Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
Beszélgetés Lányi Andrással - egy lehetetlen, mégis valóságos magyar 19. századról
· PT54M9SÖsszefoglaló
Lányi András filozófus és filmrendező egy új könyvéről, a 19. századról, a történelemről, ökológiáról, emlékezetről és feledésről beszélget, Széchenyit, Kemény Zsigmondot és Görgeit említve.
Ebben az epizódban
Lányi András a vendégünk ma – filmrendező, filozófus, zöldgondolkodó, örök kételkedő, aki új könyvében nem egyszerűen a múltba néz, hanem azon is elgondolkodik, miért nem nézünk oda többet.
Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görgei világából –, de nagyon is a mához szól.
Szó lesz történelemről és ökológiáról, emlékezetről és feledésről, kudarcokról és meggyőződésről.
Tartsatok velünk – keressünk együtt utat egy élettel teli történelembe, és egy eleven jövőbe.
Egy beszélgetés a haza emlékezetéről – meg a felejtésről.
És arról, mit üzennek nekünk azok, akiket már rég nem hallunk.
Lányi András író, filozófus, filmrendező Lányi azok közé tartozik, akik nem egyetlen hivatást választottak – hanem egy egész életet a kérdezés szolgálatába állítottak.
Rendezett filmeket, írt regényeket és filozófiai esszéket, alapított egyetemi szakot és pártot, és közben mindig ugyanazt kereste: mit jelent emberként, egy közösség tagjaként és egy hazához tartozva élni abban a világban, amelyik látszólag már rég megfeledkezett önmagáról.
A hetvenes években filmeket készített – lírai történeteket egy olyan országról, amelyben túl sok volt a csend és túl kevés a szó.
Aztán a nyolcvanas évek végén elhagyta a kamerát, hogy szavakkal dolgozzon tovább: szamizdatban írt, tüntetéseken szólalt fel, és ott volt azok között, akik a Duna partján először mondták ki, hogy a természet nem a jövőnk ellenfele, hanem a legmélyebb közös ügyünk.
Később megalapította a Humánökológia mesterszakot az ELTE-n, tanítani kezdett – és közben könyveket írt a politikáról, az etikáról és az ökológiáról.
De valójában mindig ugyanarról: hogyan lehet együtt élni – közösségben egymással, a természettel és a közös múlttal.
Műveiben a fenntarthatóság nem technikai kérdés, hanem lelkiismereti kihívás.
Az Együttéléstan , Az ember fáj a földnek vagy a Bevezetés az ökofilozófiába mind ugyanazt a kérdést járják körül más-más irányból: hogyan lehet erkölcsösen jelen lenni egy civilizációban, amely a végéhez közeledik – és mit tehet ilyenkor a gondolkodó ember.
Lányi ma már nem a hangos közélet szereplője, de nem is vonult vissza.
Inkább hátrébb lépett – és figyel.
A 19. század árnyékában, klasszikusainkkal vitázva próbálja megérteni a mi századunkat.
És közben bennünket kérdez: mit jelent számodra ez az ország?
És ha elfelejtetted, hogyan tudnád újra kitalálni?
A beszélgetésben említett könyvek: Lányi András: Búcsú a tizenkilencedik századtól Lányi András: Bevezetés az ökofilozófiába Lányi András: Hölgyek titkára Charles Taylor: Sources of the Self Széchenyi István: Nagy magyar szatíra Kemény Zsigmond: Rajongók Jókai Mór: A jövő század regénye Visky András: Kitelepítés Lev Tolsztoj: Háború és béke A beszélgetésben említett filmek: Lányi András: Segesvár Lányi András: Ál-Petőfi
Említett entitások
Témák
Személyek
Hallgasd meg
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
- Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…
- Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztu…
- Hamis próféták és angyalok - Évadnyitó beszélgetés Szabó Gábor irodalomtörténésszel a Krasznahorkai-univerzumról
Szabó Gábor irodalomtörténésszel beszélgetnek Krasznahorkai László irodalmi univerzumáról. A beszélgetés a Sátántangótól Flaubert-ig ível, kitérve az írói tudásdeficitre, a Nobel-…
- A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
Závada Péter drámaíró-filozófus-költő a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe kalauzol el, beszélve arról, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, és mit jelent a nézőté…
- Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
Szabó Ádám író és vezetőtanár a tanári szerepről, a pedagógiai hitelességről és az irodalom fontosságáról osztja meg gondolatait. Az epizód a tanári munka kihívásait és a figyelem…
- Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Papp Barbara kutatóval beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetéről, a Kádár-korszak zárt rendelők autonómiájáról, valamint az állambiztonság figyelő tekintetéről.…