Telex Podcast

Aki belép az eurózónába, az onnan soha nem fog kilépni

· PT1H2M6S

Összefoglaló

A Telex Vissza az EUBA című rendezvényén Magyar Péter, Magyari Péter és Gyurcsik Attila beszélgettek az uniós forrásokról, Magyarország eurózónához való viszonyáról, és Magyar Péter EU-s szerepvállalásáról. Kiemelték az RRF (helyreállítási alap) keretében rendelkezésre álló 6,5…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 06. 06.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter, Gyurcsik Attila
Témák
eurózóna, uniós források, rrf, európai unió
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez egy kényszerpálya egyébként mondjuk a Magyar Péter részéről, hogy egy olyan ellenzékkel, aminek ugye volt egy 16 éves regnálása és viszonya az EU-val, hogy ő ő nem akarja megtenni azt, hogy egy ilyen bóllogató Jánosnak tűnjön, merthogy attól fél, hogy majd a Fidesz propagandában őt úgy fogják beállítani, mint brüsszeli bábot, és emiatt akar egy ilyen kemény viszont az EU-val, vagy ettől valós előnyöket remél mondjuk Magyarország számára? biztos, hogy számít az, hogy őt milyen ö tehát, hogy brüsszeli bábként ábrázolták szó szerint a plakátokon, és ezt meg akarja mutatni, hogy nem az. >> Hát igen, de az végül a magyarok döntő többségét nem érdekelte egyáltalán. >> Igen.

Másrészt meg ő mégis csak azért a brüsszeli magyar nagykövetségen kezdte a politikai pályafutását.

Ott azért azt hívta magába, hogy keménynek kell lenni.

Nagyon nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

A Telex Vissza az EUBA című rendezvényét látjátok és halljátok, amelyet május 27-én rögzítünk.

Nagyon köszi, hogy ennyien eljöttetek és meghallgatjátok élőben a beszélgetést.

Vendégeinknek pedig különösen, hogy elvállaltátok ezt a mai estét.

És akkor ültetési sorrendben mutatnának be titeket.

Magyari Péter a válasz online újságírója. >> Üdvözlök mindenkit. >> Gyurcsik Attila az Akkord alapkezelő vezérigazgatója. >> Jó estét kívánok. és Márton Balázs a Telekszúságírója. >> Üdvözlök mindenkit. >> Én pedig Fábián Tamás vagyok a szintén a Telextől és köszönöm szépen az aktualitásokkal kezdhetnénk, hogy hogyan állnak most az uniós forrásokért vívott, zajlott tárgyalások.

Aki szívesen elkezdi, annak adná meg először.

Akkor elkezdem, mert én felírtam és így könnyű, amikor ezek a források befagytak, befogyasztásukról döntött bizottság, illetve a tanács, melyikről melyik, akkor utána volt egy kis tárgyalás, volt egy kis beszélgetés, ami 2023 decemb óta lényegében megszakadt.

Tehát amit most be kell hozni, az a 2023 decembóta eltelt idő, és hogy mennyi idő van behozni.

Ezt nem is tudom, hogy ebbe most bele fogunk-e menni egyenként, hogy mit milyen típusú ördöglakat véd.

De az biztos, hogy van egy nagyon fontos kosár.

Ezt RRF-nek vagy Next Generation Eunak vagy helyreállítási alapnak is nevezik.

Ebben van 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel.

Na most ez az, amit le kell papírozni augusztus végéig.

Ha ez nincs meg, akkor és ami nincs ebből lepapírozva augusztus végéig, az nem fog már megérkezni.

Viszont itt a kifizetés is nagyon kecsegtető, mert december 31-ig ezt ki is fizeti az Európai Bizottság a tagállamoknak.

Aki bújt, bújt, aki nem, nem alapon.

Aki ebbről lemarad, az végleg lemarad. és hogy ez mennyire izgalmas, és hogy ez mennyire nem csak itt a magyar kormány tartja izgalomban, arra jó példa a mostani román kormány válság, ahol ugye azt mondja a román eddigi koalíció legnagyobb pártja, hogy hát kérem szépen, lehet itt előrehozott választás, de akkor elbukjuk az RRF-ben, még ott maradt pénz, mert azt augusztus végéig és nagyon nagy esély van rá, hogy pont erre hivatkozva a lesz egy úgynevezett szakért értői román kormány is nem lesz előrehozott választásod.

Tehát ez máshol is izgulnak és máshol is nézik a naptárat és ketyeg az óra.

Ez majd érdekes lesz a bizottsági álláspontban is, de nem akarom nagyon hosszan magamnál ragadni a szót.

Egy dolog még, ami nagyon fontos, az RF pénzen kívül más pénzek is be vannak fagyva, ha nem is teljesen, de legalábbis részben.

És ott is súlyos euromilliárdokról van szó. viszont úgy találták ki a feltételrendszert, hogyha az RF-et ki tudja oldani a kormány, akkor nagyjából a többit is ki tudja oldani. >> És ki fogja tudni, mennyire vagytok bizakodóak abban, hogy az az összes forrás, amiről itt beszélünk, azt végül meg fogja tudni szerezni a kormány? >> Hát én vagyok a tőkepiaci befektető, úgyhogy én kötcszurkálok, mert ez a szakmám eredendően, hogy megpróbáljam a valószínűségeket jól eltalálni.

Hát alapvetően a hitelrész az szerintem nagyon problémás.

Nekem nagyon tetszik, mert a románok, akik évek óta küzdenek az RRFre hívásá olyan 66% körül járnak és az ő esetükben is volt a kohézis kohéziós alapból áttéve projekt, mert annyira nem halad.

Tehát nagyon bonyolult az RF-nek a lehívása, és évek alatt sikerült 66%-ot lehívni.

Tehát a tekintetben, hogy nekünk mondjuk a 100%-ot sikerüljön augusztus végéig vagy decemberig lehívni, ez szerintem egy elég elég nehéz feladat, látva az, hogy például egy görögök is 75%-nál járnak.

Tehát, hogy ez nem egy könnyű, úgyhogy én e tekintetben nem vagyok annyira optimista, hogy hogy a hitelrészt is sikerül majd lehívni.

Ez az egyik, ez a pesszimista része, amikor ezt a helyzetet vizsgálom.

Az optimista része az meg az, hogy hogy szerintem egy nagyon nagy fokú pozitív hozzáállás, meg jó indulat van a bizottság részéről.

Én én mindig pont tegnap találkoztam egy amerikai befektetővel, akinek ennek kapcsán azt mondtam, hogy hogy az EU-nak volt egy ilyen halálközeli pillanata a a magyar kormánnyal, mert mert lényegében mindent megakasztottunk, amit meg lehetett akasztani az Európai Unió működése kapcsán az elmúlt években.

Tehát szerintem egy külpolitikai közleményt nem lehetett elfogadni már nélkülünk a végén.

És és ez arra ösztönzi a bizottságot, hogy hogy szerintem pozitívak legyenek a a kormányzattal.

Tehát ez a mérlegnek a pozitív oldala.

De >> hogy mi múlik az, hogy nem sikerül mondjuk 100%-ot vagy benne van potenciálisan, hogy nem tud annyit mondjuk lehívni egy kormányzat, vagy akár a románoknál ez ennyire problémás.

Tehát, hogy mi mi az a konkrétum, ami ami hiányzik mondjuk a felek részéről?

Hát szerintem egyfől az idő, másrészt meg az, hogy a az RRF szerint a szakértők jobban tudják, de az egyik legbonyolultabb legbürókratikusabban létrehozott ilyen támog támogatási alapja tulajdonképpen a az EU-nak, hogy ezt a covid után hozták létre és és elég bonyolultra sikerült, szerintem elég bürókratikusra sikerül, tehát még még az olaszok is küzdenek vele, görögök is pedig jól állnak, de hogy ez nem egy könnyű projekt ezt lehívni.

Az a jó, hogy ezt úgy vezették be, hogy ez sokkal könnyebb lesz, mint a kohéziós pénzek elszámolása.

És egyébként tényleg teljesen más a logikája, és bizonyos értelemben könnyebbnek tűnik, csak mivel eddig még soha senki nem csinált ilyet, és mindenki repülés közben tanul meg repülőt építeni ebben a projektben, ezért tényleg nehezen megy, mert nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti elatta, és hogy nagyon röviden megvilágítsem.

A kohéziós pénz az úgy néz ki, hogyha egy ország EU-s támogatásból bölcsödét akar építeni, akkor a saját pénzéből ezt meghitelezi, megépíti a bölcsödét, összeszedi az összes szerelésről a számlát, azt kiküldi Brüsszelbe, azt ott ellenőrzik, azt mondják, hogy tédből tényleg bölcsödelet a számlák alapján kifizetjük.

Az RRF pénz az meg úgy működik, hogy azt mondja a tagállam, hogy én kötök egy megállapodást a bizottsággal, hogy vállalom, hogy építek 600 bölcsődei férőhelyet.

A bizottság nem fogja bekérni a számlákat egyenként, nem fogja megnézni, hogy melyiket építette a Mészáros és Mészáros Kft.

Viszont megnézi határidőre, hogy van-e 600 bölcs új bölcsődei férőhely az országban.

Ha nincs, akkor megállunk, és az összes többi újabb program ö nem teljesülhet, nem lehet bemutatni még az eredményt sem, mert egymásra épülő ilyen mérföldkövek vannak.

Na most mindenki megállt valahol.

Egyszerűen azért, mert például közbe jött a háború, az azt követő infláció, az a egyébként is a nyersanyagárakban jött egy nagy infláció, és kiderült, hogy semmi se annyiba kerül, mint ahogy ezt 21-ben megtervezték. >> És mire akarja konkrétan költeni mondjuk a magyar kormány ezeket a az LRF forrásokat?

Arról, mit tudunk egyébként a konkrétumok szintjén?

Hát erre ugye beadott egy tervet az Orbán kormány, amit 2022 végén fogadtak el a tagállamok.

És hát ebben különféle beruházások is vannak, de ebben vállalt úgynevezett mérföldköveket, ezek azok a feltételek, amiket teljesíteni kell arányosan a pénzhez, és itt különféle reformok is vannak, úgyhogy ezek általában plusz határidővel is szerepelnek egy ilyen jókora táblázatban minden fejezet végén.

Úgyhogy ha ezek nem teljesültek, akkor ott érdekes helyzet alakul ki.

És itt többek között kórházfejlesztésekről volt szó, egészségügyi felújításokról.

És ugye ez volt az a pont, ahol a magyar kormány egy külön kampányt kezdett arra, hogy bemutassa, hogy milyen rosszul áll ezekkel.

Tehát innentől szerintem így érzékelács Péter arról beszélt, hogy Tisza hibája volt. >> Bocs, hogy mennyire van ebben egyébként kontinuitás a két magyar kormány között?

Tehát, hogy még az Orbán kormány leadott egy tervet, hogy ő mire szeretné ezt elkölteni, és most amenté haladt tovább már a Magyar Péter kormánya, vagy vagy itt egy teljesen újra indult és újra kezdte egyébként az új kabinet, hogy ő mire szeretné költeni ezeket a parásokat.

Itt alapvetően az a probléma, hogy nagyon-nagyon kevés idő van, tehát ezt lehet módosítani, de Magyarország még egy, illetve a magyar kormány egy szabályos kifizetési kérelmet sem adott be.

Kapott egy nagyjából 1 milliárdos potyaelőleget egy köztes módosítás miatt.

De az a probléma, hogy itt tényleg egy óriási verseny van, ahol mindenki lihegve próbál beérni a célba, de borzasztó messze van.

És mi virtuálisan a startvonalnál állunk, és egy csomó feltétel már valószínűleg teljesült, de ez egy kicsit ilyen olyan, mint a Södinger macskája, hogy nem tudjuk meg, hogy hogy ez pontosan hogy áll addig, amíg ki nem nyitjuk a dobozt. azt, hogy a mennyiben támaszkodhatunk a Orbán kormány által leadott tervre, és mennyiben kell teljesen újat írni, az sem teljesen egyértelmű, hiszen ha az EU-ról beszélünk, akkor soha nem válaszolhatunk sem igennel, sem nemmel, mert ez vagy távol áll az egész rendszer identitásától és lényegétől.

Tehát mindenképpen le kell adnunk egy tertmódosítást, az biztos, mert ami ott meg van fogalmazva, az nem jön ki.

Tehát ezekkel a határidőkkel és vállalásokkal nem lehet befutni augusztus 31-ig.

És ezért amit lehet, azt úgy kell újra kitalálni, hogy beleférjen ebbe a szoros határidőbe.

Viszont a legegyszerűbb azt beépíteni, amit már elköltöttek.

És itt jön a egész nagy RRF terv barba trükkje.

Egyrészt a magyar kormány az RRF terhére körülbelül 2000 milliárd Ftnyi pályázatot már meghirdetett. >> Merintogy melyik magyar kormány az még az előző >> az Orbán kormány >> ennek egy részét meghitelezte és kifizette már.

Ez a legegyszerűbb, mert csak meg kell mutatni.

Ott van, kész van, fizessétek ki.

Teljesítettük a jogállamisági feltételeket.

Most van egy olyan része ennek, amit leállítottak, mert nem volt rá pénz.

Reménytelen, de meg van hirdetve, jelentkeztek rá.

Az is lehet, hogy már győztest is kiválasztottak.

Azt valószínűleg logikus lenne folytatni.

Persze akkor vakarhatja majd a fejét a Vitézi Dávid, hogy tényleg a Mészáros és Mészáros Kft-nek adja-e, ha egyszerű ilyen szépen megnyerte, vagy mi legyen.

Viszont a magyar kormány észrevette, hogy ez a 2000 milliárd ez nem nagyon sok és nem fog már bejönni.

Ha megnyerik a választásokat, akkor biztos nem.

Úgyhogy elkezdte ezeket leszedegetni, és már csak 1300 milliárdnál tartunk, mert 700 milliárdot átpakolt kohéziós cimke alá.

Az az, amikor utólag leadjuk a bölcsödes számát.

Most a Tisza kormány ezt visszateszi többek között.

Tehát tehát van egy ilyen nagy átcímkézési játék a háttérben a már meglévő projektekkel.

És akkor van egy másik nagy ötlet, amit valójában tavaly talált ki az Európai Bizottság azért, hogy a késésben lévő országoknak valami reménysugarat tudjon nyújtani.

Eredetileg a késésben lévő országok azt követelték a társból, hogy hosszabbítsák meg az egész programot, amire a németek és a hollandok azt mondták, hogy nem. >> Egyébként miért nem?

Tehát nem lenne egyszerűbb, hogy ne okozzon mondjuk be a politikai válságokat a tagállamokban azt mondani, hogy egy-két évvel kitolják?

Hát itt pont pont azért nem tolják ki, hogy ne okozzanak be a politikai válságot.

Tehát ezt például a német Alkotmánybíróság, ezt a helyreállítási alapot csak úgy engedte át, hogy oké, de ez egyszeri, tényleg csak erre a kivételes helyzetre kitalált, időben lezárható program lesz.

Tehát hogyha ezt megpróbálták volna kitolni, akkor itt legalább egy tucatnyi tagállamban különféle eljárásokat kellett volna indítani, amivel ezt ratifikálják.

És ha egy tagállamba ez elakad valamilyen belpolitikai okból, márpedig van elég mondjuk euroszkeptikus vagy EU ellenes párt külön >> Kossuttéren volt egy parlament, amelyük határozatot hozott arról, hogy több hitelt nem veszünk föl.

Lettek volna abból nagyon nagy problémák, és ezért ebbe az utcában nem is akartak behajtani. >> Kiadott a bizottság egy ilyen reménysugárt, ami azt jelentette, hogy jó, nem muszáj megépíteni, amit meg akartok építeni, csak hozzatok létre rá egy pénzügyi alapot, vagy egy intézményrendszert, ami majd ezt fogja finanszírozni, és akkor mi azt finanszírozzuk.

Ilyen lesz Magyarországon a várhatóan a magyar fejlesztési bank létre fog hozni egy nemzeti egység az új hív szerelvényekért pénzügyi alapot vagy valami ilyesmit és akkor majd azt szedi fel a pénzt és akkor nem kell a zöld vonatokat bemutatni Brüsszelnek.

Na, ez a másik nagy ötlet az átcímkézés mellett, hogy ilyen intézményeket hozzunk létre.

Hát igen, itt kétféle akadályt kell megugrani.

Vannak előfeltételek, amik ahhoz kellenek, hogy egyáltalán rendes kifizetési kérelmet be lehessen adni.

Ezekből van jelenleg 27, és mellettük van ez a több 100 sima mérföldkő, ami különféle reformokból, fejlesztésekből áll.

És ez az, amit majd mindenféleképpen módosítani kell.

Bár van olyan szuper mérföldkőnek hívják ezeket az előfeltételeket, ezek ilyen különféle jogállamisággal, korrupcióellenes harccal kapcsolatos elvárások.

Ezek között is állítólag van olyan, ami már gyakorlatilag nem teljesíthető.

Tehát itt négy olyan >> mond egy példát. >> Hát itt a a kolléga szakavatott tudója…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aki belép az eurózónába, az onnan soha nem fog kilépni”

Miről szól ez az epizód: „Aki belép az eurózónába, az onnan soha nem fog kilépni”?

A Telex Vissza az EUBA című rendezvényén Magyar Péter, Magyari Péter és Gyurcsik Attila beszélgettek az uniós forrásokról, Magyarország eurózónához való viszonyáról, és Magyar Péter EU-s szerepvállalásáról. Kiemelték az RRF (helyreállítási alap) keretében rendelkezésre álló 6,5… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Aki belép az eurózónába, az onnan soha nem fog kilépni”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter, Gyurcsik Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Aki belép az eurózónába, az onnan soha nem fog kilépni”?

Fő témái: eurózóna, uniós források, rrf, európai unió.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Aki belép az eurózónába, az onnan soha nem fog kilépni”?

Megjelenés: 2026. 06. 06.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/aki-belep-az-eurozonaba-az-onnan-soha-nem-fog-kilepni-31292d50

Több epizód a Telex Podcast-ből