Telex Podcast

Az egészségügy erején felül teljesített, de ahogy a gazdaságfejlesztést támogattuk, az egy kudarc

· PT48M6S

Összefoglaló

Az Egyensúly Intézet két vezetője, Kozák Ákos és Boros Tamás az államhatékonyság és a bürokrácia csökkentésének kérdéseit vitatja meg. Kiemelik, hogy a digitális adatok összekapcsolása és az eljárások egyszerűsítése kulcsfontosságú lenne, mivel jelenleg sokszor papíralapú…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 07. 07.
Hossz
48 perc
Szereplők, említett nevek
Kozák Ákos, Boros Tamás
Témák
államhatékonyság, bürokrácia csökkentése, digitalizáció, gazdaságfejlesztés, egészségügy
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

egy állampolgár így az élete során alsó hangon 100-150000 alkalommal adja meg az adatait annak az államnak, amelyik minden létező [zene] adatommal rendelkezik.

Tehát, hogy nekem meg kell adnom a nevemet, a születési dátumomat, [zene] a lakcímemet, a személyigazolványszámomat a talajszámomat, miközben minden ott van az államnál.

Tehát, hogy nekem kéne tőlük elkérnem, hiszen náluk van. >> Ez lehetne a bürokrácia csökkentésének egy nagyon észerű javaslata, hogy mindent, ami megvan digitálisan, és a a ami nincs meg, az legyen meg.

És egyébként ezeket egybe kapcsolni, hogy nekem egy állampolgárnak vagy egy vállalkozónak újra és újra különböző hivatalokhoz fordulni.

Sőt azt gondolom, hogy a mai világban ez egy másfél két év alatt megoldható történet. >> Nemrég új kormány alakult Magyarországon, így most különösen aktuális kérdés, hogy az állam mennyire hatékonyan képes megvalósítani a politika által kitűzött célokat?

Vannak-e ehhez megfelelő szakemberek?

Elegendő pénz, elegendő információ és adat?

Miért van az, hogy a magyar állam nagy mérete ellenére nem nevezhető hatékonynak?

A Világbank legutóbbi rangsora szerint például az 52. helyen állunk a 190 vizsgált országból, és a régiós versenytársaink ebben is jobban teljesítenek.

Ezekről a kérdésekről beszélgetünk most Boros Tamással és Kozák Ákossal, az Egyensúly intézet vezetőjével.

Ez pedig itt a Magyarország jövő időben. [zene] >> Köszöntöm az Egyensúlyintézet vezetőit, Boros Tamást és Kozák Ákost.

Ezeknél a műsoroknál mindig el szoktuk mondani, hogy politikamentes műsorról van szó.

Ö nem is akarlak csapdába csalni titeket, csak bevezetőként annyit hadd kérdezzek meg, hogy ti mit gondoltatok arról, amikor azt láttátok, hogy a mostani kormányzati átadás átvételnél a kulturális és innovációs miniszter, a leköszönő miniszter egy DVD-n adta át az utódjának a szükséges adatokat a további munkához. >> Szerintem ez egy nagyon szimbolikus lépés volt, amikor a államhatékonyságáról beszélünk. felfogatjuk úgy is, hogy ez ez egy vicc volt, vagy egy rossz vicc volt, vagy egy vagy egy kis fricska az új kormányzat felé.

És lehet, hogy ez volt a szándék, de sajnos a valóság az nagyjából hasonló, vagy még rosszabb.

Nem tudom mennyire tudják a kedves nézők, hogy amikor mondjuk a nagyjából jól működő, nagyjából modernek tűnő mondjuk ügyfélkaput használják, vagy amikor különböző elektronikus felületeken kommunikálnak akár az állammal, akár az önkormányzatokkal, akkor nagyon sokszor a csili felület mögött konkrétan papíron kinyomtatott akták, különböző talicskák és és teherhordóliftek vannak. szó szerint lehet érteni.

Tehát nagyon sok önkormányzatnál, nagyon sok állami intézménynél, amikor mi elektronikusan benyújtunk valamilyen kérelmet, akkor azt kinyomtatják, kézzel iktatják, beteszik egy papírdosszéba, ráteszik egy papírdobozba, talicskán leveszik, leviszik az egyik liftről, lifttel beteszik a másik liftbe, és így érkezik meg végül.

És aztán a végén az állampolgár kap egy elektronikus emailben vagy bármilyen más formátumban választ.

Szóval, hogy nagyjából így működik nagyon sok helyen, és tisztelet a kivételnek, nagyon sok helyen az állam.

És amikor most itt a műsorban majd az állam hatékonyságáról fogunk beszélni, akkor ez szerintem egy elég szimbolikus.

Szóval ehhez képest a DVD az egy modern formátum. >> Jó, szóval te is mondtad, igen, a műsor az állam hatékonyságáról szól, de azért ez egy elég nehezen megfogható fogalom, úgyhogy segítsetek egy picit, hogy mit értünk ezalatt.

Tehát azt értjük, hogy jól épülnek az utak, jól működnek az iskolák, vagy könnyű egy személyigazolványt csináltatni egy kormány ablakban.

Mit jelent ez pontosan? >> Ezek mindegyike együtt.

Szerintem itt az elmúlt évtizedekben nagyon sokszor szó volt arról, hogy hogy Magyarországon meg általában a világban kisállamra van szükség, nagy államra, mekkora legyen a bürokrácia.

De hogy ezek nagyjából nagyjából amióta ezek a viták elkezdődtek, ezek idejét múlt dihotómiák, vagy idejét múlt viták, a világban nagyjából a legtöbb helyen arról van szó, hogy az államnak mekkora a kapacitása, tehát hogy mire képes, mit képes elvégezni, mennyire hatékony a feladatában.

Léteznek olyan nagyon pici államok.

Pici állam alatt azt értem, hogy kevés adót vetnek ki, kicsi bürokrácia, nagyon sok mindent bíznak a piacra, amelyek nagyon jól működnek, és léteznek olyan államok, ahol jóval több adót vetnek ki, jóval magasabb az adóteher, jóval nagyobb bürokrácia van, és azok is nagyon hatékonyan működnek, és nagyon jó államok.

Nézzük meg a svédeket, vagy nézzük meg mondjuk az Egyesült Királyságot, mondjuk Brexit előtt.

Ö szóval, hogy hogy látjuk, hogy nem ez nem ettől függ, és ez ezért szeretjük mi használni ezt az állami kapacitás vagy az államnak a képességé kifejezést, ami egyszerűen arról szól, hogy nem attól függ, hogy mennyire gyorsan intézzük el a személyinket, hogy nagy államról vagy kisállamról van szó, hanem hogy milyen az állam kapacitása. >> Még két dolgot szeretnék Tamás mondataihoz hozzáfűzni.

Először azt, hogy ugye az állam egy sajátos szerepben van.

Egyrészt van egy jogalkotói szerepe, amikor hatékonyságról beszélünk, van ugye egy finanszírozói szerepe, végül is bizonyos a rendrendszereket finanszíroz, köztük saját magát is, és van értelemszerűen egy szolgáltató funkciója, és ez utóbbihoz szeretném a második gondolatot hozzáfűzni, mégpedig azt, hogy amit a Tamás elmondott, még még tetézi, vagy árnyalja az is, hogy az adott korszakban milyen az állam felfogás ásával kaps állam szerepével kapcsolatos felfogás.

Itt egyébként hát ilyen hullámvasútszerű felfogása van, hogyha mondjuk 100-150 évet visszamegyünk, hogy akkor most legyen-e mindenfajta kifejezések vannak éjjeli őrszerepel meg, hogy hogyan mit engedjük meg az államnak, vagy felejtsük el az államot és majd megoldja a társadalom és a gazdaság, de kétségtelen, hogy a hogy a geopolitikai bizonytalanságok, az a turbulens világ, ami körülöttünk van, vagy akárcsak egyébként a járványokra is gondol hatunk az föl fölértékelte az államnak a szerepét nem Magyarországon általában a világban vagy a vagy a modern világban és a az államnak mindenképpen van egy egy új szerepvállalása.

Azt gondolom, hogy erről most nem fogunk tudni beszélni, de ez hozzátartozik a hatékony állam kérdéséhez. akartam Ákos tőled kérdezni, hogy ez csak egy szűkétőértelmezés egyébként, hogy az államnak az egy rendkívül fontos feladata, hogy a gazdaságot olyan helyzetbe hozza, szabályozókkal és egyebekkel, hogy növekedjen annak a versenyképessége. >> Hát ez csak egy a rendszere, papíron egy a rendszere természetesen az, hogy a gazdaságra mennyit költ, mi egyébként az egyensúly intézetben alapvetően azért a gazdaság fejlesztéssel kapcsolatos dolgokat néztük meg.

Most nem tudom, hogyha így belecsapunk, mert ugye egy gazdaságot, azt lehet különböző eszközökkel koordinálni, vagy irányítani a gazdaság trendjeit.

Ugye azt lehet pénzügyi eszközökkel is irányítani, ugye ezek a monetáris politikába tartozó eszközök, de mi alapvetően a fiskális, tehát a kiadási bevételi oldalt néztük meg, mert az egy mondjuk könnyebben értelmezhető és és leírható dolog.

Tehát, hogy a a a gazdaságra, ha már beszélünk erről külön, ugye az, hogy 9%-ot, több mint 9%-ot költ a magyar állam, vagy költött az előző mértidőszakban ez 24-es adat, hát azért az nem biztos, hogy annyira szerencsés. egyrészt 3% ponttal magasabb, mint mint az azt megelőző időszakban volt.

Egy nagyon jelentős, ha így vesszük, 50%-os emelkedés volt.

Másrészt meg a nemzetközi összehasonlításban is azt látjuk, hogy hogy hát egyrészt a balti államokat, másrészt meg a visel országokat, vagy az EU-s átlagot is jelentős mértékben meghaladja.

Persze mondhatja valaki azt, hogy hát miért ne?

Hát mindig van olyan ország, amelyik az első egy ilyen ranglistában legyen Magyarország.

Csak mindig azt kell megnézni, hogy mit érünk el vele, mi a kimenet ebből. >> No hát erről fogunk majd még beszélni.

Még annyit hadd kérdezzek, hogy ugye közben hát már megalakult egy kormány, de ennek a végső kialakulása azért az még időbe terik, ez látszik.

Tehát minisztériumok különböző központi államigazgatási szerveknél vezetők cserélődnek és hát új dolgozók lesznek.

Mit gondoltok, hogy hogy mit kellene most másképpen csinálni, hogyha itt van egy lehetőség egy új közigazgatás berendezésére? >> Talán az egyik legfontosabb szempont, amit szeretnék hangsúlyozni, és mi az egyensúly intézetben erről nagyon sokat beszélünk, ez az adatalapúság.

Nyilván minden politikai szervezetnek, minden kormányzatnak vannak politikai céljai, különböző értékeket is képvisel, de nagyon nehéz bármilyen eredményt elérni, hogyha ezek nem adatok adatokon alapulnak.

És Magyarországon azt láttuk, hogy hogy ezek az adatoknak egy jelentős része vagy nem létezik, vagy nincsen olyan struktúrában, ami felhasználható a kormányzat számára, vagy egyszerűen nem érdekli az adott kormányzatot, és nem adatapon akar kormányozni.

Tehát hogyha egy fontos üzenet vagy egy fontos szempontot ki kell emelni, vagy én kiemelnék, akkor akkor az az, hogyha valódi szakpitikai eredményeket akar elérni egy kormányzat a politikai eredmények mellett, nyilván a politikai eredmények is fontosak, akkor akkor ez a adatalapú szakpolitika az elkerülhetetlen.

És szerintem ez az, ami egy egy jelentős változás lehet, hogyha bármibe is neki bármibe is nekikezdünk, a demokrá demográfiai váltástól kezdve az energiahatékonyságon keresztül a szegénység csökkentéséig, akkor adatalapon, KPI-ok alapján dolgozzon egy kormányzat, mert akkor tudjuk igazából megnézni, hogy mennyire volt hatékony, mennyire működtek jól a kapacitásai. >> Hogyan határoznátok meg azt, hogy egy államnak gyenge a teljesítménye?

Rengeteg mutató van, és ezek nagyon komplexek.

Mi is fogunk szerintem beszélni.

Mondjuk a Világbanknak van egy van enn egy egy jó ábrája, ami alapvetően a kormányzat általános hatékonyságát méri.

Ö de hát ezt úgy kell elképzelni, hogy ez több 100 indikátor az ivóvíz ö ellátottságtól kezdve az iskolahálózaton keresztül mondjuk az állampolgárok megítéléséik, hogy mit gondolnak az állampolgárok maguk az állam hatékonyságáról.

Ezek aztán ilyen úgynevezett kompozit indexbe össze vannak foglalva.

De azért ezek alapvetően iszonyatosan bonyolult és komplex komplex kérdések.

A fő kérdés az tényleg szerintem az az, hogy hogy azokat a célokat, amiket kitűz az állam, azokat adatalapon számszerűsítve el tudja érni négy, ö 10 éven belül.

Tehát ha nincsenek konkrét számok, nincsenek konkrét indikátorok, és ezek nincsenek jól meghatározva, akkor akkor nem lesz mérhető az állam, és onnantól kezdve nem tudjuk igazából mérni a a kapacitását.

Ugye Tamás említette, több az államhatékonyságát mérő rendszer vagy tanulmányárendelkezésre.

Amikor mi elkezdtük az állam hatékonyságát megvizsgálni, akkor akkor a legutóbbi tanulmányunkban, ami a tényleg a ezt az 5 a rendszert, amit át fogunk tekinteni, néztük meg ott azt mondtuk, nézzük meg, hogy mi a legmodernebb olyan módszertani megközelítés, amivel a legjobban le tudjuk érni az álmatékonyságát.

Itt csak nem akarok módszertanászkodni, csak röviden.

Ugye mennyit teszünk bele egy rendszerbe, milyen rövid távú és milyen hosszútávat hatásokat elérünk, és nagyjából egy ilyen hármoztatú rendszert alkalmazunk, és ahogy a Tamás is mondta, csak olyan indikátorokat használtunk fel, amihez idősoros hosszú időn keresztül rendelkezésre állnak az adatok, sőt nemzetközileg is összehasonlíthatók.

Ugye az egyiket úgy nézzük, hogy ilyen bemeneti input faktorok akkor voltak ugye a a második az nevezzük teljesítménynek, ez az output és a harmadikat nevezzük eredménynek, ez pedig az outcome angolul.

Ez ma a legmodernebb ő eljárás.

Mi mind a háromhoz, ahogy a Tamás is mondta, 100-as nagyslendű indikátorokat vagy indikátort használtunk.

Mindegyikhez értelemszerűen mást.

És ezeknek néztük meg az együttes mozgását is egyébként, és a a párokban is, hogy az input az outputhoz, az input az outcomehoz, azaz az, hogy a bemenet, a befektetés mondjuk a a az eredményhez, illetve a befektetés a teljesítményhez hogyan viszonyul? >> Vannak, akik csak hallgatnak minket.

Jó, azért erről tényleg van egy grafikonotok, ez a ugye ez a világbank grafikonja, hogy itt hogy áll Magyarország és mit mivel érdemes összehasonlítani. >> Igen, itt azt látjuk Magyarország esetében, hogy mondjuk, ha az elmúlt két évtizedet nézzük, talán ez egy jó jó megközelítési ráta.

Ott Magyarország nagyjából a kormányzat általános hatékonyságában úgy állt a kezdeti időszakban, mint nagyjából a balti államok, illetve a visegrádi országok.

Az Európai Uniónak a nyugati országai, elsősorban nyilván a skandinávok, senki nem fog meglepni, az élen voltak.

Nagyon szeretnék végre látni egy grafikunt, amiben a skandinávok nincsenek elől. szoktunk azért ilyeneket találni, meg biztos lesznek olyan témák a most akár mondjuk nem tudom társadalmi konfliktusokban meg bűnözésben sajnáljuk őket, de másrészt örülünk, hogy végre valamiben nem a skandinávok vannak elől.

Szóval, hogy itt is nyilván a skandin skandinávok vezetnek, de hogy Magyarország a lényeg a lényeg nagyjából két évtizede úgy állt, mint a versenytársaink.

És amit láttunk az elmúlt két évtizedben, lényegében az EU csatlakozásunk óta, az az, hogy Magyarország valamennyivel csökkent a kormányzat általános hatékonyságába, a Tobbi országok meg valamennyire nőttek.

És mondtam, mint említettem, ez nagyon-nagyon sok indikátorból áll.

Azért a legfontosabb indikátorok, amiben Magyarország rontott, az kifejezetten az állami kontroll, a demokratikus intézmények, a különböző versenyhelyzettel kapcsolatos indikátorok.

Tehát ami igazából lerontotta Magyarországnak a helyzetét, az még csak nem is a nem tudom az egészségügyi szolgáltatás vagy az oktatás, vagy ami amit így automatikusan eszünkbe jut, hanem az, hogy a kormányzatnak kormányzatot mekkora kontroll veszi körbe, mennyire van kontrollálva az, amit a kormányzat csinál.

És ez nem egy ilyen lárpár kontroll, hogy jobb jobb, ha kontrollálva van, hanem azt látjuk, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az egészségügy erején felül teljesített, de ahogy a gazdaságfejlesztést támogattuk, az egy kudarc”

Miről szól ez az epizód: „Az egészségügy erején felül teljesített, de ahogy a gazdaságfejlesztést támogattuk, az egy kudarc”?

Az Egyensúly Intézet két vezetője, Kozák Ákos és Boros Tamás az államhatékonyság és a bürokrácia csökkentésének kérdéseit vitatja meg. Kiemelik, hogy a digitális adatok összekapcsolása és az eljárások egyszerűsítése kulcsfontosságú lenne, mivel jelenleg sokszor papíralapú… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az egészségügy erején felül teljesített, de ahogy a gazdaságfejlesztést támogattuk, az egy kudarc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kozák Ákos, Boros Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az egészségügy erején felül teljesített, de ahogy a gazdaságfejlesztést támogattuk, az egy kudarc”?

Fő témái: államhatékonyság, bürokrácia csökkentése, digitalizáció, gazdaságfejlesztés, egészségügy.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az egészségügy erején felül teljesített, de ahogy a gazdaságfejlesztést támogattuk, az egy kudarc”?

Megjelenés: 2026. 07. 07.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/az-egeszsegugy-erejen-felul-teljesitett-de-ahogy-a-gazdasagfejlesztest-tamogattu-2a77295c

Több epizód a Telex Podcast-ből