... és boldogan éltek

Bennünk élnek 8.: Az önazonosság súlyos ára a változó világban

· PT44M32S

Összefoglaló

Az epizód az önazonosság megőrzésének kihívásait járja körül egy folyamatosan változó, elvárásokkal teli világban. A beszélgetés Karácsony Benő erdélyi magyar író Piotruska című regénye köré épül, amelyen keresztül az alkotók a megfelelési kényszer, a szerepek súlya és az…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2026. 09. 04.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Vörös István, Karácsony Benő, Dr. Kádár Annamária
Témák
önazonosság, megfelelési kényszer, szerepek súlya
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Identitáskeresés 07:22 Szerepeink súlya alatt 13:11 Az önazonos élet ára 20:56 Alkalmazkodási nyomás 28:44 Ritkuló, fagy
  2. — Pokoljárás, útkeresés, kilógni a sorból ▶ Patreon-exkluzív sorozatunk: ÉLETMESÉK - egy-egy családi, kapcsolati dilemma m

Ebben az epizódban

Sokszor nem is attól félünk, hogy kiközösítenek, hanem hogy elveszítjük a kapcsolatainkat, a biztonságot, az elfogadottságot.

Napjainkban azért ez teljesen így van, hiszen egyszerre vagyunk jelen rengeteg szerepünkben, a családban, a munkahelyen, közösségi médiában, mindenhol mások az elvárások.

És gyakran érezhetjük úgy, hogy rengeteg energia megy el arra, hogy megfeleljünk a kimondott meg kimondatlan elvárásoknak, mert hogy egyszerűen meg kell halljam azt, hogy ki vagyok.

Tehát, hogy talán az életnek ez a nagyon fontos vezérmotívuma az, hogy a rengeteg elvárásnyomás skatulja között ki az, aki én vagyok. [zene] [zene] >> Sziasztok, megint eltelt két hét.

Úgyhogy egy nagyon-nagyon fontos kérdéssel jövünk ebben a részben.

Hogyan találd és őrizd meg önmagad egy folyamatosan változó világban, avagy mi a pszichológiai önazonosságunk ára, vagy mi az önazonosság pszichológiai ára, hogyha meg lehet ezt így fogalmazni. [zene] Ez a vezérgondolat mentén folytatódik 2026-os tematikánkat átfogó sorozatunk, a bennünk élnek 12 személyiségformáló történet, amelyben ezúttal Karácsony Benő erdélyi magyar író első sikerkönyve nyomán beszélgetünk majd arról, hogy miért olyan nehéz néha széllel szemben megtalálni a helyünket a világban, és hogy milyen mintákat, utakat, sorsokat tár fel az írónak az 1927-ben megjelent Piotruska című regénye, ami Dr.

Kár Anna ajánlása nyomán került a műsorba, aki már itt is van velünk.

Én is köszöntöm a hallgatóinkat.

Hát nagyon-nagyon kíváncsi leszek, hogy mit fogsz mondani arról, hogy hogy miért pont ezt a könyvet választottad karácsonymenőtől, és hogy miért gondoltad, hogy abba a hatosba, ami ugye a tiéd volt a 12 történetből mindenképpen szeretted volna, hogy ez bekerüljön, mertogy előjáróban annyit szerintem elmondhatunk, ugye már túl vagyunk egy egy Hemingwayen is, meg sok más történeten, hogy ez nem az a klasszikus leülök kipörgetem, mint mondjuk amilyen a BM regény is volt, hogy azt így leültél, elkezdted olvasni és az úgy vitt vitt vitt vitt vitt 100 oldalakon keresztül.

Ezt a könyvet azért meg kell rágni. >> Pontosan.

Szerintem 11-12-es diák lehettem, amikor a kezembe került, és egyszerűen nem tudom visszapörgetni, hogy miért, mert szerintem nem volt érettségi tétel, hanem csak úgy valahogy elkezdtem olvasni, és annyira beleszerettem szerintem akkor Karácsony Benőbe, hogy az összes könyvét, vagy ami megjelent itt nálunk ugye a az utazás a szürke folyón, a napos oldal, a megnyugvás ösvényei, tehát gyakorlatilag mindent elolvastam tőle, meg a novelláit, emlékszem a dinnyebbe főtre Hát ott komolyan mondom, ott ott ott ott nevetve, könnyezve nevetve léptem be ugye a helyzet meg a a karakter komikumoknak a világába.

Nagyon szeretem a humorát, ezt a fajta cinizmusát.

Emlékszem a az egyik kedvenc gondolatom tőle, hogy szerintem ez a megnyugvás ösvényeiben van talán, hogy az élet álom, és ennél fogva adudja ki magát az ember, ahogy csak tudja.

Úgyhogy [nevetés] azóta is ez az egyik mottom.

És ahogy mondja ugye, hogy hogy mókáim csak vastag poklrocok voltak, amik fázékony valóságaimat óvták a meghűléstől.

És akkor emlékszem, hogy nem semmit nem olvastam karácsony Benőről amúgy, hogy ki ő milyen ember egyáltalán, hogy élt, hogy halt meg.

És az az később lett számomra ilyen nagyon-nagyon megdöbbentő, hogy hogy ugye ő is a gettóba halt meg >> Ausvicban 40. >> Igen.

Hogy Kolozsvárról deportálták, hogy a felesége akkor már a kórházban volt, és hogy hogy gyakorlatilag a fia meg a felesége napokkal előtte hunyt el.

Ugye a feleség lényegében beleőrült ebbe a hát ebbe az egész valóságba, ami körülvette őt.

A fiára pedig rádőlt egy fal, és karácsony ő pedig hát ugye két verzió van, vagy vagy az, hogy az úton halt meg, és gyakorlatilag agyonötték, mert hogy nem bírta ezt a menetelést.

A másik verzió, ez ez a Nyári Krisztián által leírt verzióban olvastam, hogy gyakorlatilag Vasalbert is megjelent a szöges kerítésénél is érdeklődött a kéziratok felől.

És amikor kérdezték utána karácsonyt na, hogy hogy van meg, hogy túlélte ugye ezt az egészet, akkor azt mondta, hogy készül megírni az árnyékos oldalt.

Ugye ez a két verzió maradt fent róla.

És hát gyakorlatilag rengeteg minden, ami ami nagyon közel hozta a szívemhez, mégpedig az, hogy ugye Gyula Fehérvárán végzett egy ilyen nagyon szigorú katolikus gimnáziumba, és képzeld el, hogy nem tudott érettségizni egy diákcsin miatt, és rákerestem, hogy mi az a diákcsin, és nem maradt fent.

Tehát, hogy nem írták le, vagy annyira titkosították ezeket az iratokat, hogyha a irodalomtanár hallgat minket, hogy valaki, aki szeretné mélyebben meg beleásni magát, engem nagyon-nagyon érdekelne, hogy mit csinálhatott Karácsony Bernő, aki lényegében hát ugye ez az írói álneve, mert nem Karácsony Benőnek hívják.

Várjál, mert azt valahova kiírtam magam. >> Ú megnéztem a Wikipédia oldalán fönn van, és ilyen bonyolult neve van.

Na nem tudom, de megtalálom akkor vagy ne?

Nem, nem, nem, nem. >> Meg van.

Na várjál, mindjárt mondom én neked.

Született Clarman Bernát numlautasával. >> Igen.

Igazából szerintem akkor, amikor én olvastamy a 11-12-ben, szerintem így az identitáskeresés miatt maradt meg bennem nagyon.

Pontosan azért, hogy mennyit kell feladnod magadból, mennyit kell megtartanod, mi az az önazonos élet.

Egyáltalán egy kicsit lehet úgy gondolkodni róla, hogy ez a ez a gyerekkor meg a felnőttkor körüli váltás, mert szerintem Karácsony Bernek is ilyen nagy gyerek is volt, hogy aki bár ügyvédként dolgozott, soha nem találta meg magát ebben a szigorú keretek közötti rendszerben, és és valahogy a humorra meg a derűvel próbálta feszíteni vagy feszegetni ezeket a határokat.

Szerintem azért tetszett nekem akkor annyira megij nagyon üdes szöveg, és ezt nagyon sok irodalom kritikusról leírta, hogy nem illeszthető egyetlen sablonban sem.

Igen, >> mert néhol nagyon terjengős, meg akkor ott van ez a ez a nagyon erős humor benne, akkor nagyon nagyon körülírja ugye a az alakjait, akkor ugyanakkor nagyon élesen vált, tehát hogy minden minden benne van, és nem tudott senkihez sem hasonlítani.

Ki is írtam egy gondolatot róla, hogy tehát a Pilotuskáról, hogy össze-evissza cikcakokban megy ez a történet, amelyik egyik oldalon szatira, a másikon megindulás, a harmadikon cinizmus, a negyediken életöröm. sokkal nagyobb szellemi tőkét relevál, mint amennyit regénynek megír.

Elsősorban mint asszociatív munka, s nem mint elgondolás gyönyörköd.

Tehát egészen társtalan a magyar irod irodalomban ez a szeszélyesen csapongó, zilált mindig váratlan fordulatos hang a gunyorosságnak, az egy-kettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva nem akarva elragadja az embert.

Na és szerintem ezzel így nagyon jól megfogta, hogy hogy ugye ott a nagy tételek sorával, amiket kellett 12-ben átvenni, hogy így van, úgy van, amúgy van ilyen nagyon erős ilyen irodalomkritikával megilletett művek, és akkor van valamelyik, amelyik nem illik a sablonba.

