Mozigrund Podcast

FÖLTÁMADOTT A TENGER (1953) - Ideológiai alapozás a történelem meghajlításával | Egyszer volt...

· PT35M16S

Összefoglaló

A Mozigrund podcast 'Egyszer volt' adásában az 1953-as Föltámadott tenger című film kapcsán vizsgálják az ideológia és a történelem viszonyát. Kiemelik, hogy a film a háború utáni éveket és a szocialista rendszer kezdetét próbálta bemutatni, de inkább ideológiai propagandaként…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2025. 07. 16.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Magyar Péter, Sütő András, Csala Zsuzsa, Szilágyi Gábor, Gyula Gózon
Témák
történelem és ideológia, filmkritika, szocialista propaganda, magyar filmművészet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Hát volt tavaly egy Petőfi filmünk, a Mosolaj soha, és hogyha azt kurzusfilmnek lehet nevezni, akkor ez a nézeten lévő kurzusfilm.

És ez a film amúgy tökéletes példája annak, hogy milyen mi van akkor, hogyha az ideológia felhasználja a történelmet, hogy saját magát alátámassza.

A múltunkból tanulunk. >> Üdvözlünk mindenkit.

Ez itt a Mozigrun podcastnek az Egyszer volt adása, amiben a Föltámadott tenger című nagy történelmi eposztról fogunk beszélni.

Ez a film 1953-ban készült. zavaros és nehéz idők voltak ezek a a történelmünkben, és érdekes módon ez a film nagyon is megpróbálja, azt hiszem, én legalábbis úgy érzékeltem, túl burjánozva és túl túl tolva igazából ellenontozni hát a háború utáni szűkös éveket és a az egész, nem tudom szocialista rendszernek a kiépülésének a kezdetét.

Ennek a filmnek azt hiszem, hogy talán mint film kevésbé nyújt élményt, tehát nem igazán mondható ez egy jó filmnek.

Viszont viszont izgalmas lehet abból a szempontból megvizsgálni, és valószínűleg ezért is beszélünk róla, hogy a történelemhez képest, vagy szóval, hogy ami történt a abban az időszakban, hogyan is készülhetett ez a film.

Legalábbis számomra ez a legérdekesebb aspektusa ennek, illetve hogyan köszön vissza a az akkori ideológiai nevelés és nevelési célzat ennek a filmnek a a szövetéből. >> Hát volt tavaly egy Petőfi filmünk, Aosolaj Soha, és hogyha azt kurzusfilmnek lehet nevezni, akkor ez a nézeten lévő kurzusfilm.

Ez a film nagyon-nagyon nagyot akart dobbantani.

Olyan monumentális akart lenni, mint a mondjuk a németeknek volt a Metropolisza több 1000er statisztával, azok között rengeteg névseregi katonával.

És ez a film amúgy tökéletes példája annak, hogy milyen mi van akkor, hogyha az ideológia felhasználja a történelmet, hogy saját magát alátámassza.

Ugyanis hát a film a Petőfi filmmel együtt ugyanazt a témát dolgozza fel, csak nagyobb spektrumba.

Vagyis a Mátus épiak 48-49-es szabadságharc és azért nagy spektrumba, mert ez egy kétrészes cigiszünettel tarkított történet.

Nagy csatákat látunk, akkorákat, mint mondjuk az elfújtaszélbe 39-be akár nagyon szép képek vannak.

A forgatókönyvet amúgy így Csula írta.

Attól, hogy kurzusim amúgy nem csak most, hanem akkoriban is már elismert emberek dolgoztak rajta.

Igen, viszont itt belekötnék a dolgokba olyan szempontból, hogy azért azt érdemes hozzátenni, hogy nem önkéntesen és nem szívesen vállalták el abban az időben, különösen az írók.

Ühüm. >> Van erről egy egy egészen szép tanulmány.

Szilágyi Gábor írta, akinek van egy ilyen tanulmánykötete, a 45-től 53-ig tartó magyar filmtörténetet tárja fel.

Igazából ez és levéltári kutatások alapján az akkori mindenféle dokumentáció, ami ami a filmet övezte, a filmnek a gyártását, készítését, illetve a korabeli hírlapoknak és korabeli, nem tudom, magazinoknak a a kritikáit felhasználva írja le tulajdonképpen ennek a filmnek a a keletkezését és a körülményeit, és az egész korszaknak, hogy hogyan történt akkoriban a filmgyártás.

És most így és Gyur Gyuláról egy kis színes, vagy nem tudom.

Szóval, hogy ő egyébként írt egy írt egy filmregényt, de ez nem úgy volt filmény, tehát hogy ő ezt nem akarta megfilmesíteni, csak mint filmregény, ez egy ez egy ez egy műfaji meghatározása volt.

És ez a könyve megjelent, azt hiszem, '8-ban, vagy 1948-ban vagy 49-ben.

És erre felfigyelt az akkori politikai vezetés.

És azt is nagyon érdemes hozzátenni, hogy hogy abban az időszakban a film az egy az egy a a legfőbb népnevelői eszközként tartották számon.

És ez a Leninnek volt a a találmánya.

Szóval ez egy egé ilyen szovjet mintára történt Magyarországon is.

Nagyon sok minden átalakult a második világháború után a magyar filmgyártásban, mert előtte piaci alapú volt a filmkészítés, tehát magánkézben voltak a filmstúdiók és a gyárak, és a a második világháború után meg ugye jött az államosítás, és akkor hát az állammé lett ez az egész apparátus, és olyan emberek kerültek a vezetőségbe, akik nem feltétlenül értettek a filmmezéshez, csak ugye odarakták őket, illetve jött az új ilyen ilyen nép népnevelési miniszter a a Révai József, és ő ő gyakorolt igazából tejhatalmat nagyjából.

Persze fölötte volt még Rákosi Mátyás, aki szintén szívén viselte egyébként ennek a filmnek konkrétan a a készülését, tehát hogy ő beleszólt abba, hogy ez hogy készüljön.

Na de és hogy jön ide Í és Gyula. úgy, hogy felfigyeltek erre a filmregényre, amit ő írt, és gondolták, hogy megrendeltek tőle tulajdonképpen, tehát kiadták neki ukázba, hogy akkor ebből legyen egy forgatókönyv.

És rengeteg éveken keresztül írták ezt a forgatókönyvet, mert az írói szándék az nyilván más és más volt.

Ott ott az a az a regény az alapvetően Bem Bem Józsefről szólt, és és Petőfi is néhol feltűnt benne.

Na most ehhez képest ugye ez a film, ahogy te is mondtad, két részből áll.

Az első részében Petőfi van a fókuszban, a második részében pedig inkább Bem.

Szóval, hogy ahhoz képest, hogy miből adaptálták ezt a művet, ezt a filmet, eléggé más lett.

Máshova kerültek a fókuszpontok.

És itt jön be az, hogy volt ilyen filmpolitikai bizottság, dramaturgiai főcsoport, és ezek mind-mind mindenki politikusok beleszóltak abba, hogy hogyan is épüljön fel ez a film, hogy minél inkább kiszolgálja a frissen a népet nevelendő behozott ilyen szocialista ideológiát.

Szóval, hogy ez egy propagandafilm, ezt ki lehet mondani rá, és tényleg felhasználja a történelmet.

És úgy, hogy az alkotók azok pedig bele voltak kényszerítve ezekbe a szerepekbe.

Tehát úgy kellett táncoljanak tulajdonképpen, ahogyan a a politikai kurzus ezt diktálta nekik.

És és éppen ezért tehát ez a film habár megpróbál történelmi lenni, meg tényleg nagyon monumentális, de de alapvetően inkább egy ilyen színházias, prédikálós jellege van.

Én legalábbis teljesen így láttam a dialógusok szintjén biztosan.

És amúgy nagyon pártos ez az egész zene. >> Különösen izgalmas ennek a zenéje, merthogy az ilyen Kossutnóta meg az összes ilyen mindenféle dalok, amik ilyen kvázi mozgósító, de mégis ilyen népi jellegű dalokat szerintem csodálatosan szövi össze a nagy zenekarra igazából, és csodálatosan dolgozza át ezeket, és hát szívhez szóló, szóval lehet, hogy tényleg pátoszos, de nagyon jó. vagy hogy az >> a páltozosságan nincsen baj egy bizonyos mértékig.

Ha átlép egy mértéket, akkor már probléma van, mint a most vagy sohában volt, mikor 13 tették a statisztákkal amúgy a szózatot, mert hát az mennyire is szép, mikor egy tömeg énekli a szózatot. >> Igen.

Na, tehát ez a film igazából azoknak a sorába illik, amiket akkoriban csinált.

Egyébként nagyon kevés film készült abban az időszakban.

Nyilván azért, mert volt ez a sok átalakulás. csomó embert ugye eltávolítottak a pozíciójából, újakat raktak be helyettük, és tényleg megrendelésre készültek kvázi ezek a filmek.

Akit először szerettek volna a rendezőének, a föltámadott a tengernek, az pont Szőcs István, akinek az ének a búzamezőkről című filmjéről már beszéltünk. >> Igen. >> És őt kérték meg, de ő egy másik filmet szeretett volna megcsinálni, Rózsa Sándorról, és arra meg azt mondták, hogy no az most így nem annyira fér nekünk bele, úgyhogy ezt kell megrendezni.

Csak aztán a Szőcs István, ő már nem lett szalonképes idézőjelbe.

Ez egyébként abba a szakszövegbe van, amit olvastam erről a erről az időszakról.

Tehát, hogy őt így így eltávolították, vagy szóval, hogy ő is ilyen kegyvesztetté vált.

És akkor emiatt jött Nádasdi a képbe, aki végül is megrendezte főrendezőként ezt a filmet, merthogy ő neki előtte volt a Ludas Matyi című fantasztikus film, ami tényleg nagyon jó >> a körülményekhez képest.

Sőt, annak ellenére mindenhogyan is, az egy az egy az egy szuper alkotás, vagy hogy na, az egy maradandó dolog.

És akkor ezért kérték fel őt fiatal rendezőként hát ennek a ennek a hatalmas dolognak a megalkotására.

De hogy mennyire volt az ez a ez a produkció hatalmas, csak így a számok >> vége.

Tehát >> 3000 statiszta is volt bizony >> 200 színésszel. >> Ja ja. bizonyos csatajelenetekbe.

Szóval a katonaság is szerepelt a filmben.

A az egyik csat csatajelenetben egyszerre négy operatőr forgatott, ketten katonaruhába öltözve a a csatázó, vagy hát eljátszó csatázó emberek között vették fel a közelik az emberekről, az arcokat, meg az ilyen közeli akciójeleneteket.

A március 15-i múzeumkti négy perces jelentett, azt 1500 statisztával, három napos munkával forgatták le, és a filmnek a büdzséje az 7 millió Ft volt, ami akkori pénzen számít.

Szóval valószínűleg több és a mostani pénzre átváltva körülbelül több milliárd lehet. >> Igen.

Szóval, hogy brutális volt és aztán te és sokáig is készült ez a film.

Ö mert pont ezek miatt a forgatókönyvi huzavonák miatt, mert tehát na és ez ezt talán ez a ez lehetne az egész tanulság, vagy nem is tudom, amit le tudunk vonni, ha valaki megnézi ezt a filmet, veszi rá a fáradtságot, akár ha csak az első részét is, mert egyébként két óra hossz, tehát nagyon nehéz szerintem megnézni. >> Nekem pont amúgy a második rész inkább jobb, de igen, bármelyik rész.

Tehát az, hogy ha az alkotók nem szabadok, akkor mi sül ki belőle?

Hiába a sok pénz, hiába a sok statiszta, hogyha nincs alkotói szabadság, hogyha nincs lehetősége az embereknek az alkotói fronton arra, hogy hogy háromdimziós valódi problémákkal küzdő vagy ilyen belső motivációktól hajtott karaktereket ábrázoljanak, vigyenek színre, olyan jeleneteket találjanak ki, hogyha erre nincs lehetőségük, mert kívülről jön egy bizottság, aki megmondja, hogy ezt a jelenetet kihúzod, ehelyett legyen egy másik tarara ennek az üzenetnek itt el kell hangoznia, akkor akkor sajnos ilyen ilyen minőség jön ki belőle.

És tényleg hi tehát a kosztümök szintjén, a helyszínek szintjén hihetetlen energiákat és pénzeket mozgatott meg ez a film.

Hát >> felépítettek díszletcsarnokokat, tehát hogy ilyen döbbenetes. >> Igen.

És például megszerezték amúgy a BMnek meg a görgeinek a kardját, és a Ferrari Reviett, aki meg a Petőfinek a feleségét játszotta, a Szendre Júliát.

A Júliának az eredeti ruháját szerezték meg, és abba játszotta el a Szendre Júliát.

Szóval itt ebbe is belementek meg, hogy a Kossut az pontosan ugye azt elmondta, ugyanúgy, ahogy a le volt írva a történelmi könyvekbe.

És nekem amúgy például ott ütközött ki, és utána már egyel és többször előjött az, amit te is mondtál, hogy nem volt meg az az alkotói szabadság, hogy ugye így mondják a szöveget a szereplők, de én a színészeket látom, és ott a érzem mögötte azt, hogy akkor mi az utasítás és hogy azt kell azt azt azt úgy kell előadni, ahogy ők mondják.

És én nem ezt nem éreztem amúgy az előadásmódban, főként a Petőfinél az első felébe, hogy ő a színészen autó módon egy karaktert akar előadni, hanem felvattáknek, hogy milyent kéne, és akkor hozza.

Igen, de az egés de Petőfinél ugrott ki nagyon ez nálam.

Igen, hát ő való a Görbe János játsza Petőfit, és ő ő szerintem én láttam őt nagyon sok filmben, főleg a 60-as években készültek olyan filmek, vagy hát nagyon sok filmben szerepel, de a 60-as években fantasztikusan jó szerepei vannak Görbe Jánosnak.

De hát ez a Petőfi ez nagyon nem lett eltalálva. pedig nála is még a haját is megcsinálták olyanra, mint ami az egyetlen ilyen, hogy hívják ezt?

Dagerotípián szerepel, ugye, ami Petőfiről készült, az a >> az a nagyon korai fénykép, és akkor ez az ilyen feltornyozott haj, nem tudom.

Szóval ez még ezt is ezt is megcsinálták, de de igen, tehát mindenki prédikál, mindenki csak ilyen ilyen tételmondatokat hangozta. >> Kiszűrődik az egészből a ideológia.

Így, hogy tolja előre a film azt, amit át akar adni a a pártbizottság ezen keresztül.

És ez engem a első fejébe borzasztóan zavart.

És viszont a második felébe, mikor bejött a BEM, na az már azt azt éltem, merthogy kis személyes, hogy én mikor megtudtam történelemben, hogy volt ez a BM tábornok és a Petőfűvel tök jóban volt, mindig úgy képzeltem el a Pemet meg a Petőfit, ilyen apja, fia páros, akik Erdélyben így küzdenek az ellenfélre szemben, és hogy később megismerkedtem az animékben, animékkel és az animéknek a ilyen páros Át, mint a One Pieceben is vannak ilyen apa fia párososok.

Én ezt ezt párosítottam és nagyon epikus és nagyon ilyen ilyen ifjúsági karantfilmesnek képzeltem el.

És a film második fele az a Ben meg a Petőfi jeleneteim meg ahogy ők így csinálják dolgokat meg találkoznak meg aztán megküzdenek. engem engem pont ezt adta át, és ez így kicsit így előhozta bennem a gyereket, hogy na gyerekkoromban pont így képzeltem el, hogy a hogy a a történelembe akkor a be meg a Petőfian küzdhetett a csatatéren, meg hogyan haverkodtak össze, és ez nekem nagyon jó volt.

És amúgy a dinamika köztük azt meg kell hagyni.

Még annak ennére is, hogy ott se tudtam legyőlni azt, hogy a Petőfi itt úgy néz ki, mint egy fáradt 40-es. >> Igen, teljesen.

Hát mondom, nem volt jó ez a casting, de egyébként ez iszonyatosan tetszik nekem.

Basszus, ez, hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe, nem biztos, de hogy így animét csinálni március 15 vagy erről a 48-49-es dologról, >> ha tol ha meg tudták csinálni a Toldá >> Jankovic stílusába, akkor képzeld el ugyanezt csak a 489-es andébe. >> Hát ez ez ez remek.

Basszus, >> ami epikus volt a Toldi animációs, azt egy ilyen 10-15 részes animes bék kitolni.

Amúgy egy még egy történ érdekesség, hogy a Jula előtt bepróbálkozott a pályázatoknál Örkény István is, hogy ő is bepróbálkozik a saját ötletébe.

Csak nem volt elég grandi nem volt elég grandióus és nem illeszkedett be a pártnak az irányvonalába, de amúgy hasonlót képzelt el, mint az IS Csula.

Egy ikerpárról szólt volna a történet, de nagyjából ugyanez. >> Ühüm. >> Csak hát kisebb méretbe, és azt mondta a párt, hogy á nekünk ez túl kicsi.

Hát meg ráadásul szerintem tehát ami nagyon fontos még most így a korszakra, de erre a filmre vonatkoztatva is, tehát hogy itt ugye a folyamatos forradalom, tehát miért ezt a témát választották?

Hát azért, mert a nagy szocialista forradalom az for, tehát hogy ez ez egy folyamatos forradalom.

Említett entitások

Témák

  • történelem és ideológia
  • filmkritika
  • szocialista propaganda
  • magyar filmművészet

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „FÖLTÁMADOTT A TENGER (1953) - Ideológiai alapozás a történelem meghajlításával | Egyszer volt...”

Miről szól ez az epizód: „FÖLTÁMADOTT A TENGER (1953) - Ideológiai alapozás a történelem meghajlításával | Egyszer volt...”?

A Mozigrund podcast 'Egyszer volt' adásában az 1953-as Föltámadott tenger című film kapcsán vizsgálják az ideológia és a történelem viszonyát. Kiemelik, hogy a film a háború utáni éveket és a szocialista rendszer kezdetét próbálta bemutatni, de inkább ideológiai propagandaként… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „FÖLTÁMADOTT A TENGER (1953) - Ideológiai alapozás a történelem meghajlításával | Egyszer volt...”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Magyar Péter, Sütő András, Csala Zsuzsa, Szilágyi Gábor, Gyula Gózon.

Milyen témákat érint ez az epizód: „FÖLTÁMADOTT A TENGER (1953) - Ideológiai alapozás a történelem meghajlításával | Egyszer volt...”?

Fő témái: történelem és ideológia, filmkritika, szocialista propaganda, magyar filmművészet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „FÖLTÁMADOTT A TENGER (1953) - Ideológiai alapozás a történelem meghajlításával | Egyszer volt...”?

Megjelenés: 2025. 07. 16.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/foltamadott-a-tenger-1953-ideologiai-alapozas-a-tortenelem-meghajlitasaval-egysz-aef2a3c7

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból