Portfolio

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

· PT52M18S

Összefoglaló

A Portfolio Alapvetés podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő társalapítójával beszélgetnek a bivalytartás mezőgazdasági és ökológiai jelentőségéről. Megvizsgálják, hogyan segíthetnek a bivalyok a termőföldek állapotának javításában, a vízháztartás…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 07. 02.
Hossz
52 perc
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Laci hát akkor adod el a bivajokat, amikor akarod.

De úgy se fogod őket eladni, mert meg fogod őket szeretni.

Mondom, persze, Pista bácsi, majd én bivajokat fogok tegészteni.

Nem [horkantás] az a mondás, hogy az vagy, amit megeszel, hanem az vagy, amit megeszik, amit te megeszel.

Tehát azt mondjuk, hogy egy egészséges állat az egészséges növényt kell, hogy egyen.

És ahhoz, hogy egy növény egészséges legyen, az egészséges talajból kell, hogy kinőjön, mert a növénynek egyébként az immunrendszere az a talajban van, tehát minden a talajban kezdődik. hogyha a fogyasztó [horkantás] ezt elkezdi megkülönbözni és azt mondja, nem feltétlenül úgy kell bevásárlom, hogy minél olcsóbban jöjjek ki, mert hogyha egyébként ennek a hatszorosát kifizetem az orvosnál, inkább fizetek egy kicsit többet az élelmiszerért, de ne fújódjak fel, meg tudjam emészteni, ne legyen tőle semmi bajom, akkor és elkezdi megkülönböztetni ezeket az egészségesebb termékeket, és egyébként egy kicsit drágábban el tudod adni, az egyébként elkezd kompenzálni a kisebb terméshozamért. >> Nézd velünk az agrárendek mélyére.

Alapvetés minden héten az Agrárszektor YouTube csatornáján.

Én Braul Müller Lajos vagyok, az Agrárszektor főszerkesztője.

Ez pedig itt az alapvetés podcast, amelyben hétről hétre az agrárendek mélyére nézünk.

A bivajtartás sokak szerint csak egy különleges egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak.

Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is.

De hol van ebben a valóság és hol a romantika?

És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon?

Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az alapvetés mai műsorában, ahol a vendégünk Szabó László, a Holdalapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivajtenyésztést folytat Zala Megyei Farmján.

Szervusz, üdvözöllek téged itt az alapvetés stúdió. >> Szia, köszönöm a meghívást. >> Mielőtt belevágunk ebbe a kérdésbe, én nekem muszáj megkérdeznem, hogy hogy van az, hogy valaki egy alapkezelőnek a társalapítója, és aztán egyszer csak fogja magát, és bivajtartásra adja a fejét.

Ez egy nagyon hirtelen ötlet volt, egy gyerekkori álom volt, vagy egy egy lassan felépülő motiváció, hogyan jött ez az ötlet? >> Ugye ki kell ábrándítsalak, mint az élet maga sorozatos véletleneknek a az egymás utániságáról van szó.

Tehát akartam magam csak egy ilyen kis farmot, hogy ha majd nyugdíjba megyek, akkor legyen egy olyan kis területem, és a szüleim onnan származznak Zalából, ott kezdtem el venni területeket.

És aztán gyakorlatilag amikor megvettem egy állattartó telepet központnak, akkor csak úgy adták el, hogy adtak vele egy csomó bivajt. >> Tehát ez véletlen volt akkor. >> Hát igen, erőszak, erő erőszak volt és a nagyon rendes ember adta el, és aki eladta, mondta, hogy Laci, hát akkor adod el a bivajokat, amikor akarod, de úgy se fogod őket eladni, mert meg fogod őket szeretni.

Mondom, persze Pista bácsi, majd én bivajokat fogok tegészteni.

Igaza volt, bölcsember volt. >> Tehát tulajdonképpen szerettél volna egy farmot, és adták vele a bivajt, és akkor nagy gyakorlatilag ez egy ilyen árukap >> árukapcsolás.

Igen, igen, igen, igen, igen. >> Na most a bivajtartás az mennyiben más, mint amire te számítottál előzőleg?

Mert ha jól értem, akkor te erre akkor nem készültél semmilyen formában.

Egyszer csak ott voltak a bivajok, és akkor valamit kellett velük kezdeni. >> Hát igen, nem volt más, mert ugye nem készültem semmire, tehát akkor már volt egy kis területem, meg ilyen egyszerű gazdálkodást folytattam, csak ilyen növénytermesztést akkor is bióba, tehát nem nagyon voltak állattenyésztési tapasztalataim.

És akkor gondoltam, hogy azért azt meg fogjuk majd oldani valahogy, és hogyha nem megy, akkor majd értékesítjük őket.

De aztán belejöttünk és sok érdekes dologra jöttem rá, miközben úgy megszerettem a bivajokat is. >> Igen.

Na most egy kicsit azért térjünk ki ennek az egésznek az üzleti jellegére.

Tehát ugye ez részben, ha jól értem, akkor van ebben egy romantika, egy életforma jellegű döntés, de hát azért mégis csak egy üzleti vállalkozásod.

A bivajtartásnál ugye azt el lehet mondani, hogy ez ez egy extenzív jellegű állattartás, aminek ugye az a nagy hátránya, hogy nem jön a bevétel olyan intenzíven, merthogy extenzív, viszont cserébe a költségek sem olyan intenzívek, tehát nem kell úgy kiadni, kevesebb a kiadás, kevesebb a bevétel, és ez ugye elvileg életképes lehet.

Mi a legnagyobb költségtényező egy ilyen tartásnál?

Akkor, amikor egyébként a Föld már megvan.

Ugye azt szokták mondani, hogy a bivaj elég ellenálló.

Az állattenyésztési vagy bocsánat, az állategészségügyi kiadások sem jelentenek olyan nagy kiadást, mint mondjuk egy tejelő, intenzív tejelő marhatartásnál. jól tűri a hőséget, ugye, hogyha mondjuk tud dagonyázni, van víz a közelben, akkor akkor különösen jól tűri, és hát ugye viszonylag gyengébb képességű vizes élőhelyeken is megél, tehát nem kell neki egy ilyen igazán nagyon nagyon kövér legelőtt fenntartani.

Azt gondolná az ember, hogy viszonylag egyszerű tartani bivajt így mondjuk üzletileg, mi a legnagyobb költségtényező, vagy mi az a legnagyobb kiadás, amivel számolni kell egy ilyen esetben?

Hát nézd, tehát volt pár kérdés, mindegyikre próbálok válaszolni.

Az első, hogy hogy amikor én elkezdtem ezt a dolgot csinálni, akkor nem feltétlenül az volt a cél, hogy hogy hogy ebből éljünk meg, mert nyilván a pénzügyi szolgáltatások, hogyha az ember abba ügyes, [torokköszörülés] akkor azért abba jó, azzal jobban lehet keresni szerintem, mint az állattenyésztéssel.

A második, hogyha azért az ember már elkezdte, akkor nyilván megpróbálja normálisan csinálni Kersor alapon.

És egyébként szerintem most már így egész jók jók jók jók vagyunk.

Az állatenyesztésől tudni kell, hogy Magyarországon és Európában alapvetően ez egy támogatásintenzív ágazat.

Tehát főleg a hőshonos állatoknak a a tenyésztése szerintem az meg különösen egy ilyen támogatásközpontú dolog.

Tehát a támogatásoknak nagyon nagy aránya van a a bevételekbe.

A ténylegesen az extenzív állatoknak a úgymond húskihozatala az eltörpül mondjuk a legmodernebb húsmarhákkal szemben.

Ezért ugye két dologra kell koncentrálni, azt hiszem, aki ilyennel akar foglalkozni.

Az egyik az, hogy nyilván a költségeidet minél alacsonyabbra kell leszorítani.

Ez a bivajnál egyébként, ahogy mondtad, elég jól működik, mert megelékszik az alacsony értékű takarmánnyal és az állategészségügyi költségek alacsonyak.

Tehát az ellésekkel soha nincsen semmi baj.

Tehát mi tényleg nem használunk antibiotikot, mert nem betegszenek meg.

Tehát hogyha megbetegszek egy bő, akkor sajnos el is pusztul nagyon gyakran, mert hogy egyébként hogyha nincs valami nagyon nagy baj, akkor akkor nincs gond az állatokkal.

És a második dolog nagyon fontos, hogy közvetlenül szerintem értékesíteni kell a húst a a vevőknek.

Tehát ezt a rövid ellátási láncba érdemes belemenni, mert akkor ugye az ár, tehát erre ugye kevesebb húst adsz el, mert mint mondjuk ugye ez a vágódás, mondjuk ennek a podcastnak a hallgatói tudják, hogy mi tehát mondjuk egy modern húsmaral el tudom képzelni, hogy akár 65%-kal is vágódik, lehet, hogy nem tudom, egy kék fehér belga még még afölött is, de egy bivaj azért ritkán vágódik 50% fölött.

Vastag a bőre, vastagok a csontjai, nagy a koponyája, szarva van.

Tehát egy 800 bivaj, 800 kg-s bivajból szerintem 25%-al, 30%-kal kevesebb hús jön ki, mint mondjuk mondjuk egy Saroléból.

Ezért aztán nagyon figyelni kell arra, hogy lehetőleg a vásárnak közvetlenül értékes de hús.

Tehát hogyha erre a kettő dologra figyelsz és a támogatásokra is odafigyelsz, és ezeket jól menedzseled, akkor én azt gondolom, hogy hogy a mezőgazdaságon belül szerintem ez egy ilyen közepes ágazatnak tekinthető. >> Ühüm.

Na most végig azt éreztem, amikor ezeket mondtad, hogy van az a mondás, hogy valamit valamiért, tehát hogy vagyuk valljuk be, hogy a bivaj az tényleg nem egy túltenyésztett típus, tehát túltenyésztett állat.

Megvan annak a ennek az előnye meg a hátránya.

A hátránya az az, hogy ugye a hús kihozatala nem akkor az előnye meg az, hogy egyébként valóban nagyon ellenállók, tényleg nem szoktak megbetegedni, nagyon mostoha területeken is tudnak legelészni, tehát hogy tulajdonképpen valóban alacsonyan lehet tartani a költség.

Hát ez tipikus extenzív, igen, >> extenzív tartás.

És akkor cserébe ugye azzal kell számolni, hogy itt aztán nem nincs az, hogy dől a pénz, hanem akkor az van, hogy hát szépen lassan meg kell tervezni, hogy hogyan értékesítsük.

És ugye valóban ez a közvetlen értékesítés az, amivel te ki tudod küszöbölni azt, hogy valaki más még azt a hasznot is lefölözze.

Na most a kérdésem az az kettő kérdésem van.

Az egyik ugye mondtad, hogy hogy szeretted volna jól csinálni, de hát alapvetően mégis az alapkezelés az, ami ami ami számodra a jövedelmet jelenti, vagy az vagy a az igazi megélhetést jelenti.

Hogy szempont volt-e nálad az az első pillanattól kezdve, hogy ha nem is az első évbe, de felmenő rendszerbe profitábilis legyen-e ez a ez a vállalkozásod?

És a másik az, hogy volt-e olyan pont, amikor úgy láttad, hogy ez nem fog összejönni, és hogy ebből lényegében értéktelen már, hogy olyanért profit termelő vállalkozás nem lesz soha?

Tehát volt-e mély pont ilyen vállalkozási üzleti értelemben? >> Nem volt, mert mert eredve eleve az volt a cél, hogy minden olyan jövedelem, ami ebből keletkez, ezt visszaforgatjuk.

Tehát én alapvetően amikor ezt az egész dolgot elkezdtem csinálni, akkor a fő célkitűzésem az volt, hogy azt a területet, ahol mi vagyunk, annak azt egy azt egy azt egy nagyon jó diverz élőhelyé alakítsam vissza, tehát ahol javítsuk a talajokat, ahol a biodiverzitást növeljük, ahol ahol ahol ahol a talajszerves anyagtartá, tehát ahol a biológia vissza, tehát egy ilyen tsz terület volt, sok esetben eléggé lepusztulva, tehát hogy ebből egy ilyen kis most kis túlzás, egy ilyen kis földi paradicsomot csináljunk és ahhoz, hogy ezt megcsináljuk, ugye nem tudom a 10-es évek közepén, tehát miután örököltem a bivajokat és elkezdtem ennek a szakirodalmával foglalkozni, vagy elkezdtem az amerikai könyveket olvasni, akkor rájöttem arra, hogy egyébként azt a kis paradicsomot, amit el akarok én érni, az egy kicsit most nagyobb lébe gondolkodtam, mint hogy a 3000 nm, ahhoz valójában a a legelő állatoknak, tehát a kérőző állatoknak a a jelenléte az az nélkülözhetetlen, tehát enélkül egyszerűen nem lehet megcsinálni.

És most ugye bent vagyunk egy csomó olyan programba, a Savury programtól elkezdőve egy csomó másba, amikor folyamatosan monitorozzuk azt, hogy hogy hogy egyébként tényleg a talajaink azok javulnak-e, nő a diverzifikáció a a növények tekintetében, tehát hogy az egész élőhely fejlődik-e.

Tehát bizonyos szempontból, hogy mondjam, ez egy haszonentált vállalkozás.

Csak itt ebben az esetben a hasznot konkrétan nem magyar forintban mérem, hanem gyakorlatilag a a ennek az egész környezeti regenerációnak a a a fázisait próbálom nyomon követni, és hogyha javulunk, akkor akkor úgymond akkor profitábilisak vagyunk.

Ha nem javulunk, akkor pedig veszteségesek vagyunk, de évről évre megy a monitorés szemmel láthatóan egyébként.

Tehát a a a szakaszos legeltetés, ami sok esetben így mobgrazingel, ogy ahogy ahogy odafigyelünk a a trágyakezelésünkre, ahogy tehát, hogy hogy egy csomó dolgot csinálunk, ezek általában mind ök, mind regeneratív gyakorlatok, és szerintem a kollégáim is, akik az elején egy kicsit szkeptikusak voltak, mert ők szokványos mezőgazdasághoz szokták hozzá, és akkor látta, hogy id hülye város és itt okoskodik, mert én ugye az amerikai könyvekből tanultam meg a szakmát, én nem vagyok agrármérnök, tehát szempontból se a jó, se a rossz gyakorlatokat nem tanultam meg, tehát mindent saját magamnak kellett elsajátítani.

Ezt a szkepticizmust ezt ezt ezt ezt ezt úgy látom, hogy sikerült levetkőzniük.

És már nem tudom, az egyik szomszédga, aki nem tudom néha odaadja a földjét, már is megengedi, hogy direkt vetőgéppel menjünk a földjére, mert most már tudja, hogy nem fog szégyen maradni, mert a direkt vetőgéppel nem tudom vetett kritikál és jól fog kinézni a a az aratás előtt.

Tehát ez érdekes, mert ugye valóban ugye ez a regeneratív jellege ennek a bivajtartásnak, ez ma a fő témánk.

És ugye említetted azt, hogy lényegében persze szeretnéd ezt jól csinálni, a keletkező profitot ennek a fő célnak az érdekében visszaforgatott.

Tehát magyarul itt nem arról van szó, most mondok egy fiktív példát, annyira nem lesz fiktív azért szerintem aki a nézők ezt tudni fogják. valaki, aki bizonyos sikereket ért el az üzleti életben, és vesz magának egy borászatot, és akkor azt mondja, hogy őnek igazából nem az a célja, hogy a borászat az hozzon hasznot, hanem az, hogy legyen egy olyan bor, amin rajta van a neve, és azt azzal meglepheti a az üzlet feleit karácsonyra meg ilyenek. >> Na jó, ezt figyelj, eben, hadd hadd hadd hadd kapossz, hogy mer igen, ez ez ismerős ez a dolog.

Én ugye már 20 éve is mondtam a kollégámnak, mert csináltunk akkor egy ilyen kis pici kockáti tőket, hogy lóba, borba, golfba nem fektetünk, mert ez a gazdag embereknek a játékszere, és igazából ott az azt jelenti, hogy nagyon sok esetben nem piaci alapon működik, ami azt jelenti, hogy az inputok általában drágábbak és az outputot meg az meg alacsonyabb.

Ez egy drága presztízs. >> Ez drága presztízs.

A helyim van Zoltán remek borát egy magnum, egyéni Magnumbarackba egy egy gyönyörűen egy egyéni grafikával, aminek egy bivajbarbár címke, és a Heimmanzoli megcsinál legjobb boráta barbárt.

Odaszerkesztett tünkre rá egy nagyon nagyon nagyon szép egyedi címkét.

És én egy bivaj barbárral várom a barátomet az én saját borom, mert 150 magnum palac van belőle lepalackozva.

Még van belőle 30, tehát van egyéni borom, de a bor se…

Említett entitások

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket”

Miről szól ez az epizód: „A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket”?

A Portfolio Alapvetés podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő társalapítójával beszélgetnek a bivalytartás mezőgazdasági és ökológiai jelentőségéről. Megvizsgálják, hogyan segíthetnek a bivalyok a termőföldek állapotának javításában, a vízháztartás… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 02..

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket”?

Megjelenés: 2026. 07. 02.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/a-bivaly-mentheti-meg-a-pusztulo-termofoldeket-egyre-tobben-tartjak-oket-00c9cbb1

Több epizód a Portfolio-ből