Filmklub podcast

Kritikusok hete S02E04 - Baski Sándor

· PT37M57S

Összefoglaló

Baski Sándor filmkritikus a Filmklub podcast vendége, ahol a kezdeti filmélményeitől és a videótékák világától indulva mesél a pályájáról. Elmondja, hogyan vált a kritika iránti elkötelezettségévé az egyetemi évek alatt, és hogyan jutott el a Filmvilág blognál és podcastnál való…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2024. 09. 06.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Baski Sándor
Témák
filmkritika, videótékák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

poski sándor vagyok szabadszáson születtem a 80-as [Zene] években akkor én gulyás marcisan kezdeném hogy nekem a filmmel kapcsolatos ősélményem nem az hogy filmeket nézek hanem hogy ott állok a kent miklósi iskolaudvaron és om a többieket ahogy mesélnek a jövőből visszaküldött robotról meg a rambóról meg a többiekről úgyhogy valamiért nekem kimaradtak ezek a nagyon korai filmélmények valószínűleg azért mert nem volt akkor még vhs magnónk meg nem is engedték a szüleim hogy olyan túl sokat tévzzek de tök jó volt ez közösségi élményként ezekről a filmekről hallani és mivel ezek ilyen láthatatlan filmek voltak a számomra nyilván sokkal kíváncsibb lettem erre a műfajra és amikor aztán leett vs magnónk akkor nyilván elkezdtem nézni ezeket egyik osztálytársam a szomszédban lakott és neki rengeteg kazettája volt íg sorba kihoztam az egészet tőle tehát már már pofátlanul minden nap mentem újabb és újabb kazettákért és aztán nyilván a helyi vide tkb is beiratkoztam aasszem hogy kettő- három is volt és mindegyikből hoztam ki filmeket ugye most jön az a rész hogy a mozi mekkora élmény volt nekem de de a helyi mozi azt pont bezárta amikor engem már kezdett volna ez érdekelni csináltak belőle egy diszkót egyébként úgyhogy azt csináltam hogy egy haverommal né átmentünk a szomszédos kisvárosba filmeket nézni de az se volt teljesen kielégítő filmélmény mert sokszor nem tudtuk végigvárni a filmeket mert ugye ment az utolsó vonat visszafelé úgyhogy egy csomó olyan film van ami nekem így 90%-ban volt csak meg mert rohanni kellett a vonathoz és volt olyan is hogy nem tudtam rávenni magam hogy kijöjek a moziba úgyhogy lekéstem a vonatot és lehetett stoppolni hazáig a tk-ba egyébként mindent kihoztam válogatás nélkül de nem nagyon volt de nem lehet azt mondani hogy túl kifinomult lett volna az ízlésem mert hogy akkor a buspener terenceel éventúra pusztító ezek a filmeket néztem és emlékszem hogy volt egy olyan filmélményem hogy apámmal néztem otthon a nagyítást és ugye van a végén az a pantomimes jelenet és én konkrétan fö voltam háborodva hogy mi ez az istenverte baromság a végén tehát hogy hogy lehet ilyen hülyeséget csinálni tehát hogy nekem a filmmel kapcsolatban a a a szerzői vonal az nagyon sokáig kimaradt egészen addig amíg elkezdtem járni az egyetemre pestre kommunikáció szakra és ott a ik miklósnak volt egy ilyen esti esti filmes képzése ahol végigmentünk a az összes klasszikuson a némo filmektől kezdve a újhullámokon át a 80-as évekig és a filmes műveltségem nagy részét én ott szereztem meg a filmvilág is akkor került először a kezembe mármint a a filmvilág mint folyóirat addig addig a czinemá létezésről tudtam nálunk faluhelyen azt lehetett kapni úgyhogy nekem bennem az volt hogy aki aki művelt az cinemát olvas és akkor itt itt esett le hogy hoppá azért van más is és ekkor kerültem bele ebbe a ebbe a világba [Zene] igazából én nem akartam filmkritikus lenni tehát van az a közhely vagy vagy ez a rossz indulatú feltételezés hogy a kritikusok igazából filmesek akartak volna lenni na most rám ez konkrétan igaz tehát hogy én én jelentkeztem is többször a a filmművészetire ami akkor még főiskola volt nem egyetem rendezőszakra meg forgatókönyv szakra és eljut ottam a egyszer a harmadik körig ahol a személyesen enyedi ildikó vizsgáztatott ami így utólag is már megtiszteltetésnek mondható de akkor is már a már ismertem őt szóval hogy nekem ez volt a célom de közben azért nyilván jártam a újságíróskalában musosba illetve utána a kommunikáció szakra és a mosban már voltak ilyen műfajelméleti órák ahol konkrétan kritikát tanítottak tehát nem nem csak filmkritikát hanem általában kritikát tehát színházi kritika és az elméleti alapokat azért ott kaptam meg és és utána sem gondoltam még arra hogy kritikus akarok lenni viszont ott volt szakmai gyakorlat és sikerült egy online filmes újsághoz elkerülnöm ami egyébként már nem létezik ott még nem írtam kritikákat csak ilyen ajánlókat meg ilyen szerkesztői feladatokat végeztem és utána kerültem ugye kommunikációszakra ahol az egyik évfolyamtársam a rusina rita volt aki akkor a cinemának volt a asszem szerkesztője főszerkesztőhelyettese és ő hívott oda a laphoz hogy miből gondolta hogy én erre alkalmas lennék azt nem tudom lehet hogy volt egy olyan egyetemi óra ahol le kellett adni írásokat és akkor ott látta hogy erre én képes lennék úgyhogy ez a lehetőség gyakorlatilag így az ülembbe hullott és ez volt az első ilyen filmes illetve szerkesztői közösség amiben részt vettem és az elég elég jó közösség volt tehát ott olyan nevek voltak mint például a dragomán györgy a magyar narancsos legát tibor veres józsef filmeszt téta vagy a takács ferencec aki már akkor is a filmvilágban írt és ez így tök hasznos volt hogy ezektől az emberektől is tanulhattam aztán egy görög tulajdonos ha jól emlékszem megvette a cinemát és kirúott mindenkit nyilván engem is és a a rita beájállót a a filmúhoz illetve a schubert gustávhoz aki akkor nem csak a filmvilágnak volt a főszerkesztőhelyettese hanem a filmónak is volt a főszerkesztője és ő kért tőlem témákat vittem neki néhányat és a az egyik témám az pont passzolt egy olyan anyaghoz amit a filmvilágba készített és mondta hogy akkor inkább odaírjam meg és aztán utóna nekem ezt úgy mondta hogy azért azért hívott meg a filmvilághoz szerkesztőnek mertogy nagyon keveset kellett ezen a cikken dolgozni és ebből azt a következtetést mondta le hogy alkalmasat ennék erre a feladatra úgyhogy lehet azt mondani hogy a hogy a szakmának az alapjait itt a gyakorlatban tanultam meg a a a gustávtól meg a léta ver a főszerkesztőtől de közben volt m két másik ilyen közösség amibe belecsöppentem az egyik a a mozinet volt ami akkor még nem egy filmforgalmazó volt hanem egy nyomtatott újság ott az volt a nagyon hasznos gyakorlat hogy havonta egy egy-egy kritikát kiválasztottak a szerkesztők és a kritikusok összeültek és megbeszéltük egymás kritikáit ami szerintem baromi hasznos hogy hogy nyíltan elmondjuk hogy mi az amit jónak láttunk ebben a szövegben mi az amit nem és ilyen fajta műhelymunkában asszem hogy azóta se volt részem mondjuk a filmvilágnál a gusá mindig úgy gondolzza a szövegeket hogy ő hogy ő tényleg belenyúl abból a szempontból hogy mondjuk kiveszi a túl sok idegen szó tehát hogy ő azért foglalkozik ezekkel a szövegekkel de máshol ezt nem tapasztaltam tehát általában a szerkesztők azt írják hogy oké és ennyi úgyhogy ez ez nagyon hasznos volt és akkor volt egy harmadik közösség ez pedig a geeks volt mertogy 2007-ben elindult a geeks blog aminek alapító tagja voltam én is azt ugye az a vostieri indította aki szintén évfolyamtársam volt a az egyetemen de már ismertem korábbról is a különféle filmes fórumokról úgyhogy ez izgalmas volt egy kicsit ilyen skizofrén helyzet tudod hogy egyszerre vagyok ott a az egyik ilyen legrégebbi filmes lapnál nyomtatott lapnál ilyen patináns komoly szövegek vannak és közben egy fiatalosabb online magazinnál ami aminél ugye csak lelkesedésből dolgozunk ingyen úgyhogy én itt tanultam meg kritikuskodni tök jó dolog bekerülni egyébként a filmvilágba ráadásul úgy hogy minimális tapasztalattal viszont megélni ebből nem nagyon lehetett tehát én belsős voltam de félfizetéssel ettől függetten nagyon jól érztem magam és jó lett volna folytatni de hát ez a magazin biznisz úgy működik hogy állami támogatásból élnek a lapok és amikor elzárták a csapot akkor akkor kénytelen voltam a belső státuszt íy ilyen külsős státuszra cserélni megalapítottam a filmvilág blogot azt csináltam tovább de emellett ugye keresni kellett valami mást úgyhogy assiszem hat vagy hét évig egy kerületi újságnál voltam szerkesztő korrektor és közben írogattam persze a filmvilágban is ugyanúgy a cikkeket de az így nem volt egy reális opció hogy ebből meg tudjak élni és aztán jött egy ajánlat a a port.hu-tól úgyhogy most elmondhatom magamról hogy hogy nyilván nem csak kritikai sból élek mert azt azt nem lehet megcsinálni meg talán nem is akarnám az nagyon egyhangú lenne de de végülis filmes és tévés területen vagyok híreket szerkesztek és most vagyok abban a pozícióban hogy hogy tényleg nem kell nagyon mást csinálnom a megérthetésért de attól hogy engem nem vettek föl én nem érzem úgy hogy sértődött filmes lennék aki ilyen charles bonsont megszéyenítő bosszú vággyal próbál leszámolni a filmesekkel jó nyilván a enyedi éikornak az összes filmjét lehúzom de ezt leszámítva bennem nincsen egy ilyenfajta megmondási vágy illetve egyfajta pozitív elfogultság van emiatt azokkal a filmesekkel szemben akik formális filmes képzés nélkül jutottak el oda ahova például a talantino a nolen vagy mondjuk a a akik youtube-osokból lettek komoly rendezők mint az ausztrál testvérpár akiknek most nem fog eszembe jutni a [Zene] neve hangoztak- nagyon jó megfejítések ebben a podcast sorozatban arról hogy mi a mi a kritikusnak a feladata és hogy mi az ami amit elvárhat egy kritikustól én egy picit hiányoltam a praktikus szempontokat lehet hogy ezzel csak én vagyok így de nekem nekem meghatározza a keret meg a meg a forma sok esetben a a stílust meg a tartalmat is tehát hogy hogy nem mindegy hogy most egy filmvilágba írok vagy egy portra vannak olyan kollégák egyébként akik meg tudják csinálni azt hogy mindenhova ugyanabban a stílusban írnak ugyanabban a regiszáben ilen egyébként a bostiferi is nekem ez nem megy viítem őket én alkalmazkodom általában a a megrendelő igényeihez de nem is szándékosan sok esetben hanem ez hanem ez így tudat alatt is működik tehát nyilván a filmvilágban filmvilágosan írok tehát van egy képzelés sem arra hogy ez mit jelent és ehhez ehhez így alkalmazkodom de de ez nem feltétlenül tudatos a portban meg úgy írok hogy tudom hogy ez egy másik célközönség és a célja is más azoknak az írásoknak a filmvilágban sok esetben a a amikor megjelenik egy kritikám akkor a az a film már hetek óta a mozikban van tehát más a funkciója nem azt akarom hogy bevonzzam a az embereket a moziba vagy rávegyem őket hogy inkább ne menjenek el hanem inkább ilyen elemzőbb típusú írást akarok a portnál meg nyilván van egy ilyen egy ilyen praktikus funkció hogy hogy tényleg rámenni az embereket hogy né meg azt a filmet vagy vagy kapcsolják be azt a azt sorozatot valamelyik streamingen és ugyanígy a a terjedelem se mindegy tehát ha a filmvilákban lehet írni 16600 karakteres minikritikát meg meg ilyen két oldalas 7000 karaktereseket is és és azt vettem észre hogy hogy teljesen más végeredmények születnek tehát elképzelető hogy írok egy filmről egy kis kritikát amiben megírom azt hogy hát az nekem annyira nem jött be és aztán kénnytten vagyok inkább egy nagy kritikában megírni ugyanazt és rájövök hogy de ez tök jó ez a film igazából tehát ahogy a gyenge zsolt is mondta ebben a műsorban nagyon szépen hogy hogy sok esetben írás közben formálódik az hogy mit gondolsz erről a filmről tehát hogy olyan dolgokat is belelátok amikor kénytelen vagyok 7000 karakterben ni egy filmről ami ami amit nem vettem volna észre hogyha csak egy ilyen öt soros letterboxt recenziót írok és ez a ez az a folyamat amit én én tökre élvezek és ilyenkor van az hogy hogy olyan olyan rétegeket is megtalál az ember amik amikről nem gondolná hogy benne van úgyhogy az rcpitika az nagy szó de hogyha hogyha lehetne azt mondani hogy van arcpolitikám akkor szerintem ehz hogy hogy hogy az a belelá ás ez a mögénézésnek a az igénye és ez nem csak a szerzői filmekkel kapcsolatban létezik hanem hanem akár a az egy bites hollywoodi filmekkel kapcsolatban is mert én azt gondolom hogy egyik film sem vákuumban létezik tehát hogy mindegyik filmmel kapcsolatban lehet elmondani valami valami izgalmasat vegyünk mondjuk egy közepesnél gyengébb mondjuk hollywoodi romkomat arról nyilván le kell írni hogy ez egy közepesnél gyengébb romkom de attól függetlenül lehet hogy ha mondjuk összehasonlít egy 30 év ezelőtti romkommal akkor akkor már le lehet írni azt hogy a nemi viszonyok ebben az új filmbenz mennyivel másabbak mint a korábbiban és hogy ezek a mai trendekre hogy reagálnak és akkor máris van egy olyan szempont ami ami kicsit a kritikát elemeli és ettől függetlül lehet hogy a film az egy csapnivaló szar de mégis belevittél valami izgalmas szempontot úgyhogy én azokkal a kritikáimmal vagyok elégedett így utólag amiben legalább egy ilyen szempontot tudtam találni amivel egy kicsit a felszín alá tudok nézni [Zene] a filmekkel kapcsolatban én általában mindenevő vagyok de azt vettem észre hogy jobban kedvelem azokat a filmeket illetve jobban szerettek írni azokról a filmekről amiknek van valami ilen közéleti vonatkozása mert hogy az egy picit túlmotat önmagán tehát nem csak arról van szó hogy elemzem a műfaji jegyeket meg hogy a zsáneren belül hol helyezhető el hanem túlmutat önmagán és és nekem ez izgalmas tehát ezért is szeretem a dokumentumfmeket is meg azért is mert hogy ezzel kevesebbet foglalkoznak a a magyar kritikusok én úgy úgy érzem tehát hogy ettől picit félnek hogy belemen mondjuk ideológiai kérdésekbe is mert hát azért a kultúrhal zajlik nem csak nálunk hanem amerikában is hollywood-ban is ahonnan a legtöbb film jön és éen baromi izgalmasnak tartom hogy megpiszkálni ezeket a dolgokat és pont ezek azok a ideológiai dolgok amik a legkommerbb filmekben is benne vannak ugye lás barbie tehát lehet a barbról úgy is írni hogy az ember nem nem írja le azt hogy feminizmus de annak semmi értelme ha lehet választani kedvenc filmtípust akkor nekem az ez az ami érintkezik valahogy a a közélettel volt idő amikor próbáltam személyesebbé tenni az írásaimat és azt gondolom hogy hogy a kritika soha nem objektív műfaj ez egy szubjektív műfaj hat rád az hogy milyen élethelyzetben vagy amikor megnézel egy filmet sőt még az is hogy éjes vagy-e filnézés közben vagy ki kell-e menned vizelni validn gondolom azt hogy az ember kicsit gonzósítja a szövegét más kérdés hogy rájöttem hogy ez nem az én műfajom tehát én ezzel nem próbálkozom mert mert ez nekem nem áll jól de ettől függetlenül ennek van helye és azt gondolom hog érdekes lehet az is hogy én milyen fesztiválról láttam vagy hogy olyan témáról van-e…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kritikusok hete S02E04 - Baski Sándor”

Miről szól ez az epizód: „Kritikusok hete S02E04 - Baski Sándor”?

Baski Sándor filmkritikus a Filmklub podcast vendége, ahol a kezdeti filmélményeitől és a videótékák világától indulva mesél a pályájáról. Elmondja, hogyan vált a kritika iránti elkötelezettségévé az egyetemi évek alatt, és hogyan jutott el a Filmvilág blognál és podcastnál való… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kritikusok hete S02E04 - Baski Sándor”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Baski Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kritikusok hete S02E04 - Baski Sándor”?

Fő témái: filmkritika, videótékák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kritikusok hete S02E04 - Baski Sándor”?

Megjelenés: 2024. 09. 06.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/kritikusok-hete-s02e04-baski-sandor

Több epizód a Filmklub podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból