Top 10: Woody Allen legjobb filmjei - II. rész
· PT1H1M4SÖsszefoglaló
Ebben a kétrészes beszélgetés második részében Woody Allen, a kritikusok által elismert filmrendező munkásságát elemzik. Kitérnek többek között az Annie Hall és a Banánköztársaság című filmekre, valamint Allen hatására a komédiára.
Ebben az epizódban
Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult.
Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt.
Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt.
Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített.
A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973).
Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban.
A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról.
Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában.
Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála.
Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat.
Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja.
Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje.
Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő).
Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban.
Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet.
Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfélkor Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték.
Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében.
Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - a második részben az 1990-es évek elejétől jutunk el az aggkori alkotásaiig.
A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Régen minden jobb volt-ből
- Tévhitek a Rolling Stonesról - Beszélgetés Vitáris Ivánnal
- Tévhitek a Beatlesről - Beszélgetés László Róberttel
- Robert Zemeckis legjobb filmjei
- Top 5: Az amerikai baloldal hollywoodi filmekben
- Az ír fenegyerek - Colin Farrell legjobb filmjei
A Tilos Rádió "Régen minden jobb volt" című műsorában Balázsy István, Bezsenyi Tamás, Csunderlik Péter, Dékány László és Laska Pál beszélgetnek Colin Farrell karrierjéről, kiemelv…
- Feketeöves patrióta - Chuck Norris legjobb filmjei
Az epizód Chuck Norris, a karatebajnok-akciósztár pályafutását és legemlékezetesebb filmjeit mutatja be. Szerepel benne karrierjének alakulása, filmes sikerei és jellegzetes harcm…
- A NER összeomlása - Beszélgetés Tóta W. Árpáddal
Ebben az epizódban Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével értékelték az Orbán-kormány elmúlt négy évét, a kampányt és a választási esélyeket. A bes…
- Orosz befolyásszerző akciók - Beszélgetés Krekó Péterrel
Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával beszélgetés az orosz titkosszolgálatok akcióiról és befolyásszerző műveleteiről Európában, az USA-ban és Magyarországon. A beszél…
- A magyar polgárosodás - Beszélgetés Gerő Andrással
Gerő András történész a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életét, valamint a polgárosodást tárgyalja. András Gerő, a történészt a dualizmus kori Magy…
- Az USA iraki és iráni háborúi - Beszélgetés Romsics Gergellyel
Az epizódban az USA iraki és iráni háborúit elemzik Romsics Gergellyel, kitérve a nemzetközi kapcsolatok elméleteire, az energialobbi szerepére és a filmek bemutatására. Szóba ker…