Fintech Világa

Szigorít a kriptovaluta kereskedésen az állam

· PT20M47S

Összefoglaló

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András és Suppan Márton a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjével, Urbán Viktorral beszélget a kriptovaluta-kereskedést érintő friss SZTFH rendelet hatásairól a magánfelhasználókra és vállalkozásokra nézve.

Ebben az epizódban

A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba.

Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadták.

Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) október végén tette közzé a Kripto tv.-hez kapcsolódó részletszabályokat .

Ez a rendelet határozza meg, hogyan kell Magyarországon a kriptovaluta-tranzakciók validálását kezelni – vagyis mikor és kinek kell engedélyt kérnie, és kik mentesülnek alóla.

A műsorban a szakértők arra keresik a választ, hogy mit jelent mindez a magánfelhasználókra, a kriptós vállalkozásokra, valamint a nagy nemzetközi tőzsdékre nézve.

Vajon tényleg börtönbe kerülhet bárki, aki kriptóval vált vagy kereskedik?

Milyen új fogalmakat hoz a szabályozás, és mi változik a mindennapi gyakorlatban?

Mit mond ki az SZTFH-rendelet?

A most megjelent szabályozás részletesen leírja, kik és milyen feltételek mellett lehetnek validációs szolgáltatók, vagyis azok a szereplők, akik ellenőrzik a kriptós tranzakciókat.

A validálás célja a pénzmosás és a visszaélések megelőzése.

Ugyanakkor a jogalkotó igyekezett világos határt húzni a magánfelhasználók és a szolgáltatók között.

A magánszemélyek esetében az egyik legfontosabb könnyítés, hogy a kriptó–kriptó váltások mentesülnek a validációs kötelezettség alól.

Ugyanakkor a kriptó–fiat váltások (például forintra) értelmezése még nem teljesen egyértelmű – itt a szakma is finomhangolásra számít.

A decentralizált tőzsdék (DeFi) használata szintén mentesített, hiszen a gyakorlatban lehetetlen lenne több millió mikrotranzakciót egyenként validálni. „A jogalkotó ezzel inkább a nagyléptékű, szándékosan rejtett pénzmozgásokat akarja szűrni, nem a hétköznapi felhasználót” – mondja Urbán Viktor.

A BTK és a „jogosulatlanság” kérdése A beszélgetés egyik központi témája a büntetőjogi háttér.

A BTK ugyanis továbbra is tartalmaz egy új passzust, amely a „jogosulatlan kriptoszolgáltatás” végzését büntetendőnek minősíti. „Ezt a bűncselekményt csak tudatosan lehet elkövetni.

Nem fog senki véletlenül börtönbe kerülni, mert nem tudta, mi a validáció.

De aki szándékosan kerüli meg a rendszert, például pénzmosás céljából, az komoly ko

Említett entitások

Témák

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a Fintech Világa-ből