Telex Podcast

A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma

· PT1H7M36S

Összefoglaló

A Telex Podcast legújabb adásában Békés Gábor közgazdász és kutató arról beszél, hogyan használható a futball az emberi viselkedés kutatására. Kifejti, hogy a sportban rengeteg adat keletkezik, melyek segítenek megérteni a munkavállalói magatartást és a szervezetek működését.…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 06. 26.
Hossz
1 óra 8 perc
Szereplők, említett nevek
Békés Gábor, Csurgó Dénes
Témák
futball, emberi viselkedés, adatelemzés, munkavállalói magatartás, szervezetelmélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Erről is beszéltek régebben, hogy amikor először elkezdték Angliában közvetíteni a focimecseket, akkor egy hatalmas társadalmi vita volt arról, hogyha majd a tévében meg lehet nézni a meccset, akkor miért fizet neki valaki öt fontot azért, hogy kimegy a meccsre?

Ez egy nagy vita volt, amikor ez elindult már nem 60-as években talán, hogy hogy tömegesen elkezdtek meccseket közvetíteni.

És közben kiderült ugye, hogy persze ez ez igaz, hogy meg lehet nézni, ugyanakkor a tortát elképesztően elkezdi növelni, és ha növeli a tortát, akkor egyre többen vágynak kimenni, és így kerülnek a VB-n 3000 dollárba jegyek.

Sziasztok, én Csurgó Dénes vagyok.

Ez a téma a Telex közéleti műsora.

Július közepéig az egész világ a foci BB-re figyel.

Bár a legtöbb embert a nagy helyzetek, a szép gólok, a régi és új sztárok érdeklik, közgazdászok egy része egészen más miatt is figyeli a focit, mert a sport az egyik legjobb laboratórium, ahol az emberi viselkedés egy sor kérdésére meg lehet találni a választ.

Így gondolja a téma mai vendége, Békés Gábor, a CEO és a KRTK közgazdászk kutatója is, aki több tanulmányt is közölt már erről.

Szia Gábor, köszöntelek a műsorban. >> Szia, köszönöm a meghívást.

Miért kezd el egy közgazdász fociadatokkal foglalkozni?

Ez ez ez miért miért képez így ennek a kutatási területnek a a adott forrását? >> Két dolgot mondok.

Egyrészt mondom azt, hogy miért szoktak általában közgazdászok ilyen fociadatokkal vagy sportadatokkal dolgozni.

Meg aztán azt is elmesem, hogy én mér foglalkozom ilyenekkel.

Azért foglalkozunk ilyen adatokkal.

Mert nagyon sok van belőle, és az adatok segítenek megérteni az embereknek a viselkedését, a szervezetek működését.

Tehát igazából nem nagyon sokunkat nem annyira maga a futball iparág működése érdekli, vagy nem annyira a sportok meg a sportolók működése érdekli, hanem inkább azt gondoljuk, hogy annyi adat és annyi speciális helyzet van, és majd erről fogunk nyilván többet beszélni, ami segít abban, hogy az emberek működését megértsük, vagy a szervezetek működését megértsük.

Én egyébként nagyon szeretem a focit, és és sokat nézem, és én is magam is úgy kezdtem evvel foglalkozni, hogy egy kollégámmal egész máson dolgoztunk, és a munkának mondjuk a 40%-a az a focinak a kibeszélése volt.

És egyszer csak fölmerült egy olyan kérdés, amin ő már dolgozott jó ideje, és arra gondoltunk, hogy hoppá, ezt jobban meg lehetne válaszolni fociadatokkal.

Hát ez nagyon sok ember, nagyon sokan, akik egyébként sportadatokkal dolgoznak, közgazdászként, azok azért szeretik egyúttal a >> sportot is, vagy a focit is.

Nyilván segít, hogyha az ember így szereti a szereti a focit, de ugye azt mondtad, hogy így a focin túli következtetéseket próbáltok levonni belőle, de a sport, főleg a profi sport abban a ahogy ma működik, az nem túlságosan speciális ahhoz, hogy megpróbáljunk valami ilyen teljesen hétköznapi emberi viselkedésre adatokat vagy következtetéseket levonni belőle.

Ez egy szuper fontos kérdés, és mindig amikor cikket írunk, akkor mindig ez a ez a beszélgetés magunk között is lefolytatjuk meg nyilván majd az újság szerkesztőivel.

Persze bizonyos szempontból nagyon speciális.

Ugye magasan képzett dolgozók vannak benne, akik rengeteget keresnek, legalábbis a a felső részében a a sportnak.

Rögzített szabályok vannak, és és van egy csomó speciális dolog.

Ugyanakkor vannak dolgok, amiket amikre nagyon alkalmas a sport.

Tehát az egyik az az, hogy hogy és talán ez a legfontosabb, hogy meg tudjuk figyelni a dolgozókat munkaközben.

Ugye amikor az ember meccset néz, akkor egyúttal sportipari dolgozóknak a munkavégzését figyeli meg egy az egyben.

És az adatok is úgy ebből származnak nagyon sokszor, hogy ezeket lehet kodifikálni, és le lehet rögzíteni az adatokat.

Ez egy nagyon különleges laboratóriumi helyzet, amikor amikor ilyet meg lehet figyelni.

Nagyon sokszor ugye az ha az emberi viselkedést akarjuk megérteni, akkor vagy valami kísérletet csinálunk, ami mindig nagyon mesterséges.

Megkérünk diákokat, hogy menjenek be egy laborba és ott nyomogassanak gombokat, és kapnak érte valamennyi pénzt, vagy megpróbálunk valami kísérletet csinálni online.

Ezek is nagyon speciálisak lesznek végül is.

Tehát ez egy nagy előny, hogy meg tudjuk őket őket figyelni.

A a másik és ugye munkavégzés közben nézzük, tehát azok a mozgatórók, amik egyébként a való életben vannak, az a szereplési vágy, a teljesítményvágy, a kollaboráció, ezeket mind meg tudjuk meg tudjuk jól nézni.

Egy egy másik dolog pedig az, hogy hogy nagyon sokszor szeretnénk valami oksági hatást vizsgálni, és ehhez pedig kell valami olyan külső variancia, olyan külső különbség, ami ami egy ilyen ami siker ami segít abban, hogy hogy meg tudjuk az oksági kapcsolatot fel tudjuk fel tudjuk építeni.

A sportban az a jó, hogy vannak véletlenek, és ezek a véletlenek, ezek sokszor adják ezt a külső különbségeket, ami segít az oksági kérdéseket megvilágítani.

Mondok rögtön, kezdek egy példával.

Jó, majd beszélünk nyilván több kutatásról.

Ez ez nem saját, de nagyon jó.

Tehát például az érdekel minket, hogy a véletlen a amikor hogy az emberek a sikert vagy az erőfeszítést díjazzák-e jobban.

Ugye ezt nagyon nehéz ezt a kettőt elválasztani és külön megfigyelni, de meg lehet figyelni a fociban, hogy valaki kapura lő és a kapufáról bemegy, vagy nem megy be.

Hasonlítsunk össze egy csomó olyan helyzetet, amikor egy játékos majdnem gólt lő, az dolgok egy részében bemegy a labda, egy másik részében a kapufáról kipattan.

Ugye erőfeszítésben ez nagyon hasonló.

Az egyik siker, a másik nem siker.

És akkor nézzük meg, hogy ezeknek az embereknek hogyan alakul rövid távon a pályafutása.

Hány percet játszanak a következő meccsen, milyen értékelést adnak nekik az újságírók.

És azt látjuk, hogy azok, akiknek bemegy a labda, azok utána több percet játszanak, és jobb értékelést kapnak, miközben az erőfeszítés az lényegében ugyanaz. ilyen jellegű megfigyelést a sporton kívül nagyon-nagyon nehéz észrevenni, mert mert nagyon sok esetben az erőfeszítés és a siker az az nagyon nehezen ketté választható.

Tehát még mindig nem válaszoltam igazából a kérdésedre, de fogok most csak azt próbálom elmondani, hogy miért jó használni. >> És amikor arról gondolkodunk, és most megpróbálok a kérdésedre is válaszolni, hogy na jó, de ez nagyon speciális helyzet.

Persze speciális helyzet, de azért nagyon sokat meg tudunk belőle figyelni, és mégiscsak a munkahelyi ösztönzők azok nagyon hasonlóak egy tanácsadó céghez, vagy egy marketing céghez, vagy bármi olyan szervezethez, ahol alapvetően jól képzett emberek vagy sztárok, vagy vagy vagy ilyen emberek dolgoznak.

És hogyha elmondjuk azt, hogy persze ez ezek a dolgok nem mindenhol igazak, de általában, ahol jól képzett, teljesítményorientált emberek dolgoznak magas stressz alatt komoly anyagi ösztönzés mellett, ahol a kudarcsikernek nagy anyagi hatása van, ott valószínűleg ezek igazak lesznek egy olyan környezetben, ahol a siker és a kudarc között siker siker alig mérhető, hogy nehezen mérhető, és igazából anyagi különbség nincsen, ahol az ösztönzők gyengék, vagy ahol a stressz alacsony, ott valószínűleg nem igaz.

És nyilván ahhoz, hogy hogy ilyen sportadatokat vagy fociadatokat tudjatok ti közgazdászkutatók elemezni, ahhoz azt kell, hogy ezek az adatok előálljanak, ami ugye önmagában egy ilyen adatforradalomnak az eredménye.

És most ebben az adásban alapvetően nem a foci vagy a sport közgazdaság tanárról fogunk beszélgetni, de de azért engem nagyon érdekel, hogy mikor lett ennyire ennyire adatgazdag dolog a foci, és ez és ez ez miért van?

És ezt ti, akik akik ezt nyilván nem arra használjátok, hogy megmondjátok, hogy akkor melyik játékost kell becserélni a következő félidőben, ehhez, hogy fértek hozzá? >> Az adatforradalom az igazából onnan kezdett megjelenni, hogy kiraktak a stadionokban.

Én a focit ismerem jobban, erről erről többet fogok beszélni. másút más dolgok vannak, de hogy kiraktak rengeteg videókamerát.

Úgy úgy indult a dolog, hogy kiraktak rengeteg videókamerát, és utána fölvettek embereket, akik a videófedeket nézték és jegyzetelték, hogy milyen események történnek.

És ebből létrejött egy esemény alapú play by play, vagy vagy kosárlabda, mit így hívják, fociban inkább esemény alapú adatnak, ahol egy megfigyelés az egy olyan esemény, mint egy passz, vagy egy vagy egy sárga lap, vagy a mit tudom én a nem tudom a kosárlabdában egy kosáradobás, ez kevésbé érté, tehát hogy hogy ilyen szintű adatok jelentek meg, aztán később ezeket szenzorok kezdték rögzíteni.

Ugye ez volt a 2000-es években a nagy adatforradalom, hogy megjelentek ezek a nagyon részletes adatok.

Ugye a kosárlabdában kevesebbet fogunk a sportról magáról beszélni, de a kosárlabdában például óriási forradalom volt az, hogy rájöttek, hogy honnan érdemes kosárra dobni, és ez megváltoztatta az egész játékot.

A fociban ez kevésbé zajlott lett, de hogy más sportágakban az adat maga a játékot is >> befolyásolta.

Tehát ez volt a ez volt a ez volt a következő forradalom.

És aztán ami mi jellemzően ilyen adatokat az az a kutatáshoz ilyen adatokat használunk, akkor van egy másik, ami megjelent mondjuk a fociban, de másút is egyre inkább az átigazolásoknak a az adatai megjelentek valamilyen szempontból összegyűjtve.

Megjelentek olyan oldalok, mint a fociban a Transfermart, ahol egy ilyen közösségi módon gyűjtik az adatokat.

Sok ember hozzászól, és megpróbálják megtippelni, hogy egy játékos mennyit ér.

Megjelentek a vagy egyre fejlettebbé váltak azok a videójátékok, mondjuk a FIFA, ahol rengeteg adat érhető el a játékosokról, például annak az értékelése, hogy milyen jól tud passzolni, vagy milyen gyorsan fut.

Tehát a játékipar végülis meg a technológia a videókon meg a szenzorokon keresztül kezdték el gyűjteni ezeket az adatokat és annyira népszerűvé váltak annyira népszerűekké váltak a a nem csak a foci de általában a sportközvetítések a fogadási oldalak a különböző játékok hogy rengeteg oldal kezdte lényegében ezeket az adatokat elérhetővé tenni és innen jönnek a mi adataink és ezek jellemzően scrapelt adatok különböző weboldalakról, amelyeket például mi nem oszhatunk meg egy az egyben, mert azt tiltja a szerzőjogi törvény, de kutatási cél föl lehet őket használni. sportadatok, valamennyi sportadat mondjuk már volt a 90-es években is, mert például az, hogy az emberek Angliában például lehetett tudni, hogy mennyit keresnek a játékosok, ugye voltak adatok az eredményekről, voltak adatok bírói döntésekről, de mondjuk amikor írtak cikket a 2000-es évek elején, 90-es évek adatokat használva, akkor az úgy nézett ki, hogy effektív fölbéreltek embereket, akik a tévében vég végignézték a meccseket és kik kiírták, hogy mi történik minden percben.

Tehát, hogy akkor is voltak adatok, mert hiszen ami meccset a TV közvetít, arról végülis az, amit amiről beszéltünk, hogy megfigyeljük a sportipari játékosokat, az akkor is igaz volt, amikor közvetítette a 90-es években, vagy a 60-as években, csak ugye nem voltak lekódolva.

Na, tehát hogy hogy valamennyi adat már volt korábban is, és már ebből is ebből is azért születtek születtek cikkek.

Mondok egy példát, ami ami inkább egy ilyen 90-es évek történet.

Hogy az a kérdés, hogy van-e diszkrimináció a munkaerőpiacon.

Ugye ez egy nagyon fontos kérdés.

Általában nag nagyon sokszor az van, hogy hogy a sportcik mögött van egy általánosan fontos kérdés, amire próbálunk különböző módokon választni.

Tehát, hogy az a kérdés, hogy van-e van-e munkaerőpiacon diszkrimináció, egy ugyanolyan feladatért egy színes bőrű játékos, vagy színesbőrű munkás kevesebb pénzt, vagy több pénzt kap el, mint egy mint egy mint egy fehér.

Itt megint nagyon nehéz sok mindent tesztelni, mert ugye ezek az emberek mások, egy csomó minden, csomó mind, mármint hogy máshonnan jönnek, más oktatási hátterük van, egy csomó minden elképzelhető.

Ugye a sportban van fizikai különbség is, sok tehát sok sok minden olyan dolog lehet, ami különböző emberek, különböző helyről jövő emberek közötti különbséget okoz.

Akkor mi volt az egyik fontos cikk?

Ez arról szólt, hogy hogy nagyon erős, ehhez már kellettek adatok, hogy nagyon erős a kapcsolat aközött, hogy egy csapat játékosainak mekkora az értéke, mennyi mekkora a bértömeg, amit kifizetnek, és hogy milyen sikeres ez a csapat.

Ez egy nagyon erős összefüggés.

Ez 30 éves is így volt, és most is, most is így van.

Persze mindig van az, hogy a Lester megnyeri a bajnokságot, de azért ez nem tudom, 500 évente egyszer van.

Hogyha ez a helyzet, hogy a bértömeg és a teljesítmény között van egy nagyon erős kapcsolat, akkor az, hogy milyen bőrszínűek a játékosok, nem kell, hogy számítson, mert a bér az minden minden adatot, ami a játékos képességeire vonatkozik, az felszívja.

Tehát, hogyha azt teszteljük ezt a kapcsolatot, és hozzávesszük azt, hogy milyen milyen bőrszínűek a a játékosok, akkor nem kéne, hogy ez számítson.

Amikor ezt megnézték a 90-es évekre, akkor azt találták Angliában azt találták, hogy számít.

És azok a csapatok, ahol több fekete játszik, azok kevesebb pénzből tudnak ugyanolyan sikert elérni.

Tehát magyarán van egy ilyen diszkrimináció, hogy jellemzően alulfizetik a fekete vagy színes bőrű játékosokat Angliában.

Ez mára nagyjából eltűnt ez a ez a különbség, de ez egy nagyon fontos dolog volt, és ehhez már kellettek adatok.

Tehát ugye ez csak onnan akarok elmondom, hogy honnan van nagyon sok adat, de hogy innen indulunk, hogy tudjuk a játékosok fizetését, tudjuk a teljesítményét, és meg tudjuk figyelni a a hátterüket, és mert ebből is ki lehet főzni.

Nagyon fontos és nagyon nagyon érdekes dolgat.

És és ahol bocsánat még csak befejezve, hogy ahol most tart a dolog, az az, hogy a játékosok rengeteg szenzort viselnek magukon a testükön, ami elképesztő mennyiségű biometrikai adatokat gyűjt, meg ezen kívül sokkal több kamera van, és azon sokkal több minden van.

Ezeket már nem, ezek nem élhetők el.

Nyilvánosan néha egy-egy ilyen adat kikerül, amikor lényegében a játékosokat másodpercenként…

Említett entitások

Témák

  • futball
  • emberi viselkedés
  • adatelemzés
  • munkavállalói magatartás
  • szervezetelmélet

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma”

Miről szól ez az epizód: „A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma”?

A Telex Podcast legújabb adásában Békés Gábor közgazdász és kutató arról beszél, hogyan használható a futball az emberi viselkedés kutatására. Kifejti, hogy a sportban rengeteg adat keletkezik, melyek segítenek megérteni a munkavállalói magatartást és a szervezetek működését.… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Békés Gábor, Csurgó Dénes.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma”?

Fő témái: futball, emberi viselkedés, adatelemzés, munkavállalói magatartás, szervezetelmélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A foci mint az emberi viselkedés laboratóriuma”?

Megjelenés: 2026. 06. 26.. Hossz: 1 óra 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/a-foci-mint-az-emberi-viselkedes-laboratoriuma-37c89995

Több epizód a Telex Podcast-ből