Telex Podcast

Csodálatos és unikális volt, ahogy megszabadultunk a ránk telepedő önkényuralomtól

· PT1H16M29S

Összefoglaló

A Telex Podcast műsorában Bánáti Anna Bánáti Anna vendége Orbán Krisztián közgazdász, aki a globalizáció megszűnéséről és az új világrend kialakulásáról beszélget. Kiemeli, hogy Kína 2018-tól más verseny stratégiát alkalmazott, mint amit a globalizált világban megszokhattunk. Az…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 05. 19.
Hossz
1 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Orbán Krisztián
Témák
globalizáció, új világrend, kína, gazdaságpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Állj ki a telexért adód 1%-ával. telex.hu / 1% >> Sziasztok, ez a 2026 a Telex választási műsora élőben.

Én Bánáti Anna vagyok, a mai vendégünk pedig Orbán Krisztián, közgazdász közgondolkodó, akivel a világgazdaság átrendeződéséről fogunk beszélni, és arról, hogy hol lehet Magyarország új helye ebben a ebben az új világrendben.

Kezdjük azzal, hogy évek óta rendszeresen beszélsz arról, hogy a globalizáció abban a formában, amiben eddig ismertük, abban megszűnt tulajdonképpen, vagy végetért.

Te hogyan hogyan datálnád, hogy mik voltak ennek a jelei?

Ugye az első nagy jel, de ezt azért kívülről nem nagyon lehetett látni, az 2018 volt, amikor amikor Amerika szembesült azzal, hogy Ausztráliában Kína egy hatalmas befolyásolási és szellemi terméket megszerezni próbáló hálózatot épített fel több 1zer emberből.

És amikor ezt az ausztrál elhárítás felgöngyörítette, akkor egyszerűen elkerülhetetlen volt azzal való szembenézés, hogy Kína nem úgy versenyzik, mint ahogy gondoltuk, hogy mindenki versenyzik a globalizált világba.

Ugye a globalizált világ arról szólt, hogy a vállalatok a szereplők, és mindenki próbál a legjobb termékkel vagy a legolcsóbb termékkel versenyezni.

És kiderült, hogy nem nem Kína esetében van egy nagyon tudatos politika, amelyik az arra irányul, hogy a szabályokat úgy alakítsák, vagy úgy használják ki, hogy ez a kínai vállalatoknak jó legyen.

És ennek olyan elképesztő volt a léptéke, ami teljesen megdöbbentette az amerikaiakat.

Fél éven belül az amerikai politikai elit egy az egyben felsorakozott egy Kínaellenes politika mögött mögé.

Tehát 2001 szeptember 11-en kívül nem tudok felidézni olyan pillanatot, amikor ilyen sebességgel felsorakoztak volna, akkor értették meg, hogy az, amit ők építettek addig globalizált rendként, az szét fog esni, mert van egy nagyon nagy játékos, amelyik szisztematikusan csal.

Igazából 2018-19 volt a nagy pillanata ennek, de ezt még csak az amerikaiak értették igazán, és az európaiak ellentartottak annak, hogy ez hogy ez valóság lenne.

Ugye Angela Merkel híresen a régi világot akarta megőrizni, persze, mert Európa, különösen Németország hatalmas haszonöldvezője volt a régi világnak.

És akkor jött 2022, amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, és hirtelen kiderült az, hogy a régi világ legfontosabb tabuja, hogy nincs nagyhatalmi háború, az nem tartható tovább.

Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Amerika nem nagyon tudott semmit tenni.

Európa nem nagyon tudott semmit tenni. magát az egész rendet, a világrendet, amin a globalizált gazdaság alapult, azt aláásta egy nagy egy nagy hatalom, és ők semmit nem tudtak tenni.

Na, az volt az a pillanat, amikor kiderült, hogy úgy ahogy van vége. >> A portfólak volt egy eseménye fél éve, ahol úgy fogalmaztál, hogy azért is ért véget részben, mert az Egyesült Államok szerepének a megváltozásával már nincsen egy olyan hatalom, ami betartatná ezt a ezt a korábbi egységes szabályrendszert.

Akkor viszont Donald Trumpnak a második ciklusa hozta el végleg azt, hogy az Egyesült Államok ebbe a szerepbe került, és azt, hogy hogy kialakult ez a ez a kétpusú rendszer? >> Hallottam olyan elmélkedést egy amerikai közírótól, hogy Donald Trump egy hégeli értelemben vett világtörténelmi jelentőségi figura.

Na, nem azért, mert ő valamifajta vízió mentén cselekedne, hanem azért, mert világtörténelmi jelentőségű változásokat katalizál.

És Donald Trump kapcsán, a második elnöksége kapcsán azt mondhatjuk, hogy amit ő tesz, az Isten igazából 5-10 évvel felgyorsítja azt, ami egyébként történne.

Tehát ilyen értelemben nagyon nagy a jelentősége.

Mi az, mi az, amit ő fölgyorsít?

Hát gyakorlatilag Amerika globális piacdaságot fenntartó szerepének a teljes feladását csinálja.

Ebben a legszebb példa az volt, amikor belépett. az első héten, az elnöksége első hetén elfogadtatta azt a törvényt, vagy egy rendeletet hozott, hogy felfüggeszti a Foreign Corrupt Practices Actet, ami a külföldi korrupt tevékenységek törvénye, ami megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy külföldön megkenjenek embereket.

Ezért Amerikában régen börtönbe lehetett menni.

Most ez a törvény fel van függesztve, és ezzel Amerika azt mondja, hogyha te Amerikán kívül vagy, onnantól kezdve nem számítanak ezek az átláthatósági meg ilyen-olyan szabályok, hogyha úgy kell, úgy tudsz több profitot szerezni, hogy te megkened az üzletfeledet, vagy azt az állami tisztviselőt, akivel üzletelni akarsz, hát akkor csináld úgy.

Ez egy nyílt deklarációja annak, hogy az, amiről Amerika, amit Amerika hirdetett 1990 óta, az most már a kukában van. >> Itt ez az egyik tünete, amit vagy ez, amit felhasznál, tulajdonképpen az egyik tünete annak, hogy itt itt megváltoztak a játékszabályok.

Mik a fő különbségek a a régi világnak a logikájában és a mostaniban?

A a régi világnak az volt a logikája, hogy vállalatok versenyeznek.

A mármint a globalizált világgazdaságnak az volt a logikája, hogy vállalatok versenyeznek többékevésbé ugyanazon szabályok mentén.

Hát ilyen pici dolgok mindig voltak, amivel egy kicsit a helyieket lehetett segíteni, de alapvetően a külföldi vállalat az ugyanolyan vállalat, mint a hazai vállalat.

Ugyanúgy kezeljük a bíróságokon, és egyébként általában véve a szabályok, a nemzetközi kereskedelem szabályai is univerzálisak.

Mindenhova, ahova elér a globális rend, ott feltételezhetjük, hogy például vigyázni fognak arra, hogy ne lopják el az amerikai mozfilmeknek a szerzői jogát.

Ugye Magyarországon a 90-es években óriási kampányok voltak ezzel kapcsolatban, hogy a videókazetta másolása bűncselekmény.

És ez nem volt más, mint a globális rendnek a szabályait bele kellett verni az új tagoknak a fejébe, és ezek a szabályok többé-kevésbé mindenhol jelen voltak.

Tehát volt egy gyakorlatilag volt egy amerikai újságó, egy híres újságíró, úgy hívták, hogy Tom Friedman, és őneki volt egy híres könyve, amiben ő deklarálta, hogy The World is flat, a világ lapos.

És nem arra gondolt, hogy lapos földhívő lenne, hanem arra gondolt, hogy a világ egy nagy piactér.

Na most ezzel szemben az új berendezkedésnek a legfontosabb szabálya az, hogy az erősnek van igaza.

Felejtsük el azt, hogy most mindenki ugyanolyan szabályok mentén.

Felejtsük el azt, hogy majd az ár meg a minőség dönt.

És akkor ebből rengeteg dolog következik.

Elsősorban az, hogy két igazán erős hatalom van a világban, Kína és az Egyesült Államok. és ők határozzák meg a szabályokat.

Az, hogy pontosan hogyan, az egy marhaizgalmas kérdés, és remélem, lesz rá lehetőségünk, hogy beszéljünk róla, de röviden ennyi a lényeg.

Ők határozzák meg a szabályokat, mindenki más igazodik hozzá, és ők persze úgy határozzák meg a szabályokat, ahogy nekik jó.

Erre rá is térhetünk most rögtön, hogy hogy milyen típusú szabályokat határoz meg Kína, és milyen típusú szabályokat Amerika a mostani rendben. >> Azt érdemes szerintem ami talán a a leg izgalmasabb, az az, hogy mind a két mind a két játékos fogalmazzunk így platformokban gondolkodik.

A négy nagy platformot tudunk könnyen elkülöníteni.

Van a gyártási platform, tehát mindazon dolgok, amiket gyártunk.

Van a szoftver platform, gyakorlatilag a digitális világnak a platformja, van a pénzügyi platform, ez a pénzvilág, és van egy olyan, ami mindenfajta nyilvánvaló ok miatt külön van, és ez pedig a védelemipari platform, aminek ugye különleges jelentősége van, hiszen végső soron az erő dönt mindenről.

A tehát van ez a négy terület, ez a négy platform és a minden egyes platformra igaz az, hogy ő tehát többiekvésbé ezen belül a játékszabályok azok rögzítve vannak, mert mindegyiknek vannak sztenderdjei, mindegyiknek vannak elfogadott megoldásai, mindegyiknek vannak mindegyiknek van egy belső logikája, de ennek a négynek egyenként nagyon-nagyon más a logikája.

Na most a kínaiak mintegy 30 éve elsősorban a gyártási platformra fókuszálnak.

És először 2021-ben láttam én, lehet, hogy volt korábban is, olyan politbüró anyagot, kínai politbüró anyagot, amely kifejezetten platformról beszél, és arról beszél, hogy Kína célja az, hogy olyan olyan világot hozzon létre, ahol nem lehet komoly dolgot gyártani kínai alkatrész nélkül.

Ez mostanra az idei évre már a hivatalos új öt éves tervhez kapcsolózó tervezésnek egy központi eleme lett, hogy arra kell törekedni, hogy ne lehessen megkerülni a kínai alkatrészeket semmiben.

És akkor ennek rengeteg fontos következménye van.

Tehát ők azt a platformot akarják uralni.

Ez annál is könnyebb, mert az amerikaiak feladták ezt a platformot 15 évvel ezelőtt.

Tehát ez egy Kína által dominált rész lesz.

A pénzügyi platform az megint viszonylag egyszerű.

Ez egy dollárralapú világ, és az amerikaiaknak hihetetlen mozgástere van abban, hogy ennek a szabályait meghatározzák.

És hát ezzel nyíltan élnek is.

Akit kit tiltanak a dollár rendszerből, az olyan, mint akit tiltották volna a világból, az gyakorlatilag csak Oroszországban meg Iránban tud tevékenykedni.

Ögyhogy, úgyhogy az az amerikaiak kontrollja alatt van, és a kínaiak ezen ugyan látszólag ilyen gesztusokat tesznek, hogy majd ők is építenek valamit, de ameddig ők nem engedik a tőke szabad áramlását, addig esélyük nincs arra, hogy a remimbi versenyezzen a dollárral.

Úgyhogy ez egyértelműen a pénzügyi világ az egy Amerika központú világ.

A védelempolitikában és a szoftverben pedig azt látjuk, hogy nagyon tudatosan két különálló világot hoznak létre, ahol nincs átjárás.

Gyakorlatilag minden nagy a platformnak minden fontos építő elemében az amerikaiak dominálják a Kínán kívüli világot, de a kínaiak be sem engedik az amerikaiaknak ezeket a platformépítő oszlopait. a kínai emberek életébe.

Úgyhogy megvan a Facebooknak a pandantja, megvan az Amazonnak a pandantja, mindennek megvan a pandantja mostanra, és ezek hermetikusan el vannak egymástól zárva. >> És ezek az új, tehát ez a négy platform, amit említettél, az ezekben kialakult rend az még formálódik, vagy már kezd berögzülni, vagy már be is fagyott esetleg?

Én azt gondolom, hogy a a szoftver világ rendje az az nagyon erősen hogy is mondjam, befagyni, jegecesedni tűnik.

Nyilván a a mesterséges intelligenciához kapcsolódó dolgok ezt valamelyes változtathatják, de nem drámai.

Jól látjuk azt, hogy az amerikaiak egy eszement költéssel mennek arra, hogy dominanciájuk legyen ebbe.

A kínaiak egy ilyen nagyon okos követő stratégiát folytatnak, ami sokkal olcsóbb.

Miután ők a pénzük nagy részét a a gyártási platformra költik, ezért egyszerűen nincsen annyi pénz Kínában, hogy versenyezenzni lehessen az amerikai elsőségért folytatott harcban. ők ezt a nagyon okos hát a a szaknyelvben úgy mondják, hogy desztilláló stratégiát folytatják.

Ennek az a lényege, hogy meghackelik a nagy amerikai modelleket, és azoknak csak a zanzáját szedik ki, csak a tanulságait szedik ki.

Ezért nekik nem kell évente 700 milliárd dollárt költeni rá, hanem elég, ha évente 70 milliárd dollárt költenek rá, és így anyagilag bírják ezt a szoros követő megközelítést.

Úgyhogy azt gondolom, hogy szoftverben állandósodni látszik.

Védelemben már nagyon-nagyon régen külön van a két világ.

És akkor ahol változások történnek, apró változások történnek a pénzvilágban, elsősorban a a pénz digitalizációjához kapcsolódóan.

Ebben Kínának 10 évvel ezelőtt volt egy előnye, amit amit mostanra azt mondhatjuk, hogy nincs igazán.

És akkor a ahol a nagy változás történik, az a gyártási platform, ott ugyanis Európának meghatározó jelentősége van még most is.

És a következő 10 év óriási veszélye az, hogy az európai részesedést, az európai lábait ennek a platformnak Kína meg fogja enni.

Mindjárt rátérünk Európa és Kína viszonyára is, de előtte még, hogy ennek az újféle rendszernek hogyan osztanád fel a győzteseit és a veszteseit az alapján, amit amit most tudunk? >> Hát nagyon úgy tűnik, hogy két nagy győztese van, az Egyesült Államok és Kína.

És nagyon úgy tűnik, hogy a legnagyobb prédát, azt Európának hívják, ahhoz, hogy az ember ebben a rendszerben játékos tudjon lenni, ahhoz szüksége van saját védelmi képességre, és szüksége van arra, hogy képes legyen az államhatalmat felsorakoztatni a gazdasági aktorok mögött.

De az Európai Unió az nem egy állam, ezért aztán nem is tudja felsorakoztatni azt a hatalmat a gazdasági aktorai mögött.

Ezért nem tud versenyezni ezzel a platformépítési kísérlettel, és helyette hát ilyen pótcselekvésekkel próbálkozik, mint hogy csökkentsük a bürokráciát.

De akkor, hogyha közben Kína évente, hát az, hogy Kína építi ki, az egy egészen csodálatosan szép történet.

Ha ha ha érdekes, akkor akkor szívesen elmondom, de röviden nem tudunk vele versenyezni.

A másik nagy vesztes Oroszország.

Tehát Oroszország egy történelmi léptékű harakirit követ el a szemünk látára.

Válik teljesen kiszolgáltatottá Kínának.

Teljesen kiszolgáltatottá Kínának, miközben hihetetlen mennyiségű emberállományt veszít folyamatosan.

Az oroszok most először vagyunk ott, hogy két hónapja nincs harctéri előrenyomulásuk, két hónapja nem tudnak úgy, hogy havonta 40000 embert veszítettek.

Tehát a a háborúban legalábbis holdponthoz érkeztünk.

Ott tartunk, hogy nyíltan megy a pletyka arról, Oroszországban élő orosz emberek Telegramon posztolnak arról, hogy hogy valami valami büzlik Dániában, ugye, hogy hogy valami forr Moszkvában, merthogy soha ilyen ilyen visszafogó győzelmi felvonulás, mint a má mostani május 9-i, nem volt. az, hogy mindenki elégedetlen, az, hogy innen két út van, az észak-koreai teljes hadigazdaság, vagy pedig a visszalépés, ami viszont Putyin szempontjából elfogadhatatlan.

Tehát Oroszország óriási vesztes és nagyon félő, hogy hogy Európa is az. >> Még egy kérdésig visszatérnék Kínára.

Már csak azért is, mert ugye említetted Ausztráliát rögtön a a beszélgetés elején, mint egy olyan ország, ami észrevette ennek a veszélyeit.

És ugye Ausztrália nincsen nincsen egyedül.

Hogyan hogyan nyilvánul meg a kínai agresszív terjeszkedésnek a hátránya a partnerországoknak a tekintetében?

Tehát vannak-e olyan országok, akik kiábrándultak Kínából? >> A…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csodálatos és unikális volt, ahogy megszabadultunk a ránk telepedő önkényuralomtól”

Miről szól ez az epizód: „Csodálatos és unikális volt, ahogy megszabadultunk a ránk telepedő önkényuralomtól”?

A Telex Podcast műsorában Bánáti Anna Bánáti Anna vendége Orbán Krisztián közgazdász, aki a globalizáció megszűnéséről és az új világrend kialakulásáról beszélget. Kiemeli, hogy Kína 2018-tól más verseny stratégiát alkalmazott, mint amit a globalizált világban megszokhattunk. Az… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Csodálatos és unikális volt, ahogy megszabadultunk a ránk telepedő önkényuralomtól”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Orbán Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Csodálatos és unikális volt, ahogy megszabadultunk a ránk telepedő önkényuralomtól”?

Fő témái: globalizáció, új világrend, kína, gazdaságpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csodálatos és unikális volt, ahogy megszabadultunk a ránk telepedő önkényuralomtól”?

Megjelenés: 2026. 05. 19.. Hossz: 1 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/csodalatos-es-unikalis-volt-ahogy-megszabadultunk-a-rank-telepedo-onkenyuralomto-ae4762af

Több epizód a Telex Podcast-ből