Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak

Pillanatba sűrített történetek – Beszélgetés Rényi Andrással Rembradtról és arról, hogyan tágította a festészetet a drámai eseménysorok átélésének terévé

· PT1H36S

Összefoglaló

Rényi András művészettörténész Rembrandt festészetét boncolgatja, nem pusztán látványként, hanem filozófiai drámaként értelmezve. A beszélgetés során Rényi monumentális kötete, a „Rembrandt – A képek színjátéka” is előtérbe kerül.

Ebben az epizódban

Ez az epizód Rembrandtról szól – de nem a megszokott módon.

Rényi András, az ELTE professzora a festészetet nem puszta látványként, hanem filozófiai drámaként értelmezi.

Szerinte Rembrandt művészete abban úttörő, hogy a kép nála színpaddá válik: a fény és az árnyék, a gesztus és a tekintet nemcsak elbeszél, hanem létrehozza azt a tapasztalatot, amelyben a néző maga is szereplővé válik.

Beszélgetésünk különös fordulatot vesz, amikor a Rembrandt képei mögött meghúzódó drámák, bibliai történetek terében találjuk magunkat.

Rényi András az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára, művészettörténész és esztéta, aki évtizedek óta a magyar szellemi élet meghatározó alakja.

Tanulmányai és esszéi a művészettörténet, az esztétika és a filozófia határtereit járják be.

Művei között ott találjuk a Gyönyörű ez a mai nap.

A nyolcvanas és a kilencvenes évek magyar művészete (2003), Az értelmezés tébolya (2008) címűt, valamint legfrissebb, monumentális könyvét, a Rembrandt – A képek színjátéka (2024) című több mint 800 oldalas kortárs klasszikust.

Ezekben ugyanaz az intellektuális kíváncsiság működik, amely Fodor Gézát Mozarthoz, vagy Charles de Tolnayt Michelangelóhoz vezette: a nagy művek titkát kutatni, ahol a forma mögött az emberi lét drámája rejlik.

Rényi a művekben – és elemzésükön keresztül – a megszólaló emberi választásokat és dilemmákat keresi, azt, ami a képekben bennünket érint.

Munkásságában a Lukács György és Fülep Lajos nevéhez kötődő esztétikai hagyomány találkozik a legfrissebb nemzetközi művészettörténeti diskurzusokkal.

A beszélgetés során előkerülnek a szellemi hagyomány alapművei, az említetteken túl a Vasárnapi Kör szellemi öröksége, Svetlana Alpers Rembrandt’s Enterprise című munkája, amely a mestert vállalkozóként és stílus-márkaként mutatja be.

És persze ott van Rényi saját monumentális kötete, a Rembrandt – A képek színjátéka, amelyből az egész beszélgetés kiindul.

Az adásban filozófusok és esztéták is felbukkannak: Lukács György és Fülep Lajos hagyománya, a már említett Tolnay Károly Michelangelo-kutatásai, valamint a modern esztétikai viták, amelyek a szerzőiség, a zsenikultusz és a művészettörténeti ikonográfia kérdéseit feszegetik.

A hallgató így nemcsak festményekről és könyvekről hallhat, hanem arról is, hogyan fonódik össze a filozófiai gondolkodás és a képek drámai ereje.

A beszélgetésben említett könyvek: Fodor Géza: Mozart operái , Gondolat, Budapest, 1972.

Charles de Tolnay: Michelangelo I–V. (The SistineCeiling, The Medici Chapel, The Tomb of Julius II, The Laurentian Library, The Last Judgment), Princeton University Press, 1943–1960.

Svetlana Alpers: Rembrandt’s Enterprise.

The Studio andthe Market , University of Chicago Press, 1988.

Rényi András: Rembrandt – A képek színjátéka, L’Harmattan, Budapest, 2024.

Rényi András: Rembrandt – A képek színjátéka.

Hermeneutikai kísérletek (online képmelléklet), L’Harmattan,Budapest, 2024.

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Rembrandt

Hallgasd meg

Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból