Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel

#61 Omnichannel B2B kampány mindössze 6 hét alatt: így csináljuk mi

· PT51M20S

Összefoglaló

Matykó Noémi a Chiro Marketingtől bemutatja egy 6 hetes omnichannel B2B kampány esettanulmányát, amely a SmartMan Ipar 4.0 konferencia és fesztivál kampányát valósította meg. Az epizód kitér a kampánytervezésre, a stratégiai döntésekre, a költségvetésre és a…

Röviden

Műsor
Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel
Megjelenés
2025. 11. 20.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Matykó Noémi
Témák
omnichannel b2b kampány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bevezetés és adás bejelentése 01:49 - Kampánycélok és fő kihívások 05:15 - Kezdeti kihívások és időnyomás 07:29 - Straté
  2. — Csatornák, üzenetek és fázisok bevezetése 15:00 - Kampány fázisok: örvendés, megfontolás, konverzió és élő esemény 18:47
  3. — Csapat, szerepkörök és projektmenedzsment 34:05 - Tesztelés, tapasztalatok és tanulságok 45:23 - Riportok, tippek és ajá

Ebben az epizódban

A mai adás viszonylag rendhagyó lesz, ugyanis olyannal készültem, amivel korábban még nem.

Egy konkrét kampányunk esettanulmányát hoztam el nektek. fogok beszélni arról, hogy ki volt az ügyfél, hogy mi volt a legnagyobb kihívás, hogy hogyan terveztük meg a kampányt, hogy mi az, amibe mi is belekeveredtünk egy kicsit, mi az, ahol esetleg hibáztunk, és hogy milyen eredménye volt a kampánynak, mennyi pénzt használtunk fel hozzá, mennyi erőforrást égettünk el, és hogy hogyan tudsz te is ebből profitálni, és hasonlóan jó komplex kampányokat építeni.

Tartsatok velem! >> [zene] [zene] [taps] [zene] [zene] >> Sziasztok!

Nagy-nagy szeretettel köszöntelek benneteket a Marketing MSC podcast 61. epizódjában.

Énko Noémi vagyok, a Kiro Marketing Alapító tulajdonosa, és ezt az elmúlt 60 adásban elfelejtettem minden alkalommal bemondani, de most már szerintem ismerjük egymást annyira, hogy tudjátok, ki vagyok, de azért most lehet, hogy elkezdem a bemutatkozást is így 60 rész után.

A mai alkalommal egy olyan témával készültem, amit többször kértetek már, és többször kérdeztetek már tőlem.

Ugye rendszeresen megkérdezem, hogy mi az, amiről szívesen hallanátok.

Úgyhogy ha van olyan téma, amit szívesen hallanátok tőlem, akkor nyugodtan keressetek meg bármilyen platformon, és ne felejtsetek el feliratkozni sem, mert igyekszem beleszőni a tartalomtárvba ezeket a témákat.

Szóval a mai alkalommal egy kampányesett tanulmányról lesz szó.

Részletesen el fogom mondani, hogy az elmúlt időszakban elkészült nagy kampányunkat milyen megoldásokkal, milyen csatornákon keresztül, milyen nehézségeken keresztül, és milyen örömökön vagy milyen eredményeken keresztül tudtuk végigcsinálni.

Bízom benne, hogy tudtok ebből tanulni és tudtok belőle olyan ötleteket profitálni, amit akár már holnap vagy jövő héten bele tudtok építeni a következő kampányotokba.

Szóval a mai esettanulmányunk egy őszi kampányunkból készült.

Az ügyfél az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformszövetség volt, és neki volt egy több napos rendezvénye, ami állt egy klasszikus konferenciából és egy fesztiválból, amit tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mint a múzeumok éjszakáját, vagy a nyitott gyárak éjszakáját, ahol különböző ipari szereplők kisvállalatok nagyvállalatok, oktatási intézmények megnyitották a kapujukat. pár napra, egy hétre, és bárki, aki az ipar iránt érdeklődött elmehetett meglátogathatta őket, tanulhatott tőlük, ipari megoldásokat nézhetett meg tőlük.

Ugye amikor hozzánkerült ez a megbízás, akkor alapvetően az első dolog, amit átbeszéltünk, az az, hogy mi a kampány fő célja.

Természetesen az egyik fő cél az volt, hogy megtöltsük a rendezvényt, mind a konferenciát, mind pedig a fesztivált.

A fesztiválnak két különböző szegmensa volt, akikkel foglalkoznunk kellett.

Az egyik maga a kiállítók, tehát a cégeket is el kellett érnünk, és utána pedig a résztvevőket is.

Tehát alapvetően három különböző szegmentst kellett megtölteni, de ennél jóval több célcsoportot kellett kiszolgálni.

Mindjárt fogom mondani, hogy kiket.

A második nagyon fontos kampánycél az volt, hogy minél nagyobb elérést érjünk el ezekkel a rendezvényekkel.

Ennek több szempontból is jelentősége van.

Egyrészt ez ugye egy szervezet, akinek a tagját tagjait kellett elérni és bebizonyítani, hogy ennek a szervezetnek van létjogosultsága, és hogy hogy jó minőségű, sok embert érdeklő rendezvényeket tud szervezni.

Ezért nagyon fontos volt, hogy erős láthatóságot adjunk a konferenciának, és hogy az ipari ökoszisztéma minden tagját, aki csak él és mozog, és bármilyen szinten kapcsolódik ehhez a rendszerhez, azt el tudjuk érni.

A harmadik fontos cél pedig a márkaépítés volt, hiszen ez egy olyan szervezet, aminek ugye a láthatósága még nem annyira erős, és egyrészt magának a rendezvénynek a láthatóságát is iszonyatosan meg kellett nyomnunk.

Másrészt pedig magának a szervezetnek és a konferenciasorozatnak is a többi elemével foglalkozni kellett.

Ezért kellett, hogy a márkaépítésre is nagy hangsúlyt fektessünk, ami ugye előkészíti majd a következő kampányoknak a konverzióját is.

Ugye, hogyha még egy szervezetet, egy rendszert, egy egy rendezvényt nem annyira ismernek, azért a jegyértékesítés jegyértékesítés is sokkal-sokkal nehezebb, mintogyha már egy bejáratott több 10 éves rendezvényről lenne szó, amiről mindenki hallott a világon.

A kihívás a kampányban kettős volt, vagyis az elején még azt hittük, hogy csak két nagy kihívásunk van, aztán menetközben kiderült, hogy ennél sokkal-sokkal több kihívással kell szembenéznünk.

De amit már az elején tudtunk, az egyik, hogy korábban nem volt branding.

Hiába volt már ez a rendezvény megszervezve korábbi években, nem kapott igazán nagy hangsúlyt, nem kapott igazán nagy kommunikációs támogatást, ezért nem nagyon ismerték az emberek sem a rendezvényt, sem pedig a Nemzeti Technológiai Platform Szövetséget.

A másik nagyon nagy kihívásunk az az idő volt, ugyanis ez a rendezvény a konferenciarésze szeptember 11-én volt, és utána pár héttel később jött a a fesztiválrész, és hát a mi szerződésünk nagyjából ilyen július vége körül lett aláírva.

Nagyjából másfél hónapunk volt egy iszonyatosan komplex kampányt letervezni előkészíteni megvalósítani és utána jött még ugye az utókommunikáció.

Úgyhogy ez volt a két fő kihívás, amire az elején számítottunk.

Aztán bejött még egy harmadik nagyon nehéz dolog, amiről azt gondoltuk, hogy működni fog.

A weboldalt nem mi készítettük, és úgy indultunk neki a kampánynak, hogy van egy stabil, könnyen módosítható talán, azt hiszem WordPress weboldal, amihez tartalmilag ugyan hozzá tudunk nyúlni és frissíteni tudjuk a dátumokat, de nagyjából más feladat nem lesz vele.

Hát menet közben kiderült, hogy ez a weboldal nagyon rossz állapotban van, és tulajdonképpen az egészet újra kellene csinálni, de ugye egy másfél hónapos kampányban erre már nincs lehetőség és nincsen idő, úgyhogy egy picit azzal főztünk, ami van.

És menetközben derült ki az is sajnos, hogy a weboldalnak az elérése vagy a a hozzáférései nem teljesen egyértelműek.

Úgyhogy azzal is eltelt jó pár nap, mire ezeket be tudtuk szerezni.

És ugye hiába talán júniusban, júliusban elkezdtünk a kampányon gondolkozni, és elkezdtük a tervezésnek bizonyos szakaszait, de addig amíg nincsen aláírt szerződés, addig nem vagyunk mi sem jogosultak admin jogokat kérni, fiókokat létrehozni, bármiféle megrendelést leadni médiafelületeknek.

Tehát a konkrét munka, amikor el tudtunk kezdeni dolgozni és tartalmakat kitenni, publikálni bármit, az augusztus eleje volt.

Úgyhogy ez volt a kampánynak az egyik legnehezebb része.

Miután megvoltak a célok, természetesen hozzáigazítottuk a különböző KPI-okat.

Erről ugye a stratégiatervezésnél nagyon sokat beszéltem nektek már, hogy nem elég, hogy kitűzünk olyan célokat, hogy legyen sikeres a rendezvény, megtöltsük meg.

Konkrétan ö célszámokat, célmutatókat kell kitűzni, amire tudjuk optimalizálni a kampányokat.

Nálunk négy ilyen fő KPI volt.

Az egyik természetesen a résztvevőknek a száma, meg volt adva, hogy mennyi résztvevőt kell toboroznunk.

Ugyanígy volt a kiállítókkal és a második rendezvénysorozatnak a résztvevői száma is.

Ez egy nagyon fix exakt szám volt.

Szintén KPI volt az eléréseknek, a az impressionöknek és az elköteleződésnek a maximalizálása.

Erre is konkrét számokat lőttünk be.

Tudva a kampánybüdzsét, amiről konkrétan sajnos nem beszélhetek, de arról fogok majd beszélni, hogy milyen módon osztottuk fel, és hogy ezzel milyen eredményeket értünk el. meghatároztuk, hogy mekkora impress, mekkora reachet és mekkora engagementet számolunk, vagy várunk a különböző csatornáktól.

Ezeket egyesével lebontva adtuk meg.

Voltak PPC kampányok, voltak social média kampányok, content, hírlevél, és mindegyikhez egyesével hozzárendeltük ezt a fő számot.

Ugye ez már egy másodlagos KPI, hiszen az elsődleges a konverzió, az maga a résztvevők száma volt.

A harmadik KPI-junk a PR és médiam megjelenéseknek a száma volt.

Meghatároztuk az elején, hogy milyen megjelenéseket szeretnénk elérni.

Ezek között volt fizetett és earn média is, tehát sajtóközleményt küldtünk és média megjelenéseket vásároltunk különböző felületeken.

Ennek is volt egy médiatervezéses része.

Itt az volt a KPI, hogy minden megjelenés időben megtörténjen, és hogy tudjuk hozni azokat a darabszámokat, amiket a stratégiában megígértünk.

És hát a negyedik KPI az azt hiszem minden kampányunknál folyamatosan működik, az az, hogy büdzsén belül meg tudjuk valósítani a fenti három szempontot.

Így viszonylag nagy KKV büdzsével gazdálkodtunk.

Így nagyon fontos volt, hogy ne szálljanak el a költségek.

Én azt gondolom, hogy amikor kis költségvetéssel tudunk dolgozni, meg számolni, akkor gyakrabban elő vagy akkor jobban odafigyelünk arra, hogy hogy azok a 10-200 Ftok hová mozognak, de amikor több milliós büdzsével tudunk gazdálkodni, akkor azért el tudnak szállni a számok, még egy kicsi ide, még egy kicsi oda.

Ja, azzal nem számoltunk, kéne még ez, kéne még az.

Úgyhogy ez is egy nagyon fontos szempont volt, hogy egy fillérrel se költsünk többet, mint ami a büdzsében meg volt határozva.

Beszéljünk egy picit a célcsoportokról.

Ugye az volt a feladatunk, hogy a magyar ipari ökoszisztéma minden egyes tagját elérjük valamilyen módon.

Négy különböző szegmensre osztottuk fel a célcsoportot.

Az első volt a KKV és a mikrovállalatok, a második volt a nagy vállalatok, hiszen ők is aktív szereplői ennek a piacnak. el kellett érnünk az államigazgatás embereit, akik valamilyen módon támogatták, kommunikációs támogatással pénz ezt a rendezvény.

Tehát nekik is egy nagyon erős láthatóságot kellett adni, és természetesen a felső oktatás is egy nagyon fontos szereplője ennek a piacnak, mind az oktató, mind a hallgatói irányból.

Ebből láthatjátok, hogy ez volt a négy fő szegmens, de azért itt is elég máshogy kell elérni az oktatókat meg a hallgatókat.

Elég más egy mikrovállalat meg egy KKV, egy közepes méretű vagy nagy méretű KKV-nak az elérése.

Tehát nem volt elég, hogy a célcsoportot erre a négy szegmensre osztottuk, még ezeken belül is további szegmenseket kellett kialakítani.

Minden egyes célcsoporthoz és szegmenshez hozzárendeltük a megfelelő üzeneteket, pont azért, mint amit az előbb mondtam, nagyon más üzenettel kell hatni egy mikrovállalatra, egy három-5 személyes mikrovállalat tulajdonosára. mint egy 18 éves mérnökhallgatóra, vagy mint egy oktatóra, vagy mint egy államtitkárra, vagy mint egy nagyvállalatnak a marketingvezetőjére, merthogy ezek mind-mind a szegmensünk részei voltak.

Nagyon sok időt töltöttünk azzal, hogy megtaláljuk minden célcsoport számára a legütősebb üzenetet.

Van, aki számára a kapcsolatépítés volt fontos ebben a rendezvényben.

Van, aki számára az, hogy a cége láthatóvá válik.

Van, aki számára az, hogy tanulhat a nagyoktól. mindenkihez megtaláltuk a megfelelő üzenetet, és miután ezek megvoltak, minden egyes célcsoporthoz hozzárendeltük a saját csatornákat, mert ez egy nagyon-nagyon heterogén célcsoport volt 18-tól 70 éves korig.

Az ipari jellemző miatt sajnos inkább férfiak.

Ebből volt is később egy kis problémánk, majd fogok róla mesélni, de azon belül mindenféle földrajzi elhelyezkedésű, iskolázottságú, státuszú célcsoportot meg kellett találnunk.

Szóval megvannak a célcsoportok, megvoltak hozzá az üzenetek, és elkezdtük őket hozzápárosítani különböző felületekhez.

Itt most puskázok egy kicsit, mert olyan durva mátrixot raktunk össze, amit fejből nem tudnék elmondani.

KKV-knál és mikrovállalkozásoknál elsősorban a content marketingre, Metaadsre, tehát Facebook és Instagram hirdetésekre, LinkedIn posztokra, LinkedIn hirdetésre, egy célzott B2B PR-re és Google hirdetésekre fókuszáltunk.

A nagy vállalatoknál sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a személyes kontaktok, a személyes meghívók, azok a levelek, amit például a szervezetnek az elnöke küldött ki a nagyvállalatok cégvezetői számára.

Itt már sokkal több szaklap megjelenést alkalmaztunk.

Természetesen itt is voltak LinkedIn metahirdetések, Google Ads és egyéb PR megjelenések.

Az államigazgatást relációs PR-rel, illetve különböző EDM megoldásokkal próbáltuk megcélozni.

A felsőoktatást Tiktokon és Instagramon erőltettük.

Ugye értelemszerűen az oktatókat inkább PR megjelenésekkel szaklapmjelenésekkel míg a hallgatókat inkább az Instagram és TikTok rövid videókkal próbáltuk elérni.

És voltak még a mikrovállalkozások, amit kicsit így összevettünk a KKV-val. ők rájuk vagy rájuk is elsősorban Facebookon céloztunk.

És ha nem lenne elég bonyolult eddig ez a rendszer, ugye célcsoportonként, üzenetenként és szegmensenként is osztottunk, és beletezettünk még egy negyedik pontot a szegmentációba, mégpedig a megfontolási fázisokat.

Erről is volt már korábban szó, hogy amikor van egy döntési pont, azt megelőzi egy döntési folyamat, aminek különböző részei vannak.

És ahhoz, hogy igazán jó kampányokat tudjunk csinálni, a különböző fázisokban más-más üzenettel és más-más tartalomtípussal kell traktálnunk a felhasználókat.

Úgyhogy öt különböző szakaszra osztottuk a kampányt időrendben.

Az első az az övern, azaz az észlelés szakasza volt.

Itt egyetlen egy célunk volt, hogy felkeltsük az embereknek a figyelmét.

Itt márkaismeretet akartunk elérni, és ez a Save the Date volt az üzenet.

Tehát helló, itt vagyunk, lesz egy ilyen rendezvény, ne felejtsd el beírni a naptáradba.

Ebben a fázisban nagyon sok alapozó PR interjút készítettünk. 10er videókat gyártottunk, ahol még nem derült ki pontosan, hogy mi fog ott történni, csak az, hogy helló, jön valami nagy dolog, készülj rá.

LinkedIn és Meta Reach kampányokkal dolgoztunk, tehát itt még nem konverzió fókusz volt, hanem minél nagyobb elérést próbáltunk generálni, és ebben az időszakban elkezdtük már az edukációs TikTok videók kidobását is.

Ennek a fázisnak megint csak az idő volt a legnagyobb nehézsége, ugyanis az ilyenessz szakaszra minimum egy hónapot kellene szánni, de nekünk ugye az egész kampányra kevesebb, mint másfél hónapunk volt.

Úgyhogy ez az időszak viszonylag lerövidült, és úgy…

Említett entitások

Témák

  • omnichannel b2b kampány

Személyek

Szervezetek, cégek

  • SmartMan Ipar 4.0

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#61 Omnichannel B2B kampány mindössze 6 hét alatt: így csináljuk mi”

Miről szól ez az epizód: „#61 Omnichannel B2B kampány mindössze 6 hét alatt: így csináljuk mi”?

Matykó Noémi a Chiro Marketingtől bemutatja egy 6 hetes omnichannel B2B kampány esettanulmányát, amely a SmartMan Ipar 4.0 konferencia és fesztivál kampányát valósította meg. Az epizód kitér a kampánytervezésre, a stratégiai döntésekre, a költségvetésre és a… Az epizód a Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#61 Omnichannel B2B kampány mindössze 6 hét alatt: így csináljuk mi”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Matykó Noémi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#61 Omnichannel B2B kampány mindössze 6 hét alatt: így csináljuk mi”?

Fő témái: omnichannel b2b kampány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#61 Omnichannel B2B kampány mindössze 6 hét alatt: így csináljuk mi”?

Megjelenés: 2025. 11. 20.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/marketing-msc-podcast-matyko-noemivel/61-omnichannel-b2b-kampany-mindossze-6-het-alatt-igy-csinaljuk-mi-c33307d3

Több epizód a Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból