Mindenségit!

Dr. Tkacsik Márta: Természet, ember, éghajlatváltozás, víz, élelem, kertészkedés

· PT2H11M45S

Összefoglaló

A 2024. júniusi Mindenségit! podcast vendége Tkacsik Márta biogazdálkodó, a Patikakert megálmodója. Márti eredetileg elméleti matematikus volt, és digitális hálózatokat fejlesztett. Elmondása szerint az idén nem termett fekete málnája, mert a túlzott emberi beavatkozás és a…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 07. 13.
Hossz
2 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Tkacsik Márta, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
biogazdálkodás, éghajlatváltozás, kertészkedés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Mindenségit podcast. >> Szeretettel üdvözlünk mindenkit, >> gyerekek.

Nem tudom, hogy bírjátok ezt az irtózatos hőséget, meg ami ebben a Kárpátmedéncében itt zajlik körülöttünk.

És hát ennek a témának a feldolgozását próbáljuk majteni Kacsik Mártivval.

Szia Márti! >> Sziasztok! >> Szia Már! >> Akire el kell mondani, hogy egy csodálatos nő, és ez majd a beszélgetés végére mindannyiatotok számára egyértelművé lesz.

Előzetesen elmondom nektek, hogy ő a volt Csesshzovákia területén született. elméleti matematikus, 23 éves korában férjhez ment, vagy akkor születtedek? >> Ó, már 20 és 21 éves koromban már gyerek született, >> de két gyermekes anyuka voltál, amire >> még csak egy. >> De én azt olvastam, hogy 23 éves korodra, amikor te elméleti matematikus lettél, akkor már két gyermekes anyuka voltál.

Csak egy egy gyermek és rá egy évre már jött a másik. >> Nagyszerű. >> Sűrű életet értem. >> Nagyszerű.

De ez így így kell kezdeni találni egy életet.

Aztán utána nagy szerepe volt abban, hogy a Csesshszlovákia területén az internet megvalósult, aztán Magyarországon különféle cégekben dolgozott, nagyvállalatoknál, bankoknál fejlesztett digitális hálózatokat.

És aztán hogyhogy nem, 12 évvel ezelőtt kábé megalapította a Patikakert nevű ezt egy ökogazdálkodásnak lehet mondani. >> Majd magyarázom. >> Majd tessék elmagyarázni.

És amiért mi meghívtuk, önmagában egy ilyen életiút is marhára érdekelne bennünket.

Volt egy csomó olyan vendégünk, akinek a az élete mennyiben megváltozott akkor, amikor elindult egy bizonyos úton, aztán utána arról letért.

Erről is tudnánk hosszasan beszélgetni.

Elképzelhető, hogy érintőlegesen szó lesz róla.

De a fő témánk az mégis csak az, hogy június közepén Márti egy segélykiáltást hallatott.

Ő a patika kertben legfőképp ilyen fekete bogyós gyümölcsökket kezdett termeszteni, és kitett két képet, amin az látható, majd ide szépen be fogjuk vágni, hogy hova jutott a Föld hét év alatt, hogy gyakorlatilag mindenféle vegyszermentesen öko módon próbálta a kertet működtetni, és ehhez képest nincsen termés.

És ez azt jelzi számunkra, és gondolom majd Márt erről hosszosan fog beszélni, hogy annyira kiszipolyozta az ember a nagyvállalati gazdálkodással a földet, hogy gyakorlatilag most már nincsen bele tápanyag.

Jól foglaltam össze, hogy mi a legfőbb problémánk a földdel?

Nem csak a nagyvállalati, hanem úgy loks nem csak a talajt szipozta ki, hanem egy olyan helyzetet teremtett, ahol már nincs eső.

Esső nincs. >> Nincs eső, mert ugye azt gondoljuk, hogy a sivatagban azért nincs növény, mert nincs eső, de fordított a helyzet, azért nincs eső, mert nincs növény.

Erre Ausztrália egyébként az egyik nagyon jó példa, de sok más is van.

Ezt még nem a fehér ember csinálta.

Ezt talán ezt az egyet nem nem csinálta a fehér ember rosszul, hanem még az őshonosok kivágták a az erdőt a tenger mellett, mert ugye a óceán mellett, tenger mellett jó lakni, azt úgy szeretjük már ők is úgy gondolták, hogy az olyan jó, mert lehet halászni meg satöbbi, meg bár a kilátást akkor ők még annyira nem célozták meg, mint a mint mi a nyugat nyugati civilizáció emberei, akik ugye azért megyünk a tengerpartra, hogy lássuk. eredeti népek azok mindig a szárazföld felé tettek ablakokat soha nem az óceán felé, mert az óceántól féltek.

Mi csinálunk ilyen őrült nagy ablakokat, mert ugye azt gondoljuk, hogy ez olyan szép, mert ugye elmegyünk két hétre egyébként meg nem érezzük az óceánnak az erejét.

Na, szóval visszatérve Ausztráliába, kivágták pár 10 kilométeren szélességben az erdőket.

És ugye lehet, hogy ezt így nem szoktuk hívni, de van zöld víz és van kék víz, van kék óceán és van zöld óceán.

És a a zöld óceán azok az erdők a szárazföldön belül.

És hogyha ezek nincsenek kapcsolatban, tehát a kék án a zöld óceánnal, a zöld víz a kék vízzel, akkor megszűnik az eső a a zöld óceánban, és kiszáradnak a növények.

Így száradt ki Ausztrália közepe.

És hát nagyon haladunk errefelé most.

Nagyon-nagyon haladunk errefelé.

Én azt gondoltam, hogy én még kapok egy kis időt, mert mikor ugye jól mondtad tizen hát most már inkább 15 évvel ezelőtt kezdtem, de először egy hektár, kettő három négy.

Ugye ezt ilyen fejlesztőktől vettem.

Mindenki azt gondolta, hogy majd felparcellázom és eladom ilyen telkeknek.

Senki nem hitte el, hogy én ott gazdálkodni fogok.

Tényleg egyedül vagyok ott a két falu között.

Ugye Buda Jenőhöz tartózom, de csak telkiből lehet eljutni hozzám.

Szeretem az ilyen ilyen trükkös dolgot, nem direkt volt.

Na, szóval tehát azt gondoltam, hogy még lesz idő, merthogy a patikakert úgy teremtődött az én segítségemmel, mert nem én teremtettem, hogy nem szántottam fel a talajt.

Fű volt ott, semmi más, ott nem volt már mezőgazdasági termelés egy ideje. védett erdők alatt van két oldalról, egyik oldalról nem volt semmi, csak egy ilyen m egy mély árok telefával.

Az az az rögtön azt mondtam, hogy akkor a legközelebbit vettük meg.

A másik oldalról meg Kertváros.

És arra gondoltam, hogy merthogy én ugye matematikus vagyok, és ugyan kertészkedek 27 éve, tehát ez a nem úgy volt, hogy a Márti felébredt hétfőn reggel, hogy akkor ezután ő már nem akar nem akarja a digitális világot építeni, és akkor hát akkor mit csináljak?

Tehát akkor mit kéne csinálni?

Nem, tehát ez nekem ott volt egy másik énem, majd erről beszélhetünk esetleg.

Szóval úgy alakult a patikakert, hogy nem az ültetvény előtt nem volt szántás.

És mondták is, hogy hát látszik, szegény matematikus nem tudja, hogy egy ültetvényt nem lehet úgy telepíteni, hogy nincs felszántva. >> És mondtam, hogy hát igen, hát engem a tudás nem zavar, mert nem jártam ilyen egyetemre.

Viszont rengeteg rengeteget olvasok, és magam szoktam összerakni azt a képet a világról, hogy én azt gondolom, hogy jó lehet, és abban nem volt benne a szántás.

Abban nem volt benne a szántás.

Tehát magyarul egy már akkor még nem hívták így, hogy regeneratív gazdálkodás, tehát nem volt ez a szó.

Én azt mondtam akkor magamnak, így definiáltam a regeneratívnak az elődjét a lány nevén, hogy a patikakertbe nem jön be sem, és a patikakertből csak a termékek mennek ki, mert ugye én azért ezt úgy csináltam, hogy jó embereknek tápláló élelmet is próbáljak adni.

De hát most már ezt így hívjuk, hogy regeneratív, tehát egy körforgásos.

És ugye nem volt szántva, volt egy csomó védő fa, cserje, bokor, víz, erdőkert, esőkert, mindent, amit akartok.

Minden van ott abban a patikakertben a bogyósok mellett és mit tudom én, 400 mandulafa mellett meg rengeteg haszontalan fa és cserje mellett több 1000, csak őssztel ültettünk ki 500 fát, haszontalan fát. >> Azt mondd el légy kedves, hogy miért szükséges haszontalan fákat ültetni egy ilyen területre. >> Milyen vicces név ez, nem?

Hát az ember így így az az ember így gondolkodik.

Tehát direkt használom ezt, de amúgy ez nem csak a mezőgazdás gondolkodik így. >> Hát nem, az ember így gondolkodik.

Tehát unblock az emberiség. már Gőte azt mondta, hogy hogy aki nem látja mindenben a természetet, az sehol sem látja helyesen.

És hát azért Gőtérről lehet, hogy nem ez jut eszünkbe.

Pedig ő 50 évig volt botanikus ásványtanos meteorológus mindent csinál.

Tehát én nagyon nagyon szeretem ezeket a ezeket a sokrétű embereket, merthogy nagyon hasonlítanak a természetre. >> Ühüm.

Szóval, hogy miért kellenek ezek a haszontalan fák, cserjék satöbbi, mindenfajta évelők.

Azért, hogy a biodiverzitás, tehát a fajta sokszínűség, az adja az életet, az ad egy olyan környezetet, a talaj, tehát a mikro és a makrval együtt, amiben a növények ténylegesen jól érzik magukat, és mondjuk nekünk is termelnek, hoznak termést.

Tehát ez így volt kitalálva, hogy hogy ugye egyrészt nem volt szántás, másrészt pedig be voltak kültetve mindenféle fák.

Ö csak az a baj, és hát ez a tragédia, most az én tragédiám, nem az enyém, hát az enyém, mert a természet meg fogja oldani.

Ö ő majd ki fogja alakítani magának ott azt a környezetet, amit ő most gondol oda.

Az a helyzet, hogy hogy hamarabb megjött ez a ez a ez a baj, tehát az, hogy hogy nincs csapadék.

És csapadék azért nincs nálam sem, mert szigetszerűen nem tud működni. nézegettem én azt, hogy milyen az a minimális terület, ami ami esetleges tud generálni, mert ugye a zöld, mint már megtanultuk az előbb, hogy a a zöld víz és a kék víz, a zöld víz csinálja a kék vizet, ő hozza az esőt.

Ez lokálisan is igaz, és esőfolyosó szinten is igaz.

Most ebbe így talán nem kell belemenni, de az a lényeg, hogy hogy kell a zöld víz, és gondoltam, hogy akkor megteremtem a zöld vizet, és akkor lesz kék.

Csak hát ugye kicsi vagyok, az 5 hektárral is kicsi vagyok, és hiába van erdő mögöttem, annak is tarra vágták egy részét, mert volt pont mikor odaköltöztünk 15 évvel ezelőtt egy ilyen tűz meg még egy dolog, közel vagyok a városhoz, mint Budapesthez.

És Budapest már elég nagy ahhoz a sok betonnal, kővel kevés növénnyel, amelyik ugye vissza tükörözi a hőséget, illetve hát először befogadja, utána pedig ugye egy szárító hatással van a környezetre.

Nem lehet tudni, hogy hogy milyen távolságban vannak olyan becsések, hogy 50 kmes távolságban van hatása egy ilyen nagy városnak.

És Budapest még nem is olyan nagy, ugye?

Tehát Budapest kicsi a többi nagyvároshoz képest.

Tehát kínai szemmel nézve egy falu.

És engem még véd is a budai hegység.

Tehát minden ott úgy azért úgy át volt gondolva.

Na de hát ez az, hogy az ember az ember mindig csak a részt látja és nem az egészet. >> Márti azt mondd meg nekem légyszíves, hogy miért bogy miért ezeket a milyen fekete bogyósokyó? színanyagok.

Miért ezek reg? >> Tele vannak polifen polifenollal.

És hát ugye először a mit csinált?

Mert hát azért mégis csak valami kis tudós félének indult, aztán persze nem ezt csinálta, hanem mindenfajta vicces dolgot példáet de azt csináltam, hogy egy csomót tanultam először.

Tehát én tudtam, tehát egyre nagyobb kertjeink voltak.

Tehát én a hatodik kerület gangján kezdtem ládákban.

Kérem szépen. >> Én is majdnem.

És én eljutottam az 5 hektárig, mert a lányok azok mik hozta a nem tudom milyen újságokat, akkor még nem volt minden interneten.

Akkor már tudták, hogy már megint veszünk valamilyen nagyobb kertet, mert mit tudom én, összespóroltunk 500000 Ft-ot, akkor vettünk egy nagyobbat.

Tehát ez nekem mindig ott volt a a létezésemnek egy másik dimenziója volt.

És tehát hogy a bogyósok úgy kerültek oda, hogy megnéztem, hogy mi az, ami a az úgynevezett minőségi éhezés, tehát a civilizációs betegségek irányába a legjobban tud hatni.

Tehát ez most nem azt jelenti, hogy csak a bogyósokat ha esszük, akkor itt minden meg lesz oldva, de én én koncentrált dologra koncentráltam, hogyha így így így ezt a >> most ide zárójelben hadzzem, mert hogyha valaki nem tudja, hogy mit jelent a minőségi éhezés, akkor elmondom azt, hogy >> azok a azok az élelmiszerek, amiket mi a nyugati civilizációban fogyasztunk, azok tápanyagszegények, és hiába eszünk marha sokat belőlük, elhízzunk, de mégis éhezünk.

Mikor kezdtem, ezt majd sokat fogom mondani, mikor kezdtem 10 évvel ezelőtt, akkor azt mondták, azt írták a nyugat, tehát ugye külföldi cikkeket olvastam, tehát Magyarországon ennek még nem volt nevese, hogy körülbelül 800 millió ember éhezik minőségileg, már több mint amennyi fizikailag, tehát hogy a vannak olyan ember, akiknek kalória sem jut, de a nyugati civilizáció, tehát az egész északi féltekkel nevezzük így, vagy vagy kijelenthetjük, az az minőségileg éhezik.

Most már majdnem az egész, tehát most már milliárdokról beszélünk.

És a minőségi éhezés nem csak az, hogy nincs benne a az ipari mezőgazdaság által termesztett monokultúrás, megölt talaj, halott talaj satöbbi.

Nem csak az, hanem hogy nagyon kevés félét eszünk.

Tehát még még múlt században >> egy magyar család, egy szegény magyar család, akit ugye a szegénynek tartunk, ki a szegény, 300 féle növényt vett. 300 fél é léteb benne voltak a a a hüvelyesektől a gyógynövényekig a gyümölcsöktől a zöldségekig mindenféle >> de ezeket nem mint termeztették gondolom az erdő >> erdőben is de igen, de egyébként a a paraszgazdaságban nagyon sok minden volt tehát ott pont amiatt hogy hogy hogyha egyik nem terem akkor legyen másik tehát ugye hát erre mindig kellett gondolnia egy egy egy paraszt családnak ezért ott nagyon nagyon vegyes kultúra volt.

Nem volt monokultúra esetleg a a külső területeken, tehát szántóba, vagy nem tudom, dinnyét termesztett, mint mit tudom az én nagyapám, de az otthoni nagy terület, aránylag nagy terület, az nagyon biodiverz volt, nagyon sok fajta volt, sok fajta növény volt.

De igen, igazad van, még hozzátették azt is, amit az erdőben gyűjtöttek.

Na ma 10 a kultú az a képzeld el, hogy a a világ élelmezésének 85 90 nem lehet igazából pontosan tudni, de magyarul a túlnyomó többsége már csak 12féle kultúrnövényből van.

Tehát és ez ez azt jelenti, mert mi mi a baj.

Egyrészt ugye az ipari mezőgazdasága, másrészt pedig nekünk körülbelül mikor kezdtem, akkor úgy volt, hogy pár ezer, 6000, 6-7000 olyan mikroanyagra van szükségünk.

Ezek nem csak vitaminok és nem csak nyomelemek, amikről már úgy hallottunk, mert azokat lehet gyártani, tehát azok meg lehet szintetizálni, tehát abból lehet biznist csinálni, han ilyen fitonutriensek, fitonutriensek, ez 20000 kábé 20000 ilyen anyagra van szükségünk.

Na, ebben a 12 növényben tuti, hogy nem lesz benne.

Abban már szinte semmi nincs, de ez a 20000 biztos, hogy nincs.

Tehát a minőségi éhezés ezt jelenti. >> Tehát, hogy effektíven akkor nem arról van szó, hogy az ember állandóan éhes.

Meg ugye beszéltünk arról is, hogy régen 100 évvel ezelőtt egy csirkecomb mekkora volt és meg most mekkora egy csirkecomb.

De hogy tápanyag értékében Igen.

Gyakor föl van, nem? >> Üres hé nevezzük így üres héjakat eszünk.

Igen, >> de akkor gondolhatná az ember, hogy na, jól van, akkor viszont én bevásárolok a Z-ig étrendkiegészítőket.…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dr. Tkacsik Márta: Természet, ember, éghajlatváltozás, víz, élelem, kertészkedés”

Miről szól ez az epizód: „Dr. Tkacsik Márta: Természet, ember, éghajlatváltozás, víz, élelem, kertészkedés”?

A 2024. júniusi Mindenségit! podcast vendége Tkacsik Márta biogazdálkodó, a Patikakert megálmodója. Márti eredetileg elméleti matematikus volt, és digitális hálózatokat fejlesztett. Elmondása szerint az idén nem termett fekete málnája, mert a túlzott emberi beavatkozás és a… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dr. Tkacsik Márta: Természet, ember, éghajlatváltozás, víz, élelem, kertészkedés”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tkacsik Márta, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dr. Tkacsik Márta: Természet, ember, éghajlatváltozás, víz, élelem, kertészkedés”?

Fő témái: biogazdálkodás, éghajlatváltozás, kertészkedés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dr. Tkacsik Márta: Természet, ember, éghajlatváltozás, víz, élelem, kertészkedés”?

Megjelenés: 2025. 07. 13.. Hossz: 2 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/140-dr-tkacsik-marta-termeszet-ember-eghajlatvaltozas-viz-elelem-kerteszkedes

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból