Mindenségit!

Dr. Harangi Szabolcs: Még kitörhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

· PT2H11M41S

Összefoglaló

Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus vendége a Mindenségit! podcastnek, amely 161. adásában a Föld keletkezésével, belső folyamataival és az életre gyakorolt hatásával foglalkozik. A beszélgetés kitér a tektonikus lemezmozgásokra, a bolygó mágneses terére, valamint a szenvedély és…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2026. 02. 01.
Hossz
2 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Harangi Szabolcs, Dr. Harangi Szabolcs, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
vulkanológia, föld keletkezése, tektonikus lemezmozgások, mágneses tér
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

mondhatni azt, hogy én egy vulkándetektív vagyok, egyfajta vulkánpáró.

Húha! [nevetés] [zene] >> Sziasztok!

Nagy szeretettel köszöntünk mindenkit. >> Én egy önvallomással kezdek ma, ugyanis egyszerűen rettenetesen szégyelem magam, mertogy csináltunk már 160 valahány adást, és mindenről beszélgettünk már, de valahogyan egyszerűen nem jutottunk el odáig, amiről ma szó lesz.

De miért nem? >> De még nem tudják, hogy miről van szó. >> Hát direkt nem mondtam ki. >> Jó, akkor én viszont lerántom a leplet. ugyanis ma a Földről fogunk beszélgetni, méghozzá mély geológiai és vulkanológiai megközelítésben.

És ez tényleg egy jó kérdés, hogy erről vajon miért nem beszéltünk eddig?

Hiszen ezen a fantasztikusan, valószínűleg kivételes és csodálatos bolygón élünk.

Szegényt kihasználjuk, tapossuk, tiporjuk, de mi még 160 adás alatt egy árszót nem ejtettünk arról, hogy hogy született a bolygónk, mi zajlik a mélyén, és ez milyen hatással van az életünkre. és a jövőnkre. >> Igen.

Úgyhogy nagy szeretettel köszönjük Dr.

Köszönjük szépen, hogy itt vagy.

Gergőre vár bemutatásod. >> Köszönöm a meghívást és nagy szeretettel üdvözlök minden hallgatót. 161. alkalommal [nevetés] kitörtek a vulkánok.

És azt még nem is láttad, hogy a színfalak mögött mi folyik. egyébként az, hogy mi meghívtunk, az igazából azért van, mert nem olyan rég ősi Attilával beszélgettünk.

Fantasztikus előadást tartott nekünk, és hogyha valaki nem látta azt az epizódot, akkor szeretettel javaslom, hogy nézze meg.

És ő mondta, hogy ha van ember, akivel a a vulkánokról, a tektonikáról, a földtörténeti korszakokról, a geokémiáról érdemes beszélgetni, az te vagy.

De akkor már elmondom a hang hallgatóknak, hogy te az ELT TTK Földrajz és Földtudományi Intézet, illetve kőzettan geokémiai tanszék tanszék vezetője vagy. és amire nagyon különösen szeretném felhívni a figyelmet és bátorítani mindenkit, hogy nézze meg, az a Tűzhányó blog a Facebookon, ami egy állandóan friss tartalommal és fantasztikusan izgalmas posztokkal teletűzdelt csoport, ugye, vagy oldal, nem is tudom, hogy lehetne mondani. >> Hát viszem magammal a csoportot.

Most éppen néztem tegnap, mert valami kellett, hogy 16400 tagja van.

Ez nem tudom, ez valahogy így alakult, hogy a ilyen tagfelvétellel néha jelentkeznek, és akkor én rányom mam igen, rányom, [nevetés] hogy nem.

Tehát ez jó, ez szerintem egy szép szám. >> Ühüm. >> De nem is ez a lényeg.

Ez ez egy hát nem tudom a feleségem mit szól, tehát egy egy ilyen szerelem, vagy milyen tehát hobbi így talán jobb, nem?

Tehát ez egy olyan dolog, amit most már 16 éve >> Hm.

Vá, >> tehát ez egy felnőtt gyerek.

Ühüm. >> A hatodik >> Szabolcs, azt engedd meg így, mielőtt elkezdünk a földtörténeti korokba meg a Föld mélyébe beleásni magunkat, hogy akkor amikor Juhász Árpád itt volt geológusként nálunk, akkor megkérdeztük tőle, hogy ő a szocializmus idején akkor, amikor még a határokat sem lehetett átlépni, hogyan jutott az eszébe az, hogy ő geológusként fogja leélni az életét, és ezzel a témával foglalkozik?

Engem mindenkőtt az érdekelne, hogy egy olyan országban, ahol aztán tűzhányó nincsen, vagy van, a >> meglátjuk még hozze. [nevetés] >> Szóval, hogy hogyan jött neked egyáltalán, hogy ezzel a témával kell neked foglalkoznod? >> Ez egy jó jó kérdés, és nem olyan egyszerű a válasz.

Egyrészt számomra kezdjem azzal, hogy óriási megtiszteltetés, hogy Juász Árpád is itt volt.

Árpé bácsi számomra egy egy nagy egy olyan példakép.

Ö már csak azért is, mert az se volt teljesen egyértelmű, hogy én geológus leszek. >> Tehát hagd biztassam a a gyerkőcöket is, hogy aki nem tudja, mi az, hogy geológia, még lehet, hogy geológus lesz. [nevetés] Én nem geológus akartam lenni, viszont viszont kezembe akadt akkora a könyv, amikor amikor itt a jelentkezés, hogy merre, hova merre menjek. a Jász Árpádnak a Lemeztektonika című kis pici könyve. >> És marha izgalmas volt, de akkor sem akartam geolus, mert akkor se tudtam még, hogy az micsoda.

Akkor földtudomány volt, amire jelentkezni lehet egyébként most is földtudományi szakra lehet jelentkezni.

És én azért mentem erre a szakra, mert szüleimmel rengeteget kirántultunk. >> Hm.

Tehát mi akartam lenni térképész, mert térkép az olyan marha jó dolog.

Imád nem csak a térképeket, hanem a hátsó részen lévő adatokat is nagyon szeretem.

Tehát bújtam azt, hogy akkor na ki fog győzni a Mississippi, vagy a éppen a Nílus, hogy melyik a leghosszabb folyó, vagy melyik a legnépesebb orsz.

Tehá én ez nem tud hát így adódott.

Ö és ö és aztán amikor az egyetemre öjutottam, akkor ö akkor alakult ki az, hogy hm először letaglózó volt, hogy geológia és most nem azért van megvannak a geológiának is a a szerelem forrásai.

Számomra az ásványtalan nem az volt, az inkább az nyakon ütött, hogy úristen, mi minden van.

Még egyszer, a gyerek, aki a középiskolából kijön, számolni tud, tudja esetleg a fizika alaptételeit egy-két vegyelet is talán tud. >> Ühüm. >> De az, hogy mi az, hogy Swalerit, vagy mi az, hogy Galenit, Olivin, azt nem tudja. >> Ezek valami kőzetek, gyalítom. >> Ezek ásványnevek. [nevetés] >> Ja, én valami földönkívül fajokra tippeltem volna.

Tehát magyarán, és ez most már így egy néhány évtized távlatából ezt én látom is, hogy hogy ezért nagyon nehéz nekünk földtudósoknak, hogy jönnek hozzánk az érdeklődők, valamilyen oknál fogva érdeklődnek a például geológia felé.

Ki kell törölni belőlük egy csomó hülyeséget, amit tanultak a középiskolába a földrajzórákon.

Miután most már kiderült valamilyen elszólásból, hogy van öt gyermekem, tehát én ötször végigéltem azt, hogy középiskolában mit tanulnak. és a földrajz könyvet kinyitva segítvén a a gyermekeimet, hogy felkészüljenek a másnapi dolgozatra.

És és akkor próbálom kikérdezni és akkor mondom, mi [nevetés] megolvad a kéreg, ahogy alábukik agrből és akkor elgondolkoz, hogy most akkor mi a bubát csináljak?

Ez nem is értem, hogy ezen növelkednek fel gyerekek és így érik el az életüket, hogy ezt így gondolják. >> [nevetés] >> És és akkor hát persze a a gyors dühő miután elpárolok, hogy miért ilyen hülyeséget tanulnak és és esetleg más tárgyakba is belecsúsznak ilyen szarosivá és azt mondom, hogy tudod gyerekem nem csinálok neked rosszat, mert másnap nem azt fogják kikérdezni, amit én elmondok neked, >> hanem a könyvet.

Így akkor, mint egy verstonulás.

Akkor mondd fel nékem, hogy akkor a kérgek hogy úszkálnak a izzó magmategen a ami a földköpeny alkot és és valahogy én is amikor bekerültem az egyetemre akkor akkor egy csomó új dolgokkal találkoztam, de hát jöttek szembe velem a kőzetek is.

A geológiát választottam már csak azért is, mert ez ez az olyan volt, hogy a a legjobbak azok a geológiára mentek meg a geofizikára.

De a sógorom, aki a sógorom lett egy geofizikus.

Vele sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen, hogy legyen.

Neki az édesapja is geofizikus volt, de én rájöttem azt, hogy ebbe ez sokkal inkább fizika, mint geo, és én inkább geo akartam lenni.

Tehát ő ment geofizikára, én meg geológiára, de a vulkánokról még akkor sem tudtam sokat.

Tehát én nem olyan óvodás voltam, aki már rögtön azzal kezdte, hogy vulkánokat rajzolgat, és >> és gyerekkorában elhatározza, hogy ő majd megmenti a világot egy nagy vulkánkitöréstől. végigértem.

Igen, végigtem úgy az egyetemet, hogy hogy ez eszembe se jutott. >> Nem is tanultunk vulkánokról.

És ö és aztán én utána doktori képzést kezdtem el, mert valami módon egy kíváncsiság által hajtott ember vagyok, egyenlő tudós.

És és akkor így végül is egy szakmai konferencián az még a szocialista érában volt, de tudtunk menni azért külföldre. 80-as évek végén már azért kicsit könnyebben, 90-es évek elején kicsit akkor már tárdkarokkal váltak.

Pont egyébként 91-ben a majci Németországbeli vulkanológiai konferencián legalább annyira érdekes, mint az, hogy Magyarországon hol vannak a vulkánok?

Hát ott vulkanógiai konferencia is volt, >> és és ott volt az a lehet azt mondani, ez ilyen fordulópont, hogy hát hát ez marha érdekes.

És akkor jelentek meg az első olyan könyvek is, modern vulkanológiai könyvek, amelyiket meg tudtuk vásárolni, mert szóval az volt, kimentünk Németországba és 91-en, tehát ott a németek körül rajongtak, dugták be a zsebünkbe a 20 márkásokat, hogy tehát akkor szerettek minket ugye magyarokat.

És és az az ott nekem nagyon megtetszett a vulka meg jöttünk hazafele kollégámmal Szabó Csabával, aki tanárom volt.

Végig csacsogtam az egész repülőutat, hogy hogy itt is Magyarországon kellene ezt csinálni.

Egy éve rá meg szerveztük az első vulkanógiai teregypgyakorlatot, és onnantól kezdve mindig volt vulkanói terepgyakorlat itt Magyarországon, hol itt a vulkán, ugye nézek balra, nézek lássa, hát hát előttünk van, tehát teli vagyunk. ö vulkáni képződménnyel.

Mondom, ha majd egy kicsit belemegdünk, talán kiderül, hogy akár még lehet potenciálisan aktív vulkánunk is. >> Wow! >> Hát dolgoztunk itt keményen, tehát és letettük az asztalra azt, hogy márpedig ez a térség egy vulkanológiai természeti laboratórium.

Jó helyen vagyunk, itt kell törni. >> Hol kell felkészülni a háborúra?

Tehát kutatni is békében kell.

Tehát magán átfordítva egy vulkanógus, ha ez elő fog jönni, nem az a alufóliába csavart hülye gyerek, aki odaszarad a lábához, és akkor [nevetés] tehát ez nem így megy.

Szép dolog persze, de igazán én ha már valahova el kell, tehát kőzettani vulkanósnak tartom magam, ugye kőzettangókényi tanszékhez elhangzott, hogy én azt vezetem, tehát én kőzetekkel foglalkozok, és a küzetekből kiolvasva igyekszem megértetni és feltárni azt, hogy hogy működnek a vulkánok.

Ez olyan mint egy detektív munka.

Tehát mondhatni azt, hogy én egy vulkándetektív vagyok, egyfajta vulkán poaró. [nevetés] Valamikor volt még bajszomicos, már azt elvesztettem, de hát most így megködöd. [nevetés] >> Hát ennek nagyon örülünk. >> De Szabolcs, én úgy tudom a kutatásaim alapján, hogy neked köszönhető lehet, hogy többek között, de hogy ebben orosznán részed van, hogy például van vulkanológiai tanösvény itthon nálunk. >> Hát az is van.

Sőt van egy vulkánparkok is. >> A kemenes vulkánpark.

Az egy nagy álmom volt. >> Hogy megvalósuljon. picit aztán rémálom lett, de végülis megvalósult, tehát van ugye álmodozunk, aztán amikor a valóságra ráébredünk, akkor hühüm tehát igen, ez az én nagy ötletem volt és és megcsináltam a megvalósíthatósági tanulmányt, meg nagyon nagyon izgatott ez egész dolog, mert számomra a kutatás az egy az egy dolog, de én az a fajta kutató és tudós vagyok, aki szeretném mindenkinek átadni, hogy hogy mi vanm Elről szól egy kicsit ez a tűzhányó blog is, és ez vezérelt ebbe is, hogy legyen egy vulkánparkunk. >> Hm. >> Ugye ez a celdömölkön, Vancy Celdömölk határában Sákhegy lábánál, és a Sákhegy az számomra egy ikonikus bazaltvulkán maradványa. >> Bocsáss meg, hogy közbeszólok, csak egyszerűen szerintem most van itt az alkalom, hogy egy olyan laikus, mint én, >> képbe kerüljön, hogy akkor a vulkán az mián terem.

Tehát mi azon gondolkodunk, hogy érted, ha van egy vulkán, annak jön egy tűzhányóbó, mindig kirobban.

De például akkor vulkán-e az atlanti utcánk közepi hátság, vagy mit nevezünk vulkánnak itt Magyarországon?

Mi a vulkán? >> Gyönyörű kérdés.

Van egy vulkanizmus kurzusom is.

Általában azért eléggé sokan jel, de nem egy kötelező, de mindig sokan jönnek. [nevetés] És én szeretek meghökkentő kérdésekkel provokálni, tehát avval kezdjük ezt a vulkaniz különb, mi a vulkán? >> Hm. >> Ugye és igazán a másik kérdés az, hogy ha tovább pörgetjük azt, hogy és akkor vulkánkitörés, csak vulkánon lehet, tehát a vulkán produkálja a vulkánkitörést.

És akkor még lehetne feltenni ilyen egyszerű kérdéseket.

És igazán válasz az, hogy a vulkán az egy produktum.

Tehát a vulkán az vulkáni működéssel keletkezik.

Tehát az egy olyan felszín forma, amely egy vulkáni kitörésnek a tükröződése, produktuma, terméke.

Hogyha meg most azt mondanám, rajzoljatok egy vulkánt, akkor én el tudom képzelni, hogy egy ilyen szép >> hát egy fsitákhegyet Focsit. [nevetés] Tehát ugye Fs milyen a FJI az tehát egy szép szabályos kupolakú forma. >> Ühüm.

És valóban a amikor csináltunk hát rengeteg programot, ilyen gyerekprogramot is kutatók éjszakáján, vulkánnak minden, és akkor volt ilyen vulkáni játszóház is, amit csináltunk, és akkor akkor volt olyan, hogy Gyurmából építettek, vagy csináltak vulkánt, meg hogy fessenek vulkánt.

És azért 90%-ban ez lett a a az eredmény, hogy egy ilyen szép szabályos kupolakú forma.

Tehát ez a sztereotípia, de ahogy a természet is, a vulkánok is nagyon sokfélék.

Ahogy az emberek is sokfélék, ugye a vulkánok is sokfélék.

Tehát a vulkán az nem csak hegy lehet, hanem vannak óriási nagy mélyedések, >> amik vulkánké még nem a hátságról beszélünk.

Tehát vannak olyan vulkánok, amelyekről nem is tudunk, hogy tényleg az mondok példát.

Ö ha most végiggondolnánk, hogy melyik a legveszélyesebb vulkán, amelyik ugyente talán 12-szer megjelenik a a hírekben, hogy most ki fog törni és elpusztítja egész Yellon >> Amerikát.

És az ott nincs most ha most ott azt megpróbálná bárki lerajzolni, nem baj. >> Hívjuk Maci Lacit, hogy figyelj, [nevetés] hol van, hova raktad azt a nagy kúpok hegyet?

Hát az egy marha nagy mélyedés, amit még azt se lehet látni, hogy egy marha nagy mélyedés, mert ki van töltve lával. >> Vagy európai, most mondok egy hülyeséget, direkt így mondom, európai szupervulkán, nem?

Ami szintén a médiában gyakran megjelenik, hogy ébredezik az európai szupervulkán, és majd szuperül elpusztik.

Nem, hát nem látjuk se a Nápolből ben és nem a Vezuv, hanem ott a Campi Flegre nekrej mezőjük, vagy tüzi mezőjük, vagy kampi flegre ugye így nevezik a Nápol Pocói városa van ott.

Hát tehát ha azt mondjuk, hogy Nápolyra milyen vulkán veszély leselkedik, akkor nem a Vezuv >> Ühüm. >> Hanem ez a kampi flegre.

Említett entitások

Témák

  • vulkanológia
  • föld keletkezése
  • tektonikus lemezmozgások
  • mágneses tér

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dr. Harangi Szabolcs: Még kitörhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja”

Miről szól ez az epizód: „Dr. Harangi Szabolcs: Még kitörhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja”?

Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus vendége a Mindenségit! podcastnek, amely 161. adásában a Föld keletkezésével, belső folyamataival és az életre gyakorolt hatásával foglalkozik. A beszélgetés kitér a tektonikus lemezmozgásokra, a bolygó mágneses terére, valamint a szenvedély és… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dr. Harangi Szabolcs: Még kitörhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Harangi Szabolcs, Dr. Harangi Szabolcs, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dr. Harangi Szabolcs: Még kitörhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja”?

Fő témái: vulkanológia, föld keletkezése, tektonikus lemezmozgások, mágneses tér.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dr. Harangi Szabolcs: Még kitörhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja”?

Megjelenés: 2026. 02. 01.. Hossz: 2 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/163-dr-harangi-szabolcs-meg-kitorhet-a-karpat-medence-legfiatalabb-vulkanja

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból