Telex Podcast

Az euró vágya nagyon jókor jön, most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot

· PT1H1M36S

Összefoglaló

A magyar gazdaság helyzetéről és a jövőbeli növekedés lehetőségeiről szóló beszélgetés Szabó Balázs (Hold Alapkezelő vezérigazgatója), Boros Tamás és Filippov Gábor (Egyensúly Intézet vezetői) részvételével. A podcast kitér a gazdasági elszámoltatás fontosságára, a…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 05. 12.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Balázs, Filippov Gábor, Boros Tamás, Orbán Viktor
Témák
magyar gazdaság, gazdasági növekedés, euró
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Most nem a külföldiek bizalmát kell elnyelni, ez nem 2010.

Tehát 2010, mert egy instabilitási válságban voltunk, amikor tényleg arról volt szó, hogy megborul a magyar állam, túl sokat devizahitel, nagyon fontos, hogy a külföldiek idejének és munkahelyeket teremtsenek.

És ezért ez benne van az emberek, hogy a külföldiek, befektetőknek meg kell felelni, teljesen más a helyzet.

Ma nem a külföldiek tudják a gazdaságot megváltani, ma a magyarok tudják megváltani. >> Alapvetően abban gondolkodni, hogy ezek a legkisebb vállalatok, a nanovállalatok és a kis vállalatokkal lehet építeni Magyarországon gazdaságot, ez egy tévhit.

Tehát a közespes vállalatokra és a nagy vállalatokra kellene hangsúlyot fektetni.

A a KKV Mítos helyett, vagy a startup Mytos helyett hogyan tudunk közepes és magyar tulajdonú közepes és nagyvállatokra fókuszálni. lehangoló, hogy milyen érdektelenség van.

Egy olyan egyszerű kérdés iránt, hogy gondolkodott-e már egy vállalkozó azon egy kis 200zres városban, hogy hogy összefogjon, vagy esetleg egyesüljön a szomszédos kisvárosnak a a vállalkozójával, a gondolatnak a csírályosan fogalmazódik meg a vállalkozókban.

És itt van a szerintem az államnak a szerepe. >> A választások után az új kormánynak egyszerre kell rendbe tennie a költségvetést, visszaállítani a bizalmat és új pályára állítania a magyar gazdaságot.

A mai adásban Szabó Balázssal, a Holdalapkezelő vezérigazgatójával arról beszélünk, hogy milyen helyzetben van most a magyar gazdaság.

Utána az egyensúlyintézettől Kozák Ákossal és Boros Tamással beszélgetünk arról, hogy hogyan érhetnénk el a gazdasági növekedést.

Én Bánáti Anna vagyok, ez pedig a Magyarország jövő időben. >> Szia Balázs, köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Én köszönöm, üdvözlöm a nézőket. >> Az új kormánynak az egyik vállalása az a gazdasági elszámoltatás.

Te összességében mennyi realitást látsz abban, hogy sikerül visszafordítani az eddigi folyamatokat és valamiknyi közpénzt visszaszerezni ezáltal?

Hát szkeptikus vagyok abban, hogy ez könnyen mehet, hiszen hogyha történt egy túlárazott közbeszerzés, akkor akkor alapvetően a ugye a minisztériumban az aláírókat vagy a minisztériumi döntéshozókat tudják elsősorban felelősségre vonni, amennyiben más korrupciós pénzvisszaadás is nem történt, vagy az nem bizonyítható.

Tehát hogy így laikusként azt gondolom, hogy ez egy ez egy nehéz kérdés. ettől még fontos, tehát morálisan elképesztően fontos a társadamnak, hogy ez történjen meg, és ahol bűncselekményt tudnak találni vagy bizonyítani, akkor ott a a bűnösöknek őket felelősségre kell vonni.

És sokkal fontosabbnak tartom nem azt, hogy hány 10 milliárdot, 100 milliárdot lehet visszaszerezni, hanem azt, hogy egyébként milyen jelzést ad ez a gazdasági szereplőknek.

Tehát ott sokkal többet fogunk keresni, hogy egyébként az emberek azt gondolják, hogy verseny van, amikor közbeszerzéssel indulok, hogy egyébként az a cég kapja a közbeszerzést, aki esetleg a legjobb, aki esetleg emellett a közbeszerzésben fel tud nőni, aki esetleg közben piacon is megél, aki esetleg tud exportálni.

Tehát, hogy eddig sem úgy kellett nézni ezt a kérdést, hogy Mészáros Lőricnek a vagyona, nem tudom, 1000 milliárd Ft fölött van, és akkor ez az a pénz, amit a magyar gazdaság elbukott GDP-re vetítve.

Bukta el azt, hogyha autópályaépítésen csak egy szereplő mehetett, mondjuk a Mészáros cégei, akkor az milyen minőségben épült meg az autópálya, azt is lehetne mérni.

Akkor tényleg a kiszorított cégek, a kiszorított cégeknek a jövőbeli fejlődési potenciálja.

Tehát, hogy ez egy ez egy egészen átfogó, sokkal bonyolultabb hálózat, mint azt mérni, hogy most effektíve-e végül a Mészáros Lisznek vagy akárki másnak mennyi profitja van.

Az áttételes hatások sokkal-sokkal fontosabbak, sokkal nagyobbak, mint az az adott pénzösszeg azok a 10 milliárdok, 100 milliárdok, amiket potenciálisan vissza lehet venni.

Tehát ezért fontos szerintem megcsinálni, mert hogy az biztosan 1000 milliárdokban mérhető ez az áttételes hatás.

Az elmúlt hetekben nagyon sok szó esett arról, hogy milyen állapotban érkezett meg a magyar gazdaság a választásokra és a választások utáni időszakra.

Itt ugye nagyon sokszor szó szokott esni arról, hogy kifulladt a a gazdasági modellünk, alacsony a termelékenység, ugye rekordszintű korrupció van európai szinten, illetve hogy mármint, hogy Európában, és hogy magas a költségvetési hiány is.

Kezdjük a költségvetés állapotával.

Szerinted mekkora mozgást tere lesz az új kormánynak? >> A mozgástere kicsi.

Ugye Magyar Péter most bejelentette, hogy 6,8%-kal számolnak eddig, amit tudnak.

Nyilván ez gondolom még nem fértek hozzá az adatok többségéhez, hiszen még nem ők vannak kormányon.

Tehát ez azt jelenti, hogy nyilván még akár ez is alakulhat.

Másik oldalról ugyan a mozgástér kicsi, mert nagy a hiány, de másik oldalról nagy a tehát az, hogy a költségvetésben mi változhat a bevételi oldalon, meg mi változhat a költségvetés, az az viszont nagy változások lehetnek.

Tehát itt gondolok arra, hogy bevételi oldalon a kamatkiadásoknak a kérdése, hogy 4%-a a GDP-nek elmegy arra, hogy az államadósságnak a kamatait finanszírozzuk.

Ebben extrém módon kilógunk a a régiós orszoktól, máshol ez inkább 2% 2,5% körül van, tehát ez nagyon magas. bevételi oldalon lehet találni, ugye, amit ők a Tiszapárt mond, hogy a korrupciós ügyek és a média, tehát olyan dolgok, a ahol ú ha úgy tetszik, akkor egy demokratikus meg piacdaságban működő országnak nem kellett volna ezekre ennyit költeni.

Gazdaságfejlesztés, ugye ez egy ilyen pozitív szónak tűnik, hogy van pénzünk arra, hogy támogassuk a vállalatokat.

Valójában ennek nem feltétlenül van értelme, hiszen munkahelyteremtésre adunk pénzt.

Lehet, hogy azok a vállalatók amúgy is munkahelyet teremtenének, vagy akkor másik iparákba jönnének létre munkahelyek.

Tehát van egy csomó nagyon-nagyon nehezen becsülhető, mértékében is nagyon nehezen becsülhető, meg idődimójában is nagyon nehezen becsülhető.

Uniós pénzeket nem is mondtam, ugye rövid távon az egyik legfontosabb, ha nem is strukturális, de egy egyszeri nagyon nagy pénzt jelenthet.

Tehát, hogy ezek ezek elk ezek GDP-be mérhető százalékok.

Tehát nagyon nagy kérdés, és időben is nagyon érdekes, hogy mikor jöhetnek ezekből pénzek, meg az is, hogy mennyi pénz jön.

Tehát mind a kettő nagyon fontos.

És ugye ezzel szemben meg vannak ígéretek a költségvetésben, hogy a egészségügyre a GDP 4%-át költjük, de lehetne 7%-ot, hogyha közelítenénk az Európai Uniós átlaghoz.

Az oktatásban nem költünk keveset, de át lehetne rendezni.

Akkor a nyugdíjakról beszéltek, a medián bérek alatt keresőknek az SZ csökkentéséről.

Most ez egy tehát egy személyes benyomás.

Az, hogy Magyar Péter azt mondta, hogy hát nagyobb lesz a hiány, mint gondoltuk, az megalapozhat annak is, hogy esetleg úgymond szigorúbbak legyenek.

Tehát azt tudják mondani, hogy hát sok mindent ígértünk, de most megláttuk a költségvetés állapotát.

Nem feltétlenül van pénzünk arra, hogy ezeket egyszerre megvalósítsuk, ezeket az ígéreteket.

Ráadásul azt is ígérjük, mondja a Tisza, hogy egyébként 2030 bevezetjük az eurót, ami megint azt igényli, hogy meg kellene felelni a mári tikiériumnak, aminek az egyik legfontosabb eleme 3 a 3%-os költségvetés hiány.

Tehát azért itt vannak ellentmondások, hogy a kiadási oldalon mennyire tudunk bátrak lenni, amennyiben egyébként a be akarjuk vezetni az eurót, aminek meg hát az lenne az ára, hogy pont, hogy legyen nagyon stabil a költségvetés ahhoz képest, mint ahogy most látjuk, ugye 3%-os költségvetésény az elég messze van a 6,8%-tól.

Úgyhogy, úgyhogy azért itt nagyon, nagyon nagy munkája lesz a Kármán András vezette pénzügyminisztériumnak, hogy hogyan tudja ezeket a potenciális bevételeket, amik bizonytalanok időben és mennyiségben szembe állítani ezekkel a kiadásokkal.

Úgyhogy mozgástér szűk, de nagyon sok tényező az az nagyon-nagyot fog változni, úgyhogy nagyon izgalmas lesz azt figyelni. >> De akkor gondol, hogy hogy elképzelhető, hogy kitolják a a jóléti ígéretek egy részét?

És azt gondolom, hogy ez lenne a helyes. >> És mi a helyzet azokkal az intézkedésekkel, amiket a Fidesz már bevezetett?

Ezekben mekkora mozgásterük lehet?

Tehát nem tudom, rezsicsökkentés, 14. havi nyugdíji. >> Hát én könnyen beszélek, mert semmi közöm a a Tisza kormányhoz, és nem az én dolgom, hogy a politikai népszerűségekkel foglalkozzon, foglalkozzam.

Egyértelműen az a véleményem, hogy mire van a kétharmad, ha nem erre.

Tehát hogyha most nem élnek a kétharmados felhatalmazással, és nem üzenjük meg az embereknek, hogy mi a valóság, hogy egyébként miért is tankolunk 595 Ft-os benzinár mellett, amikor nincs rá pénzünk feltétlenül, csak a magyar államadósságot meg a költségvetési hiányt növeljük vele, ha ezeket a most ez egy szimbolikus dolog számomra, hogyha itt nem változtatnak, tehát és hirtelen csak arra fókuszálnak, hogy egyébként a politikai népszerűség megmaradjon és a kiadásokat növeljék, akkor azt gondolom, hogy akkor az euróbevezetésre is távolabb kerül, a gazdasági szereplők bizalma is meggyengülhet, most nagy, most van egy nagy hít, és ezt ez ezzel kell élni.

Tehát, hogy én azt gondolom, hogy lehet a kiadásokon, tehát én is azt gondolom, tehát akarok-e azzal vitatkozni, hogy a egészségügyre többet költsünk, a a 7% felé megyünk.

Természetesen nem akarok vele vitatkozni itt világos számomra is, hogy erre szükség van, de türelmesnek kellni, tehát meg kell találni a másik oldalon, a bevétel oldalon. és az, hogy most azt mondjuk, hogy a korrupcióból majd ennyi meg annyi jön be, hát fogalmunk sincs, és senkinek nem is lehet. >> És a az árésop meg a az árstopoknak a kivezetésé, védettár kivezetése, annak milyen milyen rövidt távú következménye lehet?

Tehát hogyha mondjuk nyáron úgy döntenek, hogy kivezetik, >> hát azokat a rétegeket, akik ugye erre építettek, tehát és nyilván ez a szegényebb rétegeket üti meg, azoknak lesz egy negatív hatás.

Ö és ők úgy fogják megélni, hogy természetesen, hogy hát az egy rossz dolog, hogy drágább lett a benzin, vagy drágább lett az élelmiszer.

Egyébként az élelmiszerek egy részénél most én nem vagyok ennek a szakértője, de a szakértőkét hallgatok, tehát ugye szerintem a te tejáról most nagyon sokszor esett ez egy ilyen kispiac a GDP szempontjából, de politikailag valamiért fontos, hogy ugye túlkészletezés van meg elképesztően olcsók meg a leestek az árak.

Tehát vannak olyan területek, ahol most ki lehetne szedni az árstoppokat, mert egyébként nem lenne hatása, nem menne tőle föl.

Tehát bizonyos élelmiszereknél ezt meg lehetne tenni.

Itt a kéthad egyébként alacsony az infláció, el kell törölni az árstoppokat, mertogy ez az embereknek annyira rossz ösztönzőt teremt.

Egyszerűen olyan dolgokra költünk, amire valójában nincs pénzünk, csak nő tőle az állam, vagy nőt tőle az államadósság, vagy vagy az adósságunk.

Ö és hát ez ez nyilván nem vezet jóra hosszútávon, úgyhogy úgyhogy én én elképesztően amellett vagyok, hogy ezeket az árstoppokat, ezeket a torzításokat, ezeket minél előbb el kell törölni.

És igazából ez egy ez egy jó pillanat.

Azt látni kell, hogy az infláció most vagy hát az adatok szerint ilyen 2% körül van.

Ez természetesen emelkedni fog akár az árstopok eltörlésétől, akár attól, hogy szerintem valamikor nyáron be fog ütni a az iráni háború okozta olajgázár sokkoknak a hatása.

Tehát magasabb lesz az infláció, de hát ezt most vállalni kell. >> Szóba kerültek a az EU-s pénzek.

Ö a Tisza ugye alapvetően arra épít, hogy ezeket haza hazahozza, és részben növekedést vár tőle, részben a költségvetési kiadásoknak egy részének a kiváltását, illetve most nemrég voltál a Válasz online-nak a podcastjében, ahol arról is beszéltetek Móric Dániel kollégáddal, hogy hogy a közvetve a termelékenységi mutatóan is tudnának dobni az EU-s pénzek.

Szerinted mennyire kell megrémülni, hogyha mégse sikerül letárgyalni ezeket augusztusig?

Hát az augusztusi határidő az azért ennyire éles, mert a ugye itt kétféle, vagy hát most már három a szév, tehát a hadi kiadások azt most tegyük félre, az az egy mondhatjuk, hogy az egy új zseb, de hogy az eredeti két zseb az a az a helyreállítási alap meg a kohéziós pénzek.

Ugye az egyik még a helyreállítási alap még a covid kapcsán jönnek támogatások, a másik ugye ez az eredeti, ez a hét éves ciklusokban az uniós támogatások.

És a helyreállítási alapnál van egy ilyen erős határidő. hogy mennyire erős, azért az egy politikai döntés kérdése.

Tehát más országokban is vannak csúszások.

Persze értem, hogy furcsán néz ki, hogy még a covidra adtuk és akkor nem tudom hol vagyunk.

Most már a covidhoz képest eltelt négy-öt év azóta, mióta a covidnak az utolsó hatásait is elszenvedtük.

De hogy egyébként ez egy politikai döntés egyrészt, hogy kitolják-e az augusztusi határidőt, másik oldalról vannak erről hírek, hogy megengedik azt, hogy nem kell most felhasználni, vagy nem kell most a beruházásokat ezek kapcsán megcsinálni, és akkor ugye arra jönne a pénz, hanem lesz valami ilyen projekt cég, ami kvázi megkapja előre ezeket a pénzeket, akkor tartjuk az augusztuset, és az a projektcég majd később költi el a beruházásokra a helyettási alapnak a a pénzeit.

Tehát, hogy erre azért sok technikai megoldás lehet a politikai akarata kérdés.

Tehát igazából nem azt kell nézni, hogy mi van az augusztusi határidővel, hanem azt, hogy mit mond az Európai Bizottság, meg mi történik a tárgyalások.

Ha van akarat, akkor akkor meg fogjuk kapni ezt a pénzt.

Tehát, hogy ez egy ilyen ez egy ilyen kérdés.

Ugye a kohéziós pénzek ugye ott van ez a két évente lejárnak, ott tényleg buktunk el pénzeket.

De ott is azt gondolom, hogy a politikai akarat számít elsősorban.

Tehát itt nem a Európa szerintem érti, hogy történelmi időket élünk, és hogy azok a és ezt mondom akár az euróbevezetés kapcsán a mástri trikritériumokra, vagy mondom az Európai Uniós pénzekre, támogatásokra, hogy kicsit én én azt látom, amikor valaki a szabályokkal foglalkozik,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az euró vágya nagyon jókor jön, most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot”

Miről szól ez az epizód: „Az euró vágya nagyon jókor jön, most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot”?

A magyar gazdaság helyzetéről és a jövőbeli növekedés lehetőségeiről szóló beszélgetés Szabó Balázs (Hold Alapkezelő vezérigazgatója), Boros Tamás és Filippov Gábor (Egyensúly Intézet vezetői) részvételével. A podcast kitér a gazdasági elszámoltatás fontosságára, a… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az euró vágya nagyon jókor jön, most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Balázs, Filippov Gábor, Boros Tamás, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az euró vágya nagyon jókor jön, most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot”?

Fő témái: magyar gazdaság, gazdasági növekedés, euró.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az euró vágya nagyon jókor jön, most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot”?

Megjelenés: 2026. 05. 12.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/az-euro-vagya-nagyon-jokor-jon-most-lehet-vegrehajtani-egy-ilyen-nagy-fordulatot-81b9092f

Több epizód a Telex Podcast-ből