Mihálovits Gazda Podcast

A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

· PT36M5S

Összefoglaló

Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2025. 10. 24.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Mihálovits András, Fuchs Márta
Témák
talajképződés, komposztálás, talaj javítása
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimmád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Ez a Mihálovics gazda podcast.

Gondolkozott-e valaki azon, hogy hogy képződik a termőtalaj?

Ezt olyan természetesnek, olyan magától értetődőnek gondoljuk, hogy az van, és mindig is lesz, és mindig is képződik, mégha pusztul is, és nem nagyon aggódunk miatta.

Szerintem kevesen filozófálnak ilyesmin, és mondjuk termőtalajjal a legtöbbünk talán akkor találkozik, amikor mondjuk a balkon növényeinkhez, a muskálikhoz valamiféle növénykereskedésben muskátli földet veszünk.

Ez van legalábbis erre ráírva.

Hát erről a beszélgetésről annyit kell tudni, hogy majd kiderül, hogy ez például nevezhető-e termőtalajnak, amit a boltban meg lehet venni, de hogy mi ez egyáltalán a talaj, és hogy ez hogyan képződik, erről fogunk beszélgetni a következő néhány percben Fux Mártával, a Magyar Agrár és élettudomány Egyetem Környezettudományi Intézet talajtani tanszékének egyetemi docensével.

Köszöntelek itt a podcastben. >> Szervusz!

Üdvözlöm a kedves nézőket. >> Nagyon nehéz kérdéssel indítsunk.

Az az miből van? >> Hát a talajok nagyon érdekes, különleges képződmények, hatalmas értékel és jelentőséggel bírnak.

Definíció szerint a Földkéreg legkülső szilárd málót burkát az, hogy >> ezt még földrajzból tanultuk.

A számos különleges funkciójuk és úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásuk van, amivel gyakorlatilag a bolygón az életnek a kialakulását és a fennmaradását is támogatják, meghatározzák az élet minőségét és gyakorlatilag a mi földi jövőnket is.

Úgyhogy hatalmas jelentőségű képződményekről van szó.

Ezek ilyen régi dolgok, tehát hogy már hogy ami most ami most éppen búzát, kukoricát termünk, vagy éppen a a gyep nő az udvarunkban, az az valami nagyon régi dolog lehet, mert megint csak földrajztanulmányaimból az dereng, hogy ugye elkezdi a szél, a víz, az erózió pusztítani a kőzeteket, azok egyre aprózódnak és ugye mindenki ismeri ezt a történetet.

Az gondolom jó sok időbe telik még ez így végül. >> Igen.

A talajköződés az egy nagyon lassú folyamat.

Döntően öt tényező határozza meg.

Amit említetted a kőzet az gyakorlatilag a talajképződésnek egy kiindulási nyersanyaga, hiszen a felszínre kerülő kőzet anyagok és a rájukható különböző folyamatok, anyag és energiaátalakésű folyamatok hatására kezdődik el bennük egy változás. hat rájuk az, hogy milyen domborzati körülmények között hat a a az egyéb tényező.

A klímadöntőm meghatározza azt, hogy milyen vegetáció alakul ki, illetve milyen ökoszisztémák vannak a talajok felszínén, és természetesen időre is szükség van, mint említetted.

És hogyha időtávban gondolkodunk, akkor itt 1000 éves időtávokban kell gondolkodni.

Itt a kárpedencén belül is általában azt szoktuk mondani, hogy a jelenlegi talajtakaró az nagyjából az utolsó jégkorszak lezárultát követően kezdett el fejlődni.

Úgyhogy hát átlagban az idősebbek 20000 évesek, de a legtöbb talajunk az legalább ilyen 10000 éves.

Persze a talajpusztulásnak a következtében ez azért jelentősen módosú, vannak sokkal fiatalabb felszíneink is, de egy szépen fejlett talaj az ilyen legalább 10000 éves itt nálunk.

Ö és egyébként ez a folyamat azóta is tart. >> Persze ez egy folyamatos >> folyamatosan ható folyamat együttes.

Szerencsé esetben egyensúlyban van a képződés és a pusztulás.

Ami a problémát okozza napjainkban ugye az az, hogy a pusztulási folyamatok jelentősen felgyorsultak, illetve sokkal erőteljesebben hatnak a >> mi áldásos tevékenységüknek köszönhetően. >> Azt valaki valaha megmérte, hogy mennyi idő alatt képződik, és nem is tudom a mértékegységeket, hogy 1 cm termő talaj mondjuk, vagy vagy 1 mm, mert nem tudom, ugye 10000 években gondolkodunk, akkor nem tudom van-e értelme centiméterbe mérni a képződést, vagy ezt ezt kutart.

Hát ez teljesen a talajképződési környezetnek a függvénye.

Itt a hazai környezetben azt mondhatjuk, hogy 1 cm termőtalajképződéséhez legalább 1000 év szükséges. >> És akkor ez néhány év alatt simán el is pusztulhat. >> Hát ez nem néhány év alatt, ez egy óra alatt. >> Aha. akár egy méternyi termőtalajt el tudunk veszíteni.

Látunk erre sajnos minden évben szomorú példákat az országban is.

Ugye a talaj erózió, a vízáltali talajpusztulás, ami a legtöbb problémát okoz a világszerte, és itt hazánkban is.

Egy erúziós talajpusztulás egyetlen esős alkalom alatt akár méternyi, több méternyi talajt el tud vinni egy adott területre. >> Ez egyébként hova tűnik?

Mert úgy beszélünk róla, mint így Elillanna.

Hát ez a vízgyűjtökön keresztül szépen eltávozik az országból.

Gyakorlatilag azt szoktuk mondani, hogy mit talénk valahol a fekete tengernek az alján vannak. >> Ugye gyakorlatilag a Duna gyűjti össze az összes vizet itt a kárpedencébe, és ő szépen elszállítja. >> Ühüm. hozzánk nem hoz, mert ugye a Dunarak is le, az meg valahol a tőlünk északra lévő országoknak a termőtalaja. >> Hát hozzánk is hoz természetesen, de ennek főleg még a folyószabályzások előtt volt nagy jelentősége, amikor a folyóink még rendszeresen kiöntöttek és ugye a hordalékanyagot szétterítették.

Ugye az alföldünknek a fejlődése az nagyrészt ennek köszönhető.

Az ottani talajok jelentős része az tartalmaz öntésanyagokatüm, >> amik a kárpáti koszorúból és a környező országokból érkező folyók által szállítódtak ide. >> Ühüm.

De most már ugye nem öntenek ki a folyók, mert gátakkal körbevettük őket, úgyhogy most már ezt ahogy mondtad, akkor a fekete tengerbe látjuk legközelebb viszont a jó magyar termőtalajokat. vissza egy kicsit a az előző körhöz, hogy ez ugye mondtad, hogy hogy kőzeteknek az eróziójával indul valahol, de ezen kívül még milyen összetevői vannak egy jó minőségű termőtalajnak? >> Idees esetben azt szoktuk mondani, hogy egy talaj 50%-ban szilárdalkotó részekből áll, és a másik 50%-a az a szilárd részek által ki nem töltött tér, az úgynevezett pórustér.

A pórustér is szerencsés esetben felefele arányban tartalmaz vizet és levegőt.

Ez gyakorlatilag nélkülözhetetlen a talaj funkcióihoz, hiszen ebben a pórustérben zajlik a talajélet.

A talajlakó élőek jelentős része az a talaj pórusaiban él, hiszen tudjuk, a talajlakó élőek jelentős része az szabadszemmel nem is látható.

Ühüm. >> De a földünk biodiverzitásának több mint a negyede az a talajban él.

A jelentős részük az még nem is ismert, nem is tudjuk pontosan.

Ezek ilyen apró szemmel nem látható élőlények.

Egy se egy tűek vagy vagy >> Igen.

Különböző mikroorganizmusok azonban.

Hát elsősorban >> gondolom vannak közben gombák, mert mindenkinek eszébe jut, ahogy minket beszél, biztos a gilisztáról beszélünk, de nem csak ezekről van szó. >> Nem, hát a szabad szemmel nem látható élőek a mikroorganizmusok, egysejtőek, gombák, fonelférgek és a többiek, >> ők az a baj, hogy iszonyatos tömegben vannak jelen a talajban.

Van egy kedvenc példánk is, hogy egy kis táskanányi egészséges talajban több az élő szervezet, mint ahány ember él a földön.

Több 1000er faj, több millió egyede van jelen.

Nem látjuk őket, de ott vannak és ők dolgoznak.

Ühüm. >> És az ő munkájuk az gyakorlatilag nélkülözhetetlen az életünknek a jelenlegi formájának a fennmaradásához és a bolygó egészséges működéséhez. az elsősorban a lebontó folyamatoknak a az elvégzése, ami az ő legfőbb területük. >> Ühüm. >> És gyakorlatilag ezáltal járulnak hozzá a bolygónak a >> hát ehhez képest most meglep az, amit mondasz, hogy milyen keveset tudunk ezekről a kis élőlényekről ahhoz képest, hogy milyen meghatározó szerepet játszanak a földi életben.

Ezt azért kutatja a tudomány. >> Hát igen, ez folyamatosan kutatás alatt van.

Pont azért, mert tudjuk, hogy még viszonylag keveset tudunk róluk.

De az, hogy a hatásuk milyen jelentős, az viszont közismert, mert az ő működésüknél, hogyha sérül a talaj biodiverzitása, akkor a talaj által szolgáltatott funkciók is sérülnek, azoknak pedig a hatását azt a saját bűrünkön érezzük.

Úgyhogy igen. >> No hát ez egy érdekes terület.

Erről is szerintem keveset beszélünk.

Tehát ott tartottunk, hogy van ez a tér, amiben levegő is van és víz.

És ezek a szemcsék, ezek ezek miből állnak a kőzetten kívül? >> Igen.

Ugye a talajnak a másik 50%-a az a sziládrész, ami viszont döntően ásványi épül fel.

Ennek az 50%-nak hát mondhatjuk, hogy a 95%-a az ásványanyagból épül fel, és általában kevesebb mint 5%-a az a talajszerves anyag, ami ugye >> csak 5%.

Azt gondolnánk, hogy ez egy cak 5% az még soknak is számít.

A hazai talajokban azt szoktuk mondani, hogy a feltalajlak általában ilyen 1-3% szerves anyagtartalma van. viszont a jelentősége az óriási, mert ez az a igen kis részaránnyal szereplő szervesanyag a talaj funkcióit döntő mértékben meghatározza.

Most ugye a funkciókról még nem is beszéltünk, >> hogy a talajoknak a döntőjelentőségét az adja, hogy a szolgáltatott funkciói segítségével ugye meghatározza az emberi életnek és az egész bolygónak a a működését.

Ez nem csak a termékenységet takarja, ami ugye a legismertebb funkció, ami gyakorlatilag ugye azt jelenti, hogy a talajok megfelelő időben és mennyiségben képesek vizet és tápanyagot szolgáltatni a növények számára.

De ez egy nagyon összetett folyamategy együttesnek az eredménye.

Az ásványi rész, amiről beszéltünk is szerepet játszik benne.

Vannak olyan talajalkotók, amelyek a hatalmas felületeknek és a szolgáltatott töltésüknek köszönhetően képesek kicsető formában megkötni a tápanyagokat és a megfelelő időbben biztosítani ezt a növények számára.

De ugyanerre képesek a talajnak a szerves alkotóaljai és a húszanyagok is.

És az ő jelentőségük az ebből a szempontból még nagyobb is, mert az ő úgynevezett kationc cserekapacitásuk sokkal nagyobb az ásványi talajalkotóknak. >> Ühüm.

A humusz az megint egy ismerős a földi gilisztán kívül szerintem a a többünknek.

Ez tulajdonképpen micsoda? >> Ez a talajban átalakult szervesanyagoknak a gyűjtő neve.

Gyakorlatilag amikor a talaj szelves anyagáról beszélünk, akkor abba beleértjük a az élőrészt, az élőközösségeket is, illetve az elhalt biomasszát is, ami a talajban lejátszódó folyamatok hatására lebomlik egészen egyszerű szerves fegyületekké, és aztán a talaj életnek a segítségével, az emlegetett mikroszkópikus élőlények segítségével átalakul, új szerves anyagok szintézise zajlik le. >> Ühüm. aromás gyűrűk keletkeznek, ezek egymással kapcsolódnak, hatalmas nagy összetett ilyen háromdimziós hálószerkezetek jönnek létre, amikhez különböző funkciós csoportok meg oldaláncok kapcsolódnak, és nagyon bonyolult, nagy molekulatömegű szervesanyagok jönnek létre, amik már az emlegetett funkciókat tudják biztosítani.

Viszont ezeknek a képződése az kifejezetten a talajhoz és a talajéletnek az egészséges működéséhez köthető.

És ennek az eredménye a humusz. >> Ühüm.

Gondolom a talajok minősége az az változó, és mondjuk emberi szempontból nézve, ha most eszünkbe jut, akkor elrepülhetünk gondolatban Havára, ahol látjuk, hogy ugye vulkánkitörés, ott ott semmiféle élet nincs, és hosszan filmeznek, hogyha valami kis növényköt kidugja a fejét.

Vannak a sivatagok, ott is van valamiféle talaj.

Még élőlények is vannak, de növények ugye ritkán.

És hát ugye a a csúcs, amit szoktak ebből a szempontból mondani, ez egy esőerdő.

Tehát, hogy ez a talaj minőség, ez ez gondolom, hogy nagyon különbözik egymástól. >> Persze.

És gyakorlatilag amiket említettél, ott ki lehet emelni a klímának a szerepét, ami egy nagyon fontos talajképző tényező.

A klíma rengeteg mindent meghatároz.

Ugye elsősor emlegettél te is a vegetációt, ami aztán a talaj felszíni szintjének a tulajdonságait határozza meg, hiszen a vegetáció szolgáltatja azt a nagy mennyiségű holdbiom azt a tömeget, ami a humuszosodás révén aztán a talaj részévé válhat és a talajszerves anyagát biztosíthatja.

De a klíma meghatározza azt is, hogy a felszín alatti talajszintek hogyan képződnek.

Döntőn három különböző típust szoktunk elkönnyíteni.

Vannak az úgynevezett kilózó nedvességháztartású talajok, ahol a domináns oldatmozgási irány az év nagy részében az lefele történik.

Ezek a csapadékosabb területek. >> Igen.

Tehát, hogy amikor esik az eső, akkor >> igen.

Egyszerűen a gravitáció hatására veszivárag a talajba és lefele és azokon a területeken, ahol sok a csapadék ott az év nagy részében az oldatmozgás az lefele irányul, mert folyamatosan kapja az utánpótlást.

Igen. >> Úgyhogy ez jellemző például a trópusi területeken itt kishozánk területén meg ugye a domb és egyvidéki területeken, ahol hátha nem is mostanában, de hosszabb időtávban tekintve csapadékosabb területeink vannak.

A másik típus az az úgynevezett egyensúly nedvességháztartású talajoknak a típusa.

Ők a tipikus kontinentális klímára jellemző talajok, ahol van száraz évszak, van nedves évszak, van lefele szivárgoldott mozgás, de van a párolgás által hajtott felfele irányuló oldott mozgás is.

És a kettő nagyjából kiegyenlíti egymást legábbis egyik se meghatározó a másikhoz képest.

És a harmadik típus az pedig a pároloktató típusú nedvességháztartás, ahol a nagy hőség, a nagy meleg által meghatározott, felfelé irányul oldott mozgások a meghatározók. >> Az első csoport esetében a kirúzónedvesség háztartású talajok esetében a homszos felszíni szint alatt létre fog jönni egy olyan talajszínt, ami anyagokban elszegényedik, mert folyamatosan lefele szivárgó oldatok mozognak benne.

Ők pedig akit tudnak, elvisznek magukkal.

Tehát kőó kimosódik, kiluxzásnak hívjuk magát a folyamatot. >> Első körben az olhatóanyagok mozdulnak el az átszivárgoldatokkal.

Utána pedig, hogyha az olthatóanyagok jelentős része már eltűnt, akkor a talajnak az agregátumai egyszerűen kifejezve fellazulnak, hiszen a kötőanyagok jelentős része eltávozik a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj”

Miről szól ez az epizód: „A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj”?

Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél. Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mihálovits András, Fuchs Márta.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj”?

Fő témái: talajképződés, komposztálás, talaj javítása.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj”?

Megjelenés: 2025. 10. 24.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/a-fekete-tenger-aljan-van-a-jo-magyar-termotalaj-dfc5101f

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból