, ami a filmben is benne van, amikor ugye azt mondja Móri, hogy lássuk minden áldott nap a kismadarat a váldónkon, amely megkérdi, ma lesz a napja, készen állok-e vajon?

Megteszek-e mindent, amit tennem kell?

Az vagyok-e, aki lenni akarok? fejét válla felé hajtottam, mintogyha most is ott ülne a kismadár.

Tehát, hogy végeredményben a teljes életnek ugye az egyik nagy kérdése az az, hogy hogy tudsz-e élni úgy, hogy elfogadod azt, hogy bármikor meghalhatsz bármelyik pillanatban, és hogy teljes az életed úgy, mert hogy végülis esténként, amikor ezt a kismadarat a váladra teszed, akkor pont az a nyugalom fog megszületni benned, hogyha azt az életet éled, amit élned kell, hogyha ugye a saját vágyaid vezérelnek, hogyha nem érzed úgy, hogy ugye az előző évadunkra visszautalva, hogy az egyes életciklusokban nem élted ki azt, amit kik kellett élned, akkor igazából rengeteg élethelyzetben nyugodt tudsz maradni.

És én is akár a sá gyerekeimen látom azt, hogy most nemrég volt a barátnőm édesapjának a temetése, és addig ők soha nem jöttek el a addig a pontig, ameddig a koporsót beengedik a gödörbetke.

És most volt az első alkalom, amikor ott álltak, végignézték a temetést, és igen, benne volt ez a már többet nem fogják látni, ugye a a barátnőm édesapját, és hogy a búcsúzás, de hogy utána ugye a tort követően ugyanolyan felszabadultan, vidáman élték tovább az életüket, mert hogy a gyerekek azok nagyon sokszor jelenben vannak, és hogy ezek a félelmek, szorongások ugye a családi rendszerben, ezek nagyon sokszor össze vannak kapcsolódva.

És ugye, ahogy te mondod, hogy ameddig te önmagadban nem oldod meg szülőként, addig nem tudsz segíteni a saját gyerekednek.

Mhát ezek a kérdések folyamatosan visszatérnek, nem csak gyerekként, hanem felnőttként is, hiszen mindannyiunknak vannak veszteségeink, el kell engedni dolgokat.

És ez az önazonos élet, amit végül is Mó is élt valamilyenféleképpen, végül is ez az egyetlen titka annak, hogy hogy ezekkel a félelmekkel, a szorongásokkal való farkasszemet tudjunk nézni.

Amióta együtt dolgoztunk, azóta egy nagyon-nagyon sok dologért hálás lehetek neked, de de rá kellett jönnöm, hogy nem csak a rengeteg beszélgetés, hanem most egy újabb dolog belépett a a képbe, ami hálásek.

És ez pedig tényleg ez a könyv, mert én nekem meggyőződésem, hogy hogy az az a sok minden, amit amit mondjuk eddig tőled kaptunk itt ebben a műsorban, meg ahogy ezt gyakorlatilag kicsit így keretezte ez a könyv, ez olyan, mintogyha valamilyen valamit átkapcsolt volna az ember agyában.

És nagyon kíváncsi lennék egyébként, hogy akik olvasták és most úgy hallgatják ezt a beszélgetést, hogy már tényleg mögöttük van a könyv, mert egy csomóan mondják egyébként, hogy meghallgatják a podcast és utána állnak neki egy-egy könyvnek.

Például a murinai könyv kapcsán is, a vámoskönyv kapcsán is jött ilyen visszajelzés.

Kíváncsi lennék, hogy ezt mondjuk ők is így érzik-e.

Kiemelted a kismadaras példát, hogy számodra ez volt az egyik, ha úgy tetszik, ilyen ilyen gyújtózsinórja a könyvnek.

Nekem mondjuk ez a ez az akárhogy is, de hogy szép az élet.

Nekem valahogy ez volt az, ami ami amikor úgy letettem, akkor úgy összeállt a fejemben, de emellett még nagyon sok témát érint.

Kivettem a sajátjaimat egy-egy idézettel, de hogyha mondjuk neked kellene ebből a sok-sok témából, ahogy említetted is, univerzális témákból egy pár olyat kiemelni, ami viszont a a te kedvenced, vagy valamiért téged megragadott, vagy hozzád közel áll, akkor ezek melyek lennének? >> Hát az egyik ugye a halál, a veszteséghez való viszonyulás, amit már említettem.

És öt kellene még egy idézetet, akkor az a ami úgy hangzik, hogy mindenki tudja, hogy egyszer meg fog halni.

Mondta el újra Móli, de senki sem hiszi el.

Pedig ha elhinnénk, sok mindent másként csinálnánk.

És ez tényleg így van, hogyha mondjuk most megtudnád, hogy hány hónapod van hátra, vagy vagy mennyi idő, mennyi idő az, amit még úgy tudsz tényleg élni, hogy a teljes jelenlétedben, akkor melyek azok a dolgok, amikről lemondanál, és melyek azok a dolgok, amelyeket elkezdené?

Tehát, hogy ez is egy ilyen nagyon érdekes perspektíva.

Ez nagyon sok ilyen pszichoterápiás gyakorlatban benne van, hogy hogy akár hogy írnád meg a gyászhirdetésedet, vagy vajon vajon milyen történeteket mesélnek el azok az emberek, akik közel álltak hozzád, hogy hogy mi marad meg belőled mondjuk a halálod után.

És itt ugye van egy nagyon érdekes rész a könyvben, a az élő temetés, >> hogy amikor Móri megszervezi az élő temetést, és akkor végighallgatja ezeket a dolgokat.

Most ezzel a amúgy a jelenséggel találkoztam egy olyan film kapcsán, amit most láttam nemrég a moziban.

Bérelt család, talán ez volt a címe, egy japán film, és ott is ugye ez egy ilyen szolgáltatás volt, hogy szerveznek neked élő temetést, odahívják az embereket, és akkor egyáltalán hogyan búcsúznak el tőled, hogy te ezt végig akarnád-e nézni, vagy sem?

És hogy hogy ez is egy ilyen érdekes perspektíva, hogy igen, hogyha egy ilyet…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Bennünk élnek 5.: Amikor a test hanyatlik, a lélek tanít”

Miről szól ez az epizód: „Bennünk élnek 5.: Amikor a test hanyatlik, a lélek tanít”?

A "Bennünk élnek" sorozat ötödik részében a test hanyatlása és a lélek virágzása közötti feszültséget vizsgálják Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról című könyve alapján. A beszélgetés olyan témákat érint, mint az érzések megélése, öregedés, szeretet és az… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Bennünk élnek 5.: Amikor a test hanyatlik, a lélek tanít”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mitch Albom, Dr. Kádár Annamária, Vörös István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Bennünk élnek 5.: Amikor a test hanyatlik, a lélek tanít”?

Fő témái: test hanyatlása, lélek virágzása, öregedés, szeretet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Bennünk élnek 5.: Amikor a test hanyatlik, a lélek tanít”?

Megjelenés: 2026. 05. 01.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/bennunk-elnek-5-amikor-a-test-hanyatlik-a-lelek-tanit

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból