Onlife Menedzsment Podcast

Hogyan menjünk szabadságra menedzserként? (2. rész) (#88)

· PT32M4S

Összefoglaló

Ez az epizód útmutatót nyújt menedzsereknek a szabadság hatékony kihasználásához. Tippeket ad a szabadság alatti és utáni időszak eredményes eltöltéséhez, különös tekintettel a munka és magánélet egyensúlyára.

Ebben az epizódban

This is a free preview of a paid episode.

To hear more, visit www.onlifekor.hu A nyár közeledtével beszéljünk a munkaerőpiac egyik legforróbb témájáról: a szabadság kérdéséről.

Mindenki beszél róla, mindenki szereti, mindenkinek „többet és jobban kellene” elmennie szabadságra.

A mai adásban útmutatót adunk neked a szabadsághoz.

Az adás második részében elmondjuk, mit tegyél szabadság alatt és után, hogy eredményesen töltsd a szabadságodat. (Micsoda?

Még ezt is eredményesen kell csinálni?

Igen, mint majd kiderül.) Hogyan menjünk szabadságra menedzserként?

A nyár közeledtével beszéljünk a munkaerőpiac egyik legforróbb témájáról: a szabadság kérdéséről.

Mindenki beszél róla, mindenki szereti, mindenkinek „többet és jobban kellene” elmennie szabadságra.

Ennek ellenére meglepődtem, amikor útmutatást kerestem a magyar nyelvű interneten ebben a témában.

Olyan sok másik témához hasonlóan itt is munkajogászok és HR-esek jogi összefoglalóit olvastuk arról, hogy mennyi szabadsághoz „van jogunk” évente.

És hogy a Munka Törvénykönyve szerint mi a helyzet a ki nem vett szabadságokkal, hogyan vihetőek át a következő évre és hogy miért nem tagadhatják meg tőlünk a szabadságot.

Erről az jutott eszembe, amikor kihallgatásokról néztem videókat.

A kihallgatás elején elolvasták a Miranda warningot a delikvensnek, amely úgy kezdődik: „Jogában áll hallgatni.” Úgy tűnik, hogy attól, hogy jogunkban áll, még nem feltétlenül tesszük meg – ahogyan ők is elkezdenek énekelni, mint a kismadarak, úgy nem megyünk szabadságra, annak ellenére, hogy jogunk van hozzá.

A többi cikkben jórészt azt mondják, hogy a szabadságod alatt a szabira figyelj és ne másra, vagy csak arra írnak motivációs idézeteket, hogy „MENJ SZABADSÁGRA, NE ÉGJ KI!” Mi ennél egy kicsit konkrétabbak leszünk, útmutatót adunk neked a szabadsághoz.

Az adás első részében elmondjuk, miért menj szabadságra.

A következőkben pedig elmondjuk, mit tegyél a szabadság előtt, alatt és után, hogy eredményesen töltsd a szabadságodat. (Micsoda?

Még ezt is eredményesen kell csinálni?

Igen, mint majd kiderül.) Miért menjünk? 1) Mert nem a munka az első. (Ha igen, akkor skippeld ezt a pontot.) Ha komolyan gondolod, hogy nem a munka a legfontosabb dolog az életedben (hanem, mondjuk, a családod) akkor ennek meg kell jelennie az időbeosztásodban.

Az életünknek van egy napi, heti, havi, negyedéves és éves ritmusa.

Az emberiség évezredek óta így működik, nem véletlenül.

Épp ezért a családot helyezhetjük az első helyre a napi ritmusban, a heti ritmusban, a havi, negyedéves és éves ritmusban is.

Könnyen lehet, hogy időszakosan feladunk 1-1 ritmusból, miközben a másikhoz ragaszkodunk.

Saját példa (Peti): az utóbbi időben a napi ritmusban nagyon kevéssé tudtam ragaszkodni ahhoz, hogy a család az első.

A céges ügyek nagyon gyakran elvitték a figyelmet.

De éppen ezért eldöntöttem, hogy a heti ritmusban (hétvégékén) 100%-ig ragaszkodok hozzá, ahogyan a havi és éves ritmusban is.

Tehát megyünk pihenni, nyaralni, a hétvégéket pedig együtt töltjük.

Az éves ritmus része a szabadság, amikor intenzíven töltünk időt együtt (vagy időt valami olyan dologgal, ami fontos számunkra, talán épp a családalapításra, barátokra). 2) A szellemi munka nem szénbánya.

Nem „kilóra” gyártunk ötleteket.

A másik ok, ami miatt nem megyünk szabadságra: „túl sok dolgom van”.

Az a helyzet, hogy ez szellemi munkásnál, aki gyakran a kreativitását használja, nagyon kontraproduktív.

Nem kilóra termeljük az ötleteket, oldunk meg problémákat, kihívásokat.

Ez nem azt jelenti, hogy szellemi munkásként nincsenek leszállítandó feladataink, amiket X idő alatt lehet elvégezni.

Azonban a munkánk nem csak ennyi, és épp azért nem fejlesztünk, mert nem vagyunk rákényszerítve. 3) A cél: a hosszú távú eredményesség.

Azért megyünk szabadságra, mert nem 1 évig, hanem 10-15-20 évig szeretnénk eredményesek lenni.

Nem hozzuk ide a kutatások sorát, amelyek azt mutatják, hogy sok éves távlatban megbosszulja magát a rengeteg kihagyott pihenés, szabadság, a barátok és családi kapcsolatok gyengesége, a hobbik hiánya.

Épp ezért nem támogatjuk az Onlife-nál, ha valaki a cégért akarja magát holnap elégetni.

Értékelem a lelkesedést, de holnapután is szükség lesz mindenkire – az pedig nehéz úgy, hogy használhatatlan lett a szabadságok hiányában. 4) Innovációs potenciál.

Ha felső vezetők vagyunk, évente legalább egy hetes környezetváltozást bátran lehetne munkaidőként kiírni.

Mert rengeteg innovatív ötlet származhat egy-egy szabadságból, ami utána feje tetejére állítja a cégünket.

Ezt a fejreállást pedig nem lehetne elérni az irodában ülve minden egyes nap.

Nem csak azért fizetnek, hogy jól csináld a munkádat, hanem azért is, hogy a jó munkákat csináld.

Ehhez pedig időnként kell egy kis környezetváltozás. 5) A csapat egészségének stressz-tesztje.

Olyan hiányosságokra mutat rá egy 2 hetes szabadság, amit szabadságtól függetlenül is javítani kell.

Ha tényleg igaz az, amit állítasz és „nem tudsz elmenni 2 hétre szabadságra”, az óriási kockázat a szervezet szempontjából.

Időnként ugyanis megesik, hogy nem mi döntünk (ha elüt a villamos, akkor hiába van másnapra betervezve egy meetingem), olyankor mi lesz majd?

Ha a csapatunk nem bír ki egy előre tervezett szabadságot, akkor nem ment át a stressz-teszten.

Ezzel dolgod van, akár elmész szabadságra, akár nem. +1) Mert jó érzés!

Ha jobban szeretsz az irodában ülni, mint csobbanni egyet a Földközi-tengerben, vagy meginni egy korsó sört az Alpokban, akkor beszélgessünk.

Remélem, megvolt az érzelmi nyomás, hogy miért érdemes foglalkozni ezzel a témával!

Hogyan menj el úgy szabadságra, hogy közben a csapatod ugyanúgy teljesítsen, jól érezd magad és valóban szabadság legyen, amikor visszajössz, ne legyen pokol az életed?

Kezdjük azzal, hogy mit tegyél a szabadság előtt.

Szabadság előtt A legtöbben azért félnek a szabadságtól, mert 1-2 héttel a szabi előtt gondolkoznak az előkészületeken.

Épp ezért beszéltünk már év elején néhány adásban arról, hogy mit tegyél januárban a nyári szabadságodért.

Ha most nem készültél, akkor se aggódj: tedd meg, amit tudsz, legközelebb pedig igyekezz megtenni a többi előkészületet is. 1) A megfelelő időpont kiválasztása.

Triviálisnak tűnhet, de az eredményes szabadság a megfelelő időpont kiválasztásával indul.

Te ismered a szervezeted életritmusát.

Ha októberben zárjátok a pénzügyi évet és a pénzügyön dolgozol a cégnél, talán nem jó ötlet az éves kiruccanást október közepére tervezni.

Ugyanígy, a nyári szabadságok hogyan érintik a szervezeted?

Lehet, hogy ez egy intenzív időszak – máshol pedig lazább.

Másrészt, vedd számításba a projektjeid ütemezését.

Ha menedzserként rád van bízva 2 projekt, amelyek átadása: július 1. és július 20., akkor erősen gondolkozz el a júliusi szabadságon. (Mondhatnánk úgy is, hogy felejtsd el, de te ismered a csapatodat.) Gondold át, hogy milyen nagyobb mérföldköveid vannak a következő hónapokban.

Kérdezd meg a főnöködet (időben, akár több hónappal korábban).

Ha kell, egyeztessetek a kollégákkal és osszátok be magatok között a szabadságokat. (Ez a legtöbb helyen központilag is megtörténik, illetve a főnököd is odafigyel rá, de lehetnek olyan nüanszok, amit ők nem látnak.) 2) Ki fog helyettesíteni?

A következő nagy kérdés: ki fog helyettesíteni, ameddig távol vagyok?

Erről beszéltünk az előző év végén az utánpótlás-tervezési adásokban, ahol 3 részben elmondtuk, hogyan neveld ki a saját utánpótlásodat a csapatodban.

Itt most nem ismételjük el, amit ott elmondtunk, mindössze annyival: aki a leginkább alkalmas az utánpótlásra, őt bízd meg a helyettesítéssel. 3) Milyen feladataink vannak?

A következő kérdés: milyen rendszeres feladataink és felelősségi köreink vannak?

Meetingek Jelentések Feladatok, célok Tevékenységek Ezek közül gondoljuk át, hogy melyik feladat nem kerül elvégzésre (mert nem szükséges), és melyiket kell abban az időben is elvégeznie valakinek, ameddig…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Több epizód a Onlife Menedzsment Podcast-ből