HVG podcastok

Így sportolj menopauza után! I Kösz, jól!

· PT1H17M

Összefoglaló

Ebben a podcast epizódban a menopauza utáni csontritkulásról és női egészségről beszélgetnek Dr. Schmidt Zsuzsanna reumatológus és Bernáth Dóra női egészségtréner. Az adás kitér arra, hogyan befolyásolják a hormonális változások a csontokat és izmokat, valamint milyen…

Röviden

Műsor
HVG podcastok
Megjelenés
2026. 05. 05.
Hossz
1 óra 17 perc
Szereplők, említett nevek
Schmidt Zsuzsanna, Bernáth Dóra, Dr. Schmidt Zsuzsanna, Orsós Lajos
Témák
menopauza, csontritkulás, női egészség, hormonális változások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok, én Kerekes Anna vagyok, ez pedig a Közt jó legújabb adása.

Most ismét a menopauzáról fogunk beszélgetni, ahogy az előző adásban, de most nem az endokrin rendszer változásait [zene] fogjuk áttekinteni, hanem azt, hogy a változókor hogyan hat a női vázizomrendszer egészségére.

A perimenopauza és a menopauza során ugyanis a csontok és az izmok egészsége is érintett lesz.

Meghívott szakértőinkkel arról fogunk beszélgetni, [zene] hogy hogyan lehet fenntartani, megőrizni a csontok és az izmok egészségét, mozgásszerveink egészségét, [zene] és hogyan lehet megelőzni a különböző problémákat.

Smid Zsuzsanna reumatológus főorvost és Bernárd Dóra, női egészségtrén, [zene] testtudat alapú mozgásterutát.

Köszöntelek titeket itt a stúdióban.

Ez a menopauza a második része.

És ugye az előző adásban a hormonális változásokról beszéltünk, illetve arról, hogy ezt étkezéssel hogyan lehet befolyásolni, illetve adott esetben hormonpótlással.

Most viszont igazából a vázizomrendszer ről fogunk beszélgetni. arról, hogy a menopauzának, illetve egyáltalán a középkorban történő változásoknak milyen hatásai lehetnek a a csontok, illetve az izmok egészségére.

De azért itt inkább egy picit onnan kezdeném, hogyha mind a ketten elmondanátok a saját szemszögetekből, hogy ez a rengeteg főleg endokrin változás az az hogyan hat mondjuk a az izomzatra, a testösszetételre.

Szóval én azt gondolom, hogy ezt az egész menopauza kérdést valahogy bele kellene tenni az egész életünkbe és az egész élethosba, ami tulajdonképpen a a ez egy új koncepció, ez a longevity, nem is olyan nagyon új, de hogy tulajdonképpen van egy olyan olyan felfogás, hogy az életünk az nem egy fejlődés, egy íves fölfelé menetel, utána pedig egy lefelé menetel, hanem ez az életünk végéig egy felfelé menettel, és ez sokkal jobban hangzik.

És az, hogy gyakorlatilag itt a menopauza táján is, hogy mi történik, azt azért nagyon meghatározza az, hogy előzőleg az ifjuk korban, kamaszkorban, amikor már tudas tudasulsz, és amikor még még fiatal felnőtt vagy, akkor igazából a genetikáról nem tehetsz, de az, hogy milyen életmódot folytatsz, és annak ugye az nagyon meghatározza, hogy a későbbiekben mi lesz.

És a másik másik nagyon fontos dolog az, hogy a életmódunkon belül ugye mindig a egyrészt a mentális, de mellette a fizikai jóét az igencsak fontos, amihez aztán ugye a táplálék, meg a jó alvás, meg a társkapcsolatok, meg a természettel való kapcsolat, az az egy plusz, de végül is a fizikai aktivitás és a szellemi aktivitás az az egész életünket így hogy a menopauza körüli történéseket is meghatározza.

Genetikáról nem tehetsz, genetikánk adott.

Tehát gyakorlatilag az, hogy a hormonális státuszod most, hogy ösztrogén vagy progeszteron, vagy mi van benned több, és hogy több-e benned esetleg valami androgén, ez ezt ezt ezt ezt ez adott, ezt te befolyásolni tudod.

És akkor ebben a visszatérek oda, hogy az, hogy hogy élsz, az életmód, az tulajdonképpen mindent mindent befolyásolhat, és ez már tőlünk függ. >> Ühüm.

És mégis, hogyha most konkrétan erre az időszakra gondolunk, ugye elég tág a határ, mondjuk, hogy ha azt nézem, hogy a normális vagy a tipikus az a 45 és 55 év között bekövetkező menopauza, hogy ugye azért genetikától függetlenül ott mégis csak mindenkivel, minden nővel történik egy jelentős változás átalakulás lesz, ami egy kicsit visszafelé fogja mind az izmokat, mind pedig a csonttömegedet, mindent visszafelé fog.

Tehát gyakorlatilag a csontanyagcsere, a izomanyagcsere, ezek ezek ezek mindegyik a életünkben mennek fölfelé és épülnek, és utána pedig a menopauzott táján az ösztrogén mind egy védő védőtámasz, az most akkor visszaszorul, és akkor gyakorlatilag tere van a bontásnak és tere van a csontbontásnak, tere van a a szarkopéniának, a az izomztömegfogyás nak és ez ellen kell még inkább dolgozzál.

Tehát ott egy nagyon nagy ez tulajdonképpen még azt is mondhatnánk, hogy egy krízisállapot, vagy az előző előadásban elhangzott, hogy végül is ezt egy ilyen kamaszállapotnak vagy bakfis állapotnak [horkantás] is fölfoghatjuk, mert ez nem egyik pillanatról a másikra megy vége.

De hát nyilván a hormonális átalakulás azért az az egy jelentős és nagy sokk az ember életében, amire készülni is kell.

És itt jön be az, hogy mi a prevenció.

Tehát az ösztrogén az a csontra például nagyon jól tudjuk, hogy a csontbontást az gyakorlatilag gátolja, úgy gátolja, hogy a csont anyagcsere az is egy dinamikus valami, ugyanúgy, mint bármi az életben.

Jön, meg megy, az az épül, meg bomlik.

Az pont fordítva, mert kapling jelenségről van szó, hogy bomlik és épül.

És gyakorlatilag ezt az oszteoklassz, tehát a csontbontó tevékenységet, azt igazából az ösztrogén nagyon jól megteszi a hatását, hogy gátolja.

Most ennek a molekuláris hátterébe már nem kell bemenni, belemenni, hogy a rangligandot gátolja, de hogy gyakorlatilag hát ez, hogyha ugye kiesik és ez csökken, akkor gyakorlatilag hát a csontbontás majd előtérbe, vagy a mérleg az a csontbontásnak a a előnyére válik, és az több lesz, mint a csontépítés.

Aztán idővel, hogyha ezen túl vagyunk, akkor a kettő újra eléri egymást, és jön az idős kor, amikor viszont a csontépítés lesz, és az lesz egy kicsit alacsonyabb, mint a a csontbontás.

Az tartja magát, de a csontépítés már kevesebb lesz.

Tehát ott is a csontbontás az eredménye, ott is ann lesz fokozott.

A csontépítés, hát ott kilő a csontépítés, és gyakorlatilag utána azért van egy csontvesztés is, illetve fiatalabb korban is mindig van vesztés meg építés, de hát ott kilő az építés ugye fiatalabb korban, aztán amikor elérjük a a normál fertilés kort, akkor ez nagyjából úgy egyensúlyban van.

És az ösztrogéntől függ ez nagy mértékben, mert az ösztrogén az gátolja a csontbontást, az oszteoklaszt aktivitást, oszteoklassznak hívjuk a csontbontó sejteket és gyakorlatilag azt az aktivitást azt igazából gátolja az ösztrogén hormon.

Tehát így gyakorlatilag ez a két, mert az egy gyorsabb folyamat a csontbontás, mint a csontépítés.

És tulajdonképpen így a mi fertilis fertilis korunkban életünknek ebben a szakaszában ez nagyjából egyensúlyban van.

Akkor is van vesztés, csontvesztés, de az mondjuk ilyen 0,2 0,5% slusz.

És amikor belekerülsz a menopauzába, akkor lassan pláne posztmenopauza, amikor már tényleg az ösztrogén nagyon lemegy, akkor meg gyakorlatilag hát 2,5%-ra ugrik föl a csontvesztés évente.

Szóval ez valahol valahol azt hiszem tudom szemléltetni ezzel, hogy tízszeressére fokozódik a csontbontásod, és akkor úgy van az egy úgy áll vissza az egyensúly, hogy végül is az ösztrogénhatás ugye meg megszűnik.

Tehát az oszteoklasztak aktivitás tud működni, és gyakorlatilag több a bontás, mint az építés.

Na most egy idő után ez visszaáll, amikor a hormonális egy kicsit helyreáll, ugye a posztmenopauza után végül is, akkor már valahogy újra rendeződik a hormonális hemosztázis.

És idős korban pedig azért lesz fokozottabb a csontvesztés, de nem a csontvesztés lesz fokozottabb, hanem ott a csontépítés csökken, és így lesz a mérleg a csontbontás oldalán >> magasabb.

Tehát ott is fokozottabb lesz a csontbontás igazából. >> De ez egy nagyon érdekes dolog.

Én azt gondolom, hogy ezzel és ugyanígy az izomnál is végigmehetünk azért, mert hát a szarkopéniánt azért azt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Azt hiszem, hogy ezt ezt ezt talán te is vagy vagy hogy ezt te nagyon látod, ugye, hogy a szarkopénia, hogy az És mi a nem közötti különbség?

Ugye ezek a úgymond problémák felnagyítódnak, amikor így 40-45 év körül elkezdődik a perimenopauza, amit még talán nem [torokköszörülés] is veszünk észre, mert hát rendező rendezetlenné válik a ciklus, de nem feltétlenül gondolunk arra, hogy ó, hát ez most már elkezdődött az az időszak, ami akár 10 évig is tarthat.

És azok veszik talán egy kicsit hamarabb észre, akik mondjuk rendszeresen sportolnak, és azt csinálja ugyanazt az edzésprogramot, ugyanazt a futásmennyiséget és >> mindent csinál ugyanúgy, ahogy eddig az elmúlt 20 évben, de egyszer csak nem jönnek az eredmények, azt veszi észre, hogy hiába edz annyit, elkezd hízni, és ilyenkor van az, hogy hogy akkor valamit változtatni kell.

És ugye itt bejön az, hogy még nem feltétlenül fedezzük föl, hogy esetleg progeszteron ösztrogénnak az aránya az elkezd föl borulni, és ezeknek a hormonoknak a szintje ez picit elkezd csökkenni, ami befolyásolja, hogy a Zsuzsa is mondta, ugye nem csak a csontot, de az izomzatot is és a metabolizmust is. gyakorlatilag egy rendszerszintű változást indít elő, de még nem olyan nagy a probléma, hogy hogy nagyon odafigyelnénk rá az edzés hatására, vagy az edzéshatás eltűnése vagy csökkenése az egy jel.

És akkor elkezdünk úgy változtatni, hogy akkor elkezdünk többet futni, vagy még három edzésre elmegyek, hogy még jobban kikészítsem magamat, mert akkor majd le fogom adni azt a azt a plusz kilót, ami ugye ide körbe az úgymond úgy nevezzük, hogy úszógumi, az az följött. nem tudunk olyan jól izmot építeni, ezért az inzulin érzékenységünk is ö felborul, vagy csökken.

Ö és a testünk elkezd raktározni, és hát szerencsétlen módon körbe a hasra és a combra meg a fenékre.

De hogy ez a megoldás, ez viszont nem működik, hogy akkor még többet, még jobban kisikerelem a szervezetet, hanem egy picit máshogy kell meg kell változtatni valamit, ami nem a mennyiség lesz, hanem inkább a minőség. >> Ühüm.

És akkor majd így >> tehát, hogy igazából amit mondasz, az az a legelső az az, hogy egyáltalán észrevegyük, hogy ez történik és és erre gondoljunk, ne pedig arra, hogy nem tudom, talán nem jól leszünk, talán valami tehát ezt azért nehéz így. >> Igen, igen, igen, igen.

Tehát hogy szerintem tehát hogy ugy a 40 40 éves, 40-45 éves nők azért ők nem mondhatók öregnek és m és akkor ilyenkor nehezen jut az eszünkbe.

Van akinek még akkor születik az első gyermeke.

Tehát hogy és ugye sokszor akkor úgy van, hogy szülés után egyből belemegyünk a perimenopauzába, az egy nagyon kaotikus állapot lehet. és nem feltétlenül jut eszünk be az, hogy hogy akkor ez történik, hanem hogy elrontottunk valamit, de hogy jó lenne, hogy egy picit igen így így ha van akár egy laborelet és és szakorvos megnézi és és az orvosoknak is, hogy már egyre jobban így reflektorfénybe kerül, ahogy a longevityiről egyre többet beszélünk, hogy hú akkor ez lehet, hogy valami hormonális el átrendeződés, és lehet, hogy akkor másként kéne kezelni ezt a adott személyt, aki ott van előttem. >> Ühüm.

Zsuzsa itt visszatérnék a csontritkulásra is hozzád, hogy én ilyen nagyon durva adatokat olvastam így a VH oldatok, ez például egy 2024-es tanulmány, hogy 200 millió embert érint világszerte a csontritkulás, és hogy az 50 fölötti nőknek >> akár 30%-a is érintett lehet a csontritkulásban és a az oszteopéniában, ami ugye a csontállem csökkenés, abban meg több mint 50%.

Tehát, hogy ez gyakorlatilag akkor egy népegészségügyi probléma, >> csak hogy nem csak ez ép népegészségügyi probléma, hanem hogy vegyük észre, hogy a fejlett államok azért öregszenek, idősödnek, hogy tehát, hogy a 65 év fölötti korosztály gyakorlatilag megelőzte a százalék-os arányát ezeknek a fejlődő országoknak a az összépességén belül a 18 évesekért.

Tehát a 18 év alatti korosztálynak a mennyisége a mennyiségét felülmúlja az idős korosztály.

És valahogy ez az egész mindenség, ez eltolódott az idősebb élet felé.

És gyakorlatilag ugye itt a másik az életmód.

Nagyon sokan [horkantás] itt van a számítógép az orrom előtt, meg itt van bármi, és ülünk.

Tehát gyakorlatilag az az meg nagyon keveseknek, azt hiszem, aki megszokta már fiatal korában, és itt jön be az, hogy tulajdonképpen mennyire fontos az, hogy hogy nősz föl és mi a környezeted, milyen hatással van rád a környezeted, hogy tényleg megszokjad az aktív életmódot.

Nem csak mentál fizika, fizikailag is, mert aki megszokta, hogy kell menni ki az utcára, és akkor most az állóképességemet fenntartom mellett 6000 lépést megteszek, vagy nem tudom, elmegyek futni, elmegyek kétszer az edzőterembe, elmegyek úszni, annak ez hiányozni fog. >> Ühüm.

És gyakorlatilag hosszú távon gondolkodunk, akkor oké, hogy nincs időnk, de tovább fogunk tovább tudjuk csinálni ugyanazt a feladatot, amit az élet megkíván tőlünk.

Nem beszélve arról, hogy egyre több dolgot kell, hát azt hiszem, minden kornak megvan gyönyörűsége, de hogy akkor gyereked lesz, családod lesz, minden, és akkor is ülünk, mert dolgozunk, de akkor is kell fizikai aktivitást.

Ugye Anna, ahogy ezt beszéltük is, hogy hogy az, hogy az ez egy dolog, hogy felelősség van rajtunk, hogy magunkkal hogy foglalkozunk, akár fiatalkorban, akár már az érett felnőtt korban, menopauzában, de ugyanúgy felelősség az, hogy a gyerekeinknek mit mutatunk meg, meg mit tanítunk meg.

Mert tényleg, ahogy ahogy Zsuzsa mondta, hogy ott a legjobb megalapozni, tehát az, hogyha valaki gyermekkorban megkapja azt az ajándékot, hogy a szülei el tudják juttatni őt edzésre, vagy együtt csinálnak valamit és és aktív a család, az a legnagyobb ajándék.

Ö ha nem így nőtt föl valaki, én azt gondolom, hogy azért akkor sincsen vesz semmi.

Nyilván azért hátrányból indul, de hogy nem lehet, tehát hogy nincs olyan, hogy most már nem érdemes elkezdeni 60-70 éves korben, és hogyha akkor már elég nagy a szenvedésnyomás, és azt mondja, hogy ó jó, akkor most tényleg elkezdek valamit mozogni, most már ez tarthatatlan.

Hát nem lesz nagy eredmény, nem lesz olyan nagy eredmény, mint ami lehetne, hogyha úgy nő föl, vagy akár már gyerekként megkapja ezt.

Ami de hogy nem lehet, igen, hogy hogy bármikor el lehet kezdeni.

Viszont szerintem ami ami nagyon jó lenne egy picit egy ilyen mindset átállítás, hogy a mozgás az nem egy büntetés.

Tehát, hogy hogy az szerintem én ezt úgy vallom, hogy az az a testnek az ünneplése.

Tehát az, hogy elmegyek mozogni, ez legyen egy séta, egy edzőterem, egy futás, egy bármi, az azt jelenti, hogy úgy tudom használni a testemet, ahogy az arra született.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Így sportolj menopauza után! I Kösz, jól!”

Miről szól ez az epizód: „Így sportolj menopauza után! I Kösz, jól!”?

Ebben a podcast epizódban a menopauza utáni csontritkulásról és női egészségről beszélgetnek Dr. Schmidt Zsuzsanna reumatológus és Bernáth Dóra női egészségtréner. Az adás kitér arra, hogyan befolyásolják a hormonális változások a csontokat és izmokat, valamint milyen… Az epizód a HVG podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Így sportolj menopauza után! I Kösz, jól!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Schmidt Zsuzsanna, Bernáth Dóra, Dr. Schmidt Zsuzsanna, Orsós Lajos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Így sportolj menopauza után! I Kösz, jól!”?

Fő témái: menopauza, csontritkulás, női egészség, hormonális változások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Így sportolj menopauza után! I Kösz, jól!”?

Megjelenés: 2026. 05. 05.. Hossz: 1 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hvg-podcastok/igy-sportolj-menopauza-utan-i-kosz-jol

Több epizód a HVG podcastok-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból