... és boldogan éltek

Generációk magánya: felismerni, megérteni, segíteni (vendég: Bereczki Enikő)

· PT36M5S

Összefoglaló

Bereczki Enikő generációkutató és író a legújabb rész vendége az „És boldogan éltek” podcastben. Dr. Kádár Annamária és Vörös István házigazdákkal a generációk közötti kapcsolódásról, a magányról és arról beszélgetnek, hogyan befolyásolják ezek a fogalmak az egyes generációkat…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2025. 10. 03.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Bereczki Enikő, Dr. Kádár Annamária, Vörös István
Témák
generációkutatás, magány, generációs különbségek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Helló Brain Bar fesztivál! 03:03 "Kit érdekel a más sebe?" 07:36 Egyedüllét VS.
  2. — Az elmagányosodás félévszázada 16:37 Veszélyes viszonyok 18:48 Tizenévesek és a magány 25:53 Visszatalálni egymáshoz 29:
  3. — Harc a figyelemért ▶ Keresd Bereczki Enikőt: Facebook: https://www.facebook.com/PanPeterStop/ Instagram: https://www.ins

Ebben az epizódban

Abban a percben, hogyha nekem az önbecsülésem alacsony, akkor az folyamatosan azt élem meg, hogy én nem tudok kimenni kapcsolódni, mert én kevesebb vagyok, mint mások.

És hogy ez egy ilyen ördögi kör, mert hogyha jönnek a gondolatok és létrejön ez a negatív ciklus, akkor ezt folyamatosan megerősítem magamban. [Zene] A műsorszám termékmegjelenítést tartalmaz. >> Sziasztok, én Hampuk Richád vagyok, a Beaton egyik alapítója és producere, mellettem pedig Román Balázs, a Beaton másik alapítója és kreatív producere.

És ma hét műsort hoztunk a Brainb színpadára, ami a Beaton közösségének a tagja, vagy valamilyen Beaton originál tartalom.

Már csak kettő van hátra a mai napon, de kettő fantasztikus műsor.

És tudnotok kell, hogy a városmori stúdiónkban nem csak azért jó bejárni, mert világszínvonalú a hangrögzítés minősége, hanem azért is, mert olyan beszélgetések vannak, amikkel hogyha hazamegyek, akkor sokkal több leszek tőle.

És nem nem csak a felvételekre gondolok, hanem pont az a jó, amit ma is áttélünk, hogy mindegyik színpadon hallható podcast után közben a elkezdődik egy diskurzus közöttünk, akik a Beaton csapat tagjai, hogy mivel értünk egyet, mivel nem, és rengetegszer jön szóba a lelki jólétünk.

És hát nem véletlen, hogy a Beaton közösségének tagja az És Boldogan éltek podcast is, mert ők nagyon sokat foglalkoznak ezzel. és egy fantasztikus páros lesz, akiket Balázsék válogattak be a mai lineupunkba. >> Igen, a válogatás elvéről már sok mindent mondtam itt az elmúlt fél napban.

Ebben az esetben arról van szó, hogy nálam lényegesen okosabb emberek nagyon sok műsorban, podcast műsorban elmondták már, hogy a jövő egyik legfontosabb kérdése az az, hogy a emberi közösségeinkkel mit fogunk kezdeni, és hogyan tudjuk megoldani azt, hogy ezek megmaradjanak, és azért az emberi kapcsolatokon óriási hangsúly van a tekintetben, hogy milyen jövő vár ránk.

Ebben a műsorban pedig pontosan erről lesz szó.

Úgyhogy fogadjátok szeretettel és jó szórakozást kívánok hozzá. >> Köszönjük, hogy itt vagytok.

Érezzetek jól magatokat. [Zene] A Brainb színpadán az És és Boldogan Éltek podcast, a Beón közösség tagja.

Kádár Anna Mária, mesepszichológus, író és Vörös István újságíró magyar tanár podcastje a mindennapi életünket meghatározó témákról szól.

Berecki Enik generációkutató íróval arról beszélgetnek, hogy mit jelent a társaslét.

Az egyedüllét és a magányosság kérdése a dédapának, a nagymamának, az anyukának és az alfa generációs ma gyermekének. >> Szép jó napot kívánunk.

Hogyha megengedik, megengeditek, akkor ebben a hibrid, tegezős, magázos formában fogunk maradni.

Már csak azért is, mert nem tudom, van-e itt esetleg olyan, aki hallgat és boldogan éltek podcastet, vagy ismeri a podcastet.

És reméljük, hogyha végeztünk, akkor többen lesznek majd, akik föliratkoznak a csatornáinkra, hallgatnak majd bennünket, követnek majd bennünket.

Tehát mi tegeződni szoktunk Dr.

Kádár Anna Mááriával a műsorban.

Úgyhogy köszi Anna, hogy ismét itt vagy és beszélgetünk. >> Én is köszönöm. >> Én pedig Vörös István Magyar Tanár podcaster vagyok a műsornak az állandó házigazdája.

Ebben a szellemben fogjuk elindítani a gondolkodást erről a jövő magány, magány, mint kihívás, elmagányosodás témában.

De mielőtt ezt megtenném, az illem úgy kívánja, hogy köszöntük ismét Berecki Ennikőt az És Boldogan Értek podcastben.

Berecki Enikő Generáció kutató, a ReJTSD generáció című könyv írója.

Köszönjük Enike, hogy itt vagy. >> Nagyon köszönöm, hogy eljöhettem. >> És azért mondtam, hogy újra, mert az Ésboldtgan éltek podcastnek a negyedik évad 10xed, ezt most nem tudom pontosan, epizódját hallják, halljátok most itt a Magyar Zeneházában a Brearonova.

Enik, az első évadunkban volt már vendégünk, és akkor is beszélgettünk generációs kihívásokról, generációs problémákról a családi életciklusok fényében, amelyre egyébként az ésboldogan éltek idei egész éves tematikája épül.

Életciklusok fejlődési lánca, a születésől, a halálig. minden hónapban egy-egy részt ennek szentelünk, úgyhogy egy kicsit majd ez is felidéződik ebben a beszélgetésben.

És hogy miért mondtam, hogy picit messzebbről a a magyar tanári oldalról indítjuk ezt a dolgot, mert amikor elkezdtünk brainstormingolni arról, hogy mi mindenről beszélgessünk ma, akkor bennem először egy idézet ötlött fel.

Bele kell néznem magyar tanárként ez szégyen.

Elnézést, kit érdekel a más sebe?

Elég egy szívnek a magáé elég csak azt köthess be.

Néztem, hogy vannak-e itt akik esetleg most készülnek érettségire, vagy nem olyan rég érettségiztek, vagy csak emlékeznek rá érettségi időszakról, hogy kitől származik?

Ugye ez Arany Jánostól származik.

Arany írta ezt nagyon jó, a Kertben című versében, amelyben ugye azt is írta arany, hogy közönös a világ, az ember önző, falékony húsdarab, miképp a hernyó előre mász s harap.

Vagyis arany már 200 évvel ezelőtt lefestett egy nem túl vonzó képet a világunkról, az emberek egymás közti kapcsolatáról.

Aztán jött nekünk egy évszázaddal később, ugye ott a 20. században Francfka, akinek a nevéhez az elidegenedés, mint fogalom kötődik.

És most azt próbáljuk megfejteni, hogy ma hol tartunk, jobb helyette-e a világ arany óta, kafka óta?

Kevésbé vagyunk-e közönösek egymással, vagy másképp vagyunk-e közönösek egymással?

És nagyon fontos itt ugye a generációk magányának a felismerésében, megértésében az, hogy csak akkor tudunk segíteni a különböző generációk képviselőinek, hogyha ugye megértjük azt, hogy mit jelent számukra a magány.

Hát ebben lesz egy pszichológus és egy generációkató a segítségünkre.

És amit én gondolatindító körkérdésként szeretnék föltenni nektek, hogy Jean-Pul Start mondta konkrétan azt, hogy ha magányosnak érzed magad egyedül, akkor rossz társaságban vagy.

Ti mire asszociáltok erről a gondolatról?

Ühüm. >> Hát nekem egyből az jutott eszembe, amit Vöres Sándor mondott, hogy befele sétálni, befele figyelni, csak a belső táj ne legyen barátságtalan.

És én azt gondolom, hogy a magány elsősorban ott kezdődik, amikor én belül élem meg ezt a magányt, és hogy magamnak nem vagyok elég jó társa, mert hogyha magammal jó társaságban vagyok, akkor kifele már sosem leszek magányos igazából.

Enikő. >> Nekem Aronzó jutott eszembe, akinek ismert a társaslény című klasszikus műve.

Érdekes, hogy ezt Magyarországon még a szocializmus alatt is megengedték, hogy megjelenjen, mert evolúcionista megközelítésben tárta fel a társaslény az embereknek a a akár a társas kapcsolatait, akár a magány és központi téma ebben a műben.

És ő mondja azt, hogy akkor magányos igazából az ember, hogyha a legfontosabb gondolatait és érzelmeit nem tudja megosztani a másikkal.

Tehát, hogy a magány az érzelmekről, gondolatokról is szól, nem csak kapcsolódásról, mert én úgy gondolom, hogy nem keverhetjük össze az egyedülétet a magánnyal.

Az egyedülét lehet választott is, de valahogy a magány mégis csak egy ilyen kényszerűség. >> Enikő, ezt azért nagyon jó, hogy beosztad a képbe, mert akkor gyorsan reklámozhatjuk is, hogy péntekenként 10 órakor szokott megjelenni mindig az aktuális és boldogan életek epizód.

És nem olyan régen két-három résszel ezelőtt beszélgettünk konkrétan arról, hogy mi a különbség a magány és az egyedüllét között.

És Anna erre nagyon szépen rámutatott, ugye az egyedüllét tényleg csak címszavakban.

Az egy az egy választott minőség.

Tehát az részben az én döntésem is lehet, hogy szeretnék egyedül lenni, vagyis nem feltétlenül rossz, míg a magányban azért kódolva van az, hogy hogy az nem feltétlenül jó.

Ezt a részt is vissza lehet hallgatni a az ismert csatornáinkon, és az lenne a kérdésem Anna, hogy most ha már itt szóba került több szerző is több századból, van egy univerzális, úgy tetszik, mintája annak, hogy hogy az egyén hogyan tud elmagányosodni? >> Szántalan tényező járul hozzá ahhoz, hogy elmagányosodjak.

Ö az első kör ugye az a az önmagamhoz való viszonyulás, és ö itt nagyon sokszor ez a belső kritikus hang, vagy a belső nác, ahogy szoktuk nevezni, hogy nem vagyok elég jó, hogy én nem tudok kapcsolódni, nekem ez nem sikerül, vagy akár, hogyha vesszük tovább ezeket a köröket, hogy van egy régi rossz tapasztalat hogy valakivel megéltem akár a társasmányt, vagy valaki eltávolodott tőlem, és akkor nagyon egyedül éreztem magam, vagy akár a nyomás a környezetből, hogy hogy teljesíteni kell, fel kell mutatni valamit.

És abban a percben, hogyha nekem az önbecsülésem alacsony, akkor az folyamatosan azt élem meg, hogy én nem tudok kimenni kapcsolódni, mert én kevesebb vagyok, mint mások.

És hogy ez egy ilyen ördögi kör, mert hogyha jönnek a gondolatok és létrejön ez a negatív ciklus, akkor ezt folyamatosan megerősítem magamban. >> Kemény dolog ez. annál is inkább, mert ha egy ilyen negatív spirálba kerülök, ugye ezt úgy hívtad korábban, negatív spirál, nagyon próbálok figyelni, fölidézni a terminus technikuszokat korábbi részekből.

Ugye a negatív spirálból a hajónknál fogva gyakran nehéz kirántani magunkat.

Pedig, hogyha egy még régebbi bölcsességre gondolunk, mint amiket már idéztünk és elhangzottak, ugye Aristoteles 2000 évvel ezelőtt megmondta, hogy az ember alapvetően arra van belőve, hogy társaslény.

Ezzel szemben mondjuk, hogyha és Enik, ezt tőled kérdezem, ugye a 60-as évektől végignézzük, hogy bejönnek ugye a reklámok a képbe és elindul egyfajta individualizációs folyamat, amit aztán 2000-es években ránk rúg gyakorlatilag a az internet és annak komplett tárháa, az online jelenlétünk komplett tárháza.

És még hozzájönnek ugye a sitcomok, amik szintén ott a 90-es 2000-es években nagyon népszerűek.

Van egy jó barátok generáció, igaz, van egy így gyártam anyátokkal generáció, nem tudom, hogy ismerős-e, vagy ismerősek-e a címek, egy agymenők generáció, és nem tudom, hogy ki érez érezte-e azt, amikor nézte ezeket a sorozatokat, hogy ehhez képest olyan rohadt szürke az én életem, nem?

Hogy a Fibvel mindig történik valami, hogy a Lenard meg a Penny az az egy fél életen át kerülgeti baromi izgalmasan egymást.

Billy és Marshall tökéletes az így jártam anyátokkalb.

Nekik nincs túl izgalmas sztorijuk, de abban is van rengeteg feskó, tehát hogy ahogy a 60-as évektől jövünk napjainkig, szinte kikövezett a magány félévszázada, az elmagányosodás félévszázada mögöttünk, mertogy elkezdődik az individum előtérbe kerülni, főleg ugye az online jelenlét által.

Ennél, hogyan tud kapcsolódni több generáció egymáshoz úgy, hogy nem is biztos, hogy pontosan értjük, hogy mit jelent a déd nagyapának, a nagyapának, anyukámnak, meg mondjuk egy alfa generációsnak.

Maga az érzés, hogy magányos vagyok? >> Hát ez jó kérdés, hogy hogyan tud kapcsolódni egymáshoz, mer benne van egyáltalán a motivációban, hogy neki fontos az, hogy kapcsolódjon.

Benne van-e a kíváncsiság a másik felé.

Mostanában gondolkoztam azon egy fiatalokkal beszélgettem, pozitív értékeket soroltunk fel, és valamelyikük a kíváncsiságnál azt mondta, hogy de hát ez egy negatív negatív tulajdonság.

És akkor itt elgondolkoztam azon, hogy milyen érdekes az, hogy a preferenciák is megváltoztak a generációknál, de valójában minden generáció az ő társadalmának a lenyomata és kiváltképpen annak a társadalomnak a lenyomata, ami az ő gyermekkorát vagy fiatal korát érintette az úgynevezett formatív éveiben, amikor az identitása, a személyisége még formálódott. és amit te mondtál, hogy nem mindegy, hogy akkor mi számított értéknek a közösség, vagy akár az egyén, az individum volt felértékelődve, és hát a a magának a társadalomnak a szövete is hogyan alakult, hogy mennyire voltunk egymásra utalva?

Például a mostani détszülői, nagyszülői generációnál egészen más, hogy volt a a családoknak a berendezkedése, vagy akkor a nemi szerepeknél is láthatjuk, hogy egy nő például sokkal inkább rá volt utalva a férjére, vagy akár a férje családjára.

A közösségeknek nagy társadalmi megrázkódtatásokkor is jellemző volt, hogy összekapaszkodtak például a détszülői nemzedéket a körülbelül 45 és 25 között születetteknek a generációját építők nemzedékének is nevezzük.

És ez a név olyan szépen elmondja azt, hogy mi volt nekik a központi feladat, hogy újjáépítsék az országukat, a városukat, a házukat, és ezt egyedül nem voltak képesek.

És utána valójában tényleg történt sok változás már a béb boomereknél is.

Ugye ők a második világháború után a gazdasági fellendülésnek köszönhetően született több számú bébi adta ezt az elnevezést és a gazdasági fellendülés a jólét kitermelte a fogyasztói társadalmat.

Majd az 1990-es évektől Gerhulce szociológus kihirdette a élménygazdaságot, amikor az élmények értékelődnek fel az életünkben, és ez a gazdaságban is megjelenik.

Ez is úgy gondolom a fogyasztói társadalom megjelenése, az élménygazdaság és természetesen a technológiai robbanás mind-mind formálta utánuk jövő generációknak a jellemzőit, karakterisztikáit.

És itt tényleg eltolódott a közösség dominanciája az egyén felé. >> Ott a boommereknél, ahogy ahogy mondod, innen származik a boommerkifejezés.

Igaz, ezt mondjuk el. >> Igen, igen, innen származik.

A X generációnál tehát a tőlük fiatalabb nemzedék, a körülbelül a 79-től 64-ig született nemzedéknél is nagyon fontos szerepet játszottak a közösségek a gyermekkorban, a fiatal felnőtt korban.

Ha belegondolunk, ugye a szocializmusban töltötték a gyermekkorukat, és nagyon sokan vannak.

Hogyha kivetítenénk itt a korfát, akkor egy ilyen fordított urna alakul lenne a korfa, ahol a körülbelül most 49 évesek vannak a legtöbben, de a a 40-50-es vannak a legtöbben.

Tehát ez egy központi élmény volt a Xgeneráció számára, hogy igen, be kell illeszkedni a közösségbe és a közösségért kell tennünk.

Aztán jött az Y generáció, mileneumi nemzedék, a 80 és körülbelül 95 között született nemzedék.

Ezek a számok természetesen nincsenek kőbevésve.

És náluk már történt egy változás a neveltetésben is.

Ugye a család, mint elsődleges szocializációs közeg is meghatározza azt, hogy egy generáció milyenné válik.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Generációk magánya: felismerni, megérteni, segíteni (vendég: Bereczki Enikő)”

Miről szól ez az epizód: „Generációk magánya: felismerni, megérteni, segíteni (vendég: Bereczki Enikő)”?

Bereczki Enikő generációkutató és író a legújabb rész vendége az „És boldogan éltek” podcastben. Dr. Kádár Annamária és Vörös István házigazdákkal a generációk közötti kapcsolódásról, a magányról és arról beszélgetnek, hogyan befolyásolják ezek a fogalmak az egyes generációkat… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Generációk magánya: felismerni, megérteni, segíteni (vendég: Bereczki Enikő)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bereczki Enikő, Dr. Kádár Annamária, Vörös István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Generációk magánya: felismerni, megérteni, segíteni (vendég: Bereczki Enikő)”?

Fő témái: generációkutatás, magány, generációs különbségek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Generációk magánya: felismerni, megérteni, segíteni (vendég: Bereczki Enikő)”?

Megjelenés: 2025. 10. 03.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/generaciok-maganya-felismerni-megerteni-segiteni-vendeg-bereczki-eniko

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból