Mindenségit!

Eckhart Erzsébet: A mikrobiom és a depresszió kapcsolata

· PT2H39M5S

Összefoglaló

Eckhart Erzsébet, a Healways szakmai vezetője a mikrobiom és a depresszió kapcsolatát ismerteti a Mindenségit! podcastben. Kiemeli, hogy a depresszió okai összetettebbek, mint gondolnánk, és szerepet játszhatnak benne a tápanyaghiányok, gyulladások, fertőzések, a bélflóra…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2026. 07. 19.
Hossz
2 óra 39 perc
Szereplők, említett nevek
Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
mikrobiom, depresszió, tápanyaghiány, gyulladások, bélflóra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

hogyha az alapoknál kezdjük, a depressziót okozhatnak tápanyaghiányok, ezek lehetnek mikrotápanyagok, vitaminok D-vitamin bizonyos zsírsavak, mondjuk omega-3 zsírsavak hiányai, gyulladások, fertőzések, függetlenül attól, hogy ezek hol vannak a szervezetben, fogászati, urológiai nőgyógyászati a bél rendszernek a problematikája, részben a stresszel interakcióban részben anélkül is egy patogénbélflóra termelhet toxinokat, kedhet gyulladást, ugyanúgy mint egy fogászati góc, teheti átteresztővé a bélfalat, a bélfalat más dolgok is tehetik áteresztővé.

Élmiszeradalékok, bizonyos étrendi elemek.

A gluténnek van egy komoly szerepe ebben, sugárzás >> h >> és más hatások.

A nagyon erős stressz is áteresztővé teheti a bélfalat, ahogy megbeszéltük.

Tehát a trauma traumatizáció az áldozattá válás.

Metabolikus problémák is okozhatnak depressziót cukoranyagcserezavarók önmagukban is, tehát inzulinrezisztencia, kettes típusú cukorbetegség, hormonális problémák okozhatnak depressziót, hogy legyen ez nagyon magas kortizolszíntartósan, vagy nagyon alacsony kortizolszint, pajzsmi működési zavarai is okozhatnak depressziót, illetve hogyha egész lemegyünk a mitokondriais működészavarok, amik már ugye egyébként szekundár jelennek meg, akár fertőzés toxicitás kapcsán egyszerűen sejtszintű energiatermelés hiánya miatt ugye az agya, ami az agyat is érinti, szintén okozhatnak depressziót.

Ottusztok [zene] [zene] [zene] kedves gyönyörű emberek.

A legelején el kell mondanom, hogy a mai epizódunk termékmegjelenítést tartalmaz, ugyanis a ennek az epizódnak a támogatója a Hillways, és itt van velem most Edgar Erzsébet, aki a Hillways-nek a szakmai vezetője.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy velünk. >> Üdvözlöm a kedves hallgatókat és köszönöm a lehetőséget.

Hát mi köszönjük már csak azért is, mert egy olyan témáról fogunk ma nagyon mélyrehatóan beszélgetni, amiről aki valamelyes kutatott utána, az már így sejtegeti, hogy mennyire behatóan érinti az életét, illetve az egészségét ez a téma.

De aki pedig nem annyira familiáris ezzel, az szerintem jobb alkalmat nem is találhat arra, mintogy megismerkedjen vele.

Ez ugyanis a mikrobiom lesz, illetve azon belül is leginkább a mikrobiom és a depresszió kapcsolata.

De hát én az előzetes beszélgetéseink alapján már tudom, hogy nagyon-nagyon sok mindenről fogunk ma beszélni.

Viszont engedd meg, hogy egy személyes kérdéssel kezdjem.

Ez pedig az lenne, hogy te milyen úton, módon jutottál oda, hogy ezzel foglalkozz most ilyen ilyen célzottan, mert tudom, hogy elég diverz a a tudásod, nagyon sok mindenben jártas vagy és a képesítéseid is nagyon színesek.

Mégis mi az az indíttatás, ami arra sarkalt téged, hogy ez legyen tevékenységed középpontja? >> Igazából itt két szál van.

Az egyik az, hogy a családunkban voltak krónikus betegségek.

A édesapám súlyos cukorbeteg volt, és [torokköszörülés] valahogy az étkezés, életmód kérdések már a abban az időben, ami hát egy ilyen 50 évvel ezelőtt ről beszélünk, valamilyen szinten ugye a cukorbetegségnél nyilván felmerültek, illetve a másik pedig, hogy gimnáziumban rájöttem, hogy elképesztően érdekel a biológia és valamiért nagyon könnyen tanulom, és minden megragadt bennem és ez egy ilyen ajándék volt számomra, hogy valamiben ennyire jó tudok lenni. >> Ühüm.

És utána így készültem először biológusnak, aztán pszichológusnak, ami lettem is végül is ilyen duplán, mert egyszer Svájcban végigjártam a pszichológiát is, utána még egyszer Magyarországon, de itt már a a pszichológiát egy ilyen pszichoneuroimmunológia, endokrinológia kérdésekkel kombináltam, és így csináltam a szakdolgozatomat a sotével együttműködésben Kopárja a tanárnőnél. >> Ühüm.

És a a Hillways, aminek te a szakmai vezetője vagy, ennek a cégnek mi a fő profilja, mi a fő kutatási területetek, és miben segítetek ti az embereknek? >> Mindennel foglalkozunk, ami krónikus betegség.

Alapvetően a szemléletünk prevenciós azon a fókuszunkban, hogy hogyan, miért romlik el valakinek az egészségi állapota a gyökereinél fogva.

És ezeket a gyökereket próbáljuk helyre igazítani, hogy konkrétan magától idézőelben meggyógyuljanak az emberek.

Ez nyilván sokkal bonyolultabb, mint aminek így hangzik [nevetés] >> merthogy tényleg nagyon sok sokféle probléma merülhet fel.

Így foglalkozunk tehát, hogy mindenféle anyagcsere problémával, hormonális problémákkal, emésztőrendszeri problémákkal, olyan kronikus betegségekkel, amiknek pszichés tünetei is lehetnek.

Hisztaminoleranciás betegekkel foglalkozunk.

Igazából mindennel, ami krónikus, semmivel, ami akut. >> Aha.

Említetted, hogy gyökér okokat kerestek, ért, hogy téged is az érdekel.

És nekem ez rögtön így szöget a fejemben mert minden tiszteletem tényleg a kurráns nyugati orvoslásé, meg a szakembereké.

Tehát azt most ne tessék rosszul érteni, de azért időnként az az érzésem támadt, hogy mégis nem az a az a mainstream hozzáállás, hogy a gyökér okokat kutassuk fel, hanem inkább az, hogy hogy lehet nem tudom így aktuálisan tüneteket enyhíteni, és akkor ez lehet, hogy időszakosan megoldást biztosít az emberekre, vagy enyhülést, de de azért mégis az lenne jó, hogyha ha szerintem legalábbis, hogyha az orvoslás, mint olyan egy ilyen holisztikus tényleg problémák gyökérit feltáró gyógyítási filozófiával rendelkezne.

És az én laikus meglátásom az, hogy ez sokszor nem így van.

Te, mint egy ilyen komplex rendszerrel foglalkozó szakember, te hogy látod ezt, hogy az ez az én megállapításom, ez mennyire helytálló, vagy mennyire butaság?

Szerintem helytálló, de én nem szeretnék konfliktusokba belemenni így a hagyományos orvoslásban.

Tehát azt gondolom, hogy a hagyományos orvoslás nagyszerű eszközkészlettel rendelkezik egy sor nagyon durva problémának a a nagyon hatékony megoldására, de hogy pont egyébként az ezek a civilizációsnak tekintett betegségek lassan [torokköszörülés] kialakuló degeneratív képek és gyakorlatilag bármi bármilyen krónikus probléma az nem tartozik abba abba a kategóriába, amit hatékonyan közelít meg. >> Ühüm.

Ühüm. >> Tehát sem a krónikus fertőzések sem az emésztőrendszeri problémák.

Tehát nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki nagyon hosszú utat futott be már különböző orvosi kezeléseket kipróbálva, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűző reményeket.

Ühüm. >> De mondom, az orvoslásnak megvan a szerepe, mi azt mondjuk, hogy a a amennyit szükséges, annyi igen, de de olyan kevés, amennyire csak lehetséges. >> Ühüm.

Tényleg miért ennyire fontos nekünk a mikrobióm?

És milyen gondok keletkezhetnek abból, hogyha az nincs rendben?

A Bflórával akármilyen akármilyen szó összetételben beírunk a keresőbe fogalmakat exponenciálisan növekszik a kutatások száma, tehát hogy ez már a teljes áttekinthetetlenségig fajult ez a helyzet akkor is, hogyha speciális kérdésekre keresünk rá.

Tehát, hogy gyakorlatilag nincs a világon annyi idő, amennyit csak azoknak a kutatásoknak a az elolvasá kellene tölteni, ami a mi aktuális ö kérdéseinket illeti.

Tehát, hogy ez teljes lehetetlenség.

Ö és mivel ugye én alapvetően ugye pszichológus diplomával rendelkezem azért mi különös, illetve a betegeink is nagyon sokszor akár egy Sibó, egy IBS vagy akármilyen kérdéssel jönnek, azért nagyon gyakran vannak pszichés tüneteik is, >> hogy ez most okvetmény satöbbi.

Ebbe majd részbe bele fogunk menni, gondolom.

Igen, szerintem ezért is egy üdítő oázis lesz ez a beszélgetés az embereknek, akiket ez érdekel, meg azok egy nagyon számos csoportjának, akik érintettek, hiszen a depresszió, illetve az ahhoz köthető tünetek, azok nakak a kezelése általában tudtommal többnyire abban nyilvánul meg, hogy akkor elmegyünk pszichológushoz, elmegyünk pszichiáterhez, Ez és akkor jobb esetben történnek pozitív változások. kapunk gyógyszert, nem tudom, antidepresszánsokat, reuptake inhibitor, tudom, szóval, hogy egy csomó mindent így felírnak, és akkor azoknak vagy tudjuk, vagy nem, de hogy azért vannak elég súlyos mellékhatásai, de hogy ha mondjuk a depresszió és a mikrobiom kapcsolatát nézzük, akkor milyen gyökérokat lehet a kettő kapcsolatában így felfedezni, amiről mondjuk nem tudnak az emberek általában.

Hát a depressziónak nem csak a mikrobiomhoz van szomatikus oldalon köze, tehát rengeteg olyan tudás áll már a rendelkezésünkre, hogy jegyes tápanyagoknak a szerepét ismerjük, akár legyen ez egy buta D-vitamin.

Tehát, hogy a az agyunk organikus sejtszintű működéséhez egy csomó feltételnek meg kell felelni étrendileg, életmód szempontjából.

Tehát a cukoranyagcsere zavara is okoz depresszió.

Tehát hogyha gyakorlatilag inzulinrezisztencia van, nem jut a cukor az agysejtjeinkbe.

Ühüm. hogyha olyan tápanyaghiányaink vannak, ami miatt mondjuk a a sejtek membránja nem működik jól, >> tehát itt zsírsavakról beszélünk, vagy foszfolipidekről, akkor sem működik az agyunk normálisan.

Ö a biokémiai funkciókhoz, az energiatermelőfolyamatokhoz egy rakás ásványrra van szükség, nyomelemre, magnéziumra, akkor B-vitaminok hegye, tehát az összes B-vitaminra szükség van ahhoz, hogy sejtszinten normálisan működjünk.

Tehát hogyha az idegrendszerünk nem működik sejtszinten >> Aha.

Ö nem tudnak lefutni azok a biokémiai reakciók, amik akár a különböző neurotranszmitterek termeléshez szükségesek, vagy pedig az idegsejte kommunikációjához, akkor lesz egy tompaagyunk, az érzelmeinket nem tudjuk koordinálni, nem nincsenek jó gátlófolyamataink.

Egyszerűen konkrétan az ikkunk bizonyos szempontból visszaesik akár ideiglenesen is. >> Egy agyköd, egyköd agykö lép fel.

Ühümreas egyrészt olyan helyzetekben navigáljuk magunkat a viselkedésünkkel esetleg ami konfliktusosak ami újabb stresszt okozm >> másrészt pedig a az ingereket nem úgy kezeljük a helyén a ahogy vannak felnagyítódnak negatív dolgok és ez belefuthat egy depressziószerű tünetképződésbe ugye negatív visszacsatol olások ugye a társas környezet felől is, de hogy egy rakás hormonális probléma is okoz haddepressziószerű tüneteket, ugye a pajzsmirégy működészavarai, tehát hogy itt a dopamin, noradrenalin, adrenalin kérdései, akkor a triptofán nyakcser, amiről még fogunk beszélni, tehát hogy ez sem evidens, hogy ez ezzel minden rendben van. >> Ühüm.

Ö, és akkor még hozzájönnek infektológiai kérdések, amik lehetnek szisztémás infekciók, gócbetegségek, vagy a bélflóra is lehet gót.

Milyen esetben ugye az immunrendszerünk, akárhol most a lábujújunk, vagy a fogunk van begyulladva, vagy a bél bélben vannak patogének, ez az immunreakció a szisztémás is minden esetben, >> és ugye első lépésben mindig a vele született immunválasz lép fel egy patogén ellen, ami ilyen különböző oxidatív gyökökkel is támad, illetve citokineket termel, amik önmagukban is tudnak depressziószerű tüneteket okozni, illetve kárt teszt saját magunkban is.

Tehát, hogy a gyulladás az kárt okoz saját magunkban.

És ez egy tud egy lassú lejtmenet lenni, egy hullámzó lejtmenet, amikor vannak testi tünetek is, adott esetben vannak pszichés tünetek.

A legbanálisabb esetben egy gyulladfog is tud ilyen akár neurodegeneratív betegségekig is elfajulni ilyen pszichés pszichiátri egyéb érintettség mellett nyilván fáradtsággal ingerlékenységgel.

Tehát, hogy a gyulladás az maga maga egy oka lehet a pszichés tünetképződésnek, akkor is a akut csak akkor azt ugye a betegségnek tulajdonítjuk, >> akkor is a krónikus csak akkor már kevésbé evidencia az, hogy mondjuk egy gyulladás az állhat a háttérében a súlyos fáradtságnak, a pszichés problémáknak, a gondolkodási nehézségnek. >> Ühüm. abilitásnak, de hogy például a szteroid hormonjaink a kompletten a személyiségünket is meghatározzák egyébként.

Tehát a kortizollal az élen tesztoszteronról [torokköszörülés] szokták tudni, hogy a személyisünk személyiséget valamilyen szinten meghatározza.

Tehát amúgy egyébként a tesztoszteron hiány is agresszívitást okoz, csak másmilyen agresszivitás, mint a túl sok tesztoszteron, tehát inkább egy ilyen ingerlékeny, reaktív agresszivitást, a magas pedig >> egy másfajta típusú, tehát a tesztoszteronnak is szükség.

Ö ott kell lenni ahhoz, hogy valaki jól érezze magát a a helyében, legyen önbizalma, >> önbecsülése, de a kortizolnak is. >> Tehát [torokköszörülés] a kortizol például egy antistressz hormon, ami szükséges ahhoz, hogy pozitív színbe lássuk a múltunkat, jelenünket, jövőnket, környezetünket, saját magunkat is.

De hogy a kortizol a kortizol igen ezt csinálja fiziológiás adagban >> a kortizol hiánya egy ilyen félingséget ö panaszkodós ságot fájdalomszindrómákat is okoz >> ühüm és és a magas kortizollal pedig ugye az a probléma ez ugye például akkor lép föl valaki tényleg konkrétan stresszben van de gyulladás stressz és egy jó jó időre meg tudja emelni a kortizol szintet.

Tehát a magas kortizol meg túlságosan bátorrá tesz minket.

Tehát, hogy nagyon feladatorientáltá egyébként projektorientáltá teszi az embereket a kortizol.

Mondjuk van két ember, aki akik mind a ketten traumatizáltak, voltak gyerekkorukban, és akkor az egyik, akinek jó a kortizolja, azt mondja, hogy oké, ez volt, hát most, most van, csináljuk a dolgunkat és gondoskodunk arról, hogy jó legyen a jövőnk és satöbbi.

A másik pedig ugye nem tudja idézőjelbe feldolgozni ezeket a dolgokat, és ugye nem nem nincs nem látja az ittet és a mostant, nem látja a jövőt.

Magát rossznak éli meg, a környezetét rossznak éli meg, a jövőjét pedig egyáltalán nem látja.

Tehát ilyet tud a kortizol, de nyilván egy magas kortizol pedig pedig túl túl optimistává tesz, vagy túl bátorrá sok esetben.

És olyan olyan emberek, akik magas kortizollal élik az életüket, nagyon gyakran >> [torokköszörülés] >> nem törődnek például az egészségükkel, akkor sem, hogyha van valami problémájuk, mert nem érnek rá fontos emberek, dolgok van majd ráér.

És ö és ez a ez amúgy ugye a kortizolnak van metabolikus és immunológia hatása és a magas, hogyha a tartósan magas a kortizolszint, tehát éjszaka sem esik például le, akkor akkor az immunológiai hatásra rezisztencia alakul ki, mert ez molekulárisan más mehanizmuson hat.

Az immunológiai gyulladáscsökkentő hatás.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Healways

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Eckhart Erzsébet: A mikrobiom és a depresszió kapcsolata”

Miről szól ez az epizód: „Eckhart Erzsébet: A mikrobiom és a depresszió kapcsolata”?

Eckhart Erzsébet, a Healways szakmai vezetője a mikrobiom és a depresszió kapcsolatát ismerteti a Mindenségit! podcastben. Kiemeli, hogy a depresszió okai összetettebbek, mint gondolnánk, és szerepet játszhatnak benne a tápanyaghiányok, gyulladások, fertőzések, a bélflóra… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Eckhart Erzsébet: A mikrobiom és a depresszió kapcsolata”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Eckhart Erzsébet: A mikrobiom és a depresszió kapcsolata”?

Fő témái: mikrobiom, depresszió, tápanyaghiány, gyulladások, bélflóra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Eckhart Erzsébet: A mikrobiom és a depresszió kapcsolata”?

Megjelenés: 2026. 07. 19.. Hossz: 2 óra 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/181-eckhart-erzsebet-a-mikrobiom-es-a-depresszio-kapcsolata-49789bcf

Több epizód a Mindenségit!-ből