Telex Podcast

Példátlan helyzetben vagyunk: szinte minden ágazat veszteséget termel – interjú Bóna Szabolccsal

· PT1H25M25S

Összefoglaló

A Telex podcastjában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter beszél a magyar mezőgazdaságot sújtó aszályról és az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) körüli vitákról. A beszélgetés során kiderült, hogy a kormány a gazdák kéréseire hivatkozva több…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 08. 31.
Hossz
1 óra 25 perc
Szereplők, említett nevek
Bóna Szabolcs
Témák
mezőgazdaság, aszály, jégkármérséklő rendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntünk mindenkit innen a Teleg stúdiójából élőben.

Nagyjából egy hónapja döntött úgy a kormány a gazdák megszavazása után, hogy négy megyét leszámítva az egész országban lekapcsolja az úgynevezett országos jégkármérséklőrendszert, azaz a jégert.

Ez a döntés, ez kapott hideget, meleget.

Voltak, akik azt gondolták, hogy túl sok, voltak, akik azt gondolták, hogy túl kevés.

De alapvetően azért volt rá szükség, mert az interneten terjedni kezdtek olyan elméletek, amik szerint a jégernek az úgynevezett talajgenerátorai is felelősek a történelmi léptékű asztályért, ami a magyar mezőgazdaságot idén sújtja.

Erről és sok minden másról fogom kérdezni.

Bona Szabolcs agrárminisztert, aki már itt is van a stúdióban.

Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Én köszönöm szépen a meghívást, és egy apró javítást hadd tegyek agrár és élelmiszergazdaságért felelős minisztert.

Az élelmiszergazdaság az egy nagyon fontos terület a mi szempontunkból, és ezért szerettem volna ezt a kis kiegészítést. >> Ez így van.

A jégerhez visszakönyörodva miniszter úr, ön ön elhiszi ezt, hogy a jéger felelős lehet az aszáért? >> Szerintem ez irreleváns, hogy én mit hiszek, vagy mit gondolok róla.

A mi pont azért tettük azt, amit tettünk, mert szeretnénk a hitviták alól kiszabadítani a jernek a kérdését.

Ez csak egy részlete az intézkedés csomagnak, hogy leállítottuk több megyében, ahol a gazdálkodók azt mondták, hogy ők nem szeretnék, hogy működjön.

Majd beszéljünk arról is, hogy miért a gazdálkodókat kérdeztük még, mert ez is egy fontos kérdés.

De a legfontosabb kérdés az, hogy ezzel együtt fölállítottunk, illetve fölkértünk a Tudományos Akadémia vezetésével egy szakmai csapatot, aki arra hivatott, hogy vizsgálja ki a jégernek a pontos működését.

Milyen hatásai vannak a környezetre, az egészségre? és ténylegesen tudományos alapon tudjunk válaszokat adni arra, hogy hogyan működik a jéger, milyen következményei lehetnek, valóban lehet-e hatása akár arra, hogy az aszály mértékét növeli?

De tudományos konszen tudományos konszenzus van abban, hogy a csapadék mennyiségét nem csökkenti. >> Igen.

Alapvetően van egy ilyen álláspont, viszont az is egy kérdés, hogy pontosan milyen hatásfokkal látja el akár az eredeti funkcióját.

Igen, ez tény. >> Azt tudni kell, hogy amikor megszületett az a döntés, hogy megszavaztatjuk és megszületett az a döntés, hogy azokban a megyékben leállítjuk, ahol a gazdálkodók ezt nem kérik, az azért történt, mert a jelzést adó hungarom ettől kaptunk egy anyagot arra vonatkozólag, hogy statisztikailag viszont azt sem lehet pontosan igazolni, hogy a jégár mérséglésben komoly hatása lenne ennek a rendszernek.

Ha viszont így van, akkor én azt gondolom, hogy felelősen csak így lehetett dönteni, hogy egy eléggé drágán üzemeltetett rendszert, azt nem biztos, hogy szabad fenntartani. >> De az egy jó politikai irányvonal, hogy alapvetően tudományos kérdéseket megszavaztatnak az emberekkel, és végül arra mennek, amit a többség mond. >> Ez egy nagyon jó kérdés, és ezért mondtam, hogy térjünk ki arra, hogy miért a gazdákkal szavaztattuk meg.

Ö a ezt a rendszert, ezt az agrárgazdasági kamara üzemeltette, mégpedig részben az agrárminisztérium támogatásával, részben pedig lehet azt mondani, hogy a kamarai tagok által befizetett tagdíjból. >> Ühüm. >> Ennek a rendszernek az üzemeltetési költsége az elmúlt időszakban nagyságrendileg 2,sés5 milliárd Ftot tett ki.

Akkor, amikor a az első intézkedésként felülvizsgáltuk egyáltalán ennek a költségösszetételét, és kértük tételesen, hogy pontosan mi kerül 2,sés5 milliárd Ftba, akkor kiderült a számunkra az első tájékoztatás alapján, hogy egyébként 1,9 milliárdból is tudják ezt a rendszert működtetni.

Tehát ott kiderült, hogy 600 millió Ft valahol készen közön eltűnik.

Ühüm. >> És nem egészen tudjuk, hogy miért és hova és mire.

Ezután azt mondták a gazdálkodók, hogy ők erre nem akarnak költeni, >> de azt is mondták a gazdálkodók, hogy az aszájt is okozza, ami viszont nem. >> Értem.

Ezt viszont szeretnénk tudományos alapon kivizsgáltatni és valós tudományos magyarázatot adni a működésére.

Ezt elfogadom, hogy alapvetően a tudományos magyarázata az az, hogy a jég mértékét, tehát a jégszemség mértékét tudja csökkenteni.

Viszont nagyon sok olyan egymásnak ellentmondó [torokköszörülés] tudományosnak is nevezhető álláspont került elő, ami megkérdő jelezte ennek a rendszernek ilyen formában való működtetésének a hatékonyságát.

És ezért mondtuk azt, hogy szeretnénk a hitviták világából kiszabadítani a kérdéskört.

Szeretnénk megvizsgáltatni, hogy ezt pontosan hogyan működik, milyen feltételek mellett és mi a rendszer működésének az alapja.

És ezzel együtt az is egy nagyon fontos kérdés, hogy ez mibe kerül, >> mibe kerül az adófizetőknek, mibe kerül a gazdálkodóknak.

És azért ez egy összetett dolog ebből a szempontból, mert nem csak az a kérdés, hogy financiálisan mibe kerül, hanem az is kérdés, hogy valóban vannak-e olyan kockázatok, amiket csökkent. >> Ühüm.

Most körbenéztem kicsit az interneten, és azért vannak olyan konteók is, az már egy ilyen újabb, hogy a déli határítés az valójában egy izraeli gyártmányú, egy ilyen frekvencia, nem is tudom, frekvencia pulzáló energiafegyver, és hogy az is okozza az aszályt.

És ezzel magyarázzák azt, hogy a dél a földön van a legdurvább aszály, akkor nem kellene megszavaztatni azt is, hogy mondjuk melyik megyében bontsuk le. >> Szerintem nem ment át a lényeg.

Tehát itt azért kellett őket megkérdezni, mert ők fizették.

És pont ebből azokból kifolyólag, hogyha aki fizeti, őneki az a véleménye, hogy nincsen rá szüksége.

Tehát ez ugyanolyan, mint amikor a lakodalomban valaki zenét rendel.

Hogyha a zenész nem tetszik, és azt mondják, hogy nem fizetik ki azt, amit muzsikál, akkor tulajdonképpen nincs arra a zenészre szükség.

Itt nem a nem az elméletek a fő kérdés, hanem az a fő kérdés, hogy a fizetőtiszt fizeti-e ezt a szolgáltatást.

És akkor van még egy fontos dolog, amit figyelembe kell venni.

Tehát amikor egy szakmai kérdést, értem, hogy szakmai jelzés alapján működtették a jégerrendszereket, de egy szakmai kérdést és egy szakmai feladatot egy olyan szervezet lát el, ami tulajdonképpen nem meteorológiában kompetens.

Akkor azt gondolom, hogy ez az egész az agrárkamara, ráadásul az agrárminisztisztérium finanszírozza, hol ott nem csak a mezőn vannak, tehát nem csak mezei károk vannak égverés esetén, hanem ugyanúgy az épített infrastruktúrában is és egyéb ingó vagyontárgyakban is lehet kár.

És azt gondolom, hogy ezt is a helyére kell tenni.

Azt is vizsgálni kell, hogy valóban ez egy értékelhető kárcsökkentése.

A biztosítók hajlandóak-e ezt értékelni akár a díjszabásukban, akár a kárfizetéseikben, hogyha van egy ilyen működő rendszer.

És erre se kaptunk egyértelmű választ.

Tehát ez az egész történet azért nem úgy történt, hogy valaki valamiben hitt, és mi erre a nyomásra azt mondtuk, hogy akkor rendben van, kapcsoljuk le, hanem megnéztük, hogy ki fizeti, megnéztük, hogy mi a véleménye annak, aki egyáltalán ezeket a jelzéseket adja.

És elkezdtünk beszélgetni arról is, hogy azok, akik a kár mérték megállapításában és a kárfizetésben érdekeltek, ők mit szólnak hozzá? nem értünk a végére a folyamatnak, ezért is kell tudományosan is megvizsgálni, gazdaságilag is megvizsgálni.

Viszont egyet biztosan tudok állítani, hogy nem a helyén van ez a rendszer, tehát ez nem az agrárkamara kompetenciája, hogy működtessen egy ilyen jégkármérséklőrendszert.

És azt gondolom, hogy nem is az agrárminisztérium feladata, hogy ehhez a finanszírozásnak egy jelentős részét előteremtse. >> Viszont itt visszakanyarodnék az első válaszához, mert az fontos ilyen szempontból, hogy ön azzal kezdte, hogy nem az a fontos, hogy ön mit gondol erről, de de nem lehet, hogy mégis csak fontos, mégis csak ön az agrárminiszter, fontos, hogy az agrárminiszter mit gondol dolgokról.

Nem lehet, hogy ez egy egyenesebb kommunikáció lett volna abban az esetben, hogyha az agrárminisztérium azzal áll ki, hogy egyébként az tudományosan semmilyen szempontból nem igazolható, hogy ez a rendszer valóban a site okoz, de egyébként vizsgáljuk meg, hogy mibe kerül, és hogy ténylegesen szerintem ezzel láttunk ki.

Tehát, hogyha valaki visszanézi, hogy mit mondtunk, azt mondtuk, hogy tudományosan nem igazolható az, hogy az aszályra hatása lenne.

Sőt, hogyha parlamenti felszólalásomat illetve válaszomat, ha ha visszanézik, akkor ugyanez a mondat elhagyta a számat, hogy ez tudományosan nem igazolt, hogy az aszályba ennek a rendszernek szerepe lenne.

Ühüm. >> Viszont azt gondolom, hogy pazarló módon működtették.

Ez már egy ok lehet annak, hogy vagy arra, hogy felülvizsgáljuk.

Ugye ahogy mondtam az elején meg is tettük, illetve azt gondolom, hogy nem a helyén van, hiszen ez egy szakmai és tudományos kérdés, és ez nem az agrárkamara üzemeltetésébe való. [horkantás] >> Ezekbe a döntésekbe, vagy akár konkrétan ebbe a döntésbe egyébként mennyire folyik bele Magyar Péter miniszterelnök, vagy akár Ruf Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter? >> Nem folynak bele >> egyáltalán.

Ez az agrártárca kompetenciája.

És egyébként a kormányon, a kormányon belülön egyébként mennyire mennyire érzi azt, hogy könnyű a az agrárdeket átverni?

Mennyire jó az érdekkervényesítőképessége tárcának?

Azt gondolom, hogy megvan a kellősúlyunk.

És nem véletlenül mondtam az elején, hogy fontos a az élelmiszergazdasági lába a tárcának.

Ö ha valaki végiggondolja, hogy miről szól a mi tevékenységünk, az agrárium tevékenysége az élelmiszer termékpályával együtt az a teljes magyar lakosság élelmezéséről szól.

Nem néhány száz emberről, aki kimondottan mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, hanem arról szól, hogy 9,sés fél millió embernek hogyan tudunk egészséges, magas beltartalmi értékkel rendelkező.

Mi arra törekszünk, hogy magyar előállítású élelmiszert biztosítani, és ennek azt gondolom, hogy van súlya. >> Ühüm.

Még a jégre egy utolsó kérdés, hogy mikora várható a az MTA munka csoportjának az állásfoglalás? >> Azt az ígéretet kaptuk.

Sokkal gyorsabban dolgoznak, mint ahogyan mi terveztük.

Ugye ezt kell tudni, hogy a a rendszer az szeptember közepén egyébként is leállt volna.

Igen, hogyha nem történik meg a leállítása, és jövő év tavaszáig egyébként sem indult volna újra.

Mi azt kértük, hogy ennek az évnek a végéig tegyenek le egy anyagot az asztalra.

Ők azt vállalták, hogy elvileg október végéig kapni fogunk egy átfogó elemzést. >> Ühüm.

És akkor visszakanyarodva az agrár és élelmiszergazdasági tercához, [horkantás] egy kicsit úgy tűnik, hogy a magyar agrárium jelenleg egy ilyen, mintha egy több frontos háborút vívna.

Ugye voltak itt tavaszi fagyók.

Van most ez a egyébként tényleg történelmi léptékű aszálykár.

Közben nem tudom a Balatonfelvidéken pusztít az amerikai szőlőkabóca.

Állategészségügyi járványok sújtják az országot.

És nem is tudom, mit tudok még felolvasni itt a a Igen.

Az, hogy a magyar élelmiszeriparról ugye most már tudjuk, hogy hogy a nyugat-európai párjaihoz hasonlóan nem eléggé munkaerőhatékonyos, nem eléggé energiahatékony.

Itt ez az egész csomag ez egy ez olyan több külön válság és több csatát kell megvívni, vagy ez egy nagy válságnak több következménye, és valójában ez egy háború? >> Én inkább más hasonlattal élnék.

Ez egy hatalmas tengeri vihar. >> Ühüm. eső nélkül sajnos ezt tapasztaljuk, és mindenhonnan csapkodnak a hullámok, és minden hullámnak megvan a maga oka.

És ezek ebbe a nagy viharba ebbe keressük a jelzőfényeket.

És ki kell tűzni egy olyan irányt, amit amit lehet vállalni, és amelyik irányba el lehet az agráriumot és az élelmiszerszektort indítani. >> És mi lesz?

Nem összefüggő problémakör, de egymást erősítő problémakörben vagyunk. >> Hát nem fenntartható a magyar mezőgazdaság >> konkrét konkrétan azt azt lehet mondani, hogy van egy eszméletlen nagy elmaradásunk, hogy nem alkottak stratégiát. >> Ühüm. >> Évek óta nem alkottak stratégiát, és nem gondolkozott senki az alkalmazkodóképességében az agráriumnak a megváltozó körülményekhez. ezek a körülmények.

És akkor itt jön el a a kérdés, hogy folyamatosan változik a széljárás.

Ezek egyrészt onnan erednek, hogy a klímánk változik drasztikusan.

Ennek az egyik legerősebb megnyilvánulása az aszály és egy olyan aszálykár, ami még soha nem volt Magyarországon.

Tehát 22-es 2022-es aszályra mondták azt, hogy ez a az évszázada aszája lesz. >> [horkantás] >> Hát jelenleg már bőven meghaladja az idei aszálykár a 2022-es a bejelentett károk mentén is.

Másrészt van egy olyan világgazdasági és világpiaci helyzet, ami szintén sújtja a magyar agráriumot.

De nem csak a magyart, lehet azt mondani, hogy szinte az egész európai agráriumot.

A vámháborúon keresztül a a piaci lehetőségei közül nagyon sok eltűnt az európai agrártermékeknek, vagy megnehezedett az odajutása. és a magyar agráriumban és a magyar élelmiszers szektorban, amiről szó volt, van egy csomó olyan versenyhátrány, akár az energiahatékonyságot, hogyha nézzük, akár ha munkaerőhatékonyságot, hogyha nézzük, ami még az európaihoz viszonyítva is egy hátrányosabb helyzetet teremt a mi számunkra.

Erre fel lehetett volna készülni, hiszen elég komoly mennyiségű Európai Uniós forrás állt rendelkezésünkre azért, hogy az agráriumot felkészítsük arra a helyzetre, ami vár rá.

És ez a probléma, ez most csúcsosodott ki 2026-ban.

Tényleg olyan helyzetben vagyunk, amire még nem volt példa.

Szinte minden ágazat veszteséget termel.

Nem csak azért, mert a termelési körülmények és a termelési környezet negatív irányba változott, hanem azért is, mert a közgazdasági környezet is negatív irányba változott.

Van egy nagyon fontos dolog, amit sokan szeretnének eltagadni az agrárium esetében, a mérethatékonyság kérdése.

És van még egy nagyon fontos dolog, hogy ezt a mérethatékonyságot már messze nem abba a dimenzióba mérik, ami Európában megtalálható. >> Sokkal nagyobban, >> sokkal nagyobban.

Európában egyetlen egy, viszont az nem az Európai Unió része, egyetlen egy olyan ország…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • JÉGER

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Példátlan helyzetben vagyunk: szinte minden ágazat veszteséget termel – interjú Bóna Szabolccsal”

Miről szól ez az epizód: „Példátlan helyzetben vagyunk: szinte minden ágazat veszteséget termel – interjú Bóna Szabolccsal”?

A Telex podcastjában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter beszél a magyar mezőgazdaságot sújtó aszályról és az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) körüli vitákról. A beszélgetés során kiderült, hogy a kormány a gazdák kéréseire hivatkozva több… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Példátlan helyzetben vagyunk: szinte minden ágazat veszteséget termel – interjú Bóna Szabolccsal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bóna Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Példátlan helyzetben vagyunk: szinte minden ágazat veszteséget termel – interjú Bóna Szabolccsal”?

Fő témái: mezőgazdaság, aszály, jégkármérséklő rendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Példátlan helyzetben vagyunk: szinte minden ágazat veszteséget termel – interjú Bóna Szabolccsal”?

Megjelenés: 2026. 08. 31.. Hossz: 1 óra 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/peldatlan-helyzetben-vagyunk-szinte-minden-agazat-veszteseget-termel-interju-bon-238187b7

Több epizód a Telex Podcast-ből