Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
Pillanatba sűrített történetek – Beszélgetés Rényi Andrással Rembradtról és arról, hogyan tágította a festészetet a drámai eseménysorok átélésének terévé
· PT1H36SÖsszefoglaló
Rényi András művészettörténész Rembrandt festészetét boncolgatja, nem pusztán látványként, hanem filozófiai drámaként értelmezve. A beszélgetés során Rényi monumentális kötete, a „Rembrandt – A képek színjátéka” is előtérbe kerül.
Ebben az epizódban
Ez az epizód Rembrandtról szól – de nem a megszokott módon.
Rényi András, az ELTE professzora a festészetet nem puszta látványként, hanem filozófiai drámaként értelmezi.
Szerinte Rembrandt művészete abban úttörő, hogy a kép nála színpaddá válik: a fény és az árnyék, a gesztus és a tekintet nemcsak elbeszél, hanem létrehozza azt a tapasztalatot, amelyben a néző maga is szereplővé válik.
Beszélgetésünk különös fordulatot vesz, amikor a Rembrandt képei mögött meghúzódó drámák, bibliai történetek terében találjuk magunkat.
Rényi András az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára, művészettörténész és esztéta, aki évtizedek óta a magyar szellemi élet meghatározó alakja.
Tanulmányai és esszéi a művészettörténet, az esztétika és a filozófia határtereit járják be.
Művei között ott találjuk a Gyönyörű ez a mai nap.
A nyolcvanas és a kilencvenes évek magyar művészete (2003), Az értelmezés tébolya (2008) címűt, valamint legfrissebb, monumentális könyvét, a Rembrandt – A képek színjátéka (2024) című több mint 800 oldalas kortárs klasszikust.
Ezekben ugyanaz az intellektuális kíváncsiság működik, amely Fodor Gézát Mozarthoz, vagy Charles de Tolnayt Michelangelóhoz vezette: a nagy művek titkát kutatni, ahol a forma mögött az emberi lét drámája rejlik.
Rényi a művekben – és elemzésükön keresztül – a megszólaló emberi választásokat és dilemmákat keresi, azt, ami a képekben bennünket érint.
Munkásságában a Lukács György és Fülep Lajos nevéhez kötődő esztétikai hagyomány találkozik a legfrissebb nemzetközi művészettörténeti diskurzusokkal.
A beszélgetés során előkerülnek a szellemi hagyomány alapművei, az említetteken túl a Vasárnapi Kör szellemi öröksége, Svetlana Alpers Rembrandt’s Enterprise című munkája, amely a mestert vállalkozóként és stílus-márkaként mutatja be.
És persze ott van Rényi saját monumentális kötete, a Rembrandt – A képek színjátéka, amelyből az egész beszélgetés kiindul.
Az adásban filozófusok és esztéták is felbukkannak: Lukács György és Fülep Lajos hagyománya, a már említett Tolnay Károly Michelangelo-kutatásai, valamint a modern esztétikai viták, amelyek a szerzőiség, a zsenikultusz és a művészettörténeti ikonográfia kérdéseit feszegetik.
A hallgató így nemcsak festményekről és könyvekről hallhat, hanem arról is, hogyan fonódik össze a filozófiai gondolkodás és a képek drámai ereje.
A beszélgetésben említett könyvek: Fodor Géza: Mozart operái , Gondolat, Budapest, 1972.
Charles de Tolnay: Michelangelo I–V. (The SistineCeiling, The Medici Chapel, The Tomb of Julius II, The Laurentian Library, The Last Judgment), Princeton University Press, 1943–1960.
Svetlana Alpers: Rembrandt’s Enterprise.
The Studio andthe Market , University of Chicago Press, 1988.
Rényi András: Rembrandt – A képek színjátéka, L’Harmattan, Budapest, 2024.
Rényi András: Rembrandt – A képek színjátéka.
Hermeneutikai kísérletek (online képmelléklet), L’Harmattan,Budapest, 2024.
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
- Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…
- Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztu…
- Hamis próféták és angyalok - Évadnyitó beszélgetés Szabó Gábor irodalomtörténésszel a Krasznahorkai-univerzumról
Szabó Gábor irodalomtörténésszel beszélgetnek Krasznahorkai László irodalmi univerzumáról. A beszélgetés a Sátántangótól Flaubert-ig ível, kitérve az írói tudásdeficitre, a Nobel-…
- A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
Závada Péter drámaíró-filozófus-költő a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe kalauzol el, beszélve arról, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, és mit jelent a nézőté…
- Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
Szabó Ádám író és vezetőtanár a tanári szerepről, a pedagógiai hitelességről és az irodalom fontosságáról osztja meg gondolatait. Az epizód a tanári munka kihívásait és a figyelem…
- Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Papp Barbara kutatóval beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetéről, a Kádár-korszak zárt rendelők autonómiájáról, valamint az állambiztonság figyelő tekintetéről.…