Szerintem én ilyennek láttam akkor önmagamat, hogy én nem akarok semmilyen sablonba beilleszkedni, úgyhogy én ilyen regényeket akarok olvasni. >> És tudod mi a durva?

Most néztem gyorsan egy felszámolást.

Mindkettőntől fiatalabb volt, amikor a Piotr Ruskát letette az asztalra.

Ugyanis, hogy a 188-ban született és 27-ben jelent meg a regény. 88982 az tehát 39 volt, amikor megírta ezt a regényt. >> Ühüm.

És 55 évesen halt meg. >> Igen.

És belegondoltam, hogy úristen, ennyi tapasztalás, világlátás és ennyi gondolat.

Mondjuk így hozzámkép mondjuk két évvel fiatalabban, mint amennyi most én vagyok.

Tehát hogy tényleg mi mindent élt ez az ember, amit bele tudott írni már ebbe a regénybe.

És ugye ez volt az első sikerregénye, tehát utána jöttek a nagy regények, amiket amiket te említettél.

Szóval egy nagyon különleges figura lehetett ő.

De egy picit távolodjunk el a könyvtől és kezdjük egy picit távolabbbi kérdéssel, ami szerintem a hallgatók is könnyebben tudnak kapcsolódni.

Aztán szépen lassan rácsúszunk majd Pjotruska, illetve Baltazár történetére. úgy én azt hányszor próbáltam követni, hogy most Baltazár vagy György vagy Pjatuska, vagy hogy most melyik emberről beszélek, mert 50féleképpen hívják abba a regénybe. >> Nehéz volt követni, de sikerült.

Na, tehát biztos, hogy a hallgatók közül azt sokan érezték már, hogyha ha adott helyzetekben úgy úgy kendőzetlenül önmagunk lennénk, akkor vagy azt kockáztatnánk, hogy mások eltávolodnak tőlünk, vagy azt, hogy esetleg elvesztítünk kapcsolatokat.

Mit gondolsz, Anna, mert ugye ez a Pjótuskában nagyon gyakran jelen van, nagyjából 100 évvel ezelőtti történetben.

Ma mennyire általános ez a jelenség, és miért?

És mit tesz velünk ez a jelenség? >> Igen, tehát ennek evolúciós gyökerei vannak, merthogy az egy túlélés, hogyha egy közösséghez tartozunk.

És hogy az agyunk nagyon érzékenyen reagál arra, hogyha valaki elutasít bennünket.

És sokszor nem is attól félünk, hogy kiközösítenek, hanem hogy elveszítjük a kapcsolatainkat, a biztonságot, az elfogadottságot.

És napjainkban azért ez teljesen így van, hiszen egyszerre vagyunk jelen rengeteg szerepünkben, a családban, a munkahelyen, közösségi médiában, mindenhol mások az elvárások.

És gyakran érezhetjük úgy, hogy rengeteg energia megy el arra, hogy hogy hogy megfeleljünk a kimondott meg kimondatlan elvárásoknak.

És nagyon hosszú az út odáig, és talán ezért népszerűek annyira manapság akár a személyiségfejlesztő önismereti csoportok, a ugye az egyéni terápia, mert hogy egyszerűen meg kell halljam azt, hogy ki vagyok.

Tehát hogy talán az életnek ez a nagyon fontos vezérmotívuma az, hogy a rengeteg elvárásnyomás mindenféle skatuja között ki az, aki én vagyok.

Hát Pétruskának a története is pont ezért aktuális manapság, mert arról a dilemmáról szól, hogy hogyan lehetek önmagam egy olyan világban, ahol végülis minden az sugalja, hogy egy kicsit más kell legyek fizikailag is.

Tehát mi a mai szépségide, akkor mi a mai divat, akkor mi a trendi foglalkozás, mi a milyen az a ház, ahol élsz, milyen dolgaid kell legyenek, mitől lesz a boldog.

Tehát, hogy talán soha annyi nyomás nem volt rajtunk.

És ez akár tínédzserkortól sét akár már gyerekkortól is vehetjük, mert ezek a dilemmák között élünk nap mint nap, hogy van egy megfelelési kényszerünk, ott vannak a teljesítményelvárások, amiket akár a családból, akár az iskolából hozunk, ott van az identitásválság, ez a folyamatos kérdés, ami jön az életemben, ki vagyok én, akkor a közösségi média nyomja ugye ezeket a sablonokat.

Ez az állandó elvárás, hogy szerepek közötte gyorsan, rugalmasan kell alkalmazkodj.

És bár a külső körülmények nem ugyanazok, mert ez egy világháború árnyékában íródott a legény, de a belső kérdés az ugyanaz.

És talán itt Karácsony nővel is lehet egy párhözam, mertogy ő is ugye vidéki újságíróként dolgozott, de közben jogot végzett, ebből is élt meg, megélte az első világháborút, és ugye ott voltak az erdély nagy változások a az életében.

Tehát ő hogy maga ez a zsidó identitása meg magyar identitása, amit végülis meg kellett volna tagadjon ahhoz, hogy érvényesüljön.

Tehát a az egész világ, amiben benne élt, hogy hogy akkor most miről is beszélünk, hogy melyek azok az értékek amik amik mentén élhetünk, és ugyanúgy maga Potruskának a hőse is végülis egy átlagember, aki állandóan kételkedik. mi mi hibázunk, keresgéljük a helyünket, de azért próbálunk tisztességesek maradni, és talán ezért lehet annyira azonosulni vele, mert ma is akár a politikai meggyőződéseid terén, az életelveid mentén, azt, hogy mit eszel, hogy mibe hiszel, és hogy hol van a morális integritásod lényegében.

Tehát, hogy engem ez mai napig is ugyanúgy foglalkoztat, mert szerintem ez a ez a az az integritás, az, hogy önmagad maradj, az az nem azt jelenti, hogy mindig jól döntesz, hanem hogy az a döntésed összhangban van az akkori önmagaddal, mert lehet, hogy már 20 év múlva nem azt fogod gondolni, de akkor nem tehettél mást, mert az a vezérelv szerint döntöttél, amit akkor igaznak hittél.

Ugye nagyon érdekes párhuzam, hogy egy év híján konkrétan 100 évvel ezelőtt íródott ez a könyv, de a pont ahogy ahogy ki is tértél rá, nagyon érdekesek a párhuzamok, hogyha eltelt 100 év a világban, de oké, most nyilván nem világháború van, nincs zsidó üüldözés egy másik világ volt, de ha belegondolsz háború most is van, viszonylag hozzánk közel is dull háború, a világ más pontjain is dúl háború.

Ez másképp de hatással van ma is az emberek életére. a gazdasági hatást nézed például, hanem a konkrét fegyveres hadviselést nézzük.

Ez is az eszem jutott, hogy mennyire érdekes, hogy egy 100 éves történetnek milyen áthallásai vannak.

És ahogy mondtad, ez az identitáskeresés, helykeresés.

És azt is mondtad, hogy ennek van egy evolúciós pszichológiai oka, hogy alapvetően így működünk. viszont ebben a történetben a mi útkeresőnk, vagy ha nem is útkeresőnk, hanem aki így nagyon önosan próbál működni ebben a rendkívül gyorsan változó világban, ő épphogy ettől válik különlegessé.

Ma pedig talán azt mondod, hogy ez már inkább a normális, tehát hogy ez alatt a mondjuk 100 év alatt ennyit biztosan változott a világ, hogy ma már többen vagyunk, ha úgy tetszik, ezek a vidéki újságírók.

Hát nem tudom, szerintem abba a körbe tartozunk, vagy van egy olyan kör, kérdés az, hogy ki miben mozog, mert azt is látom, hogy ez ma is lehet ugyanolyan ritkaság, mert hányan mondják azt, hogy hát engem nem érdekel, mi van, hogy van, mi van egy, mit tudom én, szervezet mögött, hogy milyen értékek szerint él, ameddig én fizetést kapok és mit tudom én, dolgozhatok addig, hogy milyen elvek szerint megy ez az egész, az engem nem érdekel vagy vagy akár ez a nem az én problémám, hogy lehasítom saját magam ugye attól, ami történik a világban.

Tehát én azért hallok ilyen hangokat is eleget.

Persze, hogy én pszichológusként azban a körökben mozgok, és azok az emberekkel találkozok inkább, akikben ez a fajta belső…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Bennünk élnek 8.: Az önazonosság súlyos ára a változó világban”

Miről szól ez az epizód: „Bennünk élnek 8.: Az önazonosság súlyos ára a változó világban”?

Az epizód az önazonosság megőrzésének kihívásait járja körül egy folyamatosan változó, elvárásokkal teli világban. A beszélgetés Karácsony Benő erdélyi magyar író Piotruska című regénye köré épül, amelyen keresztül az alkotók a megfelelési kényszer, a szerepek súlya és az… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 09. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Bennünk élnek 8.: Az önazonosság súlyos ára a változó világban”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vörös István, Karácsony Benő, Dr. Kádár Annamária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Bennünk élnek 8.: Az önazonosság súlyos ára a változó világban”?

Fő témái: önazonosság, megfelelési kényszer, szerepek súlya.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Bennünk élnek 8.: Az önazonosság súlyos ára a változó világban”?

Megjelenés: 2026. 09. 04.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/bennunk-elnek-8-az-onazonossag-sulyos-ara-a-valtozo-vilagban-600c8808

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből