Mozigrund Podcast

GYILKOSSÁG TELEFONHÍVÁSRA - Egy szobában Hitchcockkal | Egyszer volt... | 1954

· PT38M37S

Összefoglaló

Az Egyszer volt... adásában Oswald és Katica a 3D-s, 1954-es "Gyilkosság telefonhívásra" című krimit vesézik ki, melyet Alfred Hitchcock rendezett. A beszélgetés érinti a filmkészítők és a bűntények kapcsolatát, a 3D technológia szerepét a filmben, valamint összehasonlítja a…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2026. 01. 28.
Hossz
39 perc
Témák
filmkritika, hitchcock, krimi, 3d technológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A Warner szeretett volna egy 3D-s filmet csinálni, egy olyan 3D-s filmet, ami egy nagy rendező által van, és kihasználták, hogy hicskóknak ki kell tölteni a szerződését. >> Ó, >> ez azért is fontos volt, mert tudták, hogy Hiskok meg bele fog menni abba, hogy megcsinálni ezt a filmet, mert ez a film ez nagyjából 53. július végétől 53. szeptember végéig forgott.

Ez azért fontos, mert novemberben már a hátsó ablakot kezdt el hicskok forgatni. >> A rendezőnek hatalma van valamilyen módon a néző felett.

Egy nagyon aktív hatalma, tehát manipulálja végül is a nézőket azzal, hogy ő mit mutat meg, milyen információkat adagol, satöbbi, satöbbi.

Tehát ilyen nagyon aktívan befolyásolja a nézőknek az érzésvilágát.

És szerintem ebben a filmben ezt csinálja a hicok.

És egyébként hát ezt csinálja a főszereplő csávó, a gyilkos >> Mazigrund egyszer volt.

Gyertek gyertek! >> A múltunkból tanulunk. >> Üdvözlünk mindenkit!

Ez itt a Mozigroom podcast egyszer volt adása, ahol egy hicok filmről fogunk beszélni, mégpedig a gyilkosság telefonhívásra című krimiről. >> 1954.

Igen, ez egy színes film, és Hicksok szerintem nagyon parádézott benne.

És ezt mindjárt elmondjuk, hogy miért.

Arról fogunk szerintem így röviden beszélni, hát négy témáról kábé.

Az egyik az, hogy mi a kapcsolat szerintem a filmek és a bűntények között, illetve a filmalkotók, ez esetben mondjuk hicskok és egy hidegvérű gyilkos között.

Aztán lesz szó arról, hogy a 3D, hogy milyenek a 3D-s filmek, és hogy ez is egy 3D-s film, illetve ez egy színdarab adaptáció, aminek vannak jó és rossz példái, és aztán meglátjuk, hogy Oszwald melyik kategóriába sorolja ezt a filmet.

Utána pedig én hozok valamilyen etimológiai fejtegetést, ami rkívül izgalmas lesz.

És aztán pedig szerintem pár dolgot így hicok, Kalambo, Hicokról és Kalambóról, vagy hát a ketté kapcsolatáról, illetve egy film filmes kifejezésről, a McGffinról is fogunk beszélni.

Szóval ebben a történetben igazából szerintem ami nagyon izgi, hogy egy gyilkossal azonosulunk.

Ön erre azelőtt soha nem gondoltam, hogy ez mennyire furcsa, mielőtt nem tanultam ezt az egyetemen, hogy ezt a filmalkotók előszeretettel alkalmazzák, hogy alapból, hogyha ezt az újsághírekbe olvasnád ezt a sztorit, ami itt történik, hogy van van egy arc, aki el akarja tenni lából a feleségét, azt mondanád rá, hogy hát ez egy őrült, egy brutális őrült, akit hát nem tudom, különböző módokon kéne elzárni a társadalomtól. és Hicksok az alkotói atya igazából meg teljes teljesen megcsinálja azt ebbe a filmbe, hogy hogy lényegében valahol nagyon szurkolsz szerintem annak, aki elköveti a bűntényt.

Ja igen, azt elfelejtettem mondani, nem tudom, te hogy vagy vele, de én például rendkívül rosszul vagyok azoktól a filmektől, amikbe valaki lehet, hogy lebukik.

Szóval amikor emberek hosszú, nem tudom, fél órákon keresztül hazudnak, és különböző egyre cifrább hazugságokkal próbálják leplezni a tettüket, és akkor bennem ez olyan szintű feszültségeket kelt, hogy képes vagyok, nem tudom, felállni a mit tudom én, hát mondjuk a mozivászon előtt talán nem, de akkor akkor eltakarom az arcomat és befogom a fülemet, mert annyira nem bírom azt a feszültséget, hogy valaki lehet, hogy mindjárt le fog bukni, és ez rettenetes neki. >> Ühüm.

Még akkor is, hogyha adott esetben ő egy hidegvérű gyilkos.

És ez amúgy szerintem egy nagyon meglepő dolog, ami ugye egy nézőbe, amit egy nézővel megcsinál egy film.

Úgyhogy mindegy, ez csak egy kitérő.

Mennyire bírod ezeket a lebukós filmeket? >> Hát attól függ, hogyan rendezik meg, mert ha jól rendezik meg, mondjuk viccesen, akkor az egy nagyon jó komédia tud lenni, ahogy kimagyarázzam magát.

Jó, de az meg nekem annyira szomorú ú, mert kínos, mert sajnálom, hogy szegény, mindjárt lebukik.

Na mindegy. >> Hát amúgy igen.

Viszont amúgy rém kellemetlen tud lenni, hogyha ez rosszul van megrendezve.

És látszódik amúgy, hogy a cselekmény csak azért megy tovább, mert tovább kell menni a cselekménynek, hogy egyszer tényleg lebukjon.

És ezek a majdnem lebukunk helyzetek pedig ilyen rém kínosak emiatt, mert már a második után azt gondolom, hogy ennek ennek így tényleg le kellett volna buknia, de ott vagy, hogy csak 20 perce megy a film. >> Igen.

És véletlenül valaki pont úgy fordult, hogy jaj, nem vette észre meg ezek a dolgok.

J mondjuk ilyen pár szerintem van ebben a filmben is, de de ez azért nem akármi ez a film.

Érdekessége amúgy, hogy ez a film egy nekem egy kicsit úgymond testvérfilmje a kötélnek. >> Ühüm. >> Egy kicsit elfeledett testvérfilmje.

Nem annyira jó szerintem, mint a kötél.

Ö ez amúgy több ponton is kiütközik, de amúgy a Hiskofilmek között ez inkább a felsőbb szerintem teljesen teljesen egyébként azért, mert szerintem tényleg egyrészt nagyon működteti ez a dolog, hogy valaki kitervel valamit, hallod, hogy mit tervel ki, és te ezzel a gyilkossal együtt többet tudsz ugye a többieknél. >> Ühüm. >> A többi szereplőnél.

Ez a hog végul mi lesz azokkal az információkkal, amiket te tudsz, ezek hova vezetnek, és a te feltételezéseid azok valóra válnak vagy nem.

És ez nagyon nagyon nagyon működteti ezt a filmet.

És >> és és akkor kebon jó mindig is, hogy a annyi többet információ, tehát pont amúgy a nézőnek, hogy a nézők kisgyát annyira megbrizgálja, hogy ön hogy önmaga gyártsa le a lehetséges forrakókönyveket és azon gondolkozon a néző, hogy vajon neki igaza lesz, hogy az fog történni, ami amit ő kitalált, vagy mégsem.

És ez az ami miatt Hiskök tényleg a 100 percnek a mestere.

És nekem az jutott még eszembe, hogy ez az egész történetvezetési forma vagy fajta, tehát ez a suspense keltés, szerintem ez egy baromira ősi ősi dolog az emberekben. hogy a hát mond mondhatni így, mert mondjuk a film az így nem annyira öreg műfaj, de de például az ilyen vásári bábjátékokban, nem tudom, te néztél-e valaha ilyen gyerekként ilyen nem tudom majálisokon vagy itt-ott ilyen vitézlászló bábjátékokat, amiben az van, hogy ilyen kesztyű bábokkal az egyik báb az a Vitéz László és mindig mögötte felbukkan az ördög és a Vitéz László soha nem veszi észre.

Az ördög meg ott van mögötte egy serpenyővel, és gyerekként végig annak szurkolsz, hogy vegye már észre.

És a gyerekek nem bírják ki, és én se bírtam ki nyilván. és mindenki ordibál, hogy ott van mögötted.

Szóval, hogy ez valami annyira ösztönös dolog már a gyerekekben is. és a hicskók hát ezt lovagolja meg lényegében ezt az ilyen rendkívül rendkívül ösztönös, belső nem tudom vágyunkat, vagy vagy tehát annak a kibírhatatlanságát, hogy hogy ne ne lássuk be az egész teret, ami körülvesz minket, hanem hanem ezekkel az ilyen rejtett titkos információkkal, meg a azoktól a dolgoktól való félelemmel, hogy ami a hátunk mögött van, ugye arról nincs tudomásunk.

Ez egy annyira mély félelem, hogy erre szerintem baromi jól lehet építeni.

Tehát erre építkeznek valószínűleg ezek a ezek az ilyen krimik meg ilyen thrillerek is. >> Igen.

Meg az, hogy többet információt ad már az elején Hiskok a nézőnek, feljebb emeli a karakterekhez képest a nézőt.

Ugy a néző magát paribba tudja érezni.

Közben néz, hogy hát én tudom amúgy, hogy ki a gyilkos.

Én tudok mindent igazából, de de viszont ezután meg lehúzza a nézőt, Hiskok, merthogy azt, aki a gyilkos, és akit a bűnön is akar látni például a néző, annak a tevékenységét kell látnia, hogy ő meg hogy akarja megúszni.

Jó, szóval van egy ilyen adok kapok a a karakterek meg a nézők között akkor mármint a gyilkos esetében Igen.

És az egész valahogy annak az ilyen dominancia harca, hogy ki az okosabb, ki itt a leg legokosabb, ki látja át legjobban a helyzetet.

És ebbe a játékba hát hihetetlenül be lehet húzni a nézőt szerintem.

És és hogy ez nagyon jó, mert most ez a film annak ellenére, hogy 70 éve készült, szerintem ugyanannyira működik most is, mint mint működhetett akkor.

Tehát, hogy ez a fajta narratíva vagy ilyen történetvezetés, információ adagolás, ez egyrészt szerintem nagyon ősi, amit az előbb is mondtam, és éppen ezért bármilyen korban, ha jól van nyilván megcsinálva, akkor akkor ez mindig működik.

Na de nézzük, hogy te mit gondolsz a vagy hát hogy értetted ezt a 3D-s filmet meg azt, hogy ez egy miért fontos szerinted, hogy ez egy színdarab adaptáció?

Mert mert szerintem amúgy nem fontos, vagy hogy az adaptáció egy új új műfajba ágyazza a dolgot, és oké, a de a hicók filmek ezek nagyon sokszor hát ilyen színháziasak abban az értelemben, hogy emberek beszélgetnek dolgokról, szobákban.

Viszont a kötélbe láthattuk, hogyha ott van valami extra mondjuk technikai dolog, akkor az amúgy magasabb szintre tudja emelni a színdarabhoz képest is, meg amúgy mint film is a egész alkotást. >> Hát mert a kötélben az egy snittes snittes az egész úgymond.

Igen, esittes néhány apró tükkel, de amúgy az egész film esittesnek tűnik, hogy ott az a trüvaj, mondjuk úgy, ebbe a filmben viszont nincs meg ez a trvá.

Itt az akart lenni a tr, ami ma már nem igazán tudjuk ezt megtapasztalni, hogy ez a film egy 3D-s film.

És ez azért van, mert és ezek összekapcsolódnak.

A Warner szeretett volna egy 3D-s filmet csinálni, egy olyan 3D-s filmet, ami egy nagy rendező által van, egy részerű rendező által van elkészítve.

Szóval az emberek tódulnak rá.

Szerették volna, hogy mert hogy akkor amúgy az ilyen első aranykora volt a 3D-s filmeknek, szóval szerették volna, hogy akkor ez így minőség és látványos lesz, és kihasználták, hogy hicóknak ki kell tölteni a szerződését.

Ó, >> ez azért is fontos volt, mert tudták, hogy Hiskok meg bele fog menni abba, hogy megcsinálni ezt a filmet, mert ez a film, ez nagyjából mindjárt mondom, hogy forgott, de a dátum szerint 53. július végétől 53. szeptember végéig forgott.

Ez azért fontos, mert novemberben már a hátsó ablakot kezdt el hicskok forgatni.

Ez azért ezt azért érdemes még megjegyelni, mert valószínűleg a Warner nem akarta volna, hogy a hiskok megcsinálja a hátsó ablakot úgy, ahogy ő akarta.

Ezért mondták neki a hícoknak, hogy van ez a színdarab, ezt meg kéne csináld, és akkor bármit csinálhatsz a hátsó ablak.

Szóval lebonhatod a a födémet, a pincéttől mindent beépítsz, ahogy akarsz, de kell nekünk egy 3D-s film.

Hiskok meg úgy volt vele, hogy jó, hát megcsinálom.

És egy idézettel élve, amit Hiskók mondott a filmmel kapcsolatban később, hogy amúgy ezt a telefonon keresztül is megrendezhettem volna, de tisztelem annyira a kollégáimat, hogy személyesen megcsináltam, mert ez neki egy ilyen kis úgyakorlat volt, és szerintem a kötélt megnézve tényleg szerint ez olyan nekem, mint a a kötélnek egy elfelejtett kis tesója, hogy jó, értem, hasonló akar lenni, viszont nincs meg benne az a tr nincs meg a egy jellegű technikai plusz és nincs meg benne mondjuk a az a színész gárda grellit kivéve akik mi akik kicsit még jobban tudták volna ezt emelni mert nekem a ray miránd az a szegényebber Jamesartja >> én nem szeretem a James Steartot szóval nekem a Ray Millendő tökéletesen megfelelt a célnak meg egyébként nagyon hasonlítanak egymásra tehát amúgy nagyon nagyon hasonlítanak mint a Carigrant meg a Gregory Pack onnan tudod hogy melyik Melyik?

Hogy a választék a egyiknem bal oldalt van, a másikn jobb oldalt. >> Hát igen.

Meg hát azért, hogy mondjam, Grce Kelly is egy egészen hát nem tudom, zsánere a hicoknak, szép szőke asszonyok a filmjeiben.

És amúgy érdekesség a grészkervel kapcsolatban, hogy ő már itt annyira tudatos volt, hogy a karakternek a gardróbját meg a díszletek egy részét azt a Hicskok rábízta, mert annyira tud annyira jó hozzászólásai voltak, hogy Hicók úgy volt vele, hogy akkor edd ki magad kell.

Tessék. >> Hát én ezt nem hiszem amúgy, vagy nem tudom, mármint most őszintén, ami Na mindegy, ezt majd elmondom később, de én ezt nem hiszem.

Inkább mondd el, hogy mi az, hogy három, hogy lehet 3D-s filmet csinálni 54-ben, mert én ezt se hiszem el, hogy ő a 3D-s filmek története az a az visszanyúlik amúgy egészen a Lümér fivérek, ugyanis 1903-ban volt a franciául a Larivu Train, amely Anagliff technikával készítettek.

Ez egy rövid film volt a virág első 3D-s filmnél.

De nem értem, hogy lehet, hogy 3D-s hát mi nem volt szemüvegük hozzá, hogy 3D-s legyen.

Hát mi mi ebben a 3D? >> Pont ez a lényeg, hogy két tekercset használtak később.

Ö mert a 35-ben például csinált Edwin D Edwin Harland egy polariz po polarizációs technikát aminek következtében két tekercset használtak és a két tekercset k egyszerre játszották le emiatt a kép bizonyos pontokon elmoz különbséggel vagyis pozíció különbséggel forgott vagyis voltak olyan részek ahol a kép része előrébb volt. volt, mint a másik. >> És te amikor most megnézted ezt a filmet a nem tudom hol nézted meg, de gondolom nem moziban, hanem a gépeden vagy ilyesmi. >> A gépen néztem meg, ezért nem tudom. >> De te láttad ezt, hogy van benne 3D-s 3D?

Igen, mert a ebben a filmben a 3D ott jön ki, hogy a beállításokon keresztül főként az elején van egy telefon meg egyszem egy új.

Igen, igen. >> Az egy hatalmas új volt, és hogy azt akarták, hogy az legyen az, ami így előre nyúlik, és egy hatalmas ujat mozgattak be, mert nem tudtak annyira rázóni az újra, de hogy itt ebbe a filmben ott jön ki a 3D a beállításokon és a szögeken keresztül, hogy az ember, mert amúgy is ez a film, ez 80%-ban a szobában játszódik, szóval, hogy az ember benne érezze magát a szobában, ezt akarták három dn keresztül, szóval a szögek lejjebb vannak. nak a világítások is emiatt úgy vannak beállítva, hogy a térhatást növeljék.

És mikor valószínűleg feltétették ezt 3D-be, akkor ez a ezeknek a beállításoknak a hála például a bútorokat közelebb érezték a nézők önmagukhoz és ez volt a 3D akkoriban.

Amúgy apróság, hogy a ezt a 30-as évekbeli technikát amúgy nem használták a annyira gyakran. körülbelül az 50-es évek közepe, vége tájékán ki is halt, mert próbálták fejleszteni, de rájöttek, hogy amúgy ha ez a két tekercs nem pontosan megy és elcsúszik, akkor borzasztóan fáj az embereknek a fejük, és rosszul lesznek tőle, mert az agyuk nem bírja elviselni azt a szétcsúszott vizuális >> látványt, mert nem…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „GYILKOSSÁG TELEFONHÍVÁSRA - Egy szobában Hitchcockkal | Egyszer volt... | 1954”

Miről szól ez az epizód: „GYILKOSSÁG TELEFONHÍVÁSRA - Egy szobában Hitchcockkal | Egyszer volt... | 1954”?

Az Egyszer volt... adásában Oswald és Katica a 3D-s, 1954-es "Gyilkosság telefonhívásra" című krimit vesézik ki, melyet Alfred Hitchcock rendezett. A beszélgetés érinti a filmkészítők és a bűntények kapcsolatát, a 3D technológia szerepét a filmben, valamint összehasonlítja a… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 28..

Milyen témákat érint ez az epizód: „GYILKOSSÁG TELEFONHÍVÁSRA - Egy szobában Hitchcockkal | Egyszer volt... | 1954”?

Fő témái: filmkritika, hitchcock, krimi, 3d technológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „GYILKOSSÁG TELEFONHÍVÁSRA - Egy szobában Hitchcockkal | Egyszer volt... | 1954”?

Megjelenés: 2026. 01. 28.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/gyilkossag-telefonhivasra-egy-szobaban-hitchcockkal-egyszer-volt-1954-bbc5cd93

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből