Mindenségit!

Horváth András Attila: Demencia, Alzheimer, kiváltó okok, prevenció

· PT1H22M12S

Összefoglaló

A demenciáról és az Alzheimer-kórról szóló epizódban Dr. Horváth András Attila, a Nyíró Gyula Intézet kutatóközpontjának vezetője osztja meg tudását. Az adásban tisztázzák a demencia fogalmát, kiemelve, hogy ez egy állapot, nem konkrét betegség, amely a kognitív képességek…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 06. 01.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
demencia, alzheimer-kór, kognitív képességek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Szervusztok kedveskink!

Mindenkit szeretettel üdvözlünk.

Nos, a mai napon ismét egy nagyon érdekes téma lesz, amit Gorcsol aláveszünk.

Ezt pedig összességében talán úgy tudnám így leírni, hogy a demenciáról fogunk beszélni, de mint a későbbiekben ki fog derülni, ez azért nem, tehát ez nem egy konkrét betegség, hanem ez egy ilyen állapot, vagy egy tünetegyüttes, vagy hát képzettség ilyán, én nem tudom elmondani pontosan, hogy ez mi, de hála Istennek, megtisztelt minket a jelenlétével Dr.

És aki esetleg nem ismerné Andrást, az annak elmondom, hogy ő a Nyíró Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Alzheimer korra fókuszáló kutatóközpontjának vezetője.

Őt 2020-ban junior príadíjjjal tüntette ki.

Tüntették ki magyar tudomány kategóriában.

És hát én ennyit tudok így hirtelen elmondani.

Van még valami fontos infó, amit szeretne így magartza a legfontosabbakat.

Robikám, szeretnél valamit hozzáfűzni az intróhoz?

Mielőtt belevágunk a mélyébe, szeretném fölhívni a figyelmeteket, hogy körülbelül három és fél éve csináljuk mi ezt a mindenség podcastot.

És az egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy aki ezeket az adásokat hallgassa, szélesebb spektrumban gondolkodjon, nyitottabbá váljon, és ne az legyen, hogy ha meghal valami információt, akkor az kapásból mély hitrendszere szerint azt vagy elfogadja, vagy elutasítja.

Sokkal érdemesebb, ezért is beszélgettünk többekkel, például a kritikai gondolkodásnak a fontosságáról.

És azt szeretném most itt leszögezni, hogy az elmúlt hetekben készült adásaink alá egészen alpári és borzalmas hozzászólások születtek, amit én megmondom őszintén, hogy rosszul veszem.

Legfőképpen azért, mert ez azt jelzi, hogy az a munka, amit mi itt végzünk, az még mindig nagyon sokaknál nem talán nyitott fülekre.

Tehát, hogyha hallasz egy információt, akkor nem kell kapásból elküldeni a anyjába azt, akitől ez az információ származik, hanem gondold végig, hogy mi lehet az oka annak, hogy ő hogyan viselkedik, miért ezt az álláspontot képviseli, néz utána a dolgoknak, de ne az legyen, hogy egy hitbéli elképzelés szerint te kapásból le söpröd az asztalról azt, ami elhangzik.

Ez nekem tényleg kimondottan rosszul esik, és azt gondolom, hogy lehetséges, hogy ez a mai beszélgetés is jól lehet talán ez kevéssé borzolja majd a kedélyeket, jól lehet az emberi agy működésével kapcsolatban szerintem nagyon sok érdekes dolog van, amit mi már átbeszéltünk, de amit még nem tudunk.

Szóval András, az a lényeg, hogy köszönjük szépen, hogy itt vagy, köszönjük, hogy ezt most meghallgattad. illetőleg az lenne az elsődleges kérdés hozzád mindezek után, hogy helyez bennünket képben, mit jelent az, hogy demencia.

Gondolom ez a legfőbb kérdés egy ilyen beszélgetés kezdetén.

És hát elég sok fogalom keveredik is ennek kapcsán, úgyhogy érdemes helyre tenni.

A a demencia az valóban egy állapot, tehát nem egy betegség, vagy nem egy betegséghez köthető fogalom csak, hanem egy olyan állapot, ahol igazából eltűnnek a azok a gondolkodási képességek, ami egyébként meghatározza azt, hogy hogy az emberek hogyan viselkednek.

Tehát ugye olvasunk, számolunk, társas kapcsolataink vannak, gondolkodunk néha absztraktul, néha egyszerűbb, de a lényeg az az, hogy viszonylag magas szintű kognitív képességekkel bírunk, mint emberi faj, és ezeknek az eltűnése az, ami a demenciát jelenti.

Tehát lényegében az intellektusnak a hanyatlása, ami az orvosi definíció szerint eléri azt a pontot, hogy nem tudsz már gondoskodni magadról önállóan.

Tehát rászorulsz arra, hogy mondjuk a kimész az otthonodból, elmenj a postára és feladj egy csekket, azt nem tudod hatékonyan megcsinálni egyedül.

Nem találsz oda, nem találsz haza, nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű pénzt viszel.

Tehát rászorulsz valakire szociálisan, mert elvesztetted az intellektuális képességeidnek egy jelentős részét, és ez amit a demencia jelent, ami ugye állapot, és rengeteg betegség vezet ehhez.

Én nem tudtam, hogy rengetegféle fajtája van ennek a demenciának.

Például az alce merk az egyik legismertebb, de van olyan, amiről nemrégiben a a veled való beszélgetésre készülve ismertem meg, hogy van egy olyan, hogy valami lévi testes demencia, amikor nem is tudom miről van szó, és miért van ennyiféle.

Tehát a a demencia az egy nagyon nagyon diverz, nagyon sokrétű dolog.

A azt szoktuk mondani, hogy körülbelül 10020 betegség okozhatja ezt, és ezeket is szét lehet, mint az orvosudomány mindent lehet ilyen kis csoportokat képezni.

Ez egy De bocs, ez mit jelent, hogy mit tudom én náhás vagy valakinek vesebb baja van, vagy mi mi az, hogy ennyiféle eredője van?

Gyakorlatilag úgy lehet őket felosztani, hogy van olyan típus, ami úgynevezett nem visszafordítható forma.

Ezeket hívjuk a mai modern orvosi terminológiával neurokognitív betegségnek, ami azt jelenti, hogy például az alchemmerkor ilyen, vagy a lévit testes betegség ilyen, valami megváltozik az agyban, és az egy olyan folyamatot indít el, aminek a végén az idegsejtek elpusztulnak, és emiatt van neked mondjuk panaszod.

Ez az egyik formakör, és vannak olyanok, amelyek visszafordítható okok, például a vesebetegség kapcsán ki tud alakulni olyan károsodás az agyban, ami szintén hasonló tüneteket okoz.

A vesét azt most éppenséggel csak úgy beblöfföltem, nem tudtam, hogy van olyan, annál is inkább, mert hogy nekem nem 100%-osan működik a vesém, ez ettől kellene már félnem, hogy demensé válok önmagában nem, de nyilván ez egy kronikus betegség, amit rendben kell tartani.

Hát én is néha, de azt hittem, hogy az alkoholfogyasztás az vezethető vissza.

Szerintem az az még De hát ugye amint számomra kiderült a készülésben, tulajdonképpen az, hogy a demencia felőti a fejét, az leggyakrabban nem egy ilyen akut állapotból fakad, hanem sok évtized, vagy hát több évtized kitartó munkája idézőbe kell ahhoz, hogy ilyen szar állapotba eljusson az ember.

Tehát a a demencia az ki tud alakulni. hiph-hop, de az nagyon-nagyon ritka, és ott általában iszonyos újas betegségek, vagy valamilyen például traumás agysérülés, tehát hogyha valakinek volt egy autóbalesete, agyvérzése volt, annak kapcsán jelentkezhet ilyen.

Ez egyébként nem a klasszikus demenciapus, hiszen ott van egy egy sérülés, és annak a tüneteit látjuk, ami utánozhatja, hasonlíthat a mondjuk az Alzheimer kor kapcsán megjelenő a demenciára, de azt lehet mondani, hogy 100-ból körülbelül 80-85 esetben ez olyan korfolyamat, ami évtizedekig halad előre, és aztán jelenik meg olyan tünetekként, amit aztán mint demencia fordíthatunk le.

Tehát ma már úgy gondoljuk, hogy a legtöbb ilyen betegség az legalább két-három évtizeddel megelőzi, tehát a betegség indulása megelőzi a tünetek jelentkezését.

De mi szükséges ez ehhez, hogy kialakuljon magyarán genetikailag kódolva van-e, hogy valaki demens lesz-e idős korára, vagy az élete során ami ilyen életvitelt folytat, az játszik inkább döntőszerepet?

Hát ugye a azáltal, hogy a demencia egy ilyen heterogén dolog, hogy sok betegség okozhatja, emiatt erre nincs egy típusos válaszom, mert egyszerűen arról van szó, hogy vannak olyan betegségek, amelyek demenciát okozhatnak, és mondjuk az ő esetükben a genetikai meghatározottság magas.

Tehát hogyha megszületünk valamivel, azzal sajnos nem sok mindent tudunk tenni.

A demencia esetében is akkor így egészen fiatalkorban meg lehet figyelni, vagy ki lehet deríteni, hogy valaki hajlamos-e rá.

Tehát a a demenciának vannak olyan hajlamosító géni, amiket le tudunk szűrni ma.

Ugye ez egy óriási iparág, hogy leveszek egy pici nyálat, leveszek egy pici vért, beküldöm valahova és visszakapok egy profilt.

És ezek jó minőségben működnek.

A alapvetően azt lehet mondani, hogy hogy a a demenciának a kialakulása, mint genetikai esély, azt meg lehet nézetni.

Ö de a legtöbb demenciát okozó betegség egyébként csekélyebb mértékben genetikailag meghatározottabb és inkább a környezeti tényezők dominálnak benne.

Ez nagyon sok orvosi betegséggel meg egészségügyi problémával így van, hogy nyilván mind a kettő ott van valamivel születek, ami meghatároz, de azok a gének, hogy mennyire fejeződnek ki, hogyan hatnak egymásra, ott nagyon is számít az, hogy engem miért az életem során.

Amit én én hangsúlyozni szoktam, hogy a például az ALCML korra az én személyes tapasztalatom, hogy szeretnek az emberek úgy gondolni, mint egy genetikai betegségre.

Volt a családban emiatt, van nekem is, lesz majd utánam következőeknek is, de a legtöbb demenciát okozó betegségnek a genetikai meghatározottsága kicsi.

És hogyha úgy teszem a kérdést, hogy amennyiben valakinek a családjában van példa, lehet akár több is ilyen betegségre, akkor neki érdemes erre külön figyelmet szentelni, hogy adott esetben olyan vizsgálatokat végeztessen, amit egyébként nem csinálna, de kifejezetten azért, hogy az ő prediszponáltántságát erre a tünetegyüttesre vagy nem tudom milyen betegségekre kiderítse.

Tehát érdemes ebbe akkor hát azáltal, hogy hogy úgy gondoljuk, hogy ennyire fontos a környezetnek a szerepe, emiatt én azt gondolom, hogy igen, ez egy furcsa dolog, hogy azt mondom, hogy a környezet szerepe fontos, azért nézessem meg a genetikámat, de ugye egyszerűen arról van szó, hogy ha én tudom, hogy mire van hajlamom, akkor teljesen máshogy cselekszem. az önmagában, hogy a családomba előfordult, nem feltétlenül meghatározó, mert nagyon fontos az, hogy amit demenciaként élt meg a család, vagy akár volt róla egy orvosi egy diagnózisa is, az milyen típusú betegséghez volt köthető?

Hogyan kell ezeket a vizsgálatokat elvégezni, és hány éves kortól érdemes?

Igen, a erre ez egy érdekes kérdés, mert változik az ajánlás.

És ugye a attól függően, hogy hogy melyik demenciaípusról beszélünk, az alcmerkorról van a legtöbb tapasztalatunk.

És ez azért van, mert mondjuk 100 betegből 5060 esetében az Alzheimmerkó a az ok, és a másik 40 ember esetében meg a másik 99 betegség.

Itt azt lehet mondani, hogy a genetikai szűrést nem ajánljuk, mint általános szűrés.

És annak az oka, hogy a tiszta genetikai korformák annyira ritkák a lakosság körében, hogy nem feltétlenül érdemes én az egész lakosságot leszűrnöm erre, mert egészen egyszerűen nem fog annyi hozadékot hozni.

Plusz ugye a genetikai tényezőket kevésbé tudom megváltoztatni.

Tételezzük föl, hogy nekem van egy genetikai rizikóm.

Valamilyen rossz életmódot is folytattam emiatt. mondjuk 38 éves koromban kialakult az agyamban ez a betegség, nem a demencia, hanem az, ami ahhoz vezethet.

Tehát mondjuk az Alzheimer kor.

Igazából az a nagy paradigmaváltás, hogy ha én csináltatok mondjuk egy ilyen vizsgálatot, és kijött az, hogy nekem Alzheimer korra nagyon magas a rizikóm, mert mert pozitívak ezek a tesztjeim, ez azt jelenti, hogy valami zajlik az agyban, ami nem egészséges, ami kóros, miközben nekem nincsenek tüneteim.

A kérdés az az, hogy lesznek-e tüneteim? ugyanis a demencia egy idős életkorba jelentkező betegség általában.

Tehát 65-70 éves életkor körül jelentkezik.

Ott van egy ablakom, egy jó 30 évnyi ablakom arra, hogy valamit tegyek.

És nem biztos, hogy hogy attól, hogy nekem pozitív mondjuk egy ilyen tesztem és Alzheimer kórom van, nem biztos, hogy demenciám is lesz.

Tehát nem biztos, hogy tüneteim lesznek.

Tudnád definiálni akkor, hogy mi számít?

De jó, pont ezt akartam kérdezni.

Ugye az ACMLkornak az számít, kettő módon közelíthetjük meg.

Az egyik az úgynevezett klinikai diagnózis, amikor én látom a beteget, bizonyos tünetei vannak, és azok megfelelhetnek alcornak.

Ez nem alcor, ez egy klinikai kép.

Azcm kor az egy biológiai diagnózis, ami azt jelenti, hogy bizonyos kóros fehérje mintázat jelent meg az agyba, ami lényegében azt jelenti, hogy két kóros fehérje, az a úgynevezett amiloid és a tahu fehérje, az megjelent az agyban egy kóros formában, és elindította az idegsejtek elhalási folyamatát.

Ez az alhelyer kor, és ez az, ami kimutatható ennek a két kóros fehérjének a megjelenése.

És ilyenkor, ha ez a folyamat elindult, akkor már rögtön vannak tünetek, vagy Aha.

Tehát ez ez alatt a 30 év alatt mit érdemes csinálni?

Hát inni, dohányozni, rengeteg dolgot lehet csinálni, meg rengeteg dolgot nem szabad csinálni.

De igazából én azt gondolom, hogy ebbe elég jelentős konszenzus rajzolódik ki, hogy nem egy tényező lesz, ami perdöntő lesz.

Hanem most körülbelül úgy becsülik, tavaly kijött egy nagyon fontos közemény ezzel kapcsolatban, hogy hogy 100-ból 45 esetben elkerülhető lenne a demencia kialakulás.

Tehát a az orvosi klasszikus orvosi felosztásban nagyon kevés olyan betegség van, ami ennyire megelőzhető lenne.

A sok tényező van benne, és ráadásul ezek az egyes életciklusainkban máshogy hatnak.

Tehát más az, ami a nagyon fiatal koromba ér, más az, ami a közép-idős életkoromban és az idős életkoromban van.

Jelenleg olyan 14 tényező együttesre szükséges ahhoz, hogy ezek ellen valamit tegyünk, és az az életünk elejétől elindul, már ott kirajzolódik például az oktatásnak a fontossága.

Minél komplexebbül használja valaki a saját kognitív képességeit, tehát gondolkodási funkcióit, minél magasabb szintű, magasabb rendű oktatásban résztesül, annál védettebb például idős korában a demencia kialakulásával szemben.

És voltak olyan kutatások, amelyik azt igazolták, hogy a 16-18 éves életkorba mért olvasásértési képességek, azok már definiálják azt, hogy mennyi a demenciarizikója valakinek.

Akkor viszont nagyon nagy bajban vagyunk, mert iszoletően esik vissza az a szövegértés a fiatalak körében.

Hát ez nyilván egy kiragadott példa, hogy csak az olvasás, de valójában iszonyú fontos az, hogy minél konstruktívabbban absztraktabban gondolkodik valaki, aminek ideális esetben az oktatási rendszer azért meg tud ágyazni, annál inkább élethossza folyamán mérhető az, hogy egyre inkább…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Nyíró Gyula Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Horváth András Attila: Demencia, Alzheimer, kiváltó okok, prevenció”

Miről szól ez az epizód: „Horváth András Attila: Demencia, Alzheimer, kiváltó okok, prevenció”?

A demenciáról és az Alzheimer-kórról szóló epizódban Dr. Horváth András Attila, a Nyíró Gyula Intézet kutatóközpontjának vezetője osztja meg tudását. Az adásban tisztázzák a demencia fogalmát, kiemelve, hogy ez egy állapot, nem konkrét betegség, amely a kognitív képességek… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Horváth András Attila: Demencia, Alzheimer, kiváltó okok, prevenció”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Horváth András Attila: Demencia, Alzheimer, kiváltó okok, prevenció”?

Fő témái: demencia, alzheimer-kór, kognitív képességek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Horváth András Attila: Demencia, Alzheimer, kiváltó okok, prevenció”?

Megjelenés: 2025. 06. 01.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/135-horvath-andras-attila-demencia-alzheimer-kivalto-okok-prevencio

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból