Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak

Beszélgetés Lányi Andrással - egy lehetetlen, mégis valóságos magyar 19. századról

· PT54M9S

Összefoglaló

Lányi András filozófus és filmrendező egy új könyvéről, a 19. századról, a történelemről, ökológiáról, emlékezetről és feledésről beszélget, Széchenyit, Kemény Zsigmondot és Görgeit említve.

Ebben az epizódban

Lányi András a vendégünk ma – filmrendező, filozófus, zöldgondolkodó, örök kételkedő, aki új könyvében nem egyszerűen a múltba néz, hanem azon is elgondolkodik, miért nem nézünk oda többet.

Ez a beszélgetés a 19. századból indul – Széchenyi, Kemény Zsigmond és Görgei világából –, de nagyon is a mához szól.

Szó lesz történelemről és ökológiáról, emlékezetről és feledésről, kudarcokról és meggyőződésről.

Tartsatok velünk – keressünk együtt utat egy élettel teli történelembe, és egy eleven jövőbe.

Egy beszélgetés a haza emlékezetéről – meg a felejtésről.

És arról, mit üzennek nekünk azok, akiket már rég nem hallunk.

Lányi András író, filozófus, filmrendező Lányi azok közé tartozik, akik nem egyetlen hivatást választottak – hanem egy egész életet a kérdezés szolgálatába állítottak.

Rendezett filmeket, írt regényeket és filozófiai esszéket, alapított egyetemi szakot és pártot, és közben mindig ugyanazt kereste: mit jelent emberként, egy közösség tagjaként és egy hazához tartozva élni abban a világban, amelyik látszólag már rég megfeledkezett önmagáról.

A hetvenes években filmeket készített – lírai történeteket egy olyan országról, amelyben túl sok volt a csend és túl kevés a szó.

Aztán a nyolcvanas évek végén elhagyta a kamerát, hogy szavakkal dolgozzon tovább: szamizdatban írt, tüntetéseken szólalt fel, és ott volt azok között, akik a Duna partján először mondták ki, hogy a természet nem a jövőnk ellenfele, hanem a legmélyebb közös ügyünk.

Később megalapította a Humánökológia mesterszakot az ELTE-n, tanítani kezdett – és közben könyveket írt a politikáról, az etikáról és az ökológiáról.

De valójában mindig ugyanarról: hogyan lehet együtt élni – közösségben egymással, a természettel és a közös múlttal.

Műveiben a fenntarthatóság nem technikai kérdés, hanem lelkiismereti kihívás.

Az Együttéléstan , Az ember fáj a földnek vagy a Bevezetés az ökofilozófiába mind ugyanazt a kérdést járják körül más-más irányból: hogyan lehet erkölcsösen jelen lenni egy civilizációban, amely a végéhez közeledik – és mit tehet ilyenkor a gondolkodó ember.

Lányi ma már nem a hangos közélet szereplője, de nem is vonult vissza.

Inkább hátrébb lépett – és figyel.

A 19. század árnyékában, klasszikusainkkal vitázva próbálja megérteni a mi századunkat.

És közben bennünket kérdez: mit jelent számodra ez az ország?

És ha elfelejtetted, hogyan tudnád újra kitalálni?

A beszélgetésben említett könyvek: Lányi András: Búcsú a tizenkilencedik századtól Lányi András: Bevezetés az ökofilozófiába Lányi András: Hölgyek titkára Charles Taylor: Sources of the Self Széchenyi István: Nagy magyar szatíra Kemény Zsigmond: Rajongók Jókai Mór: A jövő század regénye Visky András: Kitelepítés Lev Tolsztoj: Háború és béke A beszélgetésben említett filmek: Lányi András: Segesvár Lányi András: Ál-Petőfi

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Lányi András

Hallgasd meg

Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból