Mozigrund Podcast

A férfiasság ismérvei, avagy lehet nagy férfi egy Gyilkos? | Egyszer volt...

· PT38M37S

Összefoglaló

A Mozigrund podcast vendégei, Katica és Áron az 1953-as "Julius Caesar" című film kapcsán a történelmi személyiségről és a film férfiasság-központú megközelítéséről beszélgetnek. Áron, aki történésznek tanult, részletesen elemzi Caesar politikai zsenialitását és…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2025. 08. 06.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Julius Caesar
Témák
férfiasság, történelem, filmkritika, julius caesar
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Marlonnak nagyon nagy mákja volt azzal, hogy Shakespeare nem az eredeti Marcus Antonius személyiségette meg, meg a készítők is, mert az eredeti Marcus Antonius egy kőbunkó alkoholista baromember volt, aki előbb kardot rántott és azután gondolkodott.

Tehát, hogy ő Cézer, ezért nem nem is akarta őt utójául, mert arra jó volt, amire harctéren ügyes vol, de politikához, minden máshoz egy bunkó, vadállatias alkoholista személyiség volt.

Igen, azért hát nem ezt látjuk a képernyőn egyáltalán.

Nem >> tehát már onnak mákja volt ezzel, hogy nem ugyanazt az archelyi típus kell megin meg >> Mozigrund egyszer volt >> a múltunkból tanulunk. >> Üdvözlünk mindenkit.

Ez itt a Moz Grund podcastnek az egyszer volt adása, ahol is Július Cézár című 1953-as filmről fogunk beszélni.

Itt van velem Áron. >> Sziasztok! >> Én meg Katica vagyok.

Nos, Áron, én nagyon keveset szeretnék beszélni erről a filmről, azért, mert mert engem nem annyira fogott meg.

Ö szerintem ez egy nagyon ilyen férfias film, úgyhogy légys szíves elmondanád, hogy te milyen szempontból közelítetted meg, vagy mi volt az, ami téged leginkább megszólított errő ebben a filmben, amit ha jól tudom, akkor az, hogy ez milyen jó politikai thriller.

És aztán pedig én hadd kérdezzem meg arról, hogy a férfiasság téma témakörében végül is hogyan szólt hozzád, vagy szólt-e hozzád bárhogyan is ez a film, mert hozzám leginkább mintogy ilyen erős és karizmatikus férfiakat látok a vászton, ez volt ami leginkább átjött.

Kérlek, elmondanád a te megközelítésedet? >> Hát előjáróban annyit, hogy nekem Czerzel az egyik kedvenc történelmi személyem.

Én ugye a első diplomám megszerzése az B történelemszak volt és nemzetközi kapcsolatok a Debrecen egyetemen és a szakdolgozatomat akkor július cézár hadseregének az utánpótlásáról, illetve a Galhatjárat során. >> Na ezért nem fogok sokat beszélni ebben az adásban.

Szóval Czár hozzám mindig közel.

Én egy ilyen nagyon izmatikus meghatározó történelmi személynek ismerte meg a naplója alapján meg így a anultak alapján és nagyon azt fogott meg benne a legeslejobban, hogy hogyan tudja magát előadni úgy, hogy esetek többségében improvizálni kell és mindig ezt a saját előnyére tudta fordítani. rá ráadásul az, hogy már egészen 10 éves korától benne volt, meg 20-as éves korát egy olyan erős karrier, tudod, hogy ő akar valamit az életével kezden, ami meg fogja változtatni a világot vagy Rómát.

És az, hogy ő felismerte azt, hogy a római birodalmat már ekkor ugye Rómát ekkor már Róma ugye Galliától és Hispániától egészen Észak-Afrikán át a mai Görögországig terjed.

Tehát egy elég nagy volt a birodalom.

Cézár volt az első, aki már kezdte kapizsgálni, azt is felismerte azt, hogy ezt a nagy birodalommár nőtt Rómát már nem lehet úgy irányítani, mint annak ide, amikor a köztársaság létrejött, hogy a egy városállamként van egy szenátus, és akkor vitatkoznak családok azon, hogy mit kellene tenni, mit kellene adóztatni, hogy kellene vezetni ezt, hanem ő rá ráte egy ilyen nagy irodalmat már nem lehet egy szűk bürokratikus rendszeren keresztül játt, hanem egy ember kezébe, akiknek vannak tanácsadói, kell központosítani kell a hatalmat, mert túl túlnőtt a köztársaság intézményén. >> És ami egyébként ezzel te egyetértesz, vagy nem tudom, >> egyet.

Hát most ha most megnézzük a mai államokat is, azt látjuk, hogy van egy elnök és ő neki van egy kormánya, vagy elnökök, vagy miniszterelnökök, akiket ugye a nép választ meg jobb esetben, de hogy ugye azt látjuk, hogy amikor egy nagyobb államalakulatot kell irányítani, nem egy várost, akkor ugye az ott van, hogy van egy kijelölt vezető, aki egy szaktanácsadókkal körülveszi magát, és vannak különböző szegmens mesél az államnak, hogy oktatás egészségügy azokra ezt rábízza.

És akkor de alapvetően ő hoz meg döntéseket úgy, hogy a tanácsadói alapján, mert nem lehet az, hogy persze van országgyűlés meg ezek.

Rómában is volt a császárság idején szenátus, de akkor is a döntő szót a császár és a császár köré lévő tanácsosok adták, mert egyszerűen már tényleg, tehát Róma csúcspontján mai Nagy-Britanniától majdnem Indiáig terjedt.

Tehát, hogy egy ilyen birodalmat nem lehet akkor, hogy akkor most 120 fő vagy 200 fő így összeül és akkor dönt, gyorsan kell. kellenek a fékek ésok ugye akkor ugye egyeduralom és diktatúra jön be tehát Cézár ezt felismerte és próbálta átalakítani úgy a köztársaság intézményét akkor központosítani amit ugye sokan nem vettek olyan jó néven és sajnos 27 készúrással ezt ugye tuttára adták Ák egy diákom írta ezt ezt egy fogalmazásba, hogy vajon megérte-e cézának ez az egész azok után, hogy megkéselték. >> Fú, ez durva.

De egyébként Ja, szóval, hogy ez ebben a filmben ugye ez Shakespearnek a dráma drámájának az ad ez ez egy már egy adaptációnak az adaptált vagy hát hogy mondjam az eredeti történet alapján készült, vagy hogy mondjam, a történelmi dolgok alapzárnak a napló beszámol alapján, meg más Octávius is ezeknek.

Ugye ilyenkor mindig élnünk kell ugye a forráskritikával.

Bár ugye cézár esetben a galhagyászot bizonyos szempontból néha készí esze, de objektívan írt a polgárháború írt nap naplója már eléggé propaganda szty önmagát igazolni akarja, hogy miért támadta meg Pompeuszt.

És régen ez a ugye Shakespeare írta ebből egy drámát, és után ez az egyik olyan Shakespeare dráma, ahol nincs élesen elköítve a jó és a rossz egymástól, hanem pont az van, hogy ugye mind Brutus Cassius és mind Czárk oldalán árnyalt szürke karakterek vannak.

Tehát nem lehet azt kijelenteni, hogy Brutusék egyben a azért, amit tesznek a színtiszta gonoszokra meg vannak indokolva.

Tehát, hogy a végén lévő monológ tőle is, meg ugye Antoniusól is, tehát ár ár árnyák a képeket, és lehet valamely valamilyen fokig egyetérteni mind a két oldallal.

A készítők úgy gondolták, hogy ugye adaptálni kell az adaptációt.

Egyébként azt meg kell tenni, hogy amúgy a film nagyon kis esetben változtatott a Shakespearei szövegen, tehát hogy megtartották korhűen a jelmezektől kezdve az öveget.

Ög még volt egy olyan kikötés is lett volna, csak brit színészek játszanak benne, de ugye ezt megvétóta a rendező, hogy azért már volt Amerikában Shakespeare feldolgozás.

Mondjuk vissza annyira is emelt még korhűek, mert Rómába is akartak forgatni, de ez költségvetési okokból végül Los Angeles lett a jól forgatás.

És hát végül a rendező úgy döntött meg az író, hogy nem egy ilyen hatalmas nagy látványos cézárfeldolgozás lesz, hanem inkább a politikai thriller dráma felé tereli.

De ha valaki a látványos filippiai csatát várja a filmtől, az csalódni fog, mert azt egy ilyen >> egy kő kőből letekintve egy ilyen tudósító jellegg kapjuk meg. >> Igen, ilyen kis szöveg is van né.

Tehát nem ez költséghatékonysági dolgokbó is ki lett vágva.

Plusz ezzel is azt akarták elérni, hogy inkább politikai thriller oldalát. >> Hát meg egy karakterdáma szerintem tökre.

Szóval, hogy egyébként így a látvány részére én annyit reagálnék, hogy egyébként szerintem a elég látványos, tehát hogy azért ott vannak terek meg emberek lovakon meg jel meg szóval, hogy >> összességében nem mondanám egy látványszegény ilyen ilyen nem tudom letisztult vagy hát de végülis baromi letisztult meg csak, hogy na hogy mondjam van egy nívója meg tényleg visszaadja valamilyen >> nem azt érezzük, hogy egy stúdióba Igen, meg nincs.

Igen, meg nincs spórolás benne, vagy ez annak a szaga egyáltalán nem érzik, hanem sokkal inkább az, hogy éppen azért, mert hogy nem látványos, hosszú csatajelenetek satöbbi satöbbi van, ezért sokkal inkább fókuszálunk a karakterekre.

És egyébként szerintem maguk a a beállításuk is egyébként úgy vannak komponálva, hogy hogy a terek ahogyan vannak ahogyan el vannak rendezve, tehát ahogy van fényképezve a film, az is nagyon vezeti a szemet arra, hogy ahogy a karakter és új adott eset kiemelődjön, és adott esetben mondjuk egy szoborral lép párbeszédbe.

Tehát amikor nem tudom Márkus Antonius is megkísérti kicsit talán így a hatalom szaga, akkor is ott egy ilyen cézár mellszoborral lép kapcsolatba, illetve nem tudom, Brutusnak is szerintem van, amikor amikor a Cassusszal ott végül is így a az összeesküvésnek a részleteit vagy hát úgy belecsábulnak igazából ebbe, vagy úgy egészen komolyra fordul az ő szándékuk, hogy itt egy ilyen gyilkosságnak kellene történnie, az is a hatalmas cézárszobor.

Árny vagy nem Czár vagy Pompejú szobornak az árnyékában.

Pompájusz Pompejus szök nála ugye, mert ugye az ő barátjuk volt. >> Igen.

Na és akkor ott a annak a szobornak így a a lábainál pattan ki a főkből a gondolat és szerintem ez iszonyatosan nem véletlen és nagyon elegáns megoldás igazából.

Vagy szóval, hogy így a látványban én én ezt mondanám, hogy iszonyatosan elegánsan van, nem túltolva.

És és egyébként ez a korhűségben persze voltak kis bakik.

Én legalábbis olvastam ilyen színes dolgokat, de de egyáltalán nem feltű. >> 53 van.

Tehát hogy most az ahhoz képest meg amik ugye a >> szandálos fények akkor készítek.

Egyébként a készítők okosan forgatták vissza a büdzének azon részét, ami mondjuk elment volna a látványos csatákra.

Inkább arra, hogy akkor a Róma nagyságát meg a látványt felpörgessék a karakterek közül. visszakanyarod, amit kérdezte, hogy mint politikai thriller ezek ugye a film nagyon jól bemutatja azt, amit a Shakespeare, hogy nincsen, tehát nincsen nagyon szé nagyon elhatárolva jó is a rossz.

Tehát ugye ugye Brutus ékszemszögét is megértjük, Cézárnak az oldalát, vagy Antoniuséknak is, hogy ki mit gondol a hatalomról, a Róma jövőjéről.

Ugye brutuszéknál az van, hogy ők ugye a köztársaságot védik, cézárban egy egyedülalkodó diktátort látnak.

Egyébként fontos megjegyezni, hogy az ókori világban a diktátorok nem egyenlőek a modernkori vagy 20. századi diktátorok, a Mussolini, Hitler és társaik.

Tehát teljesen más volt az ókorban a diktátornak a státusza meg a felfog. meg ez egy ilyen vészhelyzeti, kijelölt nagyon kis mandátumnyi vagy szóval kevés ideig tartó ugye Czár ezt örök életére megkapja, miután ugye Pompeius legyőz ugye halmozza nyíltan a tisztségeket és már azt veszik észre, hogy kábé egy egyedül uralkodó királyság visszatért, amit ugye Róma történet tudjuk, hogy elüldözték az utolsó királyt meg a szent köztársaság.

És ugye brutuszék attól félnek, hogy visszajön a régi egyedül alkodó.

És akkor Cézár letélt az igaz ös ösvényről, és ők brutusék abba tévednek, amit nem ismernek fel, hogy ők egy idealizált köztársaságot akar küzd küzdenek egy egy idealizált köztársaságért küzdenek, ami már nem létezik.

Tehát, hogy ez a köszesre már nagyon régóta nem létezik, csak ezek a személyek, akik ezért küzdenek, nem ismerik fel, >> és ragaszkodnak, >> ragaszkodnak hozzá.

Van aki tényleg a naív és idealizálja ezt ezeket.

Cascius meg a többiek, ők inkább ez a korrupció meg a saját hatalmukat féltik, hogy ugye kiesnek egy idő után a kör a körből.

És ugye a Brutushoz hasonlók pedig idealizálják ezt az intézményt.

Ugye Cézár ezzel szemben meg felismeri azt, hogy ez az intéz már nem létezik.

Rómát új alapokra kell helyezni.

Tehát azt látjuk, hogy benne van, hogy azt el is mondják a filmbe is, hogy ugye Antonius háromszor kínálja fel neki a koronát, és ő megmondja, ő nem akar király lenni, hanem ő Rómáért uralkodik, de nem mint király, hanem mint Róma első embere.

Tehát azért benne van az is, hogy Cézár nem szeretne király lenni.

Tehát nem a királyságot akarja, hanem egy új államszervezetet, ami egy ember körépül, szenátus megtartja.

És ő volt a történelemben az egyetlen olyan személy, vagy ritka személyek egyike, aki azt csinálta, hogy a ellenfeleit és legyőzöttjeit, azokat nem kivégeztette, vagy elüldözte, hanem visszavette őket a politikába, és megbocsátott nekik.

Hát ezt utólag már lehet majd bánja, miután meggyilkolták. >> Hát igen.

Viszont nekem az az érdekes egyébként ebben a filmben, vagy hát nem tudom ebbe a drámába, a filmben, hogy hogy egyébként cézárból látunk a legkevesebbet.

Szóval valahogy ez a Július cézár ő mint a hatalom nak szinonímájaként jelenne meg, vagy szóval, hogy ő ő itt inkább egy fogalom. >> Igen.

Tehát ugye Brutusnak ugye azért, mert a fogadott tapja és akkor ez a vívódás, hogy az idealizált intézmény rendszeréért meg kell fel kell áldoznom azt az embert, akit én szeretek, mert én szerintem letélt az öncnius ugye az, akit a hatalom megcsáb közö hűséges Cézárhoz, >> tehát ő is idealizálja, csak ő egy másik oldalra, >> másik oldalról.

Akkor ugye ott van a nép, akik azt mondják, hogy vissza, tehát hogy visszaállított rengeteg intézményt, akkor a gabonátoszt visszautasította a koronát, ezeket.

Tehát ugye ez a >> hát hogy igen, nekik ilyen szimpatikus, mintogy ilyen a népért való tényleg áldozatos uralkodó >> nem tan fényében jelenik meg ott a nép számára, de közben meg egyébként >> Igen, mindenkinél látja, hogy kinek az tehát ugye a kpúia feleségén azt mondjuk a film annyira nem bontja ki, de hogy drámából tudjuk meg ezt, hogy ugye hát ugye a a KP a feleség a hatalom miatt ragaszkodik.

Ő hát ő a harmadik felelesége CZ Cézárnak, de ettől függetlenül ő megbántva érzi magát, mert hát ugye Cézár nyíltan bejelenti, hogy Kleopátra Egyiptom uralkodónője tőle várja a gyerekét meg ilyesmit, és hát ezt a békát le kell nyelnie, mert >> hát igen, >> most ugye kiállhatna és min kígyó békát ráordibálhatna cézzára, de akkor meg elveszti azt a popozícióját, ami a fél a férjével adatik, ezért inkább inkább próbálja lenyelni ezt, hogy nyíltan megcsalja és nyíltan felvállalja azt, hogy egy másik nővel folytat úgymondán nyílt kapcsolatot. >> Szóval senki nem fedhetetlen ebben a történetben.

Ez teljesen nyilvánvaló, vagy nem tudom, a főbb szereplők, akiket látunk igazából tényleg kicsit ilyen archaizáló nyelven.

Nem tudom, te angolul vagy magyarul nézted, de angolul igen.

Talán az még jobb, mint a magyar, mert a >> magyar borzalmas sem a második szinkron elérhető hozzád, de azt valami nagyon rosszul elrontották a szinkron stúdiób.

Én angolul néztem hihetetlenül…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A férfiasság ismérvei, avagy lehet nagy férfi egy Gyilkos? | Egyszer volt...”

Miről szól ez az epizód: „A férfiasság ismérvei, avagy lehet nagy férfi egy Gyilkos? | Egyszer volt...”?

A Mozigrund podcast vendégei, Katica és Áron az 1953-as "Julius Caesar" című film kapcsán a történelmi személyiségről és a film férfiasság-központú megközelítéséről beszélgetnek. Áron, aki történésznek tanult, részletesen elemzi Caesar politikai zsenialitását és… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A férfiasság ismérvei, avagy lehet nagy férfi egy Gyilkos? | Egyszer volt...”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Julius Caesar.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A férfiasság ismérvei, avagy lehet nagy férfi egy Gyilkos? | Egyszer volt...”?

Fő témái: férfiasság, történelem, filmkritika, julius caesar.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A férfiasság ismérvei, avagy lehet nagy férfi egy Gyilkos? | Egyszer volt...”?

Megjelenés: 2025. 08. 06.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/a-ferfiassag-ismervei-avagy-lehet-nagy-ferfi-egy-gyilkos-egyszer-volt-cd3272c5

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból