Agrár Channel Podcast

Forgatásos vagy forgatás nélküli talajművelés? Klíma, költség, terméseredmény – merre az előny?

· PT50M25S

Összefoglaló

A magyar agráriumban a talajművelés jövője kulcsfontosságú téma. A klímaváltozás, növekvő költségek és fenntarthatósági elvárások miatt a gazdálkodók mérlegelik a forgatásos és forgatás nélküli rendszerek közötti választást. Az MBH Bank elemzője, Héjja Csaba és a Framest Kft.…

Röviden

Műsor
Agrár Channel Podcast
Megjelenés
2026. 04. 07.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Magyar Péter, Nyárádi Attila, Héjja Csaba
Témák
talajművelés, klímaváltozás, agrárium, fenntarthatóság, mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy ilyen Shakespe fordulattal kezdjük rögtön a mai Agrár Channel adását, hiszen az elmúlt évek tapasztalata alapján nagyon sokan gondolkodnak a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés között.

Ez meghatározza Magyarország gazdálkodását is.

Erről fogunk a mai műsorban beszélgetni vendégeinkkel, Héja a Csabával, az NBH Bank Agrár és élelmiszeripari üzletágának stratégiai jellemzőjével, illetve Nyárádi Attilával, a Framest Kft. ügyvezetőivel.

Na hát a meghívás teljesen egyértelmű, hiszen mint gépyártó tökéletesen látja, hogy hogyan és miként változik a gépiac.

Mennyire kell elmenni abba az irányba, hogy ne forgassuk és ne szárítsuk ki a talajt.

Az elmúlt években vagy évtizedekben kezdődött ez a fajta átállás. >> Egy gondolatra visszább lépnék a válaszadás előtt.

Van nekünk egy nagyon éles problémánk.

Ez az éles probléma pedig maga az olló.

Az az olló, ami a jobb alsó sarkunkat nyírbálja a büdzsében.

Tehát olyan mértékben nyílott ki az elmúlt években, hogy ez a fajta kérdés, hogy szántás vagy nem szántás élesen szükségessé vált, mert drasztikusan meghatározza a költségeit a termelésnek.

Ha a kerek egészet nézzük, tulajdonképpen a külső piacok és a az egyéb tényezők, amelyek a jobb alsó sarkot befolyásolják, azok közül az egyik maradt a talajművelés, amire a gazdának az egyik legnagyobb hatása van és lehet. >> [sóhajtás] >> Sokat szoktam emlegetni, hogy ha esik vagy nem esik, arról nem mi tehetünk, de az, hogy a talajunk milyen állapotban van, befogadja a vizet és hozzáférhetővé teszi, ez a mi felelősségünk.

Tehát tulajdonképpen minden külső környezetet vagy hatást összefoglalva maradt nekünk az a rész, amit mi befolyásolhatunk, ez a talajművelés.

Tulajdonképpen csúnya szóval élve a muszáj viszi rá az embereket a változtatásra, vagy a kíváncsiság, vagy a szükség.

Én éveken keresztül próbáltam rávenni az embereket, hogy a kíváncsiság vigye őket, hogy hogyan lehet olcsóbban, hatékonyabban a talajművelés megváltoztatásából termelni.

Most viszont itt a szükség órája az elmúlt 5 hat n évben 14 t azt hiszem közel 20 éve indult el ez a forgatás nélküli irányvonal és úgy gondolom az elmúlt négy-öt évre érte el azt a mennyiséget azt a mértéket ami talán már a könyvekben a költségoldal is szignifikáns hatással van de rengeteg finomítani való van még rengeteg tanulnivaló, azt majd a későbbiekben beszélünk.

Tehát igen, elindult egy folyamat, még egyszer mondom, sajnos nem a kíváncsiság, hanem a szükségvit rá.

És ez a forgatás nélküli forgatásos kiegészült még ugye a vízprémával is, amely amelyre választ kell, hogy adjon ez a ez az új rendszer.

Csaba, igazából sokan feltehetik a kérdést, hogy ön mit keres itt a stúdióba, hiszen talajművelő gépekről beszélgetünk, de nagyon is fontos, hogy itt van velünk a stúdióban, ugyanis a klímaváltozás befolyásolja a termelékenységet, a hoat, ezáltal a gazdaság rendelkezésre álló pénz összegét, így a jövőben való befektetést is.

Ön pedig ugye mondhatjuk azt, hogy hát egy picit elrugaszkodva a talajtól, hogy de agrár jövőkutató szinte fogalmazhatunk így. >> Talán mondhatjuk.

Igen. >> Na hát hogyan változott az elmúlt években?

Mondjuk 2020-tól számszerűsíthető, hogy hogyan alakította a klímaváltozás a mezőgazdaságot? számszíteni nehéz, de megpróbálkozom vele.

Azt kell látni, hogy azért a a 2020-as években szerintem a leghelyesebb kifejezés, ha azt mondjuk, hogy ez a klímaváltozás az ránk rúgta az ajtót.

Tehát azért a tehát ilyen párizsi klímaegyezmény például az azért az 2020 előtt született meg.

Az voltak figyelmeztető jelek, voltak változások. viszont a 2020-as évben a erre azt a példát tudnám mondani, hogy én nem túlságosan régen jártam még egyetemre, agráre egyetemre.

Ott azt tanultuk, hogy általában gondolkodjunk ilyen öt éves gazdálkodási ciklusokban.

És az öt évből általában van három közepes évünk, egy nagyon jó és egy nagyon rossz.

Alapvetően ez szerintem 2020-ig a mondjuk a 2010-es éveket az nagyságrendileg igaz is volt.

Tehát 2000-től 2020-ig mondjuk szerintem egy ilyen négy olyan gazdálkodás évünk volt, amikor nagyon szélsőséges kiések voltak a az éghajlati körülményekben például.

Hát 2020 óta, tehát mondjuk vegyük a 2020-t, és talán már 25-öt is a felvétel pillanatában ez október elején ez várhatjuk. szinte három rossz évünk volt, egy jó, talán egy közepes és és voltak nagyon rossz évek.

És erre kell választ adni abban egyébként, hogy a talajainkra vigyázzunk, hiszen hát azér mezőgazdaság az agrártermelésnek mindennek az alapja, a termőföld, ez egy ez egy társadalmi szervező erő is egyébként, hogy a termőföldeink egyrészt kinek a tulajdonában vannak, de ez most nem téma értelemszerűen.

Viszont maga az, hogy erre vigyázni kell, és hogy vigyázunk rá, ez tény.

A visszatérve a számokra, hogy hogy változott, mi változott, számszerűsíthető. >> [horkantás] >> Vannak olyan területei az országnak, ahol a talajoknak, tehát a talajokból, amit mondjuk a a 1 méterig vízraktároz, tehát ahol a növeknek a kis túlzásra is nagy átlag van, amíg amit a gyökerekkel mondjuk még elér, és ahol vizet raktároz.

Ö vannak olyan területei az országnak, ez elsősorban mondjuk Délkelet, Magyarország, Délal Alföld, ugye annak tudjuk, hogy ott vannak a legnagyobb száraz időszakok és csapadékhiányok.

A nagyon sok éves átlagokhoz képest 20 25%-ok hiányoznak a talajból. 2025-ös számot tudok mondani.

Ez ez milliméterben kifejezve ez egy ilyen 100-150 mm csapadékot vagy vizet jelent, ami hiányzik a talajokból.

Szoros összefüggésben van nyilvánvalóan azzal, hogy nem esik le a csapadék. viszont a mai témánkhoz kapcsolódva az, hogy ezek a talajok sajnos nem megfelelő művelésnél túlhasználat esetén nem tudják megtartani ezt a vizet. >> Mit jelent egyáltalán a forgatás nélküli talajművelés?

Mert azért nem fekete és fehér a dolog, tehát van azért benne egy pici szürke zóna, és nem azért, mert nem látjuk, hanem egy egyfajta átmenet, hogy hogy meddig lazíthatjuk mi azt a talajt, és milyen technológiával. forgatás az alapvetően azt jelenti, hogy fogom azt a általam művelésre kijelölt és óhajtott talajszelvényt, ami lehet 20, 25, 28, mélyszántás esetén 30, és ezt megfogom és átfordítom.

Ez azt jelenti, hogy alulról fölhozok egy kevésbé termékeny réteget, föntről pedig leviszem a szármaradványt, a humuszt.

Ezáltal így átlazítom a talajt, leviszem a a szármaradványt, és majd ezt a meglazított talajt elművelem valamivel, alkalmassá teszem a vetőmag számára.

Ez a klasszikus for, mert megfordítom a talajt.

Ehhez képest az átmenet, amikor mélykultivátorokkal dolgozzuk, amiket én nem forgatásnak mondom, hanem összekeverjük ezt a talajréteget, keveri, de közben talán a száraz vagy agyagosabb talajokron túlzott kárt is okoz.

Ez is egy ez egy félút, a forgatás és a forgatás nélküli.

A forgatás nélküliben összefoglalva talán úgy fogalmaztunk, hogy az alsó réteget megművelem, lazítom, de nem fordítom föl, és hagyom, hogy ez az alsó réteg betöltse azt a funkciót, aminek ott kell.

Tehát a talajnak a hordképességét, a gyökérzet számára, a víz és levegőháztartást biztosítja, befogadja a vízet, tárolja.

És a felső 8-10 cm-t művelem be, képezem a mulcsot, forgatom be, de nem fordítom meg az egész szerkezetet.

A forgatás nélküli lehet ez a minimumtilis csökkentett művelés, aztán ide tartozhat a sávos művelés, ahol csak egy bizonyos sávot, de ott sem forgatjuk, csak lazítjuk egy bizonyos pozícióba.

És a vége a a folyamatnak az pedig a no amikor egyáltalán nem végzek semmiféle talajmunkát, csak a magot helyezem el.

Tehát főleg az utóbbi időben is itt a gépgyártóknak a felelőssége nagyon komoly, mert a gazda sok esetben ott áll, hogy jól van uraim, tehát most mintil, no meg forgatás nélküli meg aszá van, de nekem van egy 10 tonnás traktorom, ami előbb-utább takosni is fog, meg van itt egy csomó vas az udvaron.

Most ebből hogy hozzam én azt ki?

És il ekkor jön a gépgyártó, amikor azt javasolja, hogy ezt vagy azt vagy amaználd.

Nagy a felelősségünk, mert a a gazdák odafigyelnek ránk, igyekeznek azt elvégezni a géppel.

Tehát nekünk olyat kell adnunk, ami ami meg is állja a helyét.

És ne felejtsük el, hogy viharkeresztes zsákafurta csökkmő a fekete mélyfekvésű réti agyagtalajoktól jövünk föl egészen a finom orosházi területek Mezőköves, de a Hernád völgye, Bódva völgye, ezek teljesen más típusú talajok és ami az egyik helyen működik, az a másik helyen nem működik.

Tehát a gyártó ne próbálja meg azt mondani, hogy az az adott gép bármire van, hogy mindig alkalmas.

Segíteni kell az embereket abban, hogy ezt a ezt a forgatás nélküli művelést használják, elkezdjék használni, alkalmazni és tudatosan. [torokköszörülés] Tehát ne ne kövessük el azt a hibát, hogy gyere cipó, ha bekaplak, majd lesz valahogy, hanem hanem és itt közbeszúrnám, én úgy érzem, hogy nekem ezt mindig elmondom, egy nagyon kemény üzenetem van a gazdák számára.

Ez ma már nem úgy működik, mint a régi termelési rendszerekben, hogy leírják pontosan és azt kell használni.

A forgatásos rendszerben, azt meg lehetett csinálni, mert volt egy szántás.

Onnantól kezdve nehezebb, könnyebb talaj, vizesebb, szárazabb, de megvolt rá receptúra.

Itt ennél a módszernél, a forgatás nélkül nem ilyen egyszerű.

Én egyetlen egy dolgot javaslok mindenkinek telitorokkal kísérletezzenek, próbálkozzanak.

Van rá idejük, van rá gépük. dolgozzák ki azt a két-három, négy csíkot abba a táblába, könnyebb, nehezebb táblába.

Próbálkozzanak a száraz időben.

Két év alatt akadémikussá tudja magát a gazdag kiképezni, ha egy jó kísérleti talajművelési programot összerak, és onnantól kezdve meglesz a döntési alapja, hogyha jön egy adott helyzet, túl száraz a talaj, összezsugoródik, hogyan előzzem meg, hogy az a agyatalaj ne zsugorodjon?

Két évvel ezelőtt kipróbáltuk ezt meg ezt.

És ezt a tudást nem tudják máshonnan megszerezni, csak ott és akkor ezekkel a saját kísérletekkel, kísérleteknek a beállításával.

Tehát forgatás nélküli forgatásos.

Az eké a forgatást nem kell eldobni, megvan a maga helye és ideje a rendszerekbe, de azt is tudni kell, hogy hova.

Szumma szummárum jóval, tehát egy nagyon komoly tudást igényel az, hogy valahonnan valahová elinduljunk és azt a tudást nem adják se ingyen, se csak úgy.

És ha jövedelmezőséget nézzük, vagy a gazdaságosságot a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelésnél, na ezt lehet számszerűsíteni, vagy azt, hogy hány éven belül térül az meg, hiszen nem mindegy, hogy földről beszélünk vagy talajról beszélünk, amit ugye éves szinten talán 75 milliárd tonna termőtalajt feszítünk el a földön. >> Világszerte.

És hát ugye hangsúlyoz, tehát most rákötve arra, amit mond mondtál, nagyon kell vigyáznunk erre a erőforrásra, mint talaj és megfelelő állapotban tartani, mert egyre csak kevesebb van.

Nyilván vannak a világnak olyan részei, ahol most vonunk be újonnan termő területek.

Persze, jövedelmezőség kérdése. [torokköszörülés] Ez egy hosszútávú befektetés, tehát a a rácsatlakozva, amit az Attila mondott, és abból kiragadva azt, hogy itt itt itt rendszerben kell gondolkodni.

Tehát, hogy a maga azt, hogy forgatás nélküli és talajművelés, az egy az valahol a helyspecifikus és okszerű talaj és mezőgazdálkodásnak a része.

Tehát itt rendszerekben kell gondolkodni. a egy rendszer bevezetése átállni a a sok éve megszokott és a a igen a különböző iskolákban, egyetemen itt ottam ott gyakorlatilag szinte sablonosan megadott művelési módokról átállni valamire.

Az az egy nagyon hosszú befektetés.

A és tanulmányok, amik foglalkoznak ezzel, azok alapvetően azt mondják, hogy hogy hát valahol itt ilyen még még akár ilyen 15-20 évbe is kell gondolkodni, amíg ez megtérül.

Tehát ez a maga az, hogy forgatás nélküli talajművelés, ez a ez a ez a fenntarthatóságnak egy nagyon fontos eleme, csak hogy a fenntarthatóságba nem mindig környezeti, hanem gazdaságiba is gondolkodjunk.

A környezeti fenntarthatósági kérdésekben nincs vita, hogy a hogy a forgatás nélküli talajművelésnek milyen és mennyi számtalan előnye van.

Viszont ha jövedelmezőségről beszélünk, akkor a jövedelmezőségnére azt kell látni, hogy bizony vannak olyan évek, és főleg ez az átállásnak, tehát hogy amikor én azt gazda vagyok, kitalálom azt, hogy jövőre átállok erre a rendszerre erre a művelési módra, akkor akkor bizony az első években és amit Attila mondott, tanulunk, tehát vannak olyan tanulóévek, amikor bizony terméscsökkenés következik be, tehát kevesebb jó Persze gépköltséget megtakarítok azzal, hogy nem szántok.

Tehát az az elő egy költség megtakarítás.

Viszont a termésátlagaim, tehát az amennyi terményt le tudok aratni az adott tábláról, az kevesebb lesz.

A kettő között ugye ugye szűkül a jövedelmezőség.

És akkor figyelembe véve a 2020-as éveket, amikor igen, a költségek növekedése az jóval meghaladta az értékesést és árak növekedését.

Bizony az első években ez ez tud akár veszteségeket is okozni, ezért kell hosszú távon gondolkodni.

A viszont onnantól kezdve, hogy ezt a ezt a rendszert megtanuljuk, adaptáljuk, megfelelően alkalmazzuk, akkor akkor bizony előbb-utóbb azok a költségmegtakarítások azok meg fogják haladni a korábbi mértéket.

Tehát több több jóval többet takarítok meg, számszerűsítve jóval tehát tényleg láthatóan többet takarítok meg.

A terméshozomaim úgymond rendbe jönnek. jó minőségben, jó beltartalmi értékű gabonát terményt tudok learatni.

Ezáltal lesz egy plusz jövedelmezőség. viszont majd előbb-utóbb jönnek a képbe megint olyan ö plusz költségek, ami mondjuk olvastam és hallottam olyanokat és ezt tanulmányok bizonyítják, hogy hát bizony azért mondjuk a vadkár az megjelenik olyan területeken, amik így vannak művelve, mertogy ott ugye magasabb a nedvességtartalom, vagy például a disznó az az célzottan azokba a kukoricatáblákba fog bemenni, ahol több élő organizmust mondjuk talán, tehát ilyen giriszta kukacot talán mondjuk a földben a szervesanyagnak a vagy bocsánat…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Forgatásos vagy forgatás nélküli talajművelés? Klíma, költség, terméseredmény – merre az előny?”

Miről szól ez az epizód: „Forgatásos vagy forgatás nélküli talajművelés? Klíma, költség, terméseredmény – merre az előny?”?

A magyar agráriumban a talajművelés jövője kulcsfontosságú téma. A klímaváltozás, növekvő költségek és fenntarthatósági elvárások miatt a gazdálkodók mérlegelik a forgatásos és forgatás nélküli rendszerek közötti választást. Az MBH Bank elemzője, Héjja Csaba és a Framest Kft.… Az epizód a Agrár Channel Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Forgatásos vagy forgatás nélküli talajművelés? Klíma, költség, terméseredmény – merre az előny?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Magyar Péter, Nyárádi Attila, Héjja Csaba.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Forgatásos vagy forgatás nélküli talajművelés? Klíma, költség, terméseredmény – merre az előny?”?

Fő témái: talajművelés, klímaváltozás, agrárium, fenntarthatóság, mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Forgatásos vagy forgatás nélküli talajművelés? Klíma, költség, terméseredmény – merre az előny?”?

Megjelenés: 2026. 04. 07.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agrar-channel-podcast/forgatasos-vagy-forgatas-nelkuli-talajmuveles-klima-koltseg-termeseredmeny-merre

Több epizód a Agrár Channel Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